Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-30 / 282. szám
vm. NOVEMBER 30. napló 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt IX• kongresszusának keddi tanácskozása A KISZ megyei Bizottságának távirata a kongresszushoz (Folytatás « 2. oldalról) 'tm űjjáciCdése ellen. A párt- anunka eredményességét nem ■z értekezletek, jelentések szá mán, hanem a dolgozók politikai hangulatán, cselekvő készségén és a párt politikájának végrehajtásán kell mérni. A demokrácia és a centralizmus szerves egységet alkot Tisztelt Kongresszus! A kommunista párt sikeres munkájának nélkülözhetetlen feltétele, hogy szervezeti felépítésében, gyakorlati tevékenységében helyesen alkalmazza a demokratikus centralizmus lenini elvét. Csakis a párton belüli demokrácia bontakoztathatja ki a párttagok, á pártszervezetek aktivitását, kezdeményező készségét Pártszerű légkörben, a Jo- * gok szabad gyakorlásának birtokában várhatjuk el párttagjainktól, hogy tudatosan és cselekvőén vegyenek részt a pártéletben. Emellett nem szabad egy pillanatig sem vita tárgyává tenni a központi irányítás szükségességét. A demokrácia és a centralizmus a párt felépítésében, irányításában, mindennapi tevékenységé- oen szerves egységet alkot. Sok párttagot jogosan nyugtalanít, hogy a párt helyesnek elismert politikája és határozatai helyenként és esetenként nem valósulnak meg következetesen; sőt néha el is torzítják azokat. Az ilyen jelenségek azt tükrözik, hogy az adott terület vezetői vagy nem értették meg a párt politikáját, vagy a döntés után nemcsak fenntartják különvéleményüket, de nem is dolgoznak a végrehajtás érdekében. Figyelemre méltó jelenség, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben elharapódzott a végrehajtás felelősségének liberális kezelése. Hiba, hogy a párt politikájának, határozatainak ilyen kezelését, vagy torzítását az utóbbi időben nem bíráltuk kellő erély- lyel és esetenként nyilvánosan. A kommunista párt vezetésének törvénye, hogy politikáját, határozatait maradéktalanul, torzításoktól mentesen hajtsák végre. Ezt igényli minden párttagtól a centralizmus követelménye. Az elkövetkezendő időszak nagyon fontos feladata — a pártdemokrácia fejlesztésével együtt — a végrehajtás ellenőrzésének fokozása, a centralizmus erősítése. A demokratikus centralizmus fejlesztése azonban nem öncélú, ielentősége mindenekelőtt abban van, hogy erősíti a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét. Az elmúlt évek tapasztalatait elemezve, megállapíthatjuk, hogy pártunk egysége minden téren tovább erősödött. A párttagság helvosli a -izoonti Bizottság politikai irányvonalát és tevékenyen részt vesz annak megvnlósí+ác^v.-m. Rár- tunk marxista—leninista egysége volt és marad sikereink legfőbb forrása. ' A pártegységet nem szabad sablonosán értelmezni. Az elmúlt években előfordultak . o-niKor bizonvos rolitikai kérdésekben egyes párttagok körében véleményeltérések mutatkoztak. Véleményeltérések természetes' - adódhatnak; ezek azonban n-ui a párteexrség hiányát, hanem helyzetünk fejlődésünk bonyolultságát tükrözik. A szocializmus alapjainak lerakása után sok új, jelentős feladatot most kell elméletileg kidolgozni és a gyakorlatba átültetni. Éppen ez»rt a marxizmus—leninizmus elvét képviselve is lehetnek a pártszervezetekben részkérdéseden eltérő vélemények. Nagyrészt ebből fakad, hogy a párttagság körében nincs min-u-t teljes egyöntetűség fej lőd4sünk egyes problémáinak és megoldásuk módjának meg ítélésében. Tükröztek ezt a kongresszusi irán vei veket tárgyaló pártta'mvűlések is. A felszólalók kifejezték egyetértésüket a fő politikai irányvonallal, emellett vitatkoztak a végrehajtásról, bíráltak, sok javaslatot tettek. A párt feladata őrizni, erősíteni a fő politikai irányvonal megítélésében és végrehajtásában kialakult egységet. Ugyanakkor a jövőben is számolni kell azzal, hogy véleményeltérések keletkezhetnek. Ez fejlődésünk velejárója és nem szabad tőle megijedni. A pártegység védelmének, állandó erősítésének legfontosabb eszköze a meggyőzés, a helytelen nézeteiknek politikai érvekkel történő cáfolata és a keletkezett ellentmondások megoldása a párt, a munkás- osztály érdekében. A vita nem az egység ellentéte. A döntés előtti pártszerű eszmecsere erősíti az egységet, hozzájárul a helyes álláspont kialakításához, elfogadásához. Más a megítélés« azonban azoknak a vitáknak, amelyeket az érvényben lévő párthatározatokról kezdeményeznek és amelyekkel a demokratikus döntések helyességét vitatva, a végrehajtást akadályozzák. Az ilyen jellegű vita nem engedhető meg a kommunista pártban, mert a többség által hozott határozatok a kisebbségre, a felsőbb szervek döntései az alsóbb szervekre kötelezőek. A párthatározatokhoz való helyes kommunista viszony i nem passzív lojalitás, hanem aktív kiállás, konkrét cselekvés. A kommunisták a döntés után tehát képviselik, védelmezik és végrehajtják a párt politikáját. Akik tudatosan szembeszállnak a párt irányvonalával, határozataival, azokkal szemben a türelemnek megvan a határa, amelyen túl indokolt a szervezeti intézkedés. A párt erejét a néppel való szoros kapcsolat alkotja Kedves Elvtársak! A párt feladatainak vizsgálatánál számbavettük azokat a lehetőségeket, amelyeket a munka megjavításához a pártszervezetek, valamint a kommunisták felkészültsége, gyakorlati tapasztalatai biztosítanak. Felmértük a növekvő követelményeket is, figyelembe véve, hogy a szocializmus építése közben — ugyanúgy, mint a múltban — a jövőben is keletkezhetnek előre nem várt nehézségek. Az új társadalom létrehozása nem ellentmondás nélküli folyamat és ezt mindenekelőtt a kommunistáknak kell világosan látniok. A párt erejét a szocialista eszme, a helyes politika, a magasfokú szervezettség és a néppel való szoros kapcsolat biztosítja. A párt- szervezeteknek és a kommunistáknak rendelkezniük kell olyan adottságokkal, mint a meggyőző készség, következetesség, állhatatosság. Tudniok kell, hogy a nehézségek átmenetiek, és az ügy, amelyet szolgálnak, nemcsak igaz, hanem legyőzhetetlen is. Az új szervezeti szabályzat jelentős hozzájárulás lesz a párt tevékenységének megjavításához, történelmi hivatásának teljesítéséhez. A Központi Bizottság megbízásából javaslom, hogy a kongresszus a szervezeti szabályzat tervezetét az ismertetett módosításokkal fogadja eL AZ MSZMP IX. KONGRESSZUSÁNAK. BUDAPEST. Megyénk ifjúsága nevében üdvözöljük pártunk e jelentős tanácskozását, a kongresszus küldötteit, akik felelősségteljesen munkálkodnak társadalmunk nagy ügyén, a szocializmus jelenén és jövőjén. Baranva ifjúságának ezrei munkasikerekkel és mozgalmas politikai cselekvéssel juttatják kifejezésre egyetértésüket a párt politikájával. Bizalommal tekintünk a kongresszusra és meggyőződésünk, hogy megyénk fiataljai bármikor készek a kongresszuson hozott határozatok végrehajtásában részt venni, szocialista módon élni és dolgozni. A KISZ BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA. A Központi Revíziós Bizottság jelentése A központi szervek munkarendje, ügyvitele megfelelt a követelményeknek Biszku Béla nagy tapssal fogadott beszéde után a kongresszus rátért a harmadik napirendi pont, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Revíziós Bizottsága jelentésének megtárgyalására. A jelentés — amelyet a küldöttek írásban kézhez kaptak, — egyebek közt hangoztatja: A párt VIII. kongresszusa által választott Központi Re- I viziós Bizottság a szervezeti \ szabályzatban meghatározott | területeken fejtette ki tevé- j kenységét. Feladata volt el- | lenórizni a Magyar Szocialista Munkáspárt központi szerveinek ügyvitelét, munkarendjét, általános gazdálkodását, pénztárát és központi vállalatait, A Központi Revíziós Bizottság vizsgálta a párt központi szerveiben a munkarendet és az ügyvitelt, Megállapította, hogy a központi szervek munkarendje és ügyvitele megfelelt a szervezeti szabályzat követelményeinek, a Politikai Bizottság és titkárság e tárgyban hozott határozatainak. A Politikai Bizottság határozatának végrehajtása nyomán jelentősen javult a vezető pártszervek elé kerülő előterjesztések és tájékoztatók előkészítése, a Központi Bizottság osztályainak ilyen irányú munkája. Nem halad megfelelően az írásos anyagok csökkentésére vonatkozó politikai bizottsági határozat végrehajtása. A Központi Revíziós Bizottság tapasztalata és a Központi Bizottság pártgazdasági és ügykezelési osztály vizsgálata is azt mutatja, hogy a határozat ellenére a pártapparátus iratforgalma nem csökkent, hanem bizonyos mértékben emelkedett. A tagsági díj fizetésével kapcsolatos ügyvitel vizsgálata azt mutatta, hogy a vonatkozó párthatározatot az alsóbb pártszervek nem egyformán értelmezték. A Központi Revíziós Bizottság észrevétele alapján a Központi Bizottság illetékes osztályai megtették a szükséges intézkedéseket. A tag- és tagjelölt-nyilvántartás, átjelentés rendjének vizsgálatánál a Központi Revíziós Bizottságnak az a tapasztalata, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva jelentős'a fejlődés, amelynek a következtében lényegesen csökkent az átjelentések során mutatkozó nyilvántartási hibák száma. A pártnak a tömegekkel való kapcsolatában jelentős szerepe van a bejelentések és a panaszlevelek kielégítő és gyors elintézésének. A dolgozók levelei, melyeket a párthoz, illetve a párt sajtójához intéznek, a párt iránti bizalmat tükrözik és egyben tájékoztatnak az emberek gondjairól, bajairól, amelyekre elsősorban a párttól várnak segítséget, megoldást A beszámolási időszak alatt érkezett levelek száma; KB KB Néposztályokból irodához szabadsághc 1963. év 1531 15 051 27 900 1964. év 1070 11 328 28 991 1965. év 1044 12 477 28 474 1966. I. félév 422 6 862 19 971 A Központi Revíziós Bizottság a beszámolási időszakban több ezer levél elintézésének módját az iratok alapján, több száz ügy elintézését pedig a panaszos megkérdezése, illetve személyes ellenőrzés útján vizsgálta meg. A párt szerveinél és a pártsajtónál tartott ellenőrzéseink azt mutatják, ! hogy az ügyviteli munka j e tekintetben is javult. A párt- j határozatokban és a törvényekben előírt határidőket általában megtartják, azokat a leveleket, amelyek elintézése állami vagy más társadalmi szervekre tartozik, határidőn belül továbbítják; pártszervezeteink és a szerkesztőségek ilyen irányú tevékenységében jelentős hibák nem voltak. A Központi pártszervekhez beérkező panaszok jelentős része az állami szervek intézkedését vagy annak elmaradását kifogásolja. A pártszervek ezeket az ügyeket elintézésre a kifogásolt intézkedést tevő szerv feletteséhez küldik. Mint ügyintézési hiba elő fordul, hogy a panaszok egy része a felettes szervtől visz- szakerül ahhoz a szervhez, amelynek intézkedése ellen a panasz szólt. Más esetekben a felettes szerv a bepanaszolt szerv véleménye alapján egyoldalúan, kivizsgálás nélkül dönt az ügyben. Ha a panaszos nem nyugszik bele a döntésbe, újból a párthoz fordul, s ilyenkor sok esetben kiderül, hogy lelkiismeretes vizsgálat alapján az ügy érdemben elintézhető lett volna. Azt tapasztaltuk, hogy a panaszos ügyek intézése eredményesebb, ha egy-egy jelentősebb panasz elintézésének folyamatába az állami szervek mellett az illetékes területi pártszervek is bekapcsolódnak. szélyessé váltak. A bányászok már az összes illetékes szervhez fordultak panaszukkal, köztük pártszervekhez is, de panaszukat nem intézték el. A bejelentés alapján tájékozódtunk és megállapítottuk, hogy a panasz indokolt volt. A párt központi szerveinek határozottabb fellépésére volt szükség, hogy a sokévi huza vona után az illetékes miniszterek a panasz indokoltságát elismerve, intézkedjenek. A Központi Reviziós Bizottság a párt központi szervei gazdálkodásának vizsgálaA bevételek emelkedése ta során mindenek előtt a költségvetések elkészítésének módját és annak végrehajtását kísérte figyelemmel. Megállapította, hogy a költségvetés minden évben az alsóbb pártszervek javaslatainak figyelembevételével a realitás és a fokozott takarékosság jegyében készült. A párt bevételei évről évre nőttek, a beszámolási időszakban összesen csaknem 35 százalékkal, ugyanakkor a kiadások csak 8 százalékkal emelkedtek. összbevétel ezen belül: tagdíjbevétel vállalati befizetés A tagdíjbevételek ilyen mértékű emelkedése elsősorban a szervezeti szabályzat szerinti tagdíjfizetésnek és a párttagság létszámnövekedésének eredménye. Megállapíthatjuk, hogy tagságunk tagdíjfizetési készsége, fegyelme és párt- szervezeteink tagdijmunkája a beszámolási időszakban tovább javult. A párt bevételeit kétharmad részben a tagdijak, egyhar- mad részben pedig a párt vállalatainak nyereségbefizetése! biztosították. A Hírlapkiadó Vállalat eredményes munkáját elsősorban nem az bizonyítja, nagy nyereségbefizetésénei: összege az 1962. évit 100 százaléknak véve 1965-re 125,8 százalékra emelkedett, hanem az, hogy a két kongresszus közötti időszakban a Népszabadság példányszáma mintegy 85 ezerrel, a megyei pártlapok példányszáma mintegy 110 ezerrel emelkedett. Ezen belül az előfizetők száma 67, illetve 116 ezerrel nőtt Különösen jelentős politikai eredmény, hogy a pártlapok falusi olvasottsága a beszámolási időszakban 37.5 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy lapjaink 124 ezerrel több családhoz jutnak el. A vállalat befejezte a megyei lapok napilappá történő I átszervezését, s ma már minden megyében naponta jelenik meg a párt helyi lapja is. A Központi Revíziós Bizottság a beszámolási időszakban több vizsgálatot folytatott a Kossuth Könyvkiadó Vállalatnál. A kiadott könyvek száma 1962-höz viszonyítva 20 százalékkal nőtt. az évi átlagos példány-szám csaknem 7 millió. az 1962-es év 5,4 milliójával szemben. 1962 1963 1964 1965 100 száz. 112,4 száz. 124,4 száz. 134,5 száz. 100 száz. 110,1 száz. 122,9 száz. 4 132,2 száz. 100 száz. 107,5 száz 120,9 száz. 131,6 száz. A párt bevételei évről évre nőttek A panaszok intézése általánosan javult, eredményesebb lett, ennek ellenére a vizsgálat még talált kirívó hibákat is. Példaként említette, hogy 1965-ben az egyik bányásztelep lakóinak küldöttsége felkereste a Központi Reviziós Bizottságot« Elmondták, hogy az ottani bányatröszt 34 épületben 54 lakást építtetett 1957—58-ban. Ezeket a bányászoknak eladták. A későbbiekben — mivel a házakat alábányászott, üreges területre építették — a lakások falai megrepedtek, lakhatóság szempontjából veAmi a pártfolyóiratokat illeti. a Társadalmi Szemle és a Pártélet példányszáma 10— 10 százalékkal nőtt 4 év alatt, a Béke és Szocializmus viszont több mint 15 százalékkal csökkent. Nagyon népszerű falun és a városokban a Világesemények Dióhéjban íhavi 87 000 példányi és az Univerzum (havi 50 000 példány.) A Szikra Lapnyomda könyv- és laptermelése a beszámolási időszakban — az arányok lényeges változtatása nélkül — egyenletesen növekedett. Az egy órára jutó termelési érték 11,4 százalékkal emelkedett. A párt kiadásai 8 százalékkal emelkedtek. lényegesen kisebb mértékben, mint az előző beszámolási időszakban. A kiadások kedvezőbb a'a- kulásához hozzájárult a takarékosságra való állandó törekvés mellett a Központi Bizottság 1964. december 10-i határozata. A pártoktatás kiszélesíté-é- vel járó költségek a párt egész költségvetésének 15—20 százalékát teszik ki. Figve- ’embe véve azonban a oárt megpövekedett feladatait és különösen a pártoktatás n»uv ielentőségét a Központi Revíziós R’znttság a kiadások emelkedését e célokra indo-' Voltnak tartja. A Központi Reviziós Bizottság — a jelentésben röviden előadott módon — igvekezett kongresszusi megbízatásának eleget tenni. Ezzel jámlt hozzá a bizottság ahhoz a nagy munkához, amelvet párt’mK Központi Rízott.sága a kongresszus által kitűzött feladatok megvalósíts árdekéVen végzett. Kérjük a konaresz- szust. bírálja el a Köznmtl Revíziós Bizottság tévé’ rc>T' gét és fogadja el termését. A bizottság elnökének szóbeli kiegészítése A Központi Revíziós Bizottság írásos jelentéséhez Horváth András, a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Ezután a kongresszus rátért a 4. napirendi pontnak. az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága jelentésének tárgyalására. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója — amelyet a küldöttek írásban előre megkaptak — többek között megállapítja, hogy a VIII. Kongresszus óta a párt. a_ mozgalmi élet általános fej- 'ődésével összefüggésben erősödött a oártfeevelem is. A kommunisták tudatos építői, ’evékenv harcosai a szocializmusnak; a pártban mind határozottabban érvénvesül- nek a nártélet lenin’ -->ttpa; A Központi ER--őrző Bizottság és a fegyelmi bizottságok fegyelmi vizsgálatai (Folytatás a 4. ddalonú \ 4 4
