Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-30 / 282. szám

1966. NOVEMBER 30. 4 napló A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának keddi tanácskozása (Folytatás a 3. oldalról) során fokozottabban érvé­nyesült a demokratizmus. A fegyelmi bizottságok intéz­kedései. módszerei és javas­latai az érintett párttagok és kollektívák nevelésére, a hibák megelőzésére, a kommunista jellemvonások erősítésére irányultak. A két kongresszus között eltelt időben a különböző pártszervek 26 227 párttagot részesítettek pártbüntetésben, közülük 6605-öt kizártak. Az adatok bizonyítják, hogy a párttagságnak mintegy 4,5 százaléka, tehát csupán kis ré­sze vétett súlyosan a kommu­nista erkölcs normái ellen, a Központi Ellenőrző Bizottság 1755 fegyelmi üggyel foglal­kozott Munkája igényesebb, elmélyültebb lett, módszerei Is fejlődtek. Az elmúlt négy év alatt pártellenes nézeteik és tevé­kenység miatt mintegy 200 párttagot vontak felelősségre. A KEB tapasztalata, a fe­gyelmi munka elemzése is alátámasztja, hogy a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom problé­mái, gazdasági életünk egyes nehézségei a párt po­litikájának végrehajtásában helyenként mutatkozó torzí­tások, ideológiai és propa­ganda munkánk fogyatékos­ságai is tápot adtak a kü­lönféle helytelen, káros, pártellenes nézeteknek. Szükséges azonban, hogy a pártszervek különbséget te­gyenek az olyan esetek között, amikor egy párttag képzet­lensége, vagy felvilágosító munkánk fogyatékossága miatt nem érti meg a párt politikáját, egyes intézkedé­seit és azok között, amikor valaki pártellenes nézeteket vall, frakciós tevékenységet folytat. Erősítsük a párt eszmei, cselekvési és politikai egységét Korrupció, gazdasági kár­okozás miatt a négy év alatt 4961 párttagot kellett fele­lősségre vonni. Ezekben az esetekben kiderült, hogy az illetékes pártszervek gyakran nem vették figyelembe, a párttagok és becsületes pár- tonkívüli dolgozók jelzéseit, bírálatait. A VIII. kongresszus óta a Központi Ellenőrző Bizottság 23 906 párttag pártbüntetését vizsgálta felüí' és 21 699 párt­tag pártbüntetését munkája és magatartása alapján eltö­rölte. A beszámoló végül hangsú­lyozza: az előttünk álló fel­adatni? megkövetelik a politi­kai, eszmei és cselekvési egy­ség további erősítését a párt­ban. A Központi Ellenőrző Bi­zottság írásban kiadott jelen­téséhez a szóbeli kiegészítést — tekintettel Nógrádi Sándor egészségi állapotára — Ba­rin kai Oszkár, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára mondta el. Tagságunk pártszerűen él és dolgozik Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság arra törekedett, hogy a fegyelmi eljárások­kal, az alsóbb pártszerveknek adott tanácsaival, útmutatá­saival mindenkor a VIII. kongresszus, a Központi Bi­zottság határozatainak szelle­mében őrködjék a párt esz­mei-politikai, szervezeti egysé­gén. — Jelentésünkben azokról a párttagokról adtunk számot — mondotta —, akik hibákat kö­vettek el. Tagságunk kis há­nyadáról van szó. mert a nagy többséget az jellemzi, hogy hűségesen követi a párt poli­tikáját, cselekvő részese e politika megvalósításának, be­csületesen. pártszerűen él és dolgozik. Ezután hangsúlyozta: hogy a pártban mindinkább ér­vényesülnek a pártélet le­nini törvényei. Ezek közül az egyik legfontosabb a pártdemokrácia, amelynek betartása biztosítja a sza­bad, őszinte bíráló légkör kialakítását. — Voltak, akik a pártélet fokozódó demokratizmusát li­beralizmusnak tartották és az volt a véleményük, hogy a párt demoralizálódik és fe­gyelmezetlenség kap lábra — mondotta ezután, — az élet, a valóság azonban a VIII. kongresszus és a Központi Bi­zottság határozatainak helyes­ségét igazolta. A demokrácia erősödése éppen ellenkezőleg, a pártélet egészének erősíté­sét hozta' magával. A gondok és a bajok őszinte feltárása fontos tényezője volt és ma­rad a párt és a tömegek köl­csönös bizalma erősítésének. A továbbiakban kiemelte, hogy a párttagság eszmei-pj- litikai cselekvési egységét nem bontották meg a nemzetközi munkásmozgalomban felme­rült nézeteltérések. Pártunk­ban nincs talaja sem a jobb­oldali revizionista, sem a szek­tás, dogmatikus nézeteknek. A Központi Bizottság mögé sorakozó párttagság összefor- rottsága verte vissza azokat a kísérleteket, amelyeket szám­belileg jelentéktelen, politi­kailag, erkölcsileg hitelüket vesztett személyek intéztek marxista—leninista politikánk ellen. Nyugodt lelkiismeretiéi Je­lenthetjük a IX. pártkong­resszusnak, hogy pártunk eszmeileg és politikailag egy­séges, szilárdan áll a marxiz­mus—leninizmus. a proletár internacionalizmus talaján és méltó, megbízható osztaga a hatalmas, legyőzhetetlen kom­munista világmozgalomnak — fejezte be Barinkai Oszkár elvtárs, a Központi Ellenőrző Bizottság írásbeli jelentésé­hez fűzött szóbeli kiegészí­tést. Az elnök ezután bejelentet­te, hogy megkezdődik az együttes vita a kongresszus első négy napirendi pontjáról. A pártkongresszus vitája Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára Pártszervezetei nket a tenniakarás jellemzi Elsőnek Németh Károly, a • Budapesti Pártbizottság első titkára szólalt fel. Tisztelt Pártkongresszus! Kedves Elv társak! A budapesti pártértekezlet azzal bízta meg kongresszusi küldötteit, hogy a 168 ezer fővárosi kommunista nevében fejezzük ki egyetértésünket pártunk fő politikai vonalával, s az eddig folytatott politika megerősítését és továbbfoly­tatását kérjük a kongresszus­tól. A kongresszusi irányelvek­ről folytatott viták, a vezető­ségválasztó taggyűlések és pártértekezletek egybehangzó­an megerősítették, hogy a budapesti kommunisták egyet­értenek a VIII. kongresszus óta végzett nka értékelésé­vel és a megjelölt feladatok­kal. A bírálatok arra irányul­tak — akár helyi budapesti vagy országos vezetők, szer vek munkáját érintették —. hogy nagyobb következetes séget tanúsítsunk politikánk megvalósításában. A főváros politikai gazda­sági es kulturális élete a Vili k' -críx-s-uison kitűzött irány­iba fejlődött — mondotta Né­meth elvtárs. Ismertette a lőbb eredményeket, majd rész­letesebben szólt a lakáshely­zetről. Pártértekezletünk minden il­letékes fővárosi kommunista feladatává tette, hogy a har­madik ötéves tervvel össz­hangban kezdeményezze és támogassa a többletforrások megteremtését és ezáltal a budapesti lakásépítkezés üte­me az előirányzottnál jobban növekedjék. Meggyőződésünk, hogy lesz erőnk a lakásépítési terv túlteljesítéséhez. Eltökélt szándékunk, hogy a lakáselosztást a fővárosban igazságosabbá tesszük. Állami lakáshoz elsősorban az arra rászoruló, alacsonyabb jöve­delmű és nagycsaládú mun­kásoknak kell jutniuk. Úgy gondolom, amikor er­ről az égető szociális kérdés­ről szólunk, méltatást érde­mel társadalmunk erőfeszíté­se, amelynek eredményekép­pen a második ötéves terv idején Budapesten 51 ezer új lakásba mintegy 170 ezren költöztek be. Ennyi lakás öt év alatt a fővárosban még soha nem épült fel. Németh Károly ezután a fővárosi pártszervezetek fej­lődéséről szólott. A kongresz- szusi irányelvek vitái jelentő­sen növelték a budapesti kommunisták eszmei-politikai egységét. A taggyűléseken el­hangzott több mint 50 ezer felszólalás is bizonyítja, hogy tenniakarás jellemzi pártszer­vezeteinket. A pártunkban érvényesülő kollektív vezetés erejét nö­veli. ha fontos döntések előtt gyakrabban kikérjük és figyelembe vesszük a párttags'g vél-ményét mi­ként azt a Központi Bizoti­L, I. Bressnyev II mi nagy ügyünk legyőzhetetlen Hosszantartó nagy taps köz­ben L. I. Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak főtitkára, a szovjet dele­gáció vezetője lépett a szóno­ki emelvényre. Tisztelt Kongresszus! Ked­ves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga, minden szovjet kommu­nista nevében az SZKP kül­döttsége forró testvéri üdvöz­letét tolmácsolja a Magyar A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front távirata Németh Károly felszólalása után szünet következett, majd a kongresszus Rapai Gyulá­nak, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkárának el­nökletével folytatta munkáját. Az elnök bejelentette, hogy a tanácskozás megnyitása óta 390 távirat és levél érkezett a kongresszus titkárságára: gyárak, termelőszövetkezetek, intézmények dolgozói számol­tak be a kongresszusi munka­versenyben teljesített vállalá­saikról, kommunisták és pár- tonkívüliek üdvözölték a kongresszust és kívántak sok sikert munkájukhoz. Külföldről harminc üdvöz­let érkezett. A Szovjetunióból táviratban üdvözölte a kong­resszust a SZKP Központi Bi­zottsága. Az elnök felolvasta a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabaditási Front táviratát, melyben a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front Köz­ponti Bizottsága és a dél-viet­nami nép nevében forró test­véri üdvözletüket küldik a Magyar Szocialista Munkásp' rt kongresszusának, az MCZMP tagjainak és a testvéri ma­gyar népnek. iiletően a kongresszus előtt tette. A pártdemokrácia fejleszté­sével egyidőber. erődítenünk kell a centralizmust is. Ért azért is szóvá kell tenni mert helyenként és esetenként a jogokat gyakorolják, a köt*­1 ességeket pedig elhanyagol­ják. Fontos, hogy pártunk ha­tározatait egységesen értel­mezzük és ennek megfelelő gyakorlatot folytassunk. Ká­dár elvtárs is szólt azokról a helyes élvekről, amelyeket a VIII. kongresszus a káder­munka alapjául meghatáro­zott, s ezeket a jövőben is iránymutatónak kell tekinte­nünk — mondotta Németh Károly, majd így folytatta: Meg kel] említeni, hogy a káderek kiválasztásánál, elő­léptetésénél, munkájuk érté­kelésénél elég gyakoriak a formális vonások. A helyes káderpolitikai elvek jó gya­korlati érvényesítéséhez szük­ségesnek látszik a káder­hatáskörök szabályozása. A vezetők munkájáról, sor­sáról ott döntsenek, nevelé­sükkel ott foglalkozzanak, ahol őket legjobban isme­rik. s reális véleményt tud­nak alkotni munkájukról és magatartásukról. Pártunk befolyásának növe­kedése annak is köszönhető, hogy nem tért ki egyetlen kérdés elől sem, amelynek megoldását az élet napirendre tűzte vagy feltételei megérle­lődtek. Németh Károly ezután a pártszervezetek feladatairól beszélt. A kongresszust megelőző taggyűléseken, pártértekezle­teken egyaránt szóba került, hogy miképpen kell tovább­fejlesztenünk a pártmunkát, figyelembe véve az új gazda­sági irányítási rendszer re­formját. Bizonyos útkeresés, találgatás, sőt bizonytalanság is jelemzi pártszervezeteinket e kérdésben. A pártszervezetek, a kom­munisták feladatai az új irá­nyítási rendszer viszonyai kö­zött is változatlanul azon ala­pulnak, hogy értsék, magya­rázzák. képviseljék, érvénye­sítsék a párt politikáját, cél­jait. Biztosítsák a kommunis­ták egységes fellépését, élen­járó. ke. 'eményező szerepét. Eszmei-politikai irányítói le­gyenek a különböző társadal­mi és gazdasági szervek mun káiának. ellenőrizzék és se­gítsék őket a párt politikájá­nak megvalósításában. Meg­különböztetett ficn-oimet for­NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁS SZELLEMÉBEN A MAGYAR NÉP, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS­PÁRT VEZETÉSÉVEL, MAR HOSSZÜ IDŐ ÓTA, S MIND NAGYOBB JELENTŐSÉGŰ TÁMOGATÁST NYÜJT A DÉL-VIETNAMI NÉPNEK AZ AMERIKAI AGRESSZIÓ ELLEN, SZABADSAGÁÉRT ÉS FÜGGET- LENSEGEERT VÍVOTT HARCÁBAN. ENGEDJÉK MEG, HOGY A MOSTANI ALKALOMBÓL SZlVBÓL MEG­KÖSZÖNJÜK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS­PÁRTNAK ÉS A TESTVERI MAGYAR NÉPNEK ÉRTÉ­KES SEGÍTSÉGET ÉS TÁMOGATÁSÁT. — hangzik töb­bék között a távirat. SZÍVBŐL KÍVÁNJUK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRTNAK, HOGY IX. KONGRESSZUSA HA­TÁROZATAI ALAPJÁN VEZESSE TOVÁBBI, MEG NA­GYOBB SIKEREKRE A MAGYAR NÉPÉT, A VIRÁGZÓ, EROS MAGYAR NÉPKÖZTARSASÁG ÉPÍTÉSÉBEN, A BEKE BIZTOSÍTÁSÁÉRT VÍVOTT HARCÁBAN. Ezután Bertus Pál, a fábián- sebestyéni Kinizsi Tsz elnöke, Cservenka Ferencné, az MSZ­MP Pest megyei Pártbizott­ságának első titkára, Zimmer­mann József, az Inotai Alu- míni' “'"chó szr-: '’irta brigád vezetője, Németh Ferenc, a Somogy megyei Pártbizottság első titkára szólalt fel. Földes Ernőné, a Duna Ci. /ár pártbizottsága titkárának fel­szólalása után Rapai Gyula, a tanácskozás elnöke ebéd­szünetet rendelt el. Szünet után Szurdi István­nak, az MSZMP Központi Bi­zottsága titkárának elnökle­tével folytatta tanácskozását a kongresszus. Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának, valamennyi magyar kommunistának és a szocialista Magyarország egész népének. (Nagy taps.) Mi nagyra értékeljük azt a lehetőséget, hogy jelen lehe­tünk a magyar kommunisták legfelsőbb pártfórumán, amely azért gyűlt össze, hogy meg­vitassa a pártélet, a párt bél­és külpolitikájának legfonto­sabb kérdéseit. Valamennyi testvérpárt számára neveze­tes esemény minden egyes kongresszus. Érthető, hogy a kommunisták őszintén, elvtár­si módon érdekeltek egymás ügyeiben és sikereiben. Hi­szen egy cél felé haladunk, szoros egységben és együtt­működésben, a marxizmus— leninizmus zászlaja alatt. Pártjainknak és népeinknek közösek az érdekeik és kö­zösek a feladataik, egy ma­gasztos és nagy céljuk van — a kommunizmus! Az MSZMP Központi Bi­zottságának Kádár elvtárs által előterjesztett beszámoló­iából látható, milyen nagy munkát végzett a magyar nép az elmúlt négy év alatt ha­zájának fejlődése érdekében, milyen nagyszerű eredménye- ket ért el a szocialista Ma­gyarország a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetésével. Magyarország mind gazda­gabbá és szebbé válik, éve"*! évre változik az ország arcu­lata. Modern gvárak és erő­művek épülnek, új városok 'önnek létre, új módon él -a magyar falu. A mai Magyarország a sz-’ szoros értelmében véve az alkotó munka országa, Pf> nagy építkezés szinten . amelyen az egész nép munkálkodik. A magyaroknak van mi­vel büszkélkedniök. Melv'k európai kapitalista ország c - csekedhet azzal, hogy ipari termelése több mint hatszo­rosa a háború előttinek, hogv nemzeti jövedelme több mint háromszorosára növekede". Az egész kapitalista Eurór: ban nincs ilven ország! lly<"'i fejlődési ütemre csak az a nép képes, amely lerázta ma­gáról a kapitalizmus 'gálát, •orsának iptézését saját ke­fébe vette és magabiztos,-p Halad a boldogabb, szebb jö­vő felé. (Folytatás az 5. oldalon1 * dítsanak a káderek munkájá­ra, nevelésére és a dolgozó emberek öntudatának, élet- és munkakörülményeinek ala­kítására. Befejezésül a felszólaló a vállalatok önállóságának nö­velésével és a gazdasági ve­zetők feladataival foglalko-

Next

/
Thumbnails
Contents