Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-30 / 282. szám
2 napló 190«. NOVEMBER SR A Magyar Szocialista Munkáspárt IX• kongresszusának keddi tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) lettel kell rendelkeznie. Nyilvánvaló, hogy a 18 éves fiatalok mindezt még nem szerezhették meg. Meg kell adni a lehetőséget számukra, hogy a tömegszervezetekben, elsősorban a KISZ-ben és a szak- szervezetekben, a közös tanulás és munka útján megismerkedjenek a szocializmus alap- elveivel. Van azonban még egy indok: a 21 éven aluli fiatalok felvételének engedélyezése tápot adna olyan törekvéseknek, hogy e korosztályok tagjai zömmel a pártszervezetekben végezzék társadalmi munkájukat. Ez károsan hatna az ifjúsági mozgalomra. Ha a tagjelöltség megszüntetését a kongresszus elfogadja, a Központi Bizottság ajánlja: 1967. január 31-ig minden alapszervezet taggyűlésén egyéni elbírálás alapján döntsenek arról, hogy a jelenlegi tagjelöltek közül ki alkalmas a párttagságra. A párttagság keltét a IX. kongresszus időpontjától kell számítani. A jelenlegi kb. 40 009 tagjelölt, akinek felvételéről dönteni kell, a párt szervezeti erejének jelentős része. A szocializmus odaadó harcosait, pártunk új katonáit nyerhetjük közülük. Ennek tudatában kell ügyükkel foglalkozni. Legyenek a tagjelöltek felvételéről határozó taggyűlések a párt életének ünnepélyes eseményei, szolgálják pártunk erősödését, gyarapodását új harcosokkal. Jelentősen nőtt párttagságunk öntudata Kedves Elvtársak! Pártunk a dolgozó tömegek bizalmát elsősorban érdekeiket kifejező politikájával vívta ki. A párt tekintélyét azonban a párttagok áldozatkész munkája, személyes példamutatása is növeli. A VIII. kongresszus óta is jelentősen . fejlődött párttagságunk öntudata és kommunista erkölcsi arculata. Mindez nem jelenti, hogy a párterkölcsöt sértő, helyenként fellépő jelenségeket lebecsülhetjük, mert ezek az egész pártnak súlyos károkat okoznak. Vannak párttagok, akik szerénytelenekké váltak, akik a meggyőzés, a magyarázás helyett parancsolgatnak és kinyilatkoztatnak, csalhatatlannak tekintik magukat, nem hallgatják meg munkatársaik véleményét, figyelmen kívül hagyják a dolgozók javaslatait. Előfordul, hogy egyes párttag-vezetők visszaélnek hatalmukkal. jogtalan anyagi előnyöket szereznek. Sajnos előfordul az is, hogy néhány vezető politikailag bizonytalan vagy tehetségtelen emberekkel veszi körül magát, az őszinte, jóindulatú, elvtársi bírálatot pedig elfojtja, sőt nemegyszer burkolt formában megtorolja. és általában törölték. Ezt meg kell szüntetni. Többen javasolták, hogy a kötelességüket nem teljesítő párttagokat ne töröljék, hanem zárják ki a pártból. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a törlés és kizárás közötti megkülönböztetést célszerű fenntartani. A kizárást csak súlyos fegyelmi ügyekben — a párt politikájának tudatos eltorzítása a párton belüli frakció- zás, a kommunista erkölcsi normák dnrva megsértése, törvényszegés és az ehhez hasonló esetekben — kell alkalmazni, a kizárt személyeket csak a kizárást jóvá’ pt 1t.nn.iorr hagyó felsőbb szervek előzetes hozzájárulásával lehet ismét tagnak felvenni a pártba. A törlés is szigorú határozat, de akik így kikerültek, későbbi időpontban a felsőbb pártszervek külön engedélye nélkül is felvehetők újra a pártba, hogyha arra alkalmasak. F ártunk kommunista vonásainak további erősítését hivatott szolgálni az a javaslat, hogy — a fegyveres testületek, a pártapparátus, a tömegszervezetek központjainak kivételével — minden párt- a'.apszervezetnek legyen joga és kötelessége a területén folyó munka átfogó ellenőrzése és a vezetők beszámoltatása. Ezzel lényegében megszűnne a hatáskör-különbség a termelő üzemek és hivatalok, intézmények pártái apszervezetei között. A Központi Bizottság fontosnak tartja a pártirányítás megjavítását az állami szervekben, a fegyveres erőknél és a tömegszervezetekben. Az érvényben levő szervezeti szabályzat a párt és e szervek kapcsolatát — helyenként feladatát is — három fejezetben rögzíti. Ilyen részletes szabályozásra nincs szükség. Helyesebb, ha a párt alkotmánya rövidebben és egy helyen szögezi le a pártiirányítás alapelveit valamennyi állami és tömegszervezet, illetve tömeg- mozgalom számára. A pártszervezetekben egyöntetű helyesléssel fogadták azt a kiegészítést, amely a párttagok kötelességévé teszi a közéletben való cselekvő részvételt. A két kongresszus között tartsunk országos pártértekezletet Mi táplálja és éleszti ezt az eléggé el nem ítélhető, a párt politikájával teljesen ellentétes gyakorlatot? Először is szemléletbeli okok. Gyakran nem lépnek fel az ilyen gyakorlat ellen, mondván, hogy ez mindenkinek saját ügy'',, nem tartozik másokra. Pedig ami a pártnak kárt okoz, rontja tekintélyét a tömegek előtt, az a szó igazi értelmében pártügy és egyetlen kommunista számára sem lehet közömbös. Mások hamis lojalitásból vagy pozícióféltésből tűrik meg ezeket a párt politikájával ellentétes módszereket és csak akkor jelzik a bajokat, amikor már késő. A párttagsággal összeegyeztethetetlen a közömbösség, az o’vte'enség, a kényelemszeretet és a pozícióféltés. Ezért a párthatározatok be nem tartása vagy a kommunista e-kölcsi normák megsértése y om*én a nevelés eszközein kívül alka'mazni kell a fegyelmi : úton történő felelősségre vonóst is. A Központi Bizottság a pártfegyelem megjavítása érdekében a szervezeti szabályzatban javasol néhány szigorítást Ilyen többek között az, hogy a pártbüntetés az elsőfokú döntéssel hatályba lén, s hogy a pártból kizárt személy tagsági könyvét azonnal be kell vonni. Természetesen mindenkinek joga és lehetősége. hogy a felsőbb pártszervhez fellebbezzen, ha nem ért egyet a döntéssel, de a kiszabott pártbüntetés hatályba lép. Javasoljuk, hogy a jövőben csak az érintett párttag vagy alapszervezetének kérelme, illetve a felsőbb pártszerv határozata alapján felülvizsgálni a párt- büntpv'cb Eddig ugyanis a fegyelmi bizottságok a kiszabott pártbüntetéseket hárorn^ év el- teltével külön kérés nélkül :s, automatikusan felülvizsgáltat. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elv társak! Az új szervezeti szabályzatban javasoljuk rögzíteni, hogy a Központi Bizottság a két kongresszus között jelentős politikai kérdések megtárgyalására és eldöntésére országos pártértekezletet hívhat össze. Ajánljuk ugyanakkor elhagyni azt a megítélésünk szerint formális jogot, amely szerint a párttagok egyharmadá- nak kívánságára rendkívüli kongresszust lehet összehívni. A párt gyakorlatában a kongresszus ilyen módon való összehívására még nem volt példa. soronkívüli kongresszust a párt természetesen tarthat, de kezdeményezését a kongresszus által választott Központi Bizottságra lehet bízni. Az eddigiektől eltérően javasoljuk. hogy sem a Központi Bizottságba, sem a pártbizottságokba ne válasszanak póttagokat. A mostani választás már e szerint történt, Egyidejűleg javasoltuk megnövelni a testületek tagjainak számát. A póttagság rendszere az illegalitás Körülményei között fontos volt, mert a vezető szervek munkájának folyamatosságát biztosította. A későbbiek során a vezetők előiskolájává és a társadalmi megbecsülés kifejezőjévé vált. Ma már nincs szükség arra, hogy a nagylétszámú vezető testületekben kétféle jogú tagok legyenek. A póttagság megszüntetésével e testületek munkája egységessé válik, tagjaik pedig egyforma felelősséggel rendelkeznek. A módosított szervezeti szabályzat természetesen továbbra is biztosítja a koop- tálás lehetőségét. A Központi Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján javasolta a kongresszust megelőző pártértekezleteknek, hogy ne válasszanak revíziós bizottságokat. Kérjük a kongresszustól e döntés megerősítését és ajánljuk, hogy a kongresszus ne válasszon központi revíziós bizottságot. A revíziós bizottságok teljesítették hivatásukat, őrködtek a párt pénzgazdálkodása, ügyvitele és munkarendje felett. Javasoljuk, hogy a kongresszus fejezze ki elismerését azoknak az elvtársaknak, akik fáradhatatlan ügyszeretettel, példamutató munkát végeztek a revíziós bizottságokban. Úgy véljük azonban, hogy a munka egyszerűsítésével a revíziós bizottságok feladatait a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, illetve a pártbizottságok el tudják látni. Javasoljuk, hogy a Központi Bizottság pénzgazdálkodásának ellenőrzését a kongresszus utalja a Központi Ellenőrző Bizottság feladatkörébe. A pártbizottságoknál működő fegyelmi bizottságok jogkörét javasoljuk változatlanul hagyni; ezek továbbra is kizárólag fegyelmi határozatok előkészítésével foglalkozzanak. A budapesti és megyei pártbizottságok pénzgazdálkodását, ügyvitelét és munkarendjét a Központi Bizottság, az alsóbb szintű pártbizottságokét pedig az őket közvetlenül irányító pártbizottságok végrehajtó bizottságai ellenőrizzék. Több helyen vitát váltott ki az a javaslat, hogy a szervezeti szabályzat ne írja elő kötelezően a kommunista csoportok létrehozását. A Központi Bizottságot az vezette, hogy a kommunista csoportok működése a legtöbb helyen formális volt, az idő túlhaladta őket. Az állami és tömegszervezetek vezetőségeiben a párttagok többségben vannak, helyenként ez az arány 80—90 százalékos. Az itt dolgozó párttagok értik a párt politikáját és annak szellemében tevékenykednek. Természetesen ahol ez szükséges, alkalomszerűen össze lehet hívni a kommunistákat, de ezt nem kell a szervezeti szabályzatban előírni. A lakóterületi pártmunka tapasztalatait áttekintve, javasoljuk törölni a szervezeti szabályzatnak azt a részét is, amely kötelezővé tette az egy házban vagy háztömbben lakó párttagok lakóterületi pártcsoportba szervezését. A lakóterület kommunistáit, amikor erre szükség van, az illetékes pártszervezet bármikor ösz- szehfvhatja és különböző feladatokkal megbízhatja. A Központi Bizottság a felsoroltakon túl több kisebb módosítást is javasol a szervezeti szabályzatban, ezeKet azonban nem tartjuk szükségesnek külön indokolni. Fő feladat a párt vezető szerepének további fejlesztése Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság Beszámolójában Kádár elvtárs kifejezte azt a meggyőződésünket, hogy a következő évek egyik legfontosabb feladata a munkásosztály és a párt vezető szerepének további fejlesztése. Valamennyi javasolt módosítás célja, hogy a párt még jobban megfeleljen hivatásának, vezető szerepének; meg sikeresebben tudja irányítani a szocializmus építését és a proletárdiktatúra szerveinek, szervezeteinek erre irányuló tevékenységét Ennek realizálását szolgálja az a javaslat is, hogy — a fegyveres testületeket és már említett munkaterületeket kivéve — minden pártalapszer- vezet joga és kötelessége legyen a területén folyó munka átfogó ellenőrzése és a vezetők beszámoltatása. Mindez elő fogja segíteni, hogy ne csak országosan, hanem helyileg Is tovább növekedjék a párt vezető, ellenőrző szerepe. Nagy jelentőségű és minőségileg új feladatokat jelent ez a hivatali párt- szervezeteknél a bürokrácia, a lazaságok elleni harcban, az ott dolgozó kommunistáknak a köz szolgálatára való nevelésében. Uj követelményeket támaszt azonban a legfontosabb területen, a gazdasági életben tevékenykedő alapszervezetek munkájában is. A kővetkező Időszakban a pártszervezetek fontos feladata lesz, hogy ismertessék a gazdaságirányítás reformjának lényeges vonásait Elméleti oldalról megközelítve a párttagoknak a szocializmus politikai gazdaságtana újaDb következtetéseit kell elsajátítaniuk, s a pártban magas színvonalú gazdaságpolitikai, közgazdasági propagandát kell folytatni. Területi pártszervezeteink a párt és az állam viszonyáról a Központi Bizottság beszámolójában kifejtett következtetéseket jól megértve, fejlesz- szék munkastílusukat. Politikailag irányítsák a hatáskörükbe tartozó állami szerveket, szüntessék meg a párhuzamosságokat, a párt- és állami munka elvileg is hibás összefonódottságát. Hasonló módon dolgozzanak a tömegszervezetek és tömegmozgalmak pártirányításában. Száműzzék a munkából a szűklátókörű, prakticista vonásokat. Nem szabad azonban szembeállítani az elvi; politikai irányítást a gyakorlatiassággal. a pártmunka operativitásával. A gazdasági mechanizmus reformja önmagában is megköveteli, hogy a párt- szervek minden lényeges mozzanaton rajta tartsák kezüket, s gondoskodjanak a párthatározat maradéktalan végrehajtásáról. A reform, mint nagy társadalompolitikai kérdés, minden dolgozó embert érint, ezért a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig biztosítani kell az össztársadalmi, helyi és egyéni érdek összhangját. A gazdaságirányítás űj rend- , szere minden vezető számára nagyobb önállóságot, döntési lehetőséget biztosít. Minden vezető — párttag vagy pá'- tonkívüli — alapvető kötelessége, h*gv a párt és a kormány politikájának szellemében tevékenykedjen. Nem kétséges, hogy ez a törekvés vezérli őket, mégis szükséges hangsúlyozni: az alapszervezetek megnövekedett jogai jelentik majd az egyik legfontosabb biztosítékát annak, hogy a megnövekedett önállóság a szocializmus érdekelt szolgálja, hogy a párt politikájával összhangban álló helyi döntések szülessenek, és hogy megvalósuljon a politika végrehajtásának hatékony, közvetlen, a dolgozók véleményét Is figyelembe vevő ellenőrzése. A helyenként ma még Jelentkező hibás gyakorlattal ellentétben a pártszervezetek munkájában el kell kerülni a gazdaságvezetés feladatainak ismétlését, esetenkénti átvállalását, az aprólékos beavatkozást a gazdaság operatív irányításába. Mindez csökkenti a gazdasági vezetés felelősségét. pedig éppen a párt- szervezetek kötelessége az egyszemélyi felelősség elvének érvényesítése és erősítése. A pártszervezeteknek az a hivatása, hogy a gazdaságpolitika tudatosításával, végrehajtásával és megvalósításának ellenőrzésével foglalkozzanak, s ne a technikai jellegű részletfeladatokat oldják meg. Art szeretnénk, hogy a pártvezetőségek és a titkárok még Inkább a politika végrehajtásának irányítói, segítői és bizto. sítől legyenek, s ne diszpécseri munkát végezzenek. A pártszervezetek éljenek jogaikkal A . párt gazdaságszervező munkáját, az egyes helyeken kialakult hiedelmekkel ellen - tétben, erősíteni és fejleszteni kell. A pártszer vezetekn ex rendel kezniök kell azzal a politikai ítélőképességgel, hogy el tudják dönteni: a Helyi állami, gazdasági szerv a párt politikájának szellemében határozott-e vagy sem. Amennyiben a gazdasági szervek hibás döntést hoztak, kötelességük bírálni és helyes- bíttetni azokat. A pártszervezetek ellenőrző tevékenysége legyen tehát következetes és folyamatos, rendszeresen számoltassák be a vezetőket, kutassák az esetleges hibák okait, és figyelmüket ne a jelentéktelen részletekre, Hanem a végrehajtás jobb feltételeinek megteremtésére összpontosítsák. A pártszervezetek jogain»» kiszélesítése csak akkor fogja a párt vezető szerepei erősíteni, ha ezekkel helyesen tudnak élni. A nagyobb önállóság egyben több felelősséget is követel. A jövőben ezért fokozott figyelmet kell fordítani a pártaian- szervezetek munkájának megjavítására. Az alapszervezetek tevékenykednek közvetlenül a • dolgozók között, nekik kell azonnal reagálni a problémákra és véleményekre. Mint eddig, a jövőben is az alapszervezetex lesznek a párt politikája végrehajtásának letéteményesei. Ebből a meggondolásból szükséges. hogy röviden szólj jók tevékenységüknek, mint a pártmunka egyik legfontosabb területének néhány vonásáról. A oiártalaDszervezetek többsége az elmúlt években betöltötte hivatását és eredményesen valósította meg feladatait. Reagáltak a területükön jelentkező problémákra, jelezték a felsőbb pártszerveknek gondjaikat és konkrét intézkedéseket javasoltak megoldásukra. Volt azonban nem kevés olyan pártszervezet is, amely csak regisztrálja az eseményeket, de kevés erőfeszítést tett a helvzet megjavítására. A párt-alanszerve- zetek munkája nem merülh“t ki a nehézségek, problémák jelzésében. Nem lehetnek csak . passzív jelzőszervek, hanem elsősorban politikai, ha-' i szervezetek, amelyeknek véne kell vezetniük a küzdelmet párt politikájának végrehajt* ' sáért és meg kell oldani ok minden problémát. ha saját erejükből képesek. A felsőbb pártszervek szerepe akkor kerül előtérbe, amikor a nehézségek meghaladják a heivi pártszervezetek erejét és lehetőségeit. A oái .munka minden terület'.31, ;y az alapszervt etek munkájából is száműzni keli a formális vonásokat, meg k akadályozni a bürokratikus megnyilvánulások e’áur- j -- .sát. üi. utóbbi időben i-egint talc,kozni ilyen jelenségekkel. Újra szaporodott a felesleges értekezletek száma, -övékedéit a jelenségek meny nyisége. Ennek sóra megint s. a felesleges munka é keveseb' i i : 1 dolgozókkal való közvetlen kap- cs 1 ' ápol. ára. K; ' ni kell \7. dven formák, és ' :ra- tikus megnyilvánulások léte (Folytató» a 3. oldalon) * 4 ▼«rés Péter, Z. Nagy Ferenc Harrer Ferenc a kongresszus padsorában.
