Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-30 / 282. szám

2 napló 190«. NOVEMBER SR A Magyar Szocialista Munkáspárt IX• kongresszusának keddi tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) lettel kell rendelkeznie. Nyil­vánvaló, hogy a 18 éves fia­talok mindezt még nem sze­rezhették meg. Meg kell adni a lehetőséget számukra, hogy a tömegszervezetekben, első­sorban a KISZ-ben és a szak- szervezetekben, a közös tanu­lás és munka útján megismer­kedjenek a szocializmus alap- elveivel. Van azonban még egy in­dok: a 21 éven aluli fiatalok felvételének engedélyezése tá­pot adna olyan törekvéseknek, hogy e korosztályok tagjai zömmel a pártszervezetekben végezzék társadalmi munkáju­kat. Ez károsan hatna az if­júsági mozgalomra. Ha a tagjelöltség megszün­tetését a kongresszus elfogad­ja, a Központi Bizottság ajánl­ja: 1967. január 31-ig minden alapszervezet taggyűlésén egyéni elbírálás alapján dönt­senek arról, hogy a jelenlegi tagjelöltek közül ki alkalmas a párttagságra. A párttagság keltét a IX. kongresszus idő­pontjától kell számítani. A je­lenlegi kb. 40 009 tagjelölt, aki­nek felvételéről dönteni kell, a párt szervezeti erejének je­lentős része. A szocializmus odaadó harcosait, pártunk új katonáit nyerhetjük közülük. Ennek tudatában kell ügyük­kel foglalkozni. Legyenek a tagjelöltek felvételéről hatá­rozó taggyűlések a párt életé­nek ünnepélyes eseményei, szolgálják pártunk erősödését, gyarapodását új harcosokkal. Jelentősen nőtt párttagságunk öntudata Kedves Elvtársak! Pártunk a dolgozó tömegek bizalmát elsősorban érdekei­ket kifejező politikájával vív­ta ki. A párt tekintélyét azon­ban a párttagok áldozatkész munkája, személyes példamu­tatása is növeli. A VIII. kongresszus óta is jelentősen . fejlődött párttagságunk öntu­data és kommunista erkölcsi arculata. Mindez nem jelenti, hogy a párterkölcsöt sértő, helyen­ként fellépő jelenségeket le­becsülhetjük, mert ezek az egész pártnak súlyos káro­kat okoznak. Vannak párt­tagok, akik szerénytelenek­ké váltak, akik a meggyő­zés, a magyarázás helyett parancsolgatnak és kinyilat­koztatnak, csalhatatlannak tekintik magukat, nem hall­gatják meg munkatársaik véleményét, figyelmen kí­vül hagyják a dolgozók ja­vaslatait. Előfordul, hogy egyes párt­tag-vezetők visszaélnek hatal­mukkal. jogtalan anyagi elő­nyöket szereznek. Sajnos elő­fordul az is, hogy néhány ve­zető politikailag bizonytalan vagy tehetségtelen emberek­kel veszi körül magát, az őszinte, jóindulatú, elvtársi bírálatot pedig elfojtja, sőt nemegyszer burkolt formában megtorolja. és általában törölték. Ezt meg kell szüntetni. Többen javasolták, hogy a kötelességüket nem telje­sítő párttagokat ne töröljék, hanem zárják ki a pártból. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a törlés és kizá­rás közötti megkülönbözte­tést célszerű fenntartani. A kizárást csak súlyos fegyel­mi ügyekben — a párt poli­tikájának tudatos eltorzítá­sa a párton belüli frakció- zás, a kommunista erkölcsi normák dnrva megsértése, törvényszegés és az ehhez hasonló esetekben — kell alkalmazni, a kizárt szemé­lyeket csak a kizárást jóvá­’ pt 1t.nn.iorr hagyó felsőbb szervek elő­zetes hozzájárulásával lehet ismét tagnak felvenni a pártba. A törlés is szigorú határo­zat, de akik így kikerültek, későbbi időpontban a felsőbb pártszervek külön engedélye nélkül is felvehetők újra a pártba, hogyha arra alkalma­sak. F ártunk kommunista voná­sainak további erősítését hi­vatott szolgálni az a javas­lat, hogy — a fegyveres tes­tületek, a pártapparátus, a tö­megszervezetek központjainak kivételével — minden párt- a'.apszervezetnek legyen joga és kötelessége a területén fo­lyó munka átfogó ellenőrzése és a vezetők beszámoltatása. Ezzel lényegében megszűnne a hatáskör-különbség a ter­melő üzemek és hivatalok, in­tézmények pártái apszervezetei között. A Központi Bizottság fon­tosnak tartja a pártirányítás megjavítását az állami szer­vekben, a fegyveres erőknél és a tömegszervezetekben. Az érvényben levő szervezeti sza­bályzat a párt és e szervek kapcsolatát — helyenként fel­adatát is — három fejezetben rögzíti. Ilyen részletes szabá­lyozásra nincs szükség. Helye­sebb, ha a párt alkotmánya rövidebben és egy helyen szö­gezi le a pártiirányítás alapel­veit valamennyi állami és tö­megszervezet, illetve tömeg- mozgalom számára. A pártszervezetekben egy­öntetű helyesléssel fogadták azt a kiegészítést, amely a párttagok kötelességévé teszi a közéletben való cselekvő részvételt. A két kongresszus között tartsunk országos pártértekezletet Mi táplálja és éleszti ezt az eléggé el nem ítélhető, a párt politikájával teljesen ellenté­tes gyakorlatot? Először is szemléletbeli okok. Gyakran nem lépnek fel az ilyen gya­korlat ellen, mondván, hogy ez mindenkinek saját ügy'',, nem tartozik másokra. Pedig ami a pártnak kárt okoz, rontja tekintélyét a tömegek előtt, az a szó igazi értel­mében pártügy és egyetlen kommunista számára sem le­het közömbös. Mások hamis lojalitásból vagy pozícióféltés­ből tűrik meg ezeket a párt politikájával ellentétes mód­szereket és csak akkor jelzik a bajokat, amikor már késő. A párttagsággal összeegyeztet­hetetlen a közömbösség, az o’vte'enség, a kényelemszere­tet és a pozícióféltés. Ezért a párthatározatok be nem tartása vagy a kommunista e-kölcsi normák megsértése y om*én a nevelés eszközein kí­vül alka'mazni kell a fegyelmi : úton történő felelősségre vo­nóst is. A Központi Bizottság a pártfegyelem megjavítása ér­dekében a szervezeti szabály­zatban javasol néhány szigo­rítást Ilyen többek között az, hogy a pártbüntetés az első­fokú döntéssel hatályba lén, s hogy a pártból kizárt sze­mély tagsági könyvét azonnal be kell vonni. Természetesen mindenkinek joga és lehető­sége. hogy a felsőbb párt­szervhez fellebbezzen, ha nem ért egyet a döntéssel, de a kiszabott pártbüntetés ha­tályba lép. Javasoljuk, hogy a jövőben csak az érintett párttag vagy alapszervezeté­nek kérelme, illetve a felsőbb pártszerv határozata alapján felülvizsgálni a párt- büntpv'cb Eddig ugyanis a fe­gyelmi bizottságok a kiszabott pártbüntetéseket hárorn^ év el- teltével külön kérés nélkül :s, automatikusan felülvizsgáltat. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elv társak! Az új szervezeti szabályzat­ban javasoljuk rögzíteni, hogy a Központi Bizottság a két kongresszus között jelentős politikai kérdések megtárgya­lására és eldöntésére orszá­gos pártértekezletet hívhat össze. Ajánljuk ugyanakkor el­hagyni azt a megítélésünk sze­rint formális jogot, amely sze­rint a párttagok egyharmadá- nak kívánságára rendkívüli kongresszust lehet összehívni. A párt gyakorlatában a kongresszus ilyen módon való összehívására még nem volt példa. soronkívüli kongresszust a párt termé­szetesen tarthat, de kezde­ményezését a kongresszus által választott Központi Bi­zottságra lehet bízni. Az eddigiektől eltérően ja­vasoljuk. hogy sem a Köz­ponti Bizottságba, sem a pártbizottságokba ne válas­szanak póttagokat. A mostani választás már e szerint tör­tént, Egyidejűleg javasoltuk megnövelni a testületek tag­jainak számát. A póttagság rendszere az illegalitás Kö­rülményei között fontos volt, mert a vezető szervek mun­kájának folyamatosságát biz­tosította. A későbbiek során a vezetők előiskolájává és a társadalmi megbecsülés kife­jezőjévé vált. Ma már nincs szükség arra, hogy a nagy­létszámú vezető testületekben kétféle jogú tagok legyenek. A póttagság megszüntetésével e testületek munkája egysé­gessé válik, tagjaik pedig egy­forma felelősséggel rendel­keznek. A módosított szerve­zeti szabályzat természetesen továbbra is biztosítja a koop- tálás lehetőségét. A Központi Bizottság az ed­digi tapasztalatok alapján ja­vasolta a kongresszust meg­előző pártértekezleteknek, hogy ne válasszanak revíziós bizottságokat. Kérjük a kong­resszustól e döntés megerősí­tését és ajánljuk, hogy a kongresszus ne válasszon központi revíziós bizottságot. A revíziós bizottságok telje­sítették hivatásukat, őrködtek a párt pénzgazdálkodása, ügyvitele és munkarendje fe­lett. Javasoljuk, hogy a kong­resszus fejezze ki elismeré­sét azoknak az elvtársak­nak, akik fáradhatatlan ügyszeretettel, példamutató munkát végeztek a revíziós bizottságokban. Úgy véljük azonban, hogy a munka egy­szerűsítésével a revíziós bi­zottságok feladatait a Köz­ponti Bizottság, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság, illetve a pártbizottságok el tudják látni. Javasoljuk, hogy a Központi Bizottság pénzgazdálkodásá­nak ellenőrzését a kongresszus utalja a Központi Ellenőrző Bizottság feladatkörébe. A pártbizottságoknál működő fe­gyelmi bizottságok jogkörét javasoljuk változatlanul hagy­ni; ezek továbbra is kizárólag fegyelmi határozatok előkészí­tésével foglalkozzanak. A bu­dapesti és megyei pártbizott­ságok pénzgazdálkodását, ügy­vitelét és munkarendjét a Központi Bizottság, az alsóbb szintű pártbizottságokét pe­dig az őket közvetlenül irá­nyító pártbizottságok végre­hajtó bizottságai ellenőrizzék. Több helyen vitát váltott ki az a javaslat, hogy a szer­vezeti szabályzat ne írja elő kötelezően a kommunista cso­portok létrehozását. A Köz­ponti Bizottságot az vezette, hogy a kommunista csoportok működése a legtöbb helyen formális volt, az idő túlhalad­ta őket. Az állami és tömeg­szervezetek vezetőségeiben a párttagok többségben vannak, helyenként ez az arány 80—90 százalékos. Az itt dolgozó párttagok értik a párt politi­káját és annak szellemében tevékenykednek. Természete­sen ahol ez szükséges, alka­lomszerűen össze lehet hívni a kommunistákat, de ezt nem kell a szervezeti szabályzat­ban előírni. A lakóterületi pártmunka tapasztalatait áttekintve, javasoljuk törölni a szer­vezeti szabályzatnak azt a részét is, amely kötelezővé tette az egy házban vagy háztömbben lakó párttagok lakóterületi pártcsoportba szervezését. A lakóterület kommunistáit, amikor erre szükség van, az illetékes pártszervezet bármikor ösz- szehfvhatja és különböző feladatokkal megbízhatja. A Központi Bizottság a fel­soroltakon túl több kisebb módosítást is javasol a szer­vezeti szabályzatban, ezeKet azonban nem tartjuk szüksé­gesnek külön indokolni. Fő feladat a párt vezető szerepének további fejlesztése Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság Be­számolójában Kádár elvtárs kifejezte azt a meggyőződé­sünket, hogy a következő évek egyik legfontosabb feladata a munkásosztály és a párt ve­zető szerepének további fej­lesztése. Valamennyi javasolt módo­sítás célja, hogy a párt még jobban megfeleljen hivatásá­nak, vezető szerepének; meg sikeresebben tudja irányítani a szocializmus építését és a proletárdiktatúra szerveinek, szervezeteinek erre irányuló tevékenységét Ennek realizálását szolgálja az a javaslat is, hogy — a fegyveres testületeket és már említett munkaterületeket ki­véve — minden pártalapszer- vezet joga és kötelessége le­gyen a területén folyó munka átfogó ellenőrzése és a veze­tők beszámoltatása. Mindez elő fogja segíteni, hogy ne csak országosan, hanem helyileg Is tovább növeked­jék a párt vezető, ellenőrző szerepe. Nagy jelentőségű és minőségileg új feladatokat jelent ez a hivatali párt- szervezeteknél a bürokrácia, a lazaságok elleni harcban, az ott dolgozó kommunis­táknak a köz szolgálatára való nevelésében. Uj köve­telményeket támaszt azon­ban a legfontosabb terüle­ten, a gazdasági életben te­vékenykedő alapszervezetek munkájában is. A kővetkező Időszakban a pártszervezetek fontos felada­ta lesz, hogy ismertessék a gazdaságirányítás reformjá­nak lényeges vonásait Elmé­leti oldalról megközelítve a párttagoknak a szocializmus politikai gazdaságtana újaDb következtetéseit kell elsajátí­taniuk, s a pártban magas színvonalú gazdaságpolitikai, közgazdasági propagandát kell folytatni. Területi pártszervezeteink a párt és az állam viszonyáról a Központi Bizottság beszá­molójában kifejtett következ­tetéseket jól megértve, fejlesz- szék munkastílusukat. Politi­kailag irányítsák a hatáskö­rükbe tartozó állami szerve­ket, szüntessék meg a pár­huzamosságokat, a párt- és ál­lami munka elvileg is hibás összefonódottságát. Hasonló módon dolgozzanak a tömeg­szervezetek és tömegmozgal­mak pártirányításában. Száműzzék a munkából a szűklátókörű, prakticista vo­násokat. Nem szabad azonban szembeállítani az elvi; politi­kai irányítást a gyakorlatias­sággal. a pártmunka operati­vitásával. A gazdasági mecha­nizmus reformja önmagában is megköveteli, hogy a párt- szervek minden lényeges moz­zanaton rajta tartsák kezüket, s gondoskodjanak a pártha­tározat maradéktalan végre­hajtásáról. A reform, mint nagy társadalompolitikai kér­dés, minden dolgozó embert érint, ezért a Központi Bi­zottságtól az alapszervezete­kig biztosítani kell az össz­társadalmi, helyi és egyéni érdek összhangját. A gazdaságirányítás űj rend- , szere minden vezető számára nagyobb önállóságot, döntési lehetőséget biztosít. Minden vezető — párttag vagy pá'- tonkívüli — alapvető kötelessége, h*gv a párt és a kormány politi­kájának szellemében tevé­kenykedjen. Nem kétséges, hogy ez a törekvés vezérli őket, mégis szükséges hang­súlyozni: az alapszervezetek megnövekedett jogai jelen­tik majd az egyik legfonto­sabb biztosítékát annak, hogy a megnövekedett ön­állóság a szocializmus ér­dekelt szolgálja, hogy a párt politikájával összhangban álló helyi döntések szüles­senek, és hogy megvalósul­jon a politika végrehajtásá­nak hatékony, közvetlen, a dolgozók véleményét Is fi­gyelembe vevő ellenőrzése. A helyenként ma még Je­lentkező hibás gyakorlattal ellentétben a pártszervezetek munkájában el kell kerülni a gazdaságvezetés feladatai­nak ismétlését, esetenkénti átvállalását, az aprólékos be­avatkozást a gazdaság opera­tív irányításába. Mindez csök­kenti a gazdasági vezetés fe­lelősségét. pedig éppen a párt- szervezetek kötelessége az egyszemélyi felelősség elvének érvényesítése és erősítése. A pártszervezeteknek az a hivatása, hogy a gazdaságpoli­tika tudatosításával, végrehaj­tásával és megvalósításának ellenőrzésével foglalkozzanak, s ne a technikai jellegű rész­letfeladatokat oldják meg. Art szeretnénk, hogy a pártveze­tőségek és a titkárok még In­kább a politika végrehajtásá­nak irányítói, segítői és bizto. sítől legyenek, s ne diszpécse­ri munkát végezzenek. A pártszervezetek éljenek jogaikkal A . párt gazdaságszervező munkáját, az egyes helyeken kialakult hiedelmekkel ellen - tétben, erősíteni és fejleszteni kell. A pártszer vezetekn ex rendel kezniök kell azzal a politikai ítélőképességgel, hogy el tudják dönteni: a He­lyi állami, gazdasági szerv a párt politikájának szellemé­ben határozott-e vagy sem. Amennyiben a gazdasági szer­vek hibás döntést hoztak, kö­telességük bírálni és helyes- bíttetni azokat. A pártszerve­zetek ellenőrző tevékenysége legyen tehát következetes és folyamatos, rendszeresen szá­moltassák be a vezetőket, ku­tassák az esetleges hibák okait, és figyelmüket ne a jelentéktelen részletekre, Ha­nem a végrehajtás jobb fel­tételeinek megteremtésére összpontosítsák. A pártszervezetek jogain»» kiszélesítése csak akkor fog­ja a párt vezető szerepei erősíteni, ha ezekkel helye­sen tudnak élni. A nagyobb önállóság egyben több fele­lősséget is követel. A jövő­ben ezért fokozott figyelmet kell fordítani a pártaian- szervezetek munkájának megjavítására. Az alapszervezetek tevékeny­kednek közvetlenül a • dolgo­zók között, nekik kell azon­nal reagálni a problémákra és véleményekre. Mint eddig, a jövőben is az alapszervezetex lesznek a párt politikája végre­hajtásának letéteményesei. Ebből a meggondolásból szük­séges. hogy röviden szólj jók tevékenységüknek, mint a pártmunka egyik legfontosabb területének néhány vonásáról. A oiártalaDszervezetek több­sége az elmúlt években be­töltötte hivatását és eredmé­nyesen valósította meg fel­adatait. Reagáltak a területü­kön jelentkező problémákra, jelezték a felsőbb pártszer­veknek gondjaikat és konk­rét intézkedéseket javasoltak megoldásukra. Volt azonban nem kevés olyan pártszerve­zet is, amely csak regisztrálja az eseményeket, de kevés erő­feszítést tett a helvzet meg­javítására. A párt-alanszerve- zetek munkája nem merülh“t ki a nehézségek, problémák jelzésében. Nem lehetnek csak . passzív jelzőszervek, hanem elsősorban politikai, ha-' i szervezetek, amelyeknek véne kell vezetniük a küzdelmet párt politikájának végrehajt* ' sáért és meg kell oldani ok minden problémát. ha saját erejükből képesek. A fel­sőbb pártszervek szerepe akkor kerül előtérbe, amikor a ne­hézségek meghaladják a heivi pártszervezetek erejét és le­hetőségeit. A oái .munka minden terü­let'.31, ;y az alapszervt etek munkájából is száműzni keli a formális vonásokat, meg k akadályozni a bürokrati­kus megnyilvánulások e’áur- j -- .sát. üi. utóbbi időben i-egint talc,kozni ilyen jelen­ségekkel. Újra szaporodott a felesleges értekezletek száma, -övékedéit a jelenségek meny nyisége. Ennek sóra me­gint s. a felesleges munka é keveseb' i i : 1 dolgo­zókkal való közvetlen kap- cs 1 ' ápol. ára. K; ' ni kell \7. dven formák, és ' :ra- tikus megnyilvánulások léte (Folytató» a 3. oldalon) * 4 ▼«rés Péter, Z. Nagy Ferenc Harrer Ferenc a kongresszus padsorában.

Next

/
Thumbnails
Contents