Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-30 / 282. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló Az MSZMP Baranya meguel Bizottsága és a Meglel Tanács lapja XXIII. RTFOLYAM, 282. SZÁM Ara 5« filler Í966. NOVEMBER 30., SZERDA A Magyar Szocialista Munkáspárt IX» kongresszusának keddi tamícskozása I páitnuinka minden területéről száműzni kell a formális vonásokat JSissku Béla elvtárs terjesztette elő az MSZMP szervezeti szabályzatának módosítására vonatkozó beszámolót A Központi Revíziós Bizottság jelentése L. J. Brezsnyev elvtárs felszólalása Kedden reggel 9 órakor Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével folytatódott a M agyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának tanácskozása az Építők Rózsa Fere ne Művelődési Házában a résztvevők nagy tapssal köszöntötték az elnökségben be lyet foglaló Kádár Jánost, és a többi magyar vezetőt, továbbá L. L Brezsnyevet és a többi testvérpárt delegációinak vezetőjét. Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja lépett a mikrofonhoz, s terjesztette elő a Magyar Szocialista Munkásp árt szervezeti szabályzatának módosítására vonatkozó beszámolót. Á párt alkotmánya állandóan fejlődik Tisztelt Kongresszus! Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a munkás- osztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista mozgalom része, amelyet tevékenységében a marxizmus—leninlzmus, a proletár- internacionalizmus vezet, önkéntes harci szövetség, amely tömöríti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit, mindazokat, akik a munkásosztály szocialista eszméit, céljait magukévá teszik és megvalósításukért hatékonyan küzdenek. A párt alkotmánya állandóan fejlődik, mert tükrözi a pártmunka új, gazdag tapasztalatait, összegezi a pártszervezetekkel szemben támasztott növekvő követelményekből adódó következtetéseket. ' A Központi Bizottság ez év augusztusában vitára bocsátotta a szervezeti szabályzat módosításának tervezetét, hogy e fontos dokumentum mennél jobban kifejezze a párttagság véleményét. A vita — melyben több tízezer párttag fejtette ki álláspont- tat — rendkívül élénk, alkotó jellegű és felelősségteljes volt. Egyértelműen kicsendült belőle az az igény, hogy a szervezeti szabályzat tovább erősítse a párt eszmei, politikai, szervezeti, cselekvési egységét, még erőteljesebben fejlessze kommunista jelleKedves Elvtársak! A kongresszust megelőző vitában — mint eddig minden Kongresszus előtt — többen kérték, hogy a párt nevét „Magyar Kommunista iPárt”-ra változtassuk. A Közli ponti Bizottságnak az a végét, védelmezze tisztaságát és ahol szükséges, szervezeti szigorításokkal is óvja sorait az oda nem való elemektől. A Központi Bizottság a véleményeket és javaslatokat gondosan elemezte és azok jelentős részét a szervezeti szabályzat most benyújtott tér- | vezetében figyelembe vette. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik hozzá járultak ahhoz, hogy az új szervezeti szabályzat minél hatékonyabban segítse a párt politikájának végrehajtását A párt helyzetének tanulmányozásánál és a széles kö- rú vitánál bebizonyosodott, hogy a szervezeti szabályzatban alapvető változtatásokra nincs szükség. Ezért a Központi Bizottság ilyen jellegű módosításokat nem javasol. Célszerű és szükséges azonban módosítani mindazt, ami már túlhaladott, továbbá az egyes meglevő szabályokat pontosabbá, illetve egyszerűbbé tenni. A Központi Bizottság egyben ajánlja a kongresszusnak, hogy a párt alkotmánya ne tartalmazzon program és munkamódszer jellegű utalásokat, mivel ez nem lehet a szervezeti szabályzat feladata. Lenin tanácsát követve, ügyeljünk arra, hogy „ne változtassuk a szervezeti szabályzatot jámbor óhajok gyűjteményévé^ leménye, hogy ez a javaslat a párt lényegét nem érinti és komoly indoka nincs. Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy a párt kommunista jellege erősödjön, tagjai és szervezetei minél inkább e ángyszerű eszme harcosaiként dolgozzanak. A párt kommunista jellegét nem a neve határozza meg, hanem célja, politikája és tevékenysége. Pártunk történetéből tudjuk, hogy amikor a párt kommunista jellege csorbát szenvedett, ennek oka sohasem a párt elnevezésében, hanem politikájában és gyakorlatában volt. A Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, amelyet marxista—leninista politikája és gyakorlati tevékenysége egyaránt bizonyít. Ezt rögzíti a szervezeti szabályzat tervezetének első mondata is, amely leszögezi: „A Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, a munkásosztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom része.” Párttagságunk, népünk és a nemzetközi munkásmozgalom pártunkat a magyar kommunisták pártjának tekinti. A Magyar Szocialista Munkáspárt elnevezésnek dicső forradalmi hagyománya van, a magyar munkásmozgalom régebbi és legutóbbi történetében. Osztjuk a párttagok véleményét, hogy tovább kell erősíteni pártunk kommunista vonásait, de ezt nem puszta névváltoztatással, hanem politikánk végrehajtásával és a szervezeti szabályzat tervezetében javasolt módosításokkal szolgáljuk. A Központi Bizottság ezért azt javasolja a kongresszusnak, hogy tartsa meg pártunk jelenlegi elnevezését, amely alatt az elElvtársak! A pártszervezetekben a tagjelöltség megszüntetéséről szenvedélyes vita alakult ki, amelyben az új helyzet követelményeinek felismerése mellett a párt féltése, a sorainak esetleges felhigulásától való aggodalom is kifejeződött. A hozzászólók többsége egyetértett azzal, hogy megértek a tagjelöltség megszüntetésének feltételei. A felszabadulás után 21 évvel minden lehetőségünk megvan arra, hogy a párttagnak jelentkezőket magatartásuk, munkájuk, nézeteik alapján már a felvétemű!t évtizedben kivívtuk népünk és a nemzetközi kommunista mozgalom megbecsülését. lük előtt alaposan megismerjük; a jelentkezőknek pedig a tömegszervezetekben lehetőségük nyílik, hogy társadalmi munkát végezzenek. 1945 óta hazánkban új nemzedék nőtt fel. Olyanok váltak érett emberekké, akik már a mi társadalmunkban alakították ki életfelfogásukat; lényegesen megváltoztak tehát a tagfelvétel objektív körülményei. A tagfelvétel továbbra is egyéni elbírálás alapján történik, sőt a szervezeti szabályzat mind a jelentkezőkkel, mind az ajánlókkal szemben fokozott követelményeket támaszt. Az augusztusban vitára .bocsátott szervezeti szabályzat-tervezet olyan javaslatot tartalmazott, hogy új tagot csak az a párttag ajánlhasson. aki legalább 3 éves párttagságeal rendelkezik és a jelentkezőt közös tevékenység alapián 1 éve ismeri. A vita alaoján — fenntartva ajánló 3 éves párttagságát — 2 évre javasoljuk felemelni a közös tevékenységen alapuló isme- rettség idejét. Voltak javaslatok. amelyek e követelményeket 5, illetve 3 évben határoznák meg. Ezt jelenleg rém tartjuk megvalósíthatónak, mert a termelőszövetkezetekben és az új üzemekben létesítményekben indokolatlanul gátolnánk az új tagok felvételét. Továbbra Is helyesnek tárt- luk, hogy a tagfelvételnél az egyik aián’ó szerenét a KISZ félthesse be. olyan módosítással, hogy az aiánlő a KTSZ- alapszervezet taggyűlése ’e-" gyen. Korábban e ioeo'al az illet ékes KIS 7-bizottság rendelkezett. amely azonban nem ismerhette kel'ően a felvételre ielentkező fiatalokat. Ezért ajánlásuk sok esetben formális vagy meg- alanozotlan volt, A iavaslat elfogadása rs«fén jelentősen megnő a KIST-szervezrtek politikai, erkölcsi felelőssége. Számos pártszervezetből érkezett olvan iavaslat. hogy az új szervezeti szabálvat a pártba való belépés alsó korhatárát 18 évben állaní+sa meg. Ezt azzal indokolták, hogv ebben a korban válnak a fiatalok telies jogú állampolgárrá. A Központi Bizottság e javaslatot több szempontból nem tartja hel vernek. A telies jogú állampolgárság elérése önmagában nem lehet indok: az áhampolaárí logokat nem szabad azonosítani a párttagság követ»!m«Snvei- vel. Aki felvételét kéri a pártba annak a több5 dől rozéhoz képest bizonvos ‘^ra- dalmi munka-tapasz+a’attal, politikai és világnézeti több(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János üdvözli Le Due Tho-t, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. Szüntelenül erősítsük a párt kommunista jellegét Megértek a tas.jelöltség megszüntetésének feltételei
