Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-29 / 281. szám

8 _ _ 1966. NOVEMBER 29. napló----------------------------------­-------­Me gkezdte inkáját pártunk iX. kongresszusa (Folytatás a 7. oldalról) . az állami szervek vezetőinek személyi felelősségét az álta­luk irányított terület munká­jáért Az eredményesebb munka, a felelősség érvényesítése és fokozása megkívánja, hogy kellő munkamegosztással és összehangolással határozzák meg a párt és a gazdasági szervek feladatait, az építő Tisztelt Elvtársak! A párt vezető szerepe érvé­nyesülésének fontos láncsze­mei a dolgozók tömegszerve­zetei és tömegmozgalmai. A bennük rejlő erőt a párt az ott dolgozó kommunisták segítségével mozgósítja né­pünk, a szocializmus érdeké­ben. Ezt a megtisztelő köteles­séget és felelősséget a tömeg­szervezetekben dolgozó kom­munistáknak mindig érezniök kell. Kötelesek a párt politi­káját ismertetni, megmagya­rázni. Felelősek azért, hogy működési területükön a meg­győző munka eredményeként a párt politikája megvalósul­jon, hogy a dolgozók körében szerzett tapasztalatokat közve­títsék és képviseljék a párt szervei előtt. Ez a pártmun­ka szerves része, más párt­munkával egyenlő értékű te­vékenység. Legfontosabb tőmegszerve- zeleink a munkásosztály, a bérből, és fizetésből élők dön­tő többségét átfogó szakszer­vezetek. Szükségessé vált jog­körük rendezése és kiterjesz­tése, ugyanakkor felelősségük növelése is. Növekszik a szak- szervezetek felelőssége és sze­repe a dolgbzók anyagi, szo­ciális és kulturális helyzetét érintő határozatok meghozata­lában és ellenőrzésében. Köz­reműködnek abban, hogy az államigazgatási, gazdasági és szakszervezeti szervek Között a közös célért folyó munka során jelentkező ellentmondá­sok, nézeteltérések megoldód­janak. A szakszervezetek se­gítségével kell biztosítani a dolgozók bevonását a vállala­tok egész tevékenységébe, és irányába, hogy felelősnek érezzék magukat a vállalat eredményes munkájáért. A dolgozók képviseletében szere­pet kapnak az üzemi vezetők megítélésében, megerősítésük­ben, vagy felmentésükben. A Központi Bizottság meg­különböztetett figyelmet for­dít a párt ifjúsági szerveze­tére, a mintegy 750 ezer tagot számláló Kommunista Ifjúsági Szövetségre és a csaknem 1 millió 200 ezer tagú Úttörő Mozgalomra. Munkájuk jelen­tőségét meghatározza, hogy azt a nemzedéket képviselik és nevelik, amely az idő­sebbek nyomdokába lép. A KISZ — tömegszervezeti jellegének erősítése mellett — erersikusabban dolgozzon az Ifjúság eszmei-politikai neve­lésén, forradalmi megedzésén, kommunista jellemvonásainak "ejlesztésén. Hatékonyabbá vá­lik munkája, ha törekvéseit összhangba hozza az ifjúság életkori és rétegsajátosságai- val. A KISZ befolyásának, eszmei, politikai tevékenységé­nek fejlesztése nem nélkülöz­heti az ifjúság érdekeinek fo­kozottabb védelmét. Az elméleti munkával a pár'propaganda eredményeivel és feladataival foglalkozott a továbbiakban a referátum. Egyebek közt megállapította, hogy 1962. %ta 600 ezerről csaknem 800 ezerre nőtt a pártok*atásban résztvevők szá­ma. Különösen örvendetes, hogy magasabb fokon, a mar­xista—leninista esti egyeteme­den több mint 27 ezren és a két évvel ezelőtt létrehozott és bevált marxizmus—leniniz- mus esti középfokú iskolán pedig 17 és félezren tanulmá­nyozzák a marxizmus alapvető ©pftájSM*. Az agitáció régi és új for­máinak alkalmazásával az itőbbi időben eredményeket í-tűnk el. A párttagság ió táiék"Ztatáca elengedhetetlen ícltáte’e a pártszervezetek -edményes munkájának — a térttagság jogos igénye az ed­munkában. A gazdasági szer­vek, vállalatok önállóságá­val együtt nő a helyi párt­szervek szerepe, felelőssége a párt gazdaságpolitikájával ossz hangban álló helyi döntések biztosításában és a káderek kiválogatásában, A pártszer­vezetek a gazdaságpolitika végrehajtását elsősorban po­litikai eszközökkel támogas­sák. diginél gyorsabb és szélesebb körű tájékoztatás. A sajtó, a rádió és a tele­vízió munkája is fejlődött a két kongresszus között A na­pilapok példányszáma jóval több mint negyedmillióval emelkedett. Négy hetilap négyszázezernél, további hat hetilap százezernél nagyobb példányszámban jelenik meg. A lapoknak és a folyóiratok­nak több mint ötmillió előfi­zetője van, majdnem egymil­lióval több, mint a VIII. Kongresszus idején. Meg kell mondani, hogy a példányszám növelésének egyetlen korlátja a papírhiány. A rádió elő­fizetőinek száma megköze­lít’. a 2,5 milliót A televízió előfizetőinek száma négy év alatt háromszorosára, egymil­lióra emelKedett Az újságírók munkáját mindinkább a szocializmus ügye iránti közéleti felelős­ségtudat hatja át; a sajtó, a rádió és a televízió tevékeny­sége világnézetileg és politi­kailag tisztultabb és egyértel­műbb lett Napirenden tartja és magyarázza a szocialista építés és a nemzetközi élet legidőszerűbb, legfontosabb kérdéseit, mozgósít és tájé­koztat művel és nevel, vitat­kozik és állást foglal. Az alapvető pozitív fejlődés ellenére időnként találkozunk ideológiai bizonytalansággal, a polgári és kispolgári életfelfo­gásnak, ízlésnek, erkölcsnek tett engedményekkel, a kani­tal ista társadalommal szembe­ni kritikátlansággal is. A párt továbbra Is szárait a sajtó munkásaira, elvárja, hogy ne tegyenek enged­ményt a polgári és kispol­gári életfelfogásnak, ízlés­nek, legyenek az imperia­listák, a kapitalista társa­dalom határozott bírálói, szenvedélyesen védjék a szocializmus Igazságát 5s mozgósítsák a lakosságot nagy ügyünk: a szocializ­mus építésére. A párt káderpolitikájáról szólva Kádár János megálla­pította: a VIII. Kongresszus által elfogadott elvek a gya­korlatban helyesnek bizonyul­tak. A VIII. Kongresszus irányelvei a kádermunkában mégsem valósultak meg elég köveikezetesen: számos hibá­val es félreértéssel találkoz­tunk. A VIII. Kongresszuson nagy hangsúlyt kapott a fel- I adatokra való alkalmasság. ! Ezt félreértelmezve, egyes he­lyeken állami és gazdasági vezető tisztségek betöltésénél egyoldalúan előtérbe helyezik a szakmai felkészültségei az eszmei szilárdság és a vezető­készség rovására. A párt a szemléletet és gyakorlatot nem fogadhatja el: A társadalomnak nem »po­litikus „szakemberekre” és nem szakmailag hozzá nem értő „politikusokra” hanem megfelelő vezetőkre van szüksége. A feladatokra való alkalmasság társadal­munk'minden vezető tisztsé­gében a szocializmus iránti odaadást, a szakmai felké­szültséget és a vezetőkészsé­get egyaránt és együttesen követein A káderek kiválasztásának alapelve marad, hogy vezető tisztségekbe a népi demok­ráciához hű, kellő politikai és szakmai felkészültségű, szervezőképes és irányítani tudó embereket kell helyez ni. A személyi kérdések el­döntésénél a párt e köve­telmények betartását, min­denféle statisztika! szemlélet elvetését, a szigorúan egyé­ni elbírálást kívánja min­denkitől, minden szervezet­től és intézkedő fórumtól A Szervezeti Szabályzat ja­vasolt módosításával kapcso- atban a Központi Bizottság első titkára kiemelte: A legnagyobb horderejű változás a tag jelöltség meg­szüntetése. A javaslatnál a Központi Bizottságot az ve­zeti. hogy felszabadulásunk után több mint 21 évvel a pártba felvételre jelentkező ember nem ismeretlen a pá: t előtt, hiszen hosszú ideje itt él a párt szeme előtt, dolgo­zik a szocializmus építésén, c a párthoz, rendszerünkhöz való viszonyát felelősen el lehet bírálni. Amit az eddigi gyakorlat szerint kétszer — a tagjelölt- és tagfelvételnél — kellett végigcsinálni a pártnak is. a felvételre je­lentkezettnek is, most a kellő alapossággal, de egyszerre vé­gezzük éL A javaslatok között szerepel, hogy a kongresszus ne válasz­Ezután a nemzetközi mun­kásmozgalom időszerű kérdé­seiről szólt a referátum. — A kommunista világmoz­galom korunk legbefolyáso­sabb politikai ereje. A világ kommunista pártjainak száma ma megközelíti a kilencvenet. Kommunista pártok tevékeny­kednek a föld országainak majd mindegyikében, a mar­xizmus—lenini zmus eszméi pedig mindenütt éreztetik ha­tásukat. Erősödött a szocialista or­szágok kommunista pártjainak vezető szerepe. Tovább nőtt a tőkés országokban a kommu­nista pártok tekintélye és tö­megbefolyása. Ennek kétség­telen bizonysága, a széles tömegharcok kibontakozása, az, hogy több nyugat-európai, észak-európai kommunista párt a legutóbbi választáso­kon növelte szavazóinak számát. Bár az imperializmus aknamunkája, az eltérő osz­tályviszonyok és más sajátos körülmények ezt megnehe­zítik, nőtt a kommunista pártok száma és befo­lyása a fejlődő országokban is. A kommunista pártok tö­megbefolyásának növekedése egyik eredményeként kibonta­kozóban van számos ország­ban a kommunisták és a szo­ciáldemokraták, más haladó pártok közötti párbeszéd, az akcióegység iránti érdeklődés, kialakulóban van a munkás- ósztály, a széles dolgozó tö­megek monopoltőke-ellemes frontja. Sok országban élesedik az osztályharc. A burzsoázia e harcban a munkásosztályt, annak marxista—leninista pártját tekinti legfőbb ellen­felének. attól fél a legjobban, s ahol teheti, arra méri a legkegveüenebb csapásokat A történelem azonban fel­tartóztathatatlanul halad előre, a kommunizmus esz­méje hódít, s ma már a szocialista világrendszer, a nemzetköd kommunista mozgalom ereje gátat vet az imperializmusnak, szembe­száll az agresszióval. A kommunista világmozgalom erejét meghatványozza, hoTy egységes világnézet, a mar­xizmus—leninizmus vezérli és az, hogy fáradhatatlanul küzd minden haladó erő tö­mörítéséért Rendkívül jelentős, hogy a kommunista és munkáspártok között eleven kapcsolatok le­gyenek. hogy a testvérpártok kicseréljék tapasztalatukat, s egyeztessék fellépésüket nem­zetközi síkon a közös el’en- ség. az imperializmus elleni harcban. E megfontolás ve­zette pártunkat, amikor a be­számolási időszakban találko­zott és tárgyalásokat folytatott a nemzetközi' kommunista is munkásmozgalom számos párt­jával Isméte’tén találkoztunk Szovjetunió Kommunista Pártjának és csaknem minden szocialista ország kommunista pártjának képviselőivel, a legtöbb nyugat-európai kom­munista párttal, és más. vá­szon Revíziós Bizottságot. A feltételezés szerint a Központi Ellenőrző Bizottság feladatkö­rét bővítve, eddigi munkája mellett biztosítani tudja a Központi Bizottság pénzgaz­dálkodásának ellenőrzését is. A pártszervek és pártszerve­zetek ügykezelési rendjének betartását pedig ellenőrizhe­tik a munka menetében a felsőbb szervek, végső fokon a Központi Bizottság, vagyis azok a szervek, amelyek a munka általános felügyeletét végzik, és azért felelnie. A párt irányító és ellenőrző szerepének erősítését célozza az a javaslat, amely vala­mennyi hivatali pártszerve­zetnek megadja azt a jogot, hogy > vezetőt beszámoltat­hassa és a hivatali munkái ellenőrizhesse, — azzal a céllal, hogy az eddiginél ha­tékonyabban segíthessék a hivatal, az állami szerv, az intézmény rendeltetésszerű munkájának eredményes el­végzését. lágrészek kommunista párt­jainak egész sorával E tár­gyalások mindegyike eredmé­nyes és hasznos volt Hasonló tárgyalásokat kívánunk foly­tatni a jövőben is, szorgal­mazzuk a testvérpártok két-, vagy többoldalú találkozóit, tanácskozásait Szükségessé tette a talál­kozók gyakoriságát az a saj­nálatos körülmény is, hogy ma vannak a nemzetközi for­radalmi munkásmozgalomban olyan nézetek is. amelyek el­lentmondanak a marxizmus— leninizmus elveinek. Ezek a nézetek figyelmen kívül hagyják a proletár- internacionalizmust, a szo­cialista országok érdekkö­zösségét. tévesen ítélik meg a szocialista forradalom le­hetőségeit, félremagyaráz­zák a szocialista forradalom különböző útjairól, a szo­cializmus építésének sajá­tosságairól szóló marxista megállapításokat. Zavaróan hat a nemzetközi munkásmozgalom egységére, hogy a kérdések marxista— leninista felfogását és kezelé­sét helyenként a mi világné­zetünktől idegem, nacionalista tendenciák szövik át. Ha e téveszmék jellegzetességeit nézzük, a nemzeti érdekek fél­reértését. vagy félremagyará­zását látjuk. Mérlegelés tár­gyává teszik, hogy a nemzeti érdeket alá vagy fölé kell-e rendelni a közös érdekeknek, holott teljesen világos, hogy ezeket egyeztetni kell és lehet. A nemzetközi munkásmoz­galomban minden álbalol- dall és jobboldali elhajlás közös ismertetőjete volt mindenkor és az ma is: a szovjetellenesség. A nemzetközi imperializ­mus, a burzsoázia mindig a Szovjetuniót tekintette és ma is azt tekinti legfőbb ellen­ségének. A jobb és „baloldali” elhajlók, legyen szándékuk bármi, szovjetellenességükkel akarva, akaratlanul egyenest az imperialisták kezére ját­szanak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságát és tagságát erősen foglalkoz­tatják mindazok a kérdések, amelyek körül ma a viták és nézeteltérések vannak a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalomban. Azt tartjuk, hogy államok közötti viszony­ban egy adott kérdésben le­hetséges semlegesnek marad­ni, de a marxizmus—leniniz­mus, a nemzetközi kommunis­ta mozgalom legfontosabb kérdéseiben állást kell fog­lalni. Fártunk képviselői min­den sdandó alkalommal kifej­tették világosan álláspontunkat a vitás kérdésekről, ezt tesz- szük most, saját kongresszu­sunkon is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a szocialista orszá­gok és kommunista pártők elvi alapon nyugvó szoros együttműködésének tántorít­hatatlan híve. Az a néze­tünk, hogy az 1957-as és Növekszik a tömegszervezetek felelőssége és szerepe A kommunista világmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje Távirat Lvovhól RAPAI GYULA elvtársitok, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága első titkárának, Pécs. Kedves Elvtársak! Fogadják őszinte jókívánságainkat az MSZMP IX. kong­resszusának megnyitása alkalmából. Kívánunk önöknek kedves Barátaink újabb sikereket a szocializmus építésében és a világbéke meaőrzésében Éljen örökké és virágozzék a népeink közötti barátság. Távirat Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából MIRKO LACKOVICS elvtársitok, a területi pártbizottság titkárának, PRODANIC MR. GOJKO elvtársitok, a területi tanács elnökének, Osijek. Kedves Elvtársak! Nemzeti ünnepükön köszöntjük önöket ét járásuk vala­mennyi dolgozóját, őszintén kívánjuk, hogy érjenek el újabb sikereket a szocializmus építésében. RAPA1 GYULA, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, PALKÓ SÁNDOR, • Baranya megyei Tanács VB elnöke. 1960-as moszkvai nyilatko­zatok helyesen foglaltak ál­lást borunk legfontosabb kérdéseiben és megállapí­tásaikat az élet azóta min­den tekintetben igazolta. Az e nyilatkozatokban fog­laltakat ma Is magunkénak tekintjük és követjük. Elítélünk minden olyan fel­lépést, amely a forradalmi munkásmozgalom sorainax egységét rombolja. Jelenleg a kínai vezetők hegemén tö­rekvései, szovjetellenessége és szakadár tevékenysége okozza a legnagyobb kárt A legutób­bi hónapokban helytelen néze teák ellenzékének letörésére megindították az úgynevezett „Proletár Kulturális Forradal mat”, s e mozgalom roham- csapataként létrehoztak tanú lókból szervezett „Vörös Gár­dista” osztagokat. Nem lehet mindezt egyszerűen a kínai párt, illetve a Központi Bi­zottság belső ügyének tekin­teni. Lin Piao, az állam­tanács elnökhelyettese, hon­védelmi miniszter maga je­lentette ki a katonai akadé­mia hallgatói előtt, hogy „Mao elnök sokkal magasabban áll Marxnál. Engelsnél, Leninnél. Sztálinnál.” A kínai vezetők maguk hangoztatják, hogy a „proletár kulturális forrada­lom” nemcsak belső haszná­latra szól. hanem „példamu­tatás minden ország számára”. S valamelyik pekingi utcában már tábla hirdeti, hogy ott működik a „Vörös Gárda Vi­lágbizottsága”. Mindez ilyen­formán reánk is tartozik. Mi elutasítjuk ezeket a marxiz­mus—leninizmustól Idegen né­zeteket. elhatároljuk magun­kat tőlük. Mi, mint internacionalisták, a leghatározottabban eluta­sítják a szovjctellencsséget, ezt az antikommunista esz­mét, a nacionalizmust, an­nak minden szocialistaelle­nes megnyilvánulását. Marx. Engels. Lenin eszméi vezetnek minket, ők tárták fel a tőkés elnyomás nemzetközi­ségét és mutatták meg a nem­zetközi munkásosztály érde­keinek azonosságát Ök taní­tották meg a munkásságot, hogy saját osztályérdekeiknek megfelelően nézze a világot ök nevelték a munkásosztályt internacionalistává. Pártunk önálló, politikájá­nak kidolgozásában népünk, országunk történelmi, társ; - dalmi és gazdasági adottságai­ból indul ki. de mint inter­nacionalista párt. mindig fi­gyelembe veszi a proletárfor­radalom és a szocialista építés nemzetközi tapasztalatait Par­tunk figyelembe veszi a szo­cialista világrendszer közös érdekeit is. számol a kapita­lista országokban működő ás nehéz körülmények között harcoló testvérpártok érdekei­vel is. Azt tartjuk, hogy egy forradalmi párt nemcsak sajá* munkásosztályának és népé­nek, hanem a nemzetközi munkásosztálynak és az em­beriségnek is felelős munká­jáért A nemzetközi kommunista mozgalomban az utóbbi kél esztendőben na.r; mértékben fokotédutt a szakadárok el­szigetelődés« és megerősöd­tek a* egységtörekvések. Ér­lelődnek a kommunista és munkáspártok nagy tanács­kozásának feltételei is. A Magyar Szocialista Munkás­párt híve a nagy tanácsko­zás eszméjének, nem a tar nácskozásért önmagáért, ha­nem azért, hogy erősöd ion, szélesedjen egységünk, ösz- szefogásunk. Akcióegységet kívánunk elsősorban és azonnal most Vietnam meg­segítésében, általában kö­zős ellenségünk, az impe­rializmus elleni harcban. Semmiféle kiátkozásra nincs szükség, mi tanácskozni és az imperializmus elleni harc­ban egyesülni akarunk ki­vétel nélkül minden forra­dalmi párttal, minden ha­ladó erővel, így természe­tesen a Kínai Kommunista Párttal és az Albán Munka­párttal is. De ha az ő vezetőik ez elől ma mindenképpen elzárkóz­nak, a nemzetközi munsás- mogalom emiatt nem rekedhet meg, s egy szélesebb tanács­kozással sem várhatunk az idők végezetéig. A nemzetközi kommunista mozgalom és az emberiség ér­deke mindennél előbbre való» Dolgozni kell annak érdeké­ben. hogy a nemzetközi for­radalmi munkásmozgalom mindazon pártjának képviselői találkozzanak és tanácskozza­nak. amely pártok időszerű­nek tartják. hogy elvtársi módon, együtt, marxista—le­ninista elemzés alá vegyük a kialakult helyzetet és egyetér­tésben megállapítsuk, az adott helyzetben mi a közös tennivalónk. A marxista—leninista elmé­let. s az azzal felfegyverzett nemzetköz] kommnni'ta mozgalom, a kommunizmus eszméin fettnrtóztatbatnt’an, s halad előre a maga törté­nelmi útján. A nemzr”-f'7Í munké«oszté!yt. a szoela’ts- ta világren dózert, a vi^g kommnnlsta és munkáspárt­jainak hatalmas mozgalmat as Internacionalizmus tetté mindenkor legyőzb-tpc’-n-é és teszi ma Is azzá. A me­gvár munkásosztály forra­dalmi pártja, híven a mar­xizmus—lenl-tzmns tanítá­saihoz, mindemkor hű volt az Internacionalizmus esz­méiéhez. az eévséé eo-d-*- latéhoz, s ez fey lesz a jö­vőben Is. (Nagy taps.) Kérem a tisztelt Kongrecz- szust. hogy a Központi Bizott­ság beszámolóiát és a benyúj- ‘ott határozati javaslatot vi­tassa meg és fogadja el. — mondotta referátuma vé°éri Kádár János, maid a nárt. a magyar munkásosztály. dol­gozó népűnk, szocialista ha­zánk. a Magyar Népköztársa­ság. a proletámemzetköz’cé^, a népek szabadsága, a kom­munizmus és a béke éltetésé­vel zárta szavait. A Központi Bizottság be­számolóját a jelenlevők fel­állva, hosszantartó tapssal kö­szöntötték. Ezótán a* elnöklő Kállai Gyula a hétfői ülést bezárta; bejelentette, hogy a kongresz- szus kedden reggel 9 órakor folytatja a tanácskozást. , j

Next

/
Thumbnails
Contents