Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
1961». NOVEMBER 29. napló 7 Megkezdte munkáját pártunk IX. kongresszusa (Folytatás a 6. oldalról) tóul intézményben vizsgázhasson és megfelelő tudás esetén erről bizonyítványt is kaphasson. Társadalmunk becsületet szerzett minden munkának. Megbecsülést biztosít a fizikai munkának, amely mind több szaktudást, elméleti ismeretet és szellemi erőfeszítést követel. Az ipar, a mezőgazdaság a szakmunkások tízezeréit igényli. Ez az igény nem csökken, hanem a technika fejlődésével állandóan növekszik. Ezért olyan iskolarendszert, iskoláztatást, pályaválasztást és nem utolsó sorban olyan közhangulatot kell kialakítanunk, amely megfelel ennek. Az ifjúság nevelésében, oktatásában alapvető szerepük van a pedagógusoknak. Nevelőink többsége hivatását átérezve, munkájával, magatartásával igazolja, hogy a párt, rendszerünk hűséges szövetségese. Most is azt kérjük tőlük: soha el ne felejtsék, hogy népünk legfél- tetteb kincsét, a jövő nemzedéket bízza rájuk. A szocialista közművelődés népünk egyre szélesebb tömegeit fogja át Tisztelt Elvtársaki Kulturális politikánk eredményességét bizonyítja, hogy a szocialista közművelés az utóbbi négy esztendőben népünk újabb, még szélesebb tömegeit fogja át. A könyvforgalom az utóbbi öt évben 554 millió forintról 778 millióra, a tanácsi és üzemi közművelődési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma több, mint 2 millióra, a kölcsönzött kötetek száma pedig 30 millióról 49.5 millióra emelkedett. Az is figyelemre méltó, hogy a múzeum- és tárlatlátogatók száma az utóbbi években kétmillióval nőtt, hogy a múlt év hangversenyeinek és esztrádműsorainak 1,2 milliós közönsége felerészben komoly zenét hallgatott, hogy a mozi- látogatók 65—70 százaléka szocialista filmeket tekintett meg. Talán még fontosabb, hogy a közvélemény az utóbbi időben az alkotásokat, a kulturális és művészeti élet jelenségeit, eseményeit, mint közéleti kérdéseket, érthetően, kritikusan és széles körben vitatja. Kultúrforradalmunk legjelentősebb új eredménye, hogy a közvélemény nemcsak passzív befogadója, hanem mindinkább aktív részese is a kulturális életnek. De a nagyarányú fejlődés felszínre hozott új problémákat is. Az életszínvonal emelkedése, a mezőgazdaság szocialista átalakulása, a technika fejlődése, új rétegek bekapcsolódását tette lehetővé a kulturális életbe. Társadalmunk különböző rétegeiben azonban még jelentős bázisa van a kispolgári ízlésnek, a giccses, érzelgős termékeknek. Az alkotói légkör jelentős javulásához vezetett az, hogy a kulturális életet elsősorban eszmei eszközökkel irányítjuk, hogy stíluskérdesekbe hatalmi szóval nem szólunk bele, s a kísérletezés szabadságát biztosítjuk. Jórészt ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben eszmeileg, művészileg magas színvonalú művek születtek, amelyek nagy része szocialista művészetünk nemzetközi tekintélyét is erősítette. A legjelentősebb szocialista és humanista elkötelezettségű alkotások politikai és világnézeti hitelét az adta meg, hogy a valóságot összetetten és mélyen átérzett társadalmi felelősséggel ábrázolták. Irodalmunk közvetlenül is hozzájárult a szocialista tudat, erkölcs, életforma kialakításához: a nemzeti-történelmi önismeret elmélyítéséhez. A paraszti világban végbement átalakulás a szociográfiai irodalom újjászületésével járt regénybeli ábrázolása pedig történelmi értékű áttekintésekhez vezetett Az sem véletlen, hogy líránk szocialista elkötelezettségű ága, a közéleti líra tett szert a legnagyobb népszerűségre. Művészi erejű filmjeink azért adhattak újat azért arathattak jelentős nemzetközi sikereket ■mert a magyar valóságról, népünk múltjáról és társadalmunk jelenéről pártos közéleti szenvedéllyel szóltak. Ha drámairodalmunk nem is dicsekedhet ilyen eredményekkel, színikultúránk az elmúlt időben sok kiemelkedő produkcióval gazdagodott s külön elismerésre méltó az az erőfeszítés. amivel a vidéki színházak a mai magyar dráma ügyét szolgálták. Zenei életünkben méltó helyre került a Bartók- hagyomány, és a XX. század zenéje: zeneművészetünk több új magyar opera sikerével dicsekedhet. Képző- és iparművészetünk különösen a monumentális szobrászatban, a kép grafikában és az iparművészet több ágában ért el jelentős eredményeket a legutóbbi időben. A beszámoló feltárta a kulturális életben tapasztalható negatív jelenségeket, s rámutatott: Kulturális politikánknak elvileg és gyakorlatilag egyaránt világosabbá kell tennie, hogy mi mellett állunk ki, hogy szocializmust építő népünknek szocialista kultúra kell. Továbbra is minden erőnkkel támogatjuk a széles tömegekhez szóló, szocialista szellemű, humanista alkotásokat. A televízió, a rádió, a sajtó, az ismeretterjesztés és népművelés munkájában ezek terI esztésének és propagálásának :ell az eddigieknél határozottabban érvényt szerezni. Tát- mogatjuk azokat az útkereséseket, kísérletezéseket is. amelyek a szocializmus eszmekörén belül keresik az újat. Kiinduló szempontunk ebben az esetben is elsősorban a mondanivaló, az eszmeiség és nem a megszokott formákhoz való ragaszkodás lesz. Az eddigieknél határozottabban kell visz- szautasitani a politikailag ellenséges, antihumanista és a közerkölcsöt sértő alkotásokat A Párt f<üadata, hogy eszmei irányítással erősítse kultúránk szocialista vonásait biztosítsa további fejlődését A referátum ezután a párt- élet kérdéseire tért át Pártunkban nem választhatók el egymástál a jogok és kötelességek — Az utóbbi négy évben a párt egészségesen fejlődött a taglétszám évenként 3,5 százalékkal, a négy év alatt 73 ezer fővel növekedett és jelenleg a párttagok és tagjelöltek száma 584 ezer 849 fő. A párttagság összetétele alapjában megfelelő. A tagság 42,5 százaléka fizikai dolgozó, 37,3 százaléka szellemi dolgozó, 7,9 százaléka a fegyveres erőknél teljesít szolgálatot egyéb foglalkozású és tanuló 3 százalék, 9,3 százalék nyugdíjas. A párttagság 22,9 százaléka nő. A párt ereje nemcsak létszámában, hanem elsősorban tagjainak öntudatában, felkészültségében, aktív munkájában, a párt egyséf ében és összeforrottságában an. Ezért továbbra sem célunk a taglétszám nagyarányú növelése. Arra kell törekednünk, hogy új tagoltat elsősorban a termelő és társadalmi munkában kitűnt munkások, termelószövetket- zeti tagok, a nők és a fiatalok soraiból vegyünk fel. A Központi Bizottság jelentheti a Kongresszusnak, hogy pártunkban a lenini normák a pártélet meghatározói, a kollektív vezetés elve érvényesüli A pártmunkában azonban az utóbbi években bizonyos mértékig elhalványult a személyes felelősség. Kívánatos. hogy az elhatározások és döntések meghozatalánál továbbra Is szigorúan betartsuk a kollektív vezetés elvét, de a határozatok végrehajtásában jobban érvényesítsük az egyszemélyi felelősség elvét. Pártunk a demokratikus lentralizmus elvei alapján működik: a felső pártszervek ténylegesen irányítanak, az alsóbb pártszervek megfelelő önállósággal, hatáskörrel dolgoznak, a párt élete demokra- bhM légkörben és keretek között folyik. A pártdemokrácia tovább fejlődött és erősödött kongresszusunk előkészítő munkája során. A jelölő bizottságok előzetes megválasztása bevált, a párttagság hatékonyan közreműködött a jelöltek kiválasztásában. A választás titkosságának kiterjesztése a pártbizottság tisztségviselőinek, az alapszervezetek titkárainak megválasztására tovább erősítette a pártélet demokratizmusát A pártdemokrácia ezen új vonásait a jövőben is tovább kell erősíteni és fejleszteni. A következő időszakban a demokratikus centralizmus elvének mindkét oldalát, tovább kell erősítenünk. Erősíteni kell a centralizmust is. Ha szórványosan is, de előfordul, hogy egyes tagok ugyan élnek a bírálat jogával, de nem veszik ki részüket a határozatok megvalósításából, a feladatok megoldásából. A gyakorlatban kell biztosítani és minden párttagnál érvényesíteni igazságos rendünket, azt, hogy pártunkban nem választhatók el egymástól a jogok és a kötelességek. Az elmélet és gyakorlat terén egyaránt folytassuk erőfeszítéseinket a pártdemokrácia fejlesztéséért, kutassuk a módját, miként lehet a párttagságot jobban bekapcsolni a párt politikájának alakításába. Mindent meg kell tenni, hogy a továbbiakban is hiánytalanul érvényesüljön a pártszervekben és pártszervezetekben a viták és nézetek kifejtésének szabad légköre, ez pártunk erejének egyik forrása és nem formális, hanem valóságos egységének fontos biztosi- téka, A párt vezető szerepe mindenütt érvényesül, ahol megvalósul politikája Pártunkban élénk a kritikai szellem. Az élénk kritika ezen szabad légkörében még jobban szembetűnik, hogy vannak. akik önmaguktól eltelve, mindennel elégedettek. Még mindig elég sok olyan funkcionáriusunk van, aki mindent meg tud magyarázni, aki a kritikát megköszöni — de nem felejti el. Pártunknak becsületet szerez, hogy a hatalommal jól él, nem uralkodik, hanem vezet és a népet szolgálja. Ez a magatartás kötelező a párt minden funkcionáriusára és tagjára. Az egyszerű emberek véleménye a pártról nem kis részben azoknak a kommunistáknak munkájától és magatartásától függ, akiket HMBfliWMi Ismernek. Funkcionáriusaink, párttagjaink zöme kommunistához méltóan él és dolgozik. A leghatározottabban felléptünk azokban a szórványos esetekben, amikor valaki a rábízott hatalommal visszaélt és így járunk el a jövőben is. Azt is tapasztaljuk, hogy a kispolgári életmód és erkölcs — az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása és elfogadása, szerénytelenség, erkölcstelen életmód — hatást gyakorol egyes párttagokra is. Elsőrendű pártérdek, hogy pártós közéletünkét erélyes és hatékony fellépéssel óvjuk minden olyan jelenséggel szemben. ami sérti pártunk tisztaságát, becsületét. Elvtársak! Pártunk eszmeileg, politikailag egységes: a párt tagsága helyesli és követi a Központi Bizottság politikai irányvonalát. Ez egységet pártunk hűsége a marxizmus—leniniz- mushoz, az a harc formálta, amelyet a jobb- és baloldali nézetek eilen folytatott Ez pártunk nagy ereje, sikereink forrása. A taggyűléseken felszólaló százezernyi párttag kifejezte egyetértését a politikád irányvonalunkkal és eltökéltségét annak végrehajtására, A pártdemokráeia lehetővé teszi a vitákat és ennek során elkerülhetetlenül helytelen nézetek is felszínre kerülnek. Ez nem csorbítja a pártegységet az alapvető kérdésekben, sőt: lehetővé teszi a helytelen nézetek leküzdését és ezzel a pártegység még további erősítését. A viták ás a nézeteltérések különböző okokra vezethetők vissza. Az élesebb nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista mozgalom vitái, a fejlődés ellent- fnondásai nem maradnak hatástalanok pártunk tagságára sem. Az utóbbi időben megelevenedtek különböző balos, szektás és jobboldali, revizionista nézetek is és ezek is hatnak bizonyos körökben. Meg nem értés mutatkozott párttagjaink * egy részénél egyes kérdéseknek, a fejlődésnek. mai viszonyainknak megfelelő új megoldását, illetően. Így a származás szerinti kategorizálás megszüntetése, az állampolgári egyenjogúság, egyházpolitikánk értelmezése, más vonatkozásban a gazdasági helyzet, az életszínvonal fejlődésének megítélésében jelentkeztek véleményeltérések. Az egyes részletkérdések különböző megítélése alapjában korszakunk bonyolultságából társadalmunk, gazdaságunk jelenlegi állapotából fakad, összefügg gyakran azzal, hogy sok párttag is illúziókat táp-1 Iái és a szocializmusban való átmenet korszakát rövidnek, konfliktus nélkülinek véli. Ezért értetlenül állnak életünk sok — gyakrap ellentmondásos — jelenségével szemben. Ebben a korszakban fokozottan igaz az a lenini tétel, hogy az eszmei—politikai egységet minden új következtetés és lépés kapcsán őszinte, nyílt eszmecserében kell nap, mint nap újra megteremteni. Azokkal szemben, akik nem értik a párt politikájának egy as részleteit, a türelmes meggyőzés a helyes és a célravezető módszer. Voltak azonban elenyésző számban olyanok is, akik tudatosan szcmbcálltak a párt politikájával és a frakciózás útjára léptek. Az ilyen párttagokkal a szervezeti szabályzat rendelkezéseinek megfelelően határozottan jártunk el, pártbüntetést kaptak, vagy súlyosabb esetekben eltávolítottak őket a párttagság soraiból. Kádár János ezután arról beszélt, hogy felmerülnek a pártéletben a párt vezető szerepének gyengüléséről szóló vélemények is. Az e kérdésben folytatott viták részben a párt vezető szerepének különböző megítéléséből fakadnak. Vannak, akik a vezető szerepet úgy értelmezik, hogv a legapróbb részkérdésekben is a pártszerveknek kell dönteniök és az állami-, társadalmi szervek szerepe csupán a végrehajtás. Ez helytelen nézet. A párt vezető szerepének ez a felfogása oda vezetne, hogy elsorvadna az állami- és tömegszervezeteK önállósága, felelőssége. Mások a vezető szerepet azonosítják az erőszak, a hatalmi eszközök alkalmazásával. Ez — különösen a szocializmus építésének mostani időszakában — ellentmond a pártvezetés lenini alapelveinek Nem kevés párttag a párt vezető szerepét egyes pártszervezetek szerepével és hatáskörével azonosítja, mások abban látják a párt vezett szerepének feltételét, hogy minden vezető beosztást párttagok foglaljanak él. A párt vezető szerepe mindenütt érvényesül, ahol megvalósul politikája. A párt határozatai esetenként és helyenként nem valósulnak meg elég következetesen, sőt néha el is torzítják azokat. Ahol nem a párt politikáját valósítják meg, ott nem lehet a párt vezető szerepéről beszélni. Ebben az értelemben és helyileg előfordul, — és nem is egy-két esetben, — hogy a párt vezető szerepe nem érvényesül. Mégis egyes kivételes esetekből általánosítani hiba, a helyi problémákon lehet és kell is változtatni, a problémákat nem lehet összetéveszteni az alapkérdésekkel, azzal hogy az országban a párt vezet és meg is valósítja politikáját. Az utóbbi időben hallottunk a nemzetközi hírek között olyan nézetekről, amelyek a centralizmus elvének szükségességét vitatják a munkás- osztály forradalmi pártjában. Másutt a párt funkcióját megfoghatatlan eszmei irányításként kezdik értelmezni. Arról a torzulásról nem beszélve, ahol „kulturális forradalom” címén iskolás gyermekeket vezetnek rohamra pártszervek és pártszervezetek ellen, úgymond „megtisztítási” célzattal. Mi a pártok közötti tapasztalatcsere szükségességét és helyességét elismerve és az egyes pártok önálló véleményét tiszteletben tartva, hangsúlyozni szeretnénk saját pártunk álláspontját a párt vezető szerepét érintő nézetekkel kapcsolatban. A magyar munkásosztály és a dolgozó nép történelmi tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a kapitalizmus elleni következetes harc, a szocialista építés csak marxista—leninista, a demkorati- kus centralizmus elve alapján felépített és működő kommunista párt vezetésével folyhat sikeresen. Pártunk nehéz harcokban szerzett tapasztalatai bizonyítják, hogy azok az erők, amelyek a párt szervezetei helyett vagy azokkal szemben valami más erőre támaszkodva akarják — úgymond — erősíteni a munkásosztály hatalmát és annak vezetését, valójában veszélyeztetik a munkáshatalmat, a szocialista építést. A dolgozó népnek, a munkásosztálynak a szocialista építés egész időszakában szüksége van a pártra, annak vezető és szervező tevékenységére. Minden olyan nézet, amely a párt vezető szerepét korlátozza, az irányító erejétől fosztja meg a munkásosztályt, a dolgozd népet. Minket, magyar kommunistákat nehéz, sokszor jelentős áldozatokkal járó harcunk tanulságai arra tanítanak, hogy a párt vezető szerepével és belső életével kapcsolatos lenini elvek következetes érvényesítése szent kötelességünk. (Taps.) Elvtársak! A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata, előrehaladásunk gyorsításának kulcskérdése a párt vezető szerepének érvényesítése és további fejlesztése. A jövő nagy feladatai megkövetelik a párt vezető szerepének fejlesztését, a pártvezetés módszereinek, formáinak, a szervező munkának a társadalmi fejlődéssel összhangban álló tökéletesítését. ■ Általában a párt felelős a szocialista építésért, társadalmunk állapotáért a munkás- osztály és egész népünk előtt Ez nem jelentheti azonban azt hogy minden részkérdésben a pártnak kell döntenie. Továbbfejlődésünk határozott igénye, hogy növekedjék az állami és tötnegszervezeti szervek szerepe, felelőssége a gyakorlati döntésekben és azok végrehajtásában. A politikai, gazdasági és kulturális élet fő tennivalóit a párttagsággal tanácskozva, a párt vezető szervei dolgozzák ki. A pártnak kell feltárnia a társadalmi-, gazdasági élet ellentmondásait és kidolgozni megoldásuk módját. A párt figyelmét a tudományos elemzés, az elvi-politikai irányítás és ellenőrzés erősítésére kell fordítani. A pártnak minden fokon a fő feladatokkal kell foglalkoznia. i A párt munkájában minden szinten erőteljes szerepet kell biztosítani a végrehajtás ellenőrzésének. Ez párttagságunk leghatározottabb kívánsága. Minden párttagnak — bármilyen területen, vagy beosztásban dolgozik is — legfőbb kötelessége, hogy teljes odaadással küzdjön a párt politikájának elfogadtatásáért, megvalósításáért A kommunisták álljanak ki minden fórumon a párt politikája, a rendszer védelmében. A pártnak joga és kötelessége bírálni mindazon szerveket és személyeket, akik nem a párt politikájának szellemében dolgoznak. Erre annál is inkább szükség van, mert tapasztalható helyenként és esetehként bátortalanság, elbizonytalanodás még párttagoknál, húzó- dozás a párt politikája melletti határozott kiállástól. Növelni kell a pártszervek, a pártszervezetek szerepét, felelősségét a vezető káderek kiválasztásában és névelésében. Különös nyomatékot kap ez a gazdasági irányítás új rendszerében. A párt céljai csak úgy válnak valósággá, ha a vezető posztokon a párt politikáját értő, azt végrehajtani képes párttag és párton- kívüli vezetők dolgoznak. A párt vezető szerepének növelése szükségessé teszi az állami munka pártirányításának és a kormányzati munkának további fejlesztését. A jelenlegi gyakorlat lassítja a döntéseket, az ügyintézést és sokszor elmossa a felelősséget. Ezért a párt- és állami szerveknél felsőbb és alsóbb szinten meg kell szüntetni a párhuzamosságokat, a szervezeti "elépítésben mutatkozó össze- "'»nőclást, a munkában ielent- ező átfedéseket. Növelni kell (Folytatás a 8. oldakmi
