Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
4 napló 1*68. NOVEMBER Megkezdte munkáját pártunk IX. kungresszusa OD Célunk ci szocializmus teljes felépítése (Folytatás a S. oldatról) Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Áttérek társadalmi fejlődésünk és a hazai osztályviszonyok alakulásának tárgyalására, a belpolitikában elért eredményeink ismertetésére. A társadalmunk osztály- szerkezetében végbement mélyreható változás számszerűen mérhető. Az 1949-es állapothoz képest 1966-ig a következőképpen alakult a helyzet: A szocialista Iparban dolgozók száma 521 ezerről egymillió 480 ezerre, csaknem a háromszorosára növekedett. A munkások és alkalmazottak összlétszáma egymillió 630 ezerről kereken hárommillió 400 ezerre, több mint kétszeresére nőtt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak száma tízezerről 1 millió 50 ezerre növekedett A kisipari termelőszövetkezetek taglétszáma 8 ezerről 192 ezerre emelkedett. A kisárutermelők száma viszont 2 millió 322 ezerről 142 ezerre csökkent. Az ország gyorsütemű és nagyarányú iparosodásánál! megfelelően 1949 óta az ösz- szes dolgozók számán belül a mezőgazdaságban dolgozók részaránya 52 százalékról 32 százalékra csökkent. Adatok bizonyítják, hogy nálunk a földbirtokosok és kapitalisták kisajátításával a kizsákmányolás megszűnt, társadalmunkban csak dolgozó osztályok vannak. A mező- gazdasági termelőszövetkezetek létrehozásával a szocialista átalakulás a népgazdaság minden területén végbement. Az osztályviszonyokban beállott jelentős változások a társadalom fejlődésének eredményei, egyben további átalakulásnak, a szocialista társadalom teljes felépítésének új alapjai és feltételei. Erősítjük a munkásosztály, a nép hatalmát Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése a tét dolgozó osztály, a munkásojt és parasztok közös érdekeinek megfelelően, és a kettős feladatnak, az átszervezés és a termelés egyidejű emelésének sikeres megoldásával ment végbe. A legmesszebbmenőkig igyekeztünk parasztságunknak megkönnyíteni az elhatározó lépést: demokratikus megoldást biztosítottunka termelőszövetkezetek létrehozd sában, vezetésében, bevezettük a föld járadékot, az öregségi járulékot, a társadalom- biztosítást, elterjesztettük azt a részesedési rendszert, amely a tudást és a szorgalmat díjazza, mindezek eredményeként megszilárdultak a szocializmus alapjai a magyar falun. Parasztságunk megtalálta a helyét a közös gazdaságban, becsülettel dolgozik és jobban él, mint korábban. Mivel a munka falun is új, minden másnál előbbre való becsületet nyert, megkezdődött az a folyamat, amely az egységes, szocialista termelőszövetkezeti parasztság kialakulásához vezet. A szocialista viszonyok között parasztságunk is munkája révén boldogul. Ezért pártunk, népi államunk eddig is mindent megtett, hogy a mezőgazdaságot megfelelő számú géppel, gazdasági épülettel, a szükséges kémiai anyagokkal. más termelőeszközökkel erősítse, s ezután is így lesz. Ugyanezen okokból mindent meg kell tennünk, hogy a termelés és a munka termelékenysége a mezőgazdaságban tovább növekedjék és csökkenjen a termékek önköltsége. A jövőben az Ipari és a mezőgazdasági termelői árrendszert úgy kell alakítanunk és összehangolnunk, hogy fejlődjék a szocialista mezőgazdasági üzemek jövedelmezősége, ezenkívül bizonyos feldolgozó ipari tevékenységet is létre kell hozni a termelőszövetkezetekben. Tovább kell emelni a következő években a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonalát is, részben a nyugdíj cs a társadalombiztosítási ellátás további fejlesztésével. A gazdaságirányítási rendszer reformjának keretében erősítenünk és fejlesztenünk kell a mezőgazdaságban a szervezettséget és a szerződések rendszerét. A Központi Bizottság javasolja, hogy a jövő év folyamán üljön össze a termelőszövetkezetek országos kongresszusa, amely megtárgyalja a termelőszövetkezetek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos fő kérdéseket. A termelő- szövetkezetek kongresszusa válassza me* az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot és foglaljon állást a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásának kérdésében. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács megalakulása után az állami szervek, a termelőszövetkezetek összességét érintő alapvető gazdaságpolitikai kérdések és jogszabályok kidolgozásával kapcsolatos álláspontjukat egyeztessék a tanáccsal. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek további megszilárdításának, gazdálkodási biztonságának, a. parasztság és a társadalom érdekeiből kiindulva javasoljuk: megfelelő jogszabállyal meg kell teremteni a termelőszövetkezetek földtulajdonának törvényes alapjait. A termelőszövetkezetek birtokában lévő mező- gazdasági rendeltetésű földek közül sok ma nem a faluban élő emberek tulajdonában van, más földek öröklés révén folyamatosan városban lakók tulajdonába kerülnek és jogbizonytalanság van a terme] i'»- szövetkezetek által ma használt más földek birtoklásában is. Szükségesnek látszik egy olyan törvény kidolgozása, amely elviieg lehetővé teszi, hogy a tsz-ek birtokában levő föld megfelelő megváltási ár ellenében a termelőszövetkezetek tulajdonába menjen át. Az elgondolás szerint a jelenleg városban élő földtulajdonosnak kellő időt biztosítva magának kellene elhatároznia, hogy a tsz-be megy dolgozni, vagy megváltási ár ellenében felajánlja földjét. Ugyanezt a jogot biztosítani kell a nem tsz-tag örökös számára is. A földtulajdonnal rendelkező termelőszövetkezeti tag számára biztosítani kell azt a jogot, hogy időhatár nélkül, bármikor maga válasszon, földjáradékot élvez élete végéig vagy megváltási ár ellenében a tsz tulajdonába adja a földet. Ezenkívül lehetővé kell tenni a tsz-nek, hogy az általa jelenleg hasznosított állami tulajdonban levő földet — ha igényli — saját tulajdonába vegye át. A rendezést a termelőszövetkezetek és a föld név szerinti tulajdonosai szabad és önkéntes megállapodására és elhatározására bízzuk. Tisztelt Elv társak! Társadalmunkban mint szövetségeseink, más dolgozó osztályok és rétegek — így a kispolgárság, illetve az értelmiség is — részt vesznek a szocialista társadalom építésében. A párt kellő figyelmet fordít a szövetség ápolására és sajátos kérdéseire — hangsúlyozta Kádár János, majd megállapította, hogy a tudományok, a technika, valamint a kultúra szerepének növekedésével együtt növekszik az értelmiség száma és társadalmi jelentősége Is. A magyar értelmiség a munkásokkal és parasztokkal, a néppel együtt dolgozik a közös célért, a szocializmusért. A politikailag leghaladóbb értelmiségiek nagy számban a párt tagjaiként dolgoznak, harcolnak céljainkért. A párt és a kormány politikájával, a szocializmus magyar gyakorlatával az értelmiség túlnyomó többsége egyetért, ezt munkájával igazolja. A pártnak azonban ■figyelembe kell vennie, hogy az értelmiség egyes rétegei érzékenyebben reagálnak a felmerült nehézségekre, a bur- zsoá ideológia és politika hatásaira, ezért soraikban fáradhatatlanul terjeszteni kell a marxista—leninista elméletet, meghonosítani, erősíteni a közösségi gondolkodást, a forradalmi állhatatosság és helytállás szellemét, 1 Társadalmunk megbecsült tagjai azok a kisemberek, városi kispolgárok is, akik mint kisiparosok, kiskereskedők végzik tevékenységüket. Nem szüntetve meg a harcot a jelentkező élősdiség szelleme és esetei ellen, mindenkinek meg kell értenie,-bogy a szocializmus építése és társadalmi viszonyaink között hasznos az adott számú önálló kisiparos és kiskereskedő munkája. Társadalmi szükségletet elégítenek ki, ezért tevékenységük társadalmilag hasznos, munkájukra ezután is szükség lesz. Az utóbbi évek gyakorlati tapasztalatai igazolták a volt uralkodó osztályok tagjaival szemben alkalmazott politikánkat is. Mindazok, akik leszámoltak a múlttal és becsületesen dolgoznak, megtalálják helyüket a társadalomban. A továbbiakban a nők és a fiatalok helyzetéről, sokrétű problémáiról szólt a beszámoló. Számokkal, adatokkal illusztrálva, hogyan nőtt a dolgozó nők szerepe társadalmunkban; s vitába szállt azokkal a hamis általánosításokkal, szélsőséges nézetekkel, amelyek az ifjúságnak gondolkodásmódjáról, magatartásáról zajlott vitákban fel merültek. Aláhúzta, hogy a fiatalok többsége elítéli a kapitalizmust, értékeli a felnőttek harcát, amely elsöpörte a régi világot. A mai fiatalok túlnyomó többsége becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti haza iránti kötelezettségét. Népünk szocialista összefogását az utóbbi évkben is jól szolgálta pártunk belpolitikája, amely hirdeti és megvalósítja a dolgozó osz- iályok szövetségét, a kommunisták és pártonkívüliek összefogását és együttműkö- lését, államunk, társadalmunk szocialista jellegének és demokratizmusának erősítését, fejlesztését. Társadalmunk minden nagy feladatának megoldásában cselekvőén részt vett és részt vesz a Hazafias Népfront. Sikerrel valósítja meg a kommunisták és pártonkívüliek politikai együttműködését és tömöríti mindazokat a hazafiakat, akik készek tettekkel szolgálni a szocializmus felépítésének nagy nemzeti célját. Mint a nemzetközi tapasztalat bizonyítja, a szocializmus elvileg több párt működését is lehetővé teszi. Nálunk történelmileg úgy alakult, hogy egy párt, a munkásosztály forradalmi pártja működik, az vezeti a társadalmat. Ez a helyzet nem csökkenti, hanem növeli a párt felelősségét a tekintetben, hogy a tömegekkel összeforrva dolgozzék és megnyerje közérdekű céljainak megvalósításához a társadalom különböző osztályainak és rétegeinek képviselőit, azokat is, akiknek egy vagy más politikai kérdésben még fenntartásaik vannak, s akik világnézetünket nem fogadják még el egészében. A párt a Hazafias Népfront vezető erejeként, e mozgalom keretében valósítja meg a különböző foglalkozású és hivatásbeli emberek, a nemhívők és különböző felekezetekhez tartozó hívők, mindazok összefogását, akik felismerve társadalmunk alapvető és közös érdekeit, ma készek együttműködni a haza felvirágoztatásában. A fontos közjogi funkciókkal is felruházott Hazafias Népfront működésére szükség lesz mindaddig, amíg különböző társadalmi osztályok lesznek, ameddig társadalmunk egésze politikailag és világnézetileg teljesen egységes nem lesz. A Magyar Népköztársaság jogrendje biztosítja az állampolgárok teljes egyenjogúságát, államunk az egész nép érdekeit képviseli és szolgálja. Saját történelmünk és a nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a munkásosztály hatalmát megvalósító állam funkciójára a kapitalizmusból a kommunizmusba való hosz- szú történelmi átmenet egész időszakában szükség van. Ebben az időszakban, ha a helyzet valamely oknál fogva nem éleződik, az állam működésében az elnyomó funkciók mindinkább csökkennek és nagyobb szerepet kap az egyszerű dologi igazgatás, a gazdasági és kulturális szervezés alkotó munkája, az emberek mindennapi gondjaival való foglalkozás. A párt, az állam szerepének ebből a felfogásából kiindulva szükségesnek tartja az állam és az állam különböző szerveinek erősítését, demokratikus továbbfejlesztését Tovább kell fejleszteni a legfőbb törvényhozó szerv, az országgyűlés szerepét. Fokozni kell törvényalkotó tevékenységét, az alapvető társadalmi kérdésekben szélesíteni kell hatáskörét, ellenőrző szerepét. Az országgyűlés munkájával összefüggésben fontosnak tartjuk az új választójogi törvényt, amely az egyéni képviselői választókerületek bevezetésével szorosabb és közvetlenebb kapcsolatot teremt a képviselő és a választói között, s ez is kedvezően hat majd az ország- gyűlési munkára. Egész népi államunk, kormányszerveink, az állami gazdasági és kulturális irányító szervek, valamint a helyi néphatalmi és igazgatási szervek, a tanácsok működése is eredményes, és mivel a nép alapvető érdekelt szolgálja, demokratikus. Az alapvető jó mellett állami munkánkban nemkívánatos bürokratikus vonások ‘s vannak, s részben ennek fo- lyamányaként „kijárás” úgynevezett „szocialista összeköttetés” és más egészségtelen befolyások is hatnak, sőt megvesztegetés és korrupció is előfordul. A párt feladata az állami szervekben, a tanácsokban dolgozó elvtársak, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek & más tömegszervezetek. a* egész társadalom segítségével erősíteni és fejleszteni állami, tanácsi szerveink munkájának demokratizmusát, hatékonyságát és támogatni, ami abba® jó és leküzdeni a bürokratizmust. a megengedhetetlen befolyásolást, mindazt ami rossz a jelenlegi gyakorlatban. Államéletünk demokratizmusának. az állami és tanácsi munka hatékonyságának további erősítése, a munka rossz vonásainak és gyengeségeinek megszüntetése mindenekelőtt irányítási rendszerünk és vezetési módszerünk megjavítását és fejlesztését, a szorosan vett hatóság! munkában pedig igazgatási rendszerünk egyszerűsítését kívánja meg. Rendszerünk demokratizmusát erősíteni egyértelmű •>?- zal, hogy a dolgozók, a lakossá«' közvetlenül vagy képviselői útján mind nagyobb mértékben hoz™',«''ó,- hasson érdemileg azovb«>-a kérdésekhez, amelyekben érdekelt. Hogy ez a jelenleginél hatékonyabb legyen, a gazdasági a kulturális és szociális, de még az államigazgatás sok kérdésében is. nagyobb hatáskört kell kapniok az üzemeknek és intézményeknek, a megyei, a járási, a városi és a községi tanácsoknak. Ez állami munkánk továbfejleszté- sének útja. Mint társadalmunk minden döntő kérdésének megoldásában. az állami, a tanácsi munka további javításában is a pártnak, a párt szervezetei-' nek. a kommunistáknak példát kell mutatniok a helves intézkedések kidolgozásában, azok végrehajtásának ellenőrzésében és segítésében. Amikor a Központi Bizottság az állami, a tanácsi munka hatékonyságának és a lényegét tekintve rendszerünk demokratizmusának intézményes továbbfejlesztéséről szól, szükségesnek tartja felhívni a figyelmet eddigi gyakorlatunk bizonyos tapasztalataira. Megítélésünk szerint társadalmunk a demokratizmus kellő érvényesítése és különböző visszásságok leküzdése tekintetében nem tudott teljes mértékben élni jelenlegi alapintézményeink és irányítási rendszerünk által eddig Is biztosított lehetőségekkel sem. Rendszerünk őszinte hívesnek magatartásában tömegesen tapasztaljuk azt a téves szemléletet, mintha társadalmi törekvéseink teljes érvényesítése, törvényeink betartása és betartatása, a visszásságok leküzdése, igazságtalanságok megszüntetése, kizárólag a vezetés feladata lenne» A Központi Bizottságnak és kormánynak természetesen megvan a maga feladata e tekintetben, azonban e kérdésben a vezetés és a tömegek csak egyidejűleg és együtt tudnak hatékonyan fellépni. Szocialista törekvéseink., rendszerünk demokratizmusa csak akkor érvényesülhet teljes mértékben, az előforduló visszásságok és azuk lehetősége csak akkor irtható ki gyökeresen, ha a szocializmus és a demokrácia központi és helyi erői egyaránt, megalkuvás nélk' ! és határozottan lépnek fel. Intézményeink, vezetési módszereink fejlesztése, a hatáskörök Jobb rendezése mellett. ez a kulcsa az igazi megoldásnak. Társadalmi kérdéseink közül meg kívánom még említeni a népesedés alakulásai is. Mint ismeretes, az utóbbi években hazánkban különböző okok következtében, erősen csökkent a születési arányszám. Sok túlzó megállapítás is elhangzik erről. Mintegy két éve a csökkenés is megállt és nagyon kismértékű javulás mutatkozik, mégis úgy •'.rtjuR. hogy államunknak ás társadalmunknak is jelentős kérdéséről van szó, amellyé1 fc-lalkozni kell. Sokan a szü- etési arányszám növekedését (Folytatás az 5. oldalon! t I Munkásoszbályimk az utóbbi négy évben odaadó munkájával nagymértékben hozzájárult a népgazdaság fejlesztéséhez, a döntő folyamat, a társadalom szocialista átalakításának 1" éléit haladt, helytállt, mint társadalmunk vezető osztálya. 1 \ munkásosztály vezető szerepe mind hatékonyabb módon érvényesül, mégpedig: elsősorban abban, hogy a párt útján a munkásosztály kormányoz, gyakorolja a hatalmat, / másodszor, hogy ma már a társadalom nagy többsége magáévá tette a munkás- osztály forradalmi célját, a szocializmust, s ennek felépítésén dolgozik, végül harmadszor, hogy az állami és társadalmi élet területén mintegy negyedmillió emberével a munkásosztály közvetlenül tölti be a vezető funkciókat. A párt 1958-ban, tízezrek bevonásával „ átfogóan megvizsgálta a munkásosztály helyzetét. és megfelelő határozatokat hozott. A határozat végrehajtásának eredményeként növekedett a munkások politikai, társadalmi szerepe, javult anyagi és kulturális helyzete. A beszámolási időszakban a Központi Bizottság eÜenőnz- te ennek a ma is érvényes határozatnak végrehajtását és a gyakorlatot — ahol erre szükség volt — kijavította és tovább fejlesztette. A párt nem csak a munkásosztály, hanem — az egész társadalom érdekében — mindenkor elsőrangú feladatának tekinti a munkások helyzetének, életkörülményeinek a lehetőségek szerinti-rendszeres javítását. Tisztelt Elvtársak! Népi államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. A mezőgazdaság szocialista átszervezésevei,. azzal, hogy a magyar parasztság a szocializmus útjára lépett. Céljaiban, tartalmában, tehát .minőségileg erősödött a munkás-paraszt szövetség, következésképp az utóbbi években tovább erősödött államunk politikai . alapja. A munkás-paraszt'Szövetség állandó erősítése pártunk mindenkori feladata. Ehhez most új, minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel rendelkezünk. Tudnunk kell azonban, hogy . . . a' munkás-paraszt szövetség erősítés" .nemcsak a szándékon és a politikai kijelentéseken múlik. hanem mindenekelőtt népgazdaságunk arányos fejlesztésének megf'lolő gazdaságpolitikát is kíván, és a két alapvető dolgozó osztály érdekeinek helves összehangolását követeli meg« . Továbbfejlesztjük rendszerünk demokral izmusát
