Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
HOV EMBER a, napló 3 Megkezdte munkáját pártunk IX. kongresszusa a 2. oldalról) is amerikaiak vietnami ag- resszlója korunk egyik lcg- ■zégyenteljesebb háborúja, amellyel az amerikai kormány a népirtás nemzetközi bűntettét követi eL Az amerikaiak, saját bevallásuk szerint, csupán az idén több bombát dobtak Vietnamra, mint a második világháború alatt az egész csendesóceáni hadszíntérre. Az amerikai imperialisták vietnami agressziója mélységesen felháborítja a világ népeit, s még a tőkés országok, sőt az USA-val szövetséges országok kormányai is igyekeznek elhatárolni magukat attól a közvélemény előtt Az Egyesült Államok kormányának elszigetelődésén nem változtatnak sem képmutató békefrázisai, sem az a manőver, hogy Manilában „tanácskozott” az egész világon jól ismert, a dél-vietnami Ky- kormányhoz hasonló kreatúráival és csatlósaival. Mind szélesebben bontakozik ki a hős vietnami népet támogató világméretű mozgalom, amelynek soraiban ott vannak az amerikai nép haladó és békeszerető emberei is, Népünk a szolidaritás érzésétől áthatva egységesen áll megtámadott, hősiesen harcoló vietnami testvéreink oldalán. Támogatjuk a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front igazságos követeléseit és harcát. Politikai, diplomáciai, gazdasági és védelmi eszközökkel segítjük az agresszió ellen küzdő vietnami népet Azt tartjuk, hogy minden népnek erkölcsi kötelessége Vietnam megsegítése, és mindazoknak, akik felelősséget éreznek népükért és a békéért, össze kell fogniok az amerikai agresszorok megfékezésére, a háború tüzének eloltására, A szocialista országok élen járnak az amerikaiak vietnami agressziója elleni harcban, segítik és segíteni fogják Vietnam népét. De ez még nem minden, amit megtehetünk. A kínai vezetők ellenzik, mi azt valljuk, hogy feltétlen szükség van a Vietnamnak nyújtott közös segítségre, a szocialista országok összehangolt fellépésére, az amerikai agresszió elleni akcióegység létrehozására. (Taps.) Az USA kormányának szóvivői azzal kérkednek, hogy Vietnam nem tudja legyőzni az Egyesült Államokat A vietnami hazafiak kemény csapásokat mérnek az ellenségre és megmondották, hogy sohasem adják meg magukat a hódítóknak, az amerikai imperialisták sohasem fogják legyőzni őket. Ki fogják űzni a betolakodókat, megvédik nemzeti függetlenségüket, kivívják jogukat, hogy Dél- Vietnam népe szabadon és maga rendelkezzék sorsáról. Az amerikaiak minden hadi- technikai fölényük ellenére eddig is képtelenek voltak legyőzni a szabadságszerető, hős vietnami népet, erre ezután sem lesznek képesek. A vietnami föld és a vietnami nép szabad lesz, mert igazságos és hősi harcában támogatja őt minden szocialista ország, a haladás minden ereje, minden tisztességes és békeszerető ember az egész világon. (Taps.) Az amerikai kormány, miközben folytatja és fokozza vietnami agresszióját, képmutatóan gyakran beszél a békéről és a háború politikai megoldásáról. Ennek útja azon ban csak egy lehet: az 1954-es genfi egyezmény tiszteletben tartása, a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának feltétel nélküli megszüntetése, az amerikai csapatok kivonása Dél-Vietnamból, a dél-vietnami nép ama jogának biztosítása, hogy maga döntsön sorsáról. Az USA kormánya csak ennek a nemzetközi egyezményeken alapuló, a nemzetközi jog tiszte- letbentartását jelentő rendezésnek az elfogadásával bizonyíthatja, hogy valóban békét akar, s minél előbb teszi ezt, annál jobb az Egyesült Államoknak la. béke megszilárdítása érdekében lehetséges és szükséges lépéseket tenni Európa népeinek, országainak kollektív biztonságáért. Erősítjük közös szervezeteinket Lépéseket kell tenni Európa népeinek kollektív biztonságáért Eüvtársak! Az európai békét súlyosan 'eszélyezteti az Atlanti-óceán tét partján elhelyezkedő két igagresszívebb: az észak-ame- ikai és a nyugatnémet mo- lopoltőkés csoport politikai, azdasági s katonai ölelkezése. ; ez nem csupán az európai zocialista országok, de vala- nennyi európai ország biztonságát fenyegeti. A béke és az európai biz- onság jelentős tényezője az ■rős német munkás-paraszt Ham, a szocializmust építő íémet Demokratikus Köztáraság, amelynek eredményei aktív békepolitikája nagy lemzetközi elismerést váltott d. Bonnból újabban olyan nyiatkozatok hangzanak el, hogy endezni óhajtják kapcsolataiét, a diplomáciai kapcsolatost is. az európai szocialista írszágokkal. Ezt a törekvést értékeljük, á szocialista országokban tzonban jelenleg jogos bizal- natlanság él Nyugat-Német- írszág iránt. A bizalmatlanság eloszlatásának feltétele, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya ismerje el a má- sod’if világháború után kialakult nemzeti határokat, hagyjon fel a két német állam létének anakronisztikus tagadásával. A Német Szövetségi Köztársaságban ma üldözik aha- íadó erőket, viszont szabadon működnek a revansista és újfasiszta erők. amelyek a legutóbbi tartományi választásokon már képviselethez is látottak. A szocialista országok ellen dlverzáns, kém- és terrorista szervezetek, emigráns ügynökségek, uszító rádióállomások működnek az NSZK- ban és mérgezik az európai légkört, zavarják az országok normális kapcsolatait. E jelenségek felszámolása nélkül a bonni politika felelősei nem várhatják, hogy a szocialista országok őszintének tekintsék a kapcsolatok normalizálására és fejlesztésére vonatkozó kijelentéseiket. A bonni kormánynak el kell döntenie, hogy tovább folytatja-e veszélyes, a német érdekeket is sértő, zsákutcába vezető politikáját. amely elszigeteli nemcsak a szocialista Európától, hanem az európai országok többségétől, vagy hajlandó konstruktív módon hozzájárulni az európai béke biztosításához. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének bukaresti értekezletén közös álláspontot alakítottunk ki, s azt nyilatkozatban rögzítettük. A Központi Bizottság úgy véli, hogy fokozni kell erőfeszítéseinket a bukaresti nyilatkozatban megfogalmazott program, az európai béke és biztonság megvalósításáért. A Magyar Népköztársaság a beszámolási idő alatt is tettekkel bizonyította sok államközi tárgyaláson és találkozón, hogy kész előmozdítani az európai államok közötti megértést, a gazdasági és kulturális együttműködést, mind a kétoldalú kapcsolatok, mind az államcsoportok kapcsolatai nak vonalán. Valljuk, hogv noha különböző társadalmi rendszerű államok léteznek, a A párt első titkára ezután hazánk külpolitikájáról, népköztársaságunk növekvő nemzetközi tekintélyéről szólt. Kiemelte: Külpolitikai kapcsolataink közül különösen jelentős számunkra a Szovjetunióhoz, valamint a • Varsái Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához csatlakozott szocialista országokkal, közvetlen szövetségeseinkkel való legszorosabb együttműködés ápolása és fejlesztése. A magyar nép a szocialista társadalmat építi, békét kíván. Ez népünk boldogulásának egyetlen és biztos útja. Ezen az úton járva a legjobb segítőként és önzetlen barátként, mindig maga mellett tudja a hatalmas Szovjetuniót. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai bensőségesek és valóban testvériesek. Világnézetünkből következik, internacionalista elveinknek és nemzeti érdekeinknek egyaránt megfelel, ezért ápoljuk és erősítjük szüntelen tovább a magyar—szovjet barátságot és együttműködést az élet minden területén. (Hosszantartó taps.) Erőfeszítéseket tettünk és kell tennünk a továbbiakban is, hogy erősítsük a szocialista országokkal közös politikai, gazdasági és katonai szervezeteinket. A Varsói Szer ződés jelentősége a nemzetközi béke és biztonság szempontjából felbecsülhetetlen. Mindaddig, amíg az Imperialisták folytatják a fegyverkezési hajszát, fenntartják agresszív katonai blokkjaikat, a világ békéjének biztosítéka az az erő, amelyet a Varsói Szerződés képvisel. A nemzetközi feszültség, az imperialista hatalmak nyílt agressziós politikája arra kényszerít bennünket, hogy fokozott figyelmet fordítsunk országunk védelmi képességére. A Varsói Szerződés keretében hazánk védelmi ereje szüntelen fejlődik, s hozzájárul a szocialista világ közös védelméhez. A Központi Bizottság, kormányunk eddig is arra törekedett, hogy hozzájáruljon a KGST munkájának fejlesztéséhez. Az eredmények ismertek; a szocialista országok hosszúlejáratú szerződéseken alapuló, biztonságot adó és növekvő áruforgalma népgazdaságunk fejlődésének nélkülözhetetlen eleme, ezenkívül van közös olajvezetékünk, energiarendszerünk, vagon- parkunk, működik a közös bank. Mi, figyelembe véve gazdasági kapcsolataink politikai jelentőségét és szocialista jellegét, támogattuk, részben kezdeményeztük a érdekeltséget bejelentő tagállamok két- és többoldalú közös vállalkozásainak, mint például az eredményesen működő In- termetalnak a létrehozását is. Szocialista együttműködésünk fejlesztéséért, s azért, mert közösen sok feladatot oldhatunk meg kevesebb ráfordítással, a Magyar Nép- köztársaság a jövőben Is támogatja a KGST-együttmű- ködést, annak továbbfejlesztését. A Szovjetunióhoz, a Varsói Szerződés és a KGST tagországokhoz fűződő szorosabb kapcsolatainkon túl, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink szüntelen fejlesztésére törekedtünk valameny- nyi szocialista országgal. E törekvésünk eredményeként az utóbbi években szorosabbá vált politikai együttműködésünk, szélesedtek és növekedtek gazdasági és kulturális kapcsolataink csaknem minBaranya küldöttsége vasárnap, a déli gyorssal átázott el a pártkongresszusra. A képen: a küldöttség egy csoportja, középen Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára. den szocialista országgal. A szocialista országokkal fennálló és fejlődő kapcsolataink és testvéri együttműködésünk segítettek bennünket külpolitikai törekvéseinkben és hazai feladataink megoldásában. A jövőben is minden erőnkkel azon leszünk, hogy tovább erősödjenek hazánk és valamennyi szocialista ország kap csolatai, ideértve Kínát és Albániát is, amely országokkal kapcsolataink ma nem ki- elégítőek. Kapcsolataink, szocialista elveink és céljaink azonosságára az önállóság és szuverénitás tiszteletben tartására, a kölcsönös előny biztosítására és a kölcsönös elvtársi segítség elvére épülnek, ezek alapján fejlődnek népeink javára. Fejlődnek kapcsolataink az úgynevezett harmadik világ országaival is. A szocialista országok politikájának elvi alapja a nemzeti függetlenségért és önálló fejlődésért küzdő népek és országok kapcsolatában az a lenini tanítás, amely a társadalmi felszabadulásért küzdő nemzetközi munkásosztály és a nemzeti függetlenségért küzdő gyarmati népek egymásra utaltságát és szövetségét hirdeti. Ez az elv ma a szocialista országok által a gyarmati rendszer, az imperializmus ellen küzdő népek, újonnan felszabadult országoknak nyújtott önzetlen segítségben, és az irántuk tanúsított igaz barátságban realizálódik, nyilvánul meg gyakorlatilag. Pártunk ezen elvek alapján fejleszti kapcsolatait Ázsia, Afrika, Latin-Amerika haladó erőivel. Az utóbbi négy évben kormányunk nagy számban bonyolított le tőkés országok képviselőivel hivatalos, diplomáciai látogatásokat, tárgyalásokat — folytatta. — Kölcsönös előnyökkel járó gazdasági, továbbá kulturális megállapodásokat kötöttünk és hajtottunk végre. Fejlesztettük idegenforgalmunkat és jelentős személyforgalmat valósítottunk meg nyugati tőkés országokkal is, hogy ilymódon is előmozdítsuk a népek kölcsönös jobb megismerését, barátságát, a béke ügyét. A különböző társadalmi rendszerű országokkal fennálló kapcsolatainkban törekedtünk a nemzetközi kommunista mozgalom nagy moszkvai tanácskozásain közösen kialakított elveknek megfelelően, a VIII. kongresszus határozatait követve, a békés egymás mellett élés elvét meg valósítani. A jelenlegi világ- helyzetben a forradalmi marxista—leninista elmélet és gyakorlat megköveteli az imperialista agressziók, az aknamunka és a „fellazítási” tevékenység, a szocialista országok megosztására irányuló minden kísérlet határozott visszautasítását. Pártunk, kormányunk ezt teszi, de ugyanilyen forradalmi álláspont küzdeni a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósításáért. A Központi Bizottság, a kormány ennek megfelelően és eredménnyel dolgozott. A kongresszus erősítse meg ezt a teljességében marxista, szocialista külpolitikai irányzatot és gyakorlatot. Harcunk reményteljes Tisztelt Elvtársak! A haladás minden erőivel együtt küzdünk az imperialisták agresszióinak visszaveréséért, most mindenekelőtt az agresszió ellen hősiesen küzdő Vietnam testvéri népének hatékony megsegítéséért. Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének, a népek barátságának megvalósulásáért, a tartós és egyetemes békéért. Támogatunk minden kezdeményezést, amely ezeket szolgálja: az általános leszerelésre, az atommentes övezetek megteremtésére, az atomfegyver elterjedésének megakadályozására, az atomfegyverek betiltására és megsemmisítésére irányuló javaslatokat. Mindezt bonyolult helyzetben tesszük. De a legbonyolultabb külpolitikai helyzetben is van megbízható iránytűnk, amely a jó utat mutatja: az összehangolt magyar nemzeti és osztályérdekek, a marxista—leninista elmélet, a proletár internacionalizmus, melyek alapján kidolgoztuk külpolitikánkat. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának céljai változatlanok. e tevékenység alapjául szolgáló elvek: Küzdünk a békés egymás mellett élés megvalósításáért 1. Minden Imperialist» törekvéssel azembca védjek nemzeti függetlenségünket, a Magyar Népköz- társaság szuverénitását; X. Küzdünk a szocialista országok egységének és Bsszeforrottságának erősítéséért, politikai, gazdasági és katonai súlyának növeléséért; 3. Szolidárisak vagyunk a tőkés országokban élé manká8testvéreinknek a demokratikus szabadságjogokért, a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmeivel; t Támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmak harcait a régi és új gyarmatosítás, az Imperialista elnyomás és agresszió ellen; 5. Fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika, Latin-Amerika független országaival; i Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséneit megvalósításáért; 1. Egész nemzetközi tevékenységünk középpontjában változatlanul a világháború kirobbantásának elhárítása áll az egész békeszerető emberiség erejének összefogásával. Bármennyire is bonyolult és veszélyekkel terhes a nemzetközi helyzet, harcunk reményteljes, mert végső óráit éli a gyarmati rendszer, válásban van a kapitalista világ, van erős szocialista világrendszer, és a leghaladóbb erők között ott van független, szabad, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság. (Folytatás a 4. oldalon) J 1
