Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-29 / 281. szám

19M. november 2 napiö Megkezdte munkáját pártunk IX. kongresszusa , (Folytatás az 1. oldalról) adatott ez meg — most már végérvényesen és visszavonha­tatlanul a világ haladó erői­nek élvonalában halad, s nagy szövetségeseivel együtt küzd azért, hogy az emberiség bé­kés úton haladjon előre a szo­cializmus, a kommunizmus felé. Ezután Kállai Gyula meg­emlékezett a kommunista mozgalomnak arról a sok nagyszerű harcosáról, akiket a két kongresszus között eltelt időben veszítettünk el. Emlé­küket a magyar kommunisták nagy tisztelettel és szeretettel megőrzik és ápolják. A kongresszus egy perces néma felállással adózott emlé­küknek. Kállai Gyula ezután a kongresszus tanácskozásainak megnyitása alkalmából ismé­telten szeretettel és nagyrabe­csüléssel köszöntötte a küldöt­teket, valamint a meghívott elvtársakat és pártonkívülie- ket. Majd így folytatta: Tudjuk, hogy nemcsak pár­tunk tagjai, népünk milliói, hanem külföldi barátaink is nagy érdeklődéssel fordulnak kongresszusunk tanácskozásai felé. Azon leszünk, hogy kong­resszusunk megfeleljen a bi­zalomnak, amellyel országunk dolgozói, testvértpártjaink és a világ haladó emberei pártun­kat övezik. Tisztelt Kongresszus! Pártunk Központi Bizottsága meghívta kongresszusunkra a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjainak, valamint az európai tőkés or­szágokban tevékenykedő test­vérpártjaink küldötteit. Vala­mennyiünk nevében forró elv­társi szeretettel köszöntöm testvérpártjaink küldöttségeit, akik jelenlétükkel megtisztel ték pártunk IX. kongresszu­sát. (Nagy taps) Forró szere­tettel üdvözlöm a Szovjetunió Kommunista Pártjának kül­döttségét, élén Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárssal, a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak főtitkárával, (viharos taps) a Vietnami Dolgozók Pártjának küldöttségét, élén Le Dúc Tho elvtárssal, a Poli­tikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával. (Nagy taps.) Kállai Gyula ezután forró szeretettel köszöntötte a többi külföldi testvérpárt küldötteit. Valamennyi név elhangzása után felcsattant a kongresz- szus részvevőinek tapsa. Kállai Gyula ezután beje­lentette, hogy a XX. kongresz- szus munkabizottságaira vo­natkozó javaslatot a Központi Bizottság írásban a küldöttek rendelkezésére bocsátotta. A javaslatokat a küldöttek cso­portértekezletei megvitatták, s azokkal kapcsolatban észre­vételt, vagy javaslatot nem tettek. A kongresszus részve­vői a munkabizottságokra elő­terjesztett javaslat felett együttesen szavaztak, s azt egyhangúlag elfogadták. A IX. KONGRESSZUS TITKÁRSÁGA: Vezető: Biszku Béla. Tagjai: Gáspár Sándor, Ko­mócsin Zoltán, Bakos Zsig- mond, Katona Imre. MANDATUMVIZSGALÓ BIZOTTSÁG: Elnök: Tömpe Intvén. Tagjai: Kroszner Sándor, Papp Árpád, Pothomyik Jó­zsef, Prieszol Olga. JELÖLŐ BIZOTTSÁG: Elnök: Németh Károly Tagjai: Aczél György, Ádám Sándor, dr. Bodnár Ferenc, Bogár János, Csáki István, Cservenka Ferencné, Egri Gyula, Frank Ferenc, Győri Imre, Havasi Ferenc, Herczeg Károly, Jedlicska Gyula, Ka- rakas László, Kárpáti Ferenc, Kemény Józsefné, Kovács An­tal, Losonczi Pál, Molnár Fri­gyes, Mudriczki János, Nemes Dezső, Németh Ferenc, Nóg­rádi Sándor, Oláh György, Orosz Ferenc, Papp János, H. Papp József, Pataki László, Pulai Árpád, Rapai Gyula, Sinka Antalné, Varga Gyula, Zimmermann József. SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Elnök: Szirmai István. Tagjai: Benke Valéria, Di- mény Imre, Fock Jenő, Gosz- tonyi János, Ilku Pál, Molnár Endre, dr. Nagy Sándor, Nyers Rezső, Orbán László, Sarlós István, Péter János, Szabó István. SZA V AZ ÁTSZEDŐ BIZOTTSÁG: Elnök: Molnár Ernő. Tagjai: Dojcsák János, Ja­kab Sándor, Nőhrer Árpád, Perjési László, Sándor József, Somoskői Gábor, Szabópál Antal, Szénási Géza. FELLERBVITEU BIZOTTSÁG: Ba9k: NemeaWd Tlvadw. Tagjai: Csáki latvén, Tál» István, Nagy Jésietné, Varga Péter. Bejelentette Kállai Gyula, hogy a Központi Bizottság eljuttatta a küldöttekhez a kongresszus napirendjére és ügyrendjére vonatkozó javas­latokat. A javaslatot a kong­resszus résztvevői egyhangú­lag elfogadták. A IX. kong­resszus napirendje a követ­kező: ~l A Magyar Szocialista *-• Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója. Előadó: Kádár János elvtárs. O A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatának módosítása. Előadó: Biszku Béla elvtárs. 3 A Magyar Szocialista * Munkáspárt Központi Revíziós Bizottságának jelen­tése. Előadó: Horváth András elvtárs. A A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának jelen­tése. Előadó: Nógrádi Sándor elvtárs. S A Fellebbvlteli Bizottság jelentése. Előadó: Ne­meslaki Tivadar elvtárs. 6 A Központi Bizottság és * a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megvá­lasztása. A kongresszus által jóvá­hagyott ügyrend szerint az első, második, harmadik és negyedik napirendi pontot együttesen vitatják meg. Az ötödik és a hatodik napirendi pontot a kongresszus zárt ülé­sen tárgyalja. A kongresszus tanácskozásai reggel 9 érától 13 éréig, majd IS órától it éréig tartanak, A tangrv—ais «sutén f tért ac első napirendi pontra. Kádár Jéaaa, as MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett nagy taps köz­ben a szónoki emelvényre, s terjesztette elő a Központi Bi­zottság referátumát. A Központi Bizottság beszámolója Hazánk a leohaladább erők között van Kádár János bevezetőben hangoztatta, hogy az elmúlt négy esztendőben pártunk a VIII. kongresszus határoza­tai alapján és azok szellemé­ben tevékenykedett és törté­nelmi küldetésének megfele­lően vezette a magyar nép országépítő munkáját. Anya­gilag gyarapodott az ország, javultak a dolgozók életkörül­ményei, erősödött a szocialis­ta társadalmi rend, növekedett hazánk, a Magyar Népköztár­saság nemzetközi tekintélye. A kongresszusi előkészüle­tekről szólt ezután, s kiemel­te, hogy a taggyűléseken és a I Nemzeficözi kérdésekről szól­va hangsúlyozta: A világban ma az alapvető ellentét először a kapitaliz­mus és. a szocializmus, a nem­zetközi burzsoázia és a nem­zetközi munkásosztály, má­sodszor az imperializmus és pártértekezleteken, amelyeken a kongresszusi okmányokat tárgyalták és újjáválasztot­ták a vezetőségeket, a párt­tagságnak több mint 90 száza­léka vett részt és mintegy ISO ezer hozzászólás hangzott el. A tagság egyetértését fejez­te ki a párt politikájával, s annak folytatását, követke­zetesebb megvalósítását Igé­nyelte. A párttagságba és a társa­dalmi testületektől nagyszá­mú javaslat érkezett a Köz­ponti Bizottsághoz. Ezeket megvizsgáltuk, a megfelelő javaslatokat a kongresszusi határozat-tervezetben és a szervezeti szabályzatra vonat­kozó előterjesztésben figye­lembe vettük, másokat a na­pi munkában kell hasznosí­tanunk. A kongresszus fórumáról meleg szavakkal köszöntötte a szocialista munkaverseny kezdeményezőit és résztvevő­it, mindazokat, akik alkotó munkával, tettekkel támogat­ják pártunk politikáját, majd így folytatta: A Központi Bizottság azt kéri a kongresszustól, hogy értékelje a végzett munkát, marxista—leninista elméle­tünk alapján elemezze, össze­gezze és hasznosítsa pártunk gyakorlatának tapasztalatait. Javasoljuk, a kongresszus hagyja jóvá, fejlessze tovább pártunk munkájában mind­azt, ami annak állandóságát és erejét adja, változtassa meg azt, amit az idő, a válto­zó helyzet új követélményei­nek megfelelően meg kell vál­toztatni. Párttagságunk, munkásosz­tályunk, dolgozó népünk azt várja a kongresszustól, hogy határozza meg az előt­tünk álló időszakra szocia­lista építőmunkánk céljait, a céljainkhoz vezető utat, feladataink megoldásának módját. Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság beszámolóját tartja m a gyarmaG rendszer megsem­misítésért küzdő népek, har­madszor a fegyverkező és há­borús terveket kovácsoló mo- nopóltőkés-militarista körök és a békéért küzdők közötti ellentét. Ezeknek az erőknek a harca határozza meg a nem­zetközi helyzet alakulását Növekedtek a szocializmus és a béke erői Pártunk VIII. kongresszusa óta tovább növekedtek a szo­cializmus és a béke erői. Kö­zöttük döntő jelentősége van a szocialista országoknak. A szocialista országok gaz­dasági fejlődésének jellem­zői: 1950 és 1965 között a Szovjetunió ipari termelése négyszeresére növekedett — Ugyanebben az időszakban a szocialista országok ipari ter­melése 510 százalékra növe­kedett, miközben az összes nem-szocialista ország ipari íermelése 225 százalékra. Az item tekintetében állj ük a versenyt a legfejlettebbekkel is, mert amíg 1950-től a Kö­zös Piac országaiban az ipari termelés évi növekedése 7,2 százalék volt addig a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának Szervezetébe tömö­rült szocialista országok ipari termelése évenként 10,9 szá­zalékkal növekedett. A világ területének 26 százalékán szo­cialista országok vannak, ame­lyek 1965-ben a világ ipari termelésének már 38 százalé­kát adták. A szocialista világrendszer 14 országának gazdasági és természetesen katonai ereje nemcsak abszolút mérték­ben, hanem a tőkés orszá­gokhoz viszonyítva is hatal­masabb lett. Nem hallgathatjuk el azon­ban azt sem, hogy jelenleg a szocialista világrendszer meg­növekedett és legyőzhetetlen erejét megosztja, teljes érvé­nyesülését gátolja az egység hiánya. A kínai vezetők je­lenlegi egységbontó politikája — bármi legyen is szándékuk — gyakorlatilag az imperia­listákat segíti. A szocialista országok egységének, időleges megbomlása az imperialistá­kat taktikai lehetőséghez juttatta, de nem változtat a tényen, hogy történelmileg ko­runk a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenet kor­szaka. A Szovjetunió, majd a szo­cialista világrendszer létrejöt­tével megszületett a világon az az erő, amelyre támasz­kodva a gyarmati elnyomás alatt sínylődő népek megin­díthatták győzelmes szabad­ságharcukat imperialista le- igázóik ellen. A második vi­lágháborút követően, az egy­1 kori gyarmati területek he­lyén 60 új független állam született. ötven évvel ezelőtt a föld területének 77 százalékán az imperialisták gyarmati elnyomása alatt élt a föld lakosságának 66 százaléka, ma a földterület 4 százalé­kán állnak fenn még „klasszikus” gyarmatok, s lakosságuk a föld lakossá­gának egy százaléka. Kádár János ezután az im­perialisták új, leplezett neo- kolonialista módszereiről szólt, majd kiemelte: — Az újonnan függetlenné vált országokban napirendre kerül a társadalmi fejlődés kérdése, az, hogy a kapitalis­ta, vagy a nem kapitalista utat választják-e? A belső feudális, burzsoá és militaris­ta elemek és az imperialisták nem égy helyen szövetkeztek a társadalmi fejlődés meg­akadályozására és ott, ahol a haladó erők nem voltak elég szervezettek, vagy ébe­rek, nem tudták megakadá­lyozni a reakció ideiglenes fe- lülkerekedését, Ennek szem­- M*fl ■- A---«-Jf____ LK-iuiiu peronja rniMicZiaumt a múlt év szeptemberében ki­robbant válság, a kommunis­ták és más haladó emberek tömeges lemészárlása, az Im­perialistákkal szemben koráb­ban egyesült indonéz nép meg osztása, a példátlan nemzeti tragédia. Mély fájdalommal tölt el bennünket indonéz elv­társaink, a legjobb hazafiak sorsa. Meggyőződésünk, hogy az indonéz nép forradalmi erői újra rendezik soraikat és ismét fontos tényezői lesznek a nemzeti felemelkedésért és a nemzetközi munkásosztály ügyéért vívott imperialistael­lenes küzdelemnek; Az imperialisták gyarmati rendszere és új, álcázottabb leigázó törekvései ellen küz­dő népeknek és vezetőiknek, az újonnan felszabadult or­szágoknak számolniok kell az­zal, hogy szabadságuk csak akkor lesz teljes és szilárd, ha tovább fejlesztik a forra­dalmi erők egységét, együtt­működését, ha a belső és a nemzetközi problémák megol­dásában az imperializmus el­leni közös harc érdekeiből in­dulnak ki, ha országukban a néptömegekre, nemzetközileg pedig igaz és önzetlen bará­taikra, a szocialista világ- rendszer országaira támasz­kodnak. Tisztelt Elvtársak! A tőkés világon belül Je­lentős változások mennek végbe. Bár a vezető tőkés orszá­gok gazdasági és katonai ereje növekedett, tovább mélyült a kapitalizmus ál­talános válsága. Az egyes tőkés országok egyenlőtlen fejlődése követ­keztében gyengül az Ameri­kai Egyesült Államok vezető szerepe az imperialista tá­borban. Éleződtek az egyes tőkés országok egymás közöt­ti ellentétei és mélyreható politikai válságba kerültek az amerikai vezetés alatt álló katonai és politikai szövetsé­gek. MffmlMt a Bagdadi Pak­tum, meggyengült a távol­keleti imperialista szövetségi tákolmány, a SEATO, a cip­rusi válság kapcsán, a gö­rög—török ellentétek feltár­ták az imperialisták Földkö­zi-tenger menti katonai rend­szerének gyengeségét, meg­bomlott a NATO katonai szervezete és általában az amerikaiak által az európai szocialista országok elles szervezett hidegháborús lm-’ perialista front. Egyes euró-5 pai kapitalista államok, kö­zöttük NATO-államok, kez­dik az amerikai háborús ter­vek szolgálatánál és kocká­zatánál hasznosabbnak talál­ni a normális kapcsolatokat, a békés egymás mellett élést a szocialista országokkal. A vezető tőkés államokban is növekednek a gazdasági nehézségek. Az Egyesült Ál­lamok költségvetésének mind nagyobb részét emésztik fel a fegyverkezési kiadások. Nö­vekszik az államadósság. Csökkennek az aranykészle­tek és a dollártartalékok. Az egész gazdasági életre inflá­ciós nyomás nehezedik. Ko­moly valutáris és gazdasági válsággal küzd Anglia, megr torpant a konjunktúra a nyu­gat-európai országokban. Nö­vekszik a munkanélküliség az Egyesült Államokban. Angliában, Olaszországban, Franciaországban; Általános jelenség a tőkés országokban, hogy a növekvő terheket tel­jes mértékben áthárítják a munkások, általában a dolgo­zók vállára, ennek nyomán fokozódik a sztrájkmozgalom, Tavaly csupán az Egyesült Államokban mintegy négy­ezer sztrájk volt, amelyben másfél millió ember vett részt. Ezek a megmozdulások egyre gyakrabban párosulnak a mo­nopóliumok hatalma elleni politikai fellépéssel és jelen­tős hatást gyakorolnak a tő­kés államok belpolitikai éle­tére! Népünk egységesen áll vietnami testvéreink oldalán Az Imperializmus lehetősé­geinek korlátozódása és mé­lyülő válsága egyrészt kap­csolatok keresésére, az úgy­nevezett „fellazítási” taktika kísérleteire, másrészt kalan­dor lépésekre sarkallta a leg- agresszívebb monopoltőkés kö­röket. A vezető tőkés hata­lom, az Egyesült Államok kormánya militarizálja az or­szágot, lábbal tiporja a nem­zetközi kapcsolatok törvé­nyeit, nyílt agressziókat kö­vet el. Ennek legsúlyosabb formája a Dél-Vietnam népe elleni háború és a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­leni agressziók sorozata. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents