Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
19M. november 2 napiö Megkezdte munkáját pártunk IX. kongresszusa , (Folytatás az 1. oldalról) adatott ez meg — most már végérvényesen és visszavonhatatlanul a világ haladó erőinek élvonalában halad, s nagy szövetségeseivel együtt küzd azért, hogy az emberiség békés úton haladjon előre a szocializmus, a kommunizmus felé. Ezután Kállai Gyula megemlékezett a kommunista mozgalomnak arról a sok nagyszerű harcosáról, akiket a két kongresszus között eltelt időben veszítettünk el. Emléküket a magyar kommunisták nagy tisztelettel és szeretettel megőrzik és ápolják. A kongresszus egy perces néma felállással adózott emléküknek. Kállai Gyula ezután a kongresszus tanácskozásainak megnyitása alkalmából ismételten szeretettel és nagyrabecsüléssel köszöntötte a küldötteket, valamint a meghívott elvtársakat és pártonkívülie- ket. Majd így folytatta: Tudjuk, hogy nemcsak pártunk tagjai, népünk milliói, hanem külföldi barátaink is nagy érdeklődéssel fordulnak kongresszusunk tanácskozásai felé. Azon leszünk, hogy kongresszusunk megfeleljen a bizalomnak, amellyel országunk dolgozói, testvértpártjaink és a világ haladó emberei pártunkat övezik. Tisztelt Kongresszus! Pártunk Központi Bizottsága meghívta kongresszusunkra a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak, valamint az európai tőkés országokban tevékenykedő testvérpártjaink küldötteit. Valamennyiünk nevében forró elvtársi szeretettel köszöntöm testvérpártjaink küldöttségeit, akik jelenlétükkel megtisztel ték pártunk IX. kongresszusát. (Nagy taps) Forró szeretettel üdvözlöm a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét, élén Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárssal, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárával, (viharos taps) a Vietnami Dolgozók Pártjának küldöttségét, élén Le Dúc Tho elvtárssal, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával. (Nagy taps.) Kállai Gyula ezután forró szeretettel köszöntötte a többi külföldi testvérpárt küldötteit. Valamennyi név elhangzása után felcsattant a kongresz- szus részvevőinek tapsa. Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a XX. kongresz- szus munkabizottságaira vonatkozó javaslatot a Központi Bizottság írásban a küldöttek rendelkezésére bocsátotta. A javaslatokat a küldöttek csoportértekezletei megvitatták, s azokkal kapcsolatban észrevételt, vagy javaslatot nem tettek. A kongresszus részvevői a munkabizottságokra előterjesztett javaslat felett együttesen szavaztak, s azt egyhangúlag elfogadták. A IX. KONGRESSZUS TITKÁRSÁGA: Vezető: Biszku Béla. Tagjai: Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Bakos Zsig- mond, Katona Imre. MANDATUMVIZSGALÓ BIZOTTSÁG: Elnök: Tömpe Intvén. Tagjai: Kroszner Sándor, Papp Árpád, Pothomyik József, Prieszol Olga. JELÖLŐ BIZOTTSÁG: Elnök: Németh Károly Tagjai: Aczél György, Ádám Sándor, dr. Bodnár Ferenc, Bogár János, Csáki István, Cservenka Ferencné, Egri Gyula, Frank Ferenc, Győri Imre, Havasi Ferenc, Herczeg Károly, Jedlicska Gyula, Ka- rakas László, Kárpáti Ferenc, Kemény Józsefné, Kovács Antal, Losonczi Pál, Molnár Frigyes, Mudriczki János, Nemes Dezső, Németh Ferenc, Nógrádi Sándor, Oláh György, Orosz Ferenc, Papp János, H. Papp József, Pataki László, Pulai Árpád, Rapai Gyula, Sinka Antalné, Varga Gyula, Zimmermann József. SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Elnök: Szirmai István. Tagjai: Benke Valéria, Di- mény Imre, Fock Jenő, Gosz- tonyi János, Ilku Pál, Molnár Endre, dr. Nagy Sándor, Nyers Rezső, Orbán László, Sarlós István, Péter János, Szabó István. SZA V AZ ÁTSZEDŐ BIZOTTSÁG: Elnök: Molnár Ernő. Tagjai: Dojcsák János, Jakab Sándor, Nőhrer Árpád, Perjési László, Sándor József, Somoskői Gábor, Szabópál Antal, Szénási Géza. FELLERBVITEU BIZOTTSÁG: Ba9k: NemeaWd Tlvadw. Tagjai: Csáki latvén, Tál» István, Nagy Jésietné, Varga Péter. Bejelentette Kállai Gyula, hogy a Központi Bizottság eljuttatta a küldöttekhez a kongresszus napirendjére és ügyrendjére vonatkozó javaslatokat. A javaslatot a kongresszus résztvevői egyhangúlag elfogadták. A IX. kongresszus napirendje a következő: ~l A Magyar Szocialista *-• Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója. Előadó: Kádár János elvtárs. O A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatának módosítása. Előadó: Biszku Béla elvtárs. 3 A Magyar Szocialista * Munkáspárt Központi Revíziós Bizottságának jelentése. Előadó: Horváth András elvtárs. A A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának jelentése. Előadó: Nógrádi Sándor elvtárs. S A Fellebbvlteli Bizottság jelentése. Előadó: Nemeslaki Tivadar elvtárs. 6 A Központi Bizottság és * a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása. A kongresszus által jóváhagyott ügyrend szerint az első, második, harmadik és negyedik napirendi pontot együttesen vitatják meg. Az ötödik és a hatodik napirendi pontot a kongresszus zárt ülésen tárgyalja. A kongresszus tanácskozásai reggel 9 érától 13 éréig, majd IS órától it éréig tartanak, A tangrv—ais «sutén f tért ac első napirendi pontra. Kádár Jéaaa, as MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett nagy taps közben a szónoki emelvényre, s terjesztette elő a Központi Bizottság referátumát. A Központi Bizottság beszámolója Hazánk a leohaladább erők között van Kádár János bevezetőben hangoztatta, hogy az elmúlt négy esztendőben pártunk a VIII. kongresszus határozatai alapján és azok szellemében tevékenykedett és történelmi küldetésének megfelelően vezette a magyar nép országépítő munkáját. Anyagilag gyarapodott az ország, javultak a dolgozók életkörülményei, erősödött a szocialista társadalmi rend, növekedett hazánk, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. A kongresszusi előkészületekről szólt ezután, s kiemelte, hogy a taggyűléseken és a I Nemzeficözi kérdésekről szólva hangsúlyozta: A világban ma az alapvető ellentét először a kapitalizmus és. a szocializmus, a nemzetközi burzsoázia és a nemzetközi munkásosztály, másodszor az imperializmus és pártértekezleteken, amelyeken a kongresszusi okmányokat tárgyalták és újjáválasztották a vezetőségeket, a párttagságnak több mint 90 százaléka vett részt és mintegy ISO ezer hozzászólás hangzott el. A tagság egyetértését fejezte ki a párt politikájával, s annak folytatását, következetesebb megvalósítását Igényelte. A párttagságba és a társadalmi testületektől nagyszámú javaslat érkezett a Központi Bizottsághoz. Ezeket megvizsgáltuk, a megfelelő javaslatokat a kongresszusi határozat-tervezetben és a szervezeti szabályzatra vonatkozó előterjesztésben figyelembe vettük, másokat a napi munkában kell hasznosítanunk. A kongresszus fórumáról meleg szavakkal köszöntötte a szocialista munkaverseny kezdeményezőit és résztvevőit, mindazokat, akik alkotó munkával, tettekkel támogatják pártunk politikáját, majd így folytatta: A Központi Bizottság azt kéri a kongresszustól, hogy értékelje a végzett munkát, marxista—leninista elméletünk alapján elemezze, összegezze és hasznosítsa pártunk gyakorlatának tapasztalatait. Javasoljuk, a kongresszus hagyja jóvá, fejlessze tovább pártunk munkájában mindazt, ami annak állandóságát és erejét adja, változtassa meg azt, amit az idő, a változó helyzet új követélményeinek megfelelően meg kell változtatni. Párttagságunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk azt várja a kongresszustól, hogy határozza meg az előttünk álló időszakra szocialista építőmunkánk céljait, a céljainkhoz vezető utat, feladataink megoldásának módját. Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság beszámolóját tartja m a gyarmaG rendszer megsemmisítésért küzdő népek, harmadszor a fegyverkező és háborús terveket kovácsoló mo- nopóltőkés-militarista körök és a békéért küzdők közötti ellentét. Ezeknek az erőknek a harca határozza meg a nemzetközi helyzet alakulását Növekedtek a szocializmus és a béke erői Pártunk VIII. kongresszusa óta tovább növekedtek a szocializmus és a béke erői. Közöttük döntő jelentősége van a szocialista országoknak. A szocialista országok gazdasági fejlődésének jellemzői: 1950 és 1965 között a Szovjetunió ipari termelése négyszeresére növekedett — Ugyanebben az időszakban a szocialista országok ipari termelése 510 százalékra növekedett, miközben az összes nem-szocialista ország ipari íermelése 225 százalékra. Az item tekintetében állj ük a versenyt a legfejlettebbekkel is, mert amíg 1950-től a Közös Piac országaiban az ipari termelés évi növekedése 7,2 százalék volt addig a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Szervezetébe tömörült szocialista országok ipari termelése évenként 10,9 százalékkal növekedett. A világ területének 26 százalékán szocialista országok vannak, amelyek 1965-ben a világ ipari termelésének már 38 százalékát adták. A szocialista világrendszer 14 országának gazdasági és természetesen katonai ereje nemcsak abszolút mértékben, hanem a tőkés országokhoz viszonyítva is hatalmasabb lett. Nem hallgathatjuk el azonban azt sem, hogy jelenleg a szocialista világrendszer megnövekedett és legyőzhetetlen erejét megosztja, teljes érvényesülését gátolja az egység hiánya. A kínai vezetők jelenlegi egységbontó politikája — bármi legyen is szándékuk — gyakorlatilag az imperialistákat segíti. A szocialista országok egységének, időleges megbomlása az imperialistákat taktikai lehetőséghez juttatta, de nem változtat a tényen, hogy történelmileg korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka. A Szovjetunió, majd a szocialista világrendszer létrejöttével megszületett a világon az az erő, amelyre támaszkodva a gyarmati elnyomás alatt sínylődő népek megindíthatták győzelmes szabadságharcukat imperialista le- igázóik ellen. A második világháborút követően, az egy1 kori gyarmati területek helyén 60 új független állam született. ötven évvel ezelőtt a föld területének 77 százalékán az imperialisták gyarmati elnyomása alatt élt a föld lakosságának 66 százaléka, ma a földterület 4 százalékán állnak fenn még „klasszikus” gyarmatok, s lakosságuk a föld lakosságának egy százaléka. Kádár János ezután az imperialisták új, leplezett neo- kolonialista módszereiről szólt, majd kiemelte: — Az újonnan függetlenné vált országokban napirendre kerül a társadalmi fejlődés kérdése, az, hogy a kapitalista, vagy a nem kapitalista utat választják-e? A belső feudális, burzsoá és militarista elemek és az imperialisták nem égy helyen szövetkeztek a társadalmi fejlődés megakadályozására és ott, ahol a haladó erők nem voltak elég szervezettek, vagy éberek, nem tudták megakadályozni a reakció ideiglenes fe- lülkerekedését, Ennek szem- M*fl ■- A---«-Jf____ LK-iuiiu peronja rniMicZiaumt a múlt év szeptemberében kirobbant válság, a kommunisták és más haladó emberek tömeges lemészárlása, az Imperialistákkal szemben korábban egyesült indonéz nép meg osztása, a példátlan nemzeti tragédia. Mély fájdalommal tölt el bennünket indonéz elvtársaink, a legjobb hazafiak sorsa. Meggyőződésünk, hogy az indonéz nép forradalmi erői újra rendezik soraikat és ismét fontos tényezői lesznek a nemzeti felemelkedésért és a nemzetközi munkásosztály ügyéért vívott imperialistaellenes küzdelemnek; Az imperialisták gyarmati rendszere és új, álcázottabb leigázó törekvései ellen küzdő népeknek és vezetőiknek, az újonnan felszabadult országoknak számolniok kell azzal, hogy szabadságuk csak akkor lesz teljes és szilárd, ha tovább fejlesztik a forradalmi erők egységét, együttműködését, ha a belső és a nemzetközi problémák megoldásában az imperializmus elleni közös harc érdekeiből indulnak ki, ha országukban a néptömegekre, nemzetközileg pedig igaz és önzetlen barátaikra, a szocialista világ- rendszer országaira támaszkodnak. Tisztelt Elvtársak! A tőkés világon belül Jelentős változások mennek végbe. Bár a vezető tőkés országok gazdasági és katonai ereje növekedett, tovább mélyült a kapitalizmus általános válsága. Az egyes tőkés országok egyenlőtlen fejlődése következtében gyengül az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepe az imperialista táborban. Éleződtek az egyes tőkés országok egymás közötti ellentétei és mélyreható politikai válságba kerültek az amerikai vezetés alatt álló katonai és politikai szövetségek. MffmlMt a Bagdadi Paktum, meggyengült a távolkeleti imperialista szövetségi tákolmány, a SEATO, a ciprusi válság kapcsán, a görög—török ellentétek feltárták az imperialisták Földközi-tenger menti katonai rendszerének gyengeségét, megbomlott a NATO katonai szervezete és általában az amerikaiak által az európai szocialista országok elles szervezett hidegháborús lm-’ perialista front. Egyes euró-5 pai kapitalista államok, közöttük NATO-államok, kezdik az amerikai háborús tervek szolgálatánál és kockázatánál hasznosabbnak találni a normális kapcsolatokat, a békés egymás mellett élést a szocialista országokkal. A vezető tőkés államokban is növekednek a gazdasági nehézségek. Az Egyesült Államok költségvetésének mind nagyobb részét emésztik fel a fegyverkezési kiadások. Növekszik az államadósság. Csökkennek az aranykészletek és a dollártartalékok. Az egész gazdasági életre inflációs nyomás nehezedik. Komoly valutáris és gazdasági válsággal küzd Anglia, megr torpant a konjunktúra a nyugat-európai országokban. Növekszik a munkanélküliség az Egyesült Államokban. Angliában, Olaszországban, Franciaországban; Általános jelenség a tőkés országokban, hogy a növekvő terheket teljes mértékben áthárítják a munkások, általában a dolgozók vállára, ennek nyomán fokozódik a sztrájkmozgalom, Tavaly csupán az Egyesült Államokban mintegy négyezer sztrájk volt, amelyben másfél millió ember vett részt. Ezek a megmozdulások egyre gyakrabban párosulnak a monopóliumok hatalma elleni politikai fellépéssel és jelentős hatást gyakorolnak a tőkés államok belpolitikai életére! Népünk egységesen áll vietnami testvéreink oldalán Az Imperializmus lehetőségeinek korlátozódása és mélyülő válsága egyrészt kapcsolatok keresésére, az úgynevezett „fellazítási” taktika kísérleteire, másrészt kalandor lépésekre sarkallta a leg- agresszívebb monopoltőkés köröket. A vezető tőkés hatalom, az Egyesült Államok kormánya militarizálja az országot, lábbal tiporja a nemzetközi kapcsolatok törvényeit, nyílt agressziókat követ el. Ennek legsúlyosabb formája a Dél-Vietnam népe elleni háború és a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agressziók sorozata. (Folytatás a 3. oldalon)