Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-27 / 280. szám

3 napló 1966. NOVEMBER Ä Díjkiosztás a szerkesztőségben A számok beszélnek Többre képes a Dózsa Tizenegy mérkőzésen nem lőtt gólt alkalommal pedig nem kapott — 29 A labdarúgó NB I-ben a he­tedik helyen végzett a Dózsa. A bajnoki év megindulása előtt a pécsi csapat vezetői, de a szur­kolók is kiegyeztek volna ezzel a helyezéssel. De most az idény végén mégis elégedetlen a lila- fehérek tábora. Többre képes a csapat. Egyetlen egy évben sem álltak ilyen közel az előkelő ne- lyezés és Jó eredmények kihar­colásához a pécsiek, mint az idén. A lehetőséget azonban el- szalasztották a Dózsa Játékosai. Szeptember közepén Kispesten a Honvéd ellen aratott szép győze­lem után Teleki Gyula, a csapat edzője úgy nyilatkozott: a leg­jobb vidéki csapat büszke dm megszerzéséért harcolnak. Erre meg is volt az esélye a Dózsá­nak, hisz a nagy csapatok ellen már -játszottak-- és a- legjobb vi­déki csapat címéért versenyben levő Tatabánya és Győr az el­következendő hetekben Pécsre lőttek. Az eredmények azonban másképp alakultak . f. , Csatárok, csatárok... Tizenegy mérkőzésen nem rú­gott gólt a pécsi csatársor. Hét hazai és négy idegenben leját­szott találkozón nem tudták be­venni az ellenfä kapuját. Pécsett tizenhárom, vidéken pedig tizen­hat gólt lőtt az együttes. Kilenc mérkőzésen nem kapott gólt a Dózsa. Alig volt erre példa a labdarúgás törénetében. Az év el- ső felében tizenöt, az ősszel ti­zennégy pontot szerzett a csapat. A tavaszi idény “lső mérkőzé­sén Budapesten a Vasas ellen ki­vívott 2:2 arányú döntetlen a pé­csi csapatra irányította a figyel­met. A Honvéd ellen Kispesten aratott 3:1 arányú győzelem is öregbítette a lila-fehérek Jó hír­nevét. Az Újpesti Dózsa pécsi legyőzése is szép fegyverténynek számított. A budapesti csapatok tartottak a pécsiektől. A PVSK- pályán még a Vasas, a Ferenc­város, a Honvéd és a Tatabánya is védekezésre kényszerült. A bajnoki táblázat első hat he­lyezettje ellen a megszerezhető 24 pontból tizenegyet szerzett meg a Dózsa, a bajnoki táblázat második felében elhelyezkedett hét csapattól megszerezhető 28 pontból viszont csak 18-at. A Diósgyőr és a Salgótarján három- három pontot rabolt el a Pécsi Dózsától. A Vasastól, a bajnok­csapattol csak a Dózsa tudott két pontot szerezni... Idegenben a megszerezhető pon­tok ötven százalékát gyűjtötte össze a Dózsa, a hazai mérkőzé­seken pedig 61.5 százalékot tel­jesített a csapat, végeredményben ez 55.9 százalékos összteljesít­ménynek számít. Ha csak az ide­genben lejátszott mérkőzések pontjait vesszük figyelembe a bajnoki táblázaton, a Vasas és az FTC mögött a Dózsa a har­madik. De az is érdekes, hogy a hazai pályán elért pontok alapján a kilencedik. Es még egy érdekesség. A kapott gólok te­kintetében a pécsiek negyedikek, az adott gólok tekintetében vi­szont tizedikek. Ez is megmu­tatja, hol szorít » cipő. A csatársor volt a pécsi együttes legkritikusabb csapatrésze. Teleki Gyula edző a 4—2—4-es rendszer­rel próbálkozott. A védelemben ehhez adva voltak a megfelelő m csapat, kilenc játékos szerepelt I emberek. Rapp, Hernádi és Mó­ricz minden mérkőzésen Ját­szott, Kincses is tizennyolc alka­lommal szerepelt. A csatársorban ezzel szemben csak Daka lépett minden alkalommal pályára. A viszonylag stabil védelem mel­lett Jól összeszokott, állandó csa­társorról nem beszélhetünk. A Török—Daka balszámy játéka és teljesítménye kielégítette a csa­pat veeztőit, de a támadósor Jobb oldalán szerepelt játékosok már közel sem mutattak olyan formát, amellyel állandósítani tudták volna helyüket a csapat­ban. Daka kivételével nem volt igazán lendületes, gólra törő csa­tára a Dózsának, A «-a 4-as JátékrendamrtM» nagy munkabírású, sokatmozgó, lendületes, gyors játékosok kel­lenek. Ezekből pedig kevés volt a Dózsának. Az edző formainga­dozók, sérülések miatt többféle összeállítással próbálkozott, Csu- pák mellett az irányító feladat szerepét Vajda dr. és Rá dl is ellátta. A hátravont középcsatár posztján Lutz, Tüske és Rádi is Játszott. Dr. Györkő kiesését na­gyon megérezte a Dózsa csatár­sora. Dr. Györkő csak hat mér­kőzésen játszott. Féloldalas volt a Dózsa csatárjátéka, ez a góllö- véSben is megmutatkozott. A Da­ka—Török balszámy tizenhat gólt lőtt, a Dunai dr., Györkő dr_ Gór hármas mindössze hetet. Tá­madójátékban nem fejlődött az együttes. Kialakult játékstílusról sem beszélhetünk. A csapat erőn­létével, állóképességével nem vol­tak bajok. A csapatban > játékos jutott szóhoz. Rapp. Hernádi, Móricz, Daka M, Török 24, Rádi 22, dr. Dunai 19, Kincses K, Csupák IT. Lutz, Konrád 15—15, Gór, Rónai 12—12, Tüske 9, Halasi 7, dr. Györkő 6, dr. Vajda 2, Freppán 2, Köves 1 alkalommal Játszott. A legtöbbet szerepelt játékosok­ból összeállított együttes: Rapp — Hernádi, Móricz, Kincses, Csu­pák, Rádi, Gór (Rónai), dr. Du­nai, Lutz, Daka, Török. A Dózsa 29 góljából Daka 9, Török 7. dr. Dunai, dr. Györkő, Csupák 3—S, Gór, Rádi, Tüske, Lutz 1—1-et szerzett. A Játékosok A játékosok közül a legjobb teljesítményt Rapp nyújtotta. A tatabányai kisiklástól eltekintve, a legtöbb mérkőzésen válogatott formában védett. Hernádi, Csu­pák, Konrád és Török Jó, ki­egyensúlyozott teljesítményt pro­dukált az év mérkőzésein, Daka a remek tavaszi játékát ősszel csak ritkán tudta megismételni, de Így is elégedettek vele a Dó­zsa vezetői, hisz a fiatal játékos­nak ez volt az első éve a labda­rúgó NB I-ben. Rónai nem tu­dott beleilleszkedni a csatpatba, pedig erre meg volt minden le­hetősége. Az ősszel hét mérkő­zésen játszott egymás után, de nagyon rapszodikus teljesítményt nyújtott. Hegyi István Az atlétikai Dunántúli Napló Kupa-versenyek ünnepélyes díjkiosz­tását szombaton délelőtt tartottuk szerkesztőségünk klubtermében. Megjelent a díjkiosztáson dr. Cseinus Kálmán, az MTS Baranya megyei Tanácsának elnöke, Rózsahegyi Mátyás, az MTS Pécs vá­rosi Tanácsának elnöke, ott voltak az atlétikai szövetség vezetői, a versenyeken legjobban szerepelt atléták és a sportolók edzői. Fotóriporterünk a kupaversenyeken legjobban szerepelt atlétákról készített felvételt: Balról jobbra: Homoki (Komlói Bányász), Dudás (Komlói Bányász), Honti (PVSK), a középtávfutók csoportjának győztese, Istókovics (PVSK), a vágtázők csoportjának győztese, Regős (PVSK) és Sik (Postás). MEXIKÓ 1968: a sportorvosok olimpiája Azon még lehet vitatkozni, hogy miért éppen a 2300 méter maga­san fekvő Mexico Cityt választot­ták az 1968. évi olimpia színhe­lyéül, de arról már csak vitába sem lehet bocsátkozni, hogy eny- nyi élettani problémát nem ho­zott felszínre egyetlen olimpia sem. Talán az eddigi játékokról összesen nem írtak annyi előze­tes tanulmányt, mint amennyi megjelent Mexikóról. Pedig hol van még az olimpia? Tavaly és az idén is rendeztek nemzetközi sporthetet Mexico Cityben. A tavaly tanulságok egyik legfontosabbja volt, hogy az 1968-as olimpia előkészületeiből a sportorvosnak legalább akkora részt kell vállalnia, mint a ver­senyzőnek és az edzőnek. Idén októberben ennek a go dolatnak a megvalósításaként már 22 ország száznál több sportor­vosa gyűlt össze Mexikóban. Va­lóságos laboratóriumokat építet­tek fel, a legkülönbözőbb és leg­modernebb készülékekkel vizs­gálták, milyen változásokat okoz­nak a sportolók szervezetében a különleges klimatikus és magas­sági viszonyok. A legnagyobb apparátussal a szovjet és a nyugatnémet sport­orvosok vonultak fel. A nyugat­németek kutatásait dr. Herbert Reindell, a freiburgi egyetem munkapszichológiai és sportorvosi tanszékének professzora irányí­totta. Erről a munkáról a tanár nagy cikket írt a Stem című lapban. A száz és ezer vizsgálat ered­ménye és főképp a belőlük le­vont következtetések még nem ismertek (hónapokig folyik még a munka), de nem Is valószínű, hogy mindent nyilvánosságra hoz­nak. Amint az értékelés befeje­ződik, a szocialista országok fel­tételezhetően kicserélik majd ta­pasztalataikat. Két magyar sportorvos is gon­dos tanulmányokat végzett a pró­baolimpián és a vezetők, verseny­zők Is rengeteg tapasztalatot gyüj töttek. Terényi Imre, az MTS el­nökhelyettese sajtóértekezleten már részletesen beszámolt néhány tanulságról, de nem érdektelen Idézni egy kitűnő magyar vívó véleményét. mert a versenyző maga is orvos. Dr. Kamuti Jenő elmondta pél­dául, hogy rendszeresen végzett méréseket Mexikóban. Szokatlan volt, hogy 20 perces Iskolázás után már fáradtságot éreztek, holott idehaza legfeljebb 30—40 perc után fáradnak el. A ver­senyek alatt erősen Jelentkezett az oxigén-hiány, rendkívüli mó­don felszökött az érverés. Érde­kes viszont, hogy a szervezet na­gyon hamar regenerálódik. Fel­tűnő volt, hogy mennyire frissen versenyzett a vivók között a fran­cia Noel. Kiderült, hogy ő egy hónaDon át a Plreneusok maga­san fekvő vidékén készült a pró- baolimplára. Általános vélemény, hogy a magaslati felkészülés lesz a kul­csa a mexikói jó szereplésnek. A nyugatnémetek — amint Rein­dell professzor Írja — jövőre nagyszabású kísérleteket végez­nek ennek a kipróbálására. A freiburgi klinikán 30 kiválasztott atlétát töviről hegyire átvizsgál­nak. aztán a csoport egyik felét elküldik a francia Pireneusokba s ott kemény edzés következik. Ez a csoport csak Hz nappal a próbaolimpia kezdete előtt ér­kezik Mexikóba. A másik 15 atlé­ta viszont három héttel a sport- hét kezdete előtt a versenyek színhelyén lesznek. Az a kérdés, hogy melyik csoport tagjai érnek el majd jobb eredményeket, (ter­mészetesen előző teljesítményeik­hez viszonyítva), és hogyan hat majd Mexikó az egyik, illetve a másik csoport atlétáira. A most Mexikóban szereplő ma­gyar kerékpárosok Galyatetőn próbáltak aklimatlzálódnl. Rövide­sen ők Is válaszolhatnak arra, hogy volt-e valami haszna ennek a mintegy 1000 méteres magas­ságban történő felkészülésnek. Egy azonban biztos. A mexikói olimpián az orvostudomány se­gítsége nélkül egyetlen verseny­ző sem tud majd kiemelkedő eredményt elérni. Zaott Hébert Mai sportműsor Labdarúgás Osztályozó-mérkőzó- sek az NB I-be Jutásért: Ózd—• Komlói Bányász, Csepel. 10.30, Dorog—Szombathely, MTK-pálya, 10.30, NB H. mérkőzések: PVSK —Székesfehérvári MÁV Előre, PV- SK-pálya, 13.00, Kaposvári Kini­zsi—Pécsi Bányász. Kaposvár, ! 13.00. Kézilabda. MNK elődöntők: Pé­csi Bányász—Bp. Spartacus, nők, Budapest, 9.00, Pécsi Bányász- Pécsi Dózsa, férfiak, Budapest, 16.00. Teke. NB n. mérkőzések: Bp; Beloiannisz—Pécsi Szikra, férfiak, Budapest, 9.00, Vörös Meteor KÖZÉRT—Pécsi Bányász férfiak, Budapest, 9.00. Pécsi BTC—Szom­bathelyi Haladás, férfiak, BTC- pálya, 7.30. Asztalitenisz. NB n. mérkőzés: Cegléd—PEAC, férfiak, Cegléd, 9.30. Kosárlabda. NB I. mérkőzés: Székesfehérvár—PVSK, férfiak. Székesfehérvár, 11.00. Ökölvívás. Osztályozó-mérkőzés az NB n-be jutásért: Nyíregyhá­zi Honvéd Dimitrov—Pécsi Hon­véd, Budapest, Sportcsarnok, 15.45. Torna. Országos serdülő I. és n. osztályú fiú és leány csb. a legjobb pécsi tornászok részvéte­lével, Tata, 8.30. Vívás. ÜL o. Dunántúl-bajnok- ság, a pécsi vívók részvételével, Győr, 8.00. Birkózás. Országos serdülő kö­tött és szabadfogású bajnokság, Budapest, 10.00. Sakk. Baranya Kupa-mérkőzé­sek: Siklós—Pécsi Ércbányász L* Siklós 9.00, Vasas n. Bányász- Pécsi Dinamó, Vasas O. Bánya» telep, 9.00, Pécsi Ércbányász H.— Komlói Bányász, Ércbányász mű­szaki klub, 9.00, Pécsi Tervező- Pécsi Bányász I., Rákóczi úti ter­vező székház, 9.00, Felvételünk az 5000 méteres síkfutás után készült a szovjet Ju­rij Tyurinról. Az egyik sportorvos a vérnyomását méri, a másik maszkot szorít a versenyző orrára, szájára és a kilélegzett leve­gőt hermetikusan elzárt gumizsákba vezetik. A zsákot laborató­riumba vitték, ahol megmérték a kilélegzett levegő oxigén és széndioxid tartalmát és egyéb vizsgálatokat is végeztek. Sporthorgászat Itt van a csukázás ideje A verseny előtt kerékoáros ergométeren mérik a sportolók te­herbíró képességét, közben spirométerrői olvassák le a versenyző tüdőkapaettását. A hosszantartó őszi szép idő­nek végeszakadt s a hűvösebb idő beálltával rohamosan csök­ken vizeink hőmérséklete. Ez pedig azt jelenti, hogy abba kell hagyni a pontyozást és át kell térni a rablóhalak horgásza­tára. A horgászok többségének leg­kedvesebb rablóhala a csuka. A csukázásnak közismerten két­féle módszere van. Az egyik, a legősibb módszer, az élőcsalis, dugós módszer, a másik a mű- csalis. pergető? módszer. Bár ma már mind többen hódolnak az utóbbi módszernek, mégis az alkalommal az élőcsalis mód­szerrel kapcsolatban szeretnénk a horgászok figyelmét felhívni, illetve a tapasztaltabbak emléke­zetét felfrissíteni. A felszerelést illetően elsősorban az ideális bothosszii ságot említjük. A partról való horgászatnál előnyösebb a három méteren fe­lüli — míg csónakból horgászva megfelel a 2.60 méteres hosz- szúság. A zsinór 40-esél ne le­gyen vékonyabb és feltétlenül használjunk fémelőkét. Az úszó­nál nem annyira annak a mé­rete, mint inkább a helyes sú­lyozása a fontos. Legyen olyan a súlyozás, hogy az úszó teste a víz színe alá kerüljön. Azok. akik szeretik a zsinórt a víz színén tartó ,,pótuszókat” azok ne tegyenek fel egynél többet, s az legyen körülbelül 1.5 mé­ternyire a dugótól. Ez az egy pótúszó nem jelent a hal ré­szére nagyobb ellenállást, vi­szont a zsinórunkból is tart fenn egy kis részt a víz szí­nén és jelzi az irányt, amely felé a csuka a csalival elindult, A horog lehet egyes horog, vagy drilling. Mindkettőnél azon ban fontos a tűszerű hegy. A csalihal felfűzésénél vegyük fi­gyelembe, hogy álló, vagy folyó­vízben horgászunk. Az állóvíz­ben háromféle feltűzést alkal­mazhatunk. A leginkább hasz­nált a háton, az úszó mögötti felfűzési mód. A másik az. ami­kor az ormyíláson át vezetjük a horgot. A harmadik, amikor halásztűnk segítségével a fém­előkét a fej felől a hát bőre alatt vezetjük át és a drilling két szára a kopoltyúk mögött a hal testéhez simul. Folyóvi­zeknél, még lassú folyásnál is mindig csak az orrnyíláson át vezessük a horgot. így a ki­húzásoknál nem görbül meg a kishal teste és tovább marad életben, megőrzi virgoncságát. Nagyon fontos, hogy úszózás­nál. pontyozásnál alkalmazott módszerrel mérjük meg a hor­gászott víz mélységét, mert csak így tudunk eleget tenni annak a követelménynek, hogy kis­halunk a fenéktől körülbelül 50 centiméter távolságban mozog­jon. Tudnunk kell ugyanis, hogy a csuka decemberben már nem vízközt, hanem lent jár. A MOHOSZ közgyűlése A MOHOSZ december 11-én tartja az évi tisztújító közgyű­lését, melyen megyénket az 1B. mellett horgász egyesüle­teink küldöttei képviselik. Hor­gászok érdeke, hogy a közgyű­lésen megyénk megválasztott küldöttei teljes számban meg­jelenjenek. Fogási napiák A közeledő év végével nem­csak a horgászattól kell elbú­csúzniuk, de az elmúló év ered­ményeit regisztráló ,,Fogási naplót” is le kell adniuk a hor­gászoknak december 15-ig az egyesület pénztárosainál. A hor­gászok ne feledkezzenek meg erről, mert vizeink halasítása országos, területi szinten a ha­lász és horgász fogások figye­lembe vételével történik. Klubnap A december 16-án 19 órakor a horgász klubnapon a magyar vizek halairól színes diapozitív filmet vetítenek le, a Dérvné utca 13. szám alatti Városi Mű­velődési Ház helyiségében. A klubnapra az Intéző bizottság várja a horgászokat és a hor­gászat iránt érdeklődőket. Még egyszer a sportegyesületi tagnyilvántartásról I usan befejeződik megyénk sportegyesületeiben a tag­nyilvántartás és az új tagsági könyvek árának befizetése. Hát­ráltatja a munkát az, hogy mind­össze 16 ezer tagsági könyvet ka­pott a megye, s ezt a mennyisé­get már kl U osztották. A befe­jezéshez még U ezer könyvre lenne szüksége a megyének. Ezt a mennyiséget az MTS Országos Tanácsa csak november végére tudja biztosítani. így néhány sportegyesületben, különösen az iskolákban, annak ellenére, hogy befizették a tagsági könyvek árát, nem tudják megkezdeni azok ki­töltését. A feladat végrehajtása során Igen áldozatkész tevékenységet fejtettek ki a járási, városi TS-ek és aktíváik. Ezek közül is ki­emelkedik a siklósi járás és Kom ló város, de befejezte munkáját a pécsi és a sásdl Járás Is. A tapasztalat az, hogy a sportegye- sülctek nagy részében a tagnyil­vántartás rendezésével emelkedett a szakosztályi tagok száma, külö­nösen az iskolákban. Ez igen ör­vendetes, különösen, ha az emel­kedés arányát is figyelembe vesz- szük, hiszen a befejezés előtt a szakosztályi tagok száma a ta­valyi 16 674-ről 21 319-re emelke­dett. Még 38 sportegyesület van | hátra, s ha ezek szakosztályi tag­jait is beszámítjuk, akkor a vég­leges szám meghaladja a 25 ezer főt. Az emelkedés aránya külö­nösen Pécs városában igen ma­gas, annak ellenére, hogy néhány nagy pécsi sportegyesfiletben je­lentős csökkenés tapasztalható. A P. Dózsa, a P. BAnvász, a PBTC. a PVSK, a P. Postás snort egyesületek együttes szakosztályi taglétszáma az elmúlt évi 2550 fővel szemben 1805, tekintettel arra, hogv csak ennyi tagsági könyvet fizettek be. Ez 45 szá­zalékos csökkenést jelent. A lemaradást még be lehet hoz­ni, vizsgálják mégegyszer meg a szakosztályok taglétszámát és ve­gyék nyilvántartásba a hiányzó tagokat. Több sportegyesületnél ezeknek a száma jelentősebb, összekötöt­ték a munkát a pártolótagok szer verésével, a szakosztálvok meg­erősítésével, bővítésével. A sik­lósi járásban csaknem kétezer tagot szerveztek, de a pártoló fa- , Sok száma is több, mint ötszáz- / zal emelkedett. Jól dolgoztak a siklósi tsz, a siklósi kesztyűgyár, \ a drávasztárai, a beremendi épí­tők sportköreiben, flarminenyolc egyesületben azonban még a megyében nem fejezték be a tagnyilvántartást. Megemlítünk egynéhány ilyen egyesületet: t»ls- haimás, Kétü.lfalu, Teklafpiu, Nagvnvárád. Erdöffl, Lánvcsólt, a Pécsi Elö-e. a Mohácsi Farost­lemezgyár SE. Kérdés: ezek a sportegyesületi vezetők mikor óhajtják rendezni adósságukat és mikor fefezilc be !?., taSnyi,vántartást. mikor fize­tik be a tagkönyvek árát. Úgy ■gondoljak épp Ideje lenne. f Y

Next

/
Thumbnails
Contents