Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-25 / 278. szám
#*•. NOVEMBER 25. rtupiö 3 30 milliós program A tsz-ek építőipari vállalkozásai január 1-től maguk szerezhetik be az építőanyagot Építők és beruházók égető problémáját oldja meg az a közelmúltban megjelent rendelkezés, mely a termelőszövetkezeti építőipari önálló közös vállalkozások tevékenységét szabályozza. A fő probléma az volt, hogy korábban ezek a közös vállalkozások csak anyag nélkül vállalhattak építési munkát a tsz-ek- ben, mivel anyagra pénzük nem volt. Az új rendelet biztosítja számukra az anyagok beszerzéséhez szükséges pénzösszeget Kísérleti év Megyénket, ahol az átlagosnál több, összesen hét — egyen ként 50—100 fős — építőipari TÖVÁLL működik, s 1966-ban a közös vállalkozások végezték el a tsz-építkezések 58,9 százalékát, különösen közelről érinti az új rendelkezés. A nagy építőipari vállalatok szerepe egyre csökken a tsz- építkezésekben, míg a TÖVÁLL-ok részaránya 1968-ra eléri a 75 százalékot. Bár a közös vállalkozások jelenlegi formájukban is életképesek, munkájukkal általában elégedettek a tsz-ek, tevékenységüket mégis hátráltatta, hogy az építési anyagok beszerzését nem tarthatták kézben, ez a beruházó tsz gondja, s nem mindig legfőbb gondja volt. Ez egyrészt érthető is, hisz a tsz legfőbb feladata a mezőgazdasági termelés, nem pedig az épület- anyag-beszerzés még akkor is, ha arra a készülő istállóra valóban nagy szüksége van. Az új rendelkezés, amely hangsúlyozottan átmeneti jellegű és csak az 1967-es évre érvényes, ha mindent nem is, de e legfőbb problémát megoldja, lehetővé teszi az anyaggal történő munkavállalást a TÖVÁLL-oknak s ezzel erősíti önálló vállalati jellegüket. 6ll-es bankszámla A beruházó tsz nem köteles, de ha kívánja 1967. január l-től megbízhatja a közös vállalkozást anyagelőleg igénybevétele mellett az építőanyag beszerzésével, sőt az 1967-ről előrehozott beruházások esetében már most igénybevehető ez az előleg. Megbízás esetén a beruházó tsz- eknek a központi gazdálkodás alatt álló anyagok kiutalását át kell adni a vállalkozásnak. Ezzel a tsz-ek mentesülnek sok, fáradságos utánajárástól, ez a gond, valamint az anyagok megőrzése és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs munka többletköltséget okoz a vállalkozásnak. Ezt a többletet a megbízó tsz-nek kell viselnie. Az anyagbeszerzés céljára a Magyar Nemzeti Bank anyag- vásárlási előleget folyósít a TÖVÁLL-oknak, amely a teljes kivitelezési értéknek legfeljebb 60 százaléka lehet. Az anyagvásárlásra — valamint -szállításra és -rakodásra — folyósított előleget a TÖVÁLL által nyitott 611-es számú beruházási számla javára vezetik át. Az építkezés befejezésekor e számla alapján — a felhasznált anyagot tételesen kimutatva — köteles a TÖVÁLL a tsz-nek elszámolni. A fél nem használt anyag értékét vissza kell fizetnie. Megerősödnek a lÖVALL-ok A rendelkezés még csak utalt rá, de egy későbbi intézkedés nyomán megtudtuk, hogy az anyagbeszerzés lebonyolításával járó többletköltség címén a TÖVÁLL plusz 3 százalékos rezsit számíthat; fel. Vagyis az anyagköltség: három százalékát fordíthatja1 olyan kiadásokra, mint egy függetlenített anyagbeszerző beállítása, illetve egy anyag- könyvelő és egy raktáros beállítása, és raktározási költségekre. Ily módon szívesen vállalják a TÖVÁLL-ok az új és nem éppen könnyű feladatot, az anyagbeszerzést, mert saját munkájukat is elősegítik vele. E vállalkozások ereje főleg mozgékonyságukban rejlik, de korábban sokszor túlzásba vitték ezt a mozgékonyságot éppen a gyakori anyaghiány miatt. Ha egy tsz-besn elfogyott az anyag, félbenhagy- ták a munkát s átsiettek a másik tsz-be. ahol éppen jött valami. Ezt néha négyszer- ötször is megismételték, rosz- szabb esetben álláspénzt fizettek a dolgozóknak. Mindez végül is a termelékenység rovására ment. 21 teherautó kéne Az anyagbeszerzés egyben komoly szállítási feladatokat is ró a TÖVÁLL-okra. Minden vállalkozásnak szüksége lenne két nagyobb, hattonnás, és egy kisebb 2,5 tonnás teherautóra, melyekkel az anyagot, illetve embereit szállíthatná. Jelenleg egyetlen vállalkozás, a szigetvári rendelkezik járművel, további 20 teherkocsira volna még szükSzocialista brie;ádvezetök egyhetes bentlakásos tanfolyama Hogyan tovább? Előtér ben a második és harmadik követelmény Mit kel! tudnia a csapatvezetőnek ? Kedden délután a harkányi Bányász üdülőben ünnepélyes búcsúebéddel véget ért a Mecseki Ércbányászati Vállalat szocialista brigádvezetőinek egyhetes bentlakásos tanfolyama. A negyven résztvevő a tanfolyam öt „munkanapja” alatt tizenöt előadást hallgatott meg a legaktuálisabb politikai, gazdasági, illetve üzemi problémákról. A tanfolyamzárás alkalmával szervezett kerekasztal-beszélgetésün- kön Sziklai József vállalati igazgató, Tihanyi János, az SZMT közgazdasági bizottságának vezetője, Gadó István hétszeres fejtési szocialista brigádvezető és Biri János háromszoros szocialista brigádvezető mondta el véleményét a kezdeményezés céljáról illetve tapasztalatairól. TIHANYI J.: Ez a tanfolyam országosan is nagy érdeklődésre tarthat számot. Tudomásunk szerint ilyen formában, ilyen gazdag tematikával még sehol sem szerveztek tanfolyamot. A megyében Hűtő-táro!é a tsz-ben a KISZ és a szakszervezetek nyári, Balatonfenyvesen szervezett ifjúsági szocialista brigádvezetői tanfolyama tekinthető a „jogelődnek”, ott azonban nagyon sok vállalat képviselője volt jelen, ami lehetetlenné tette a konkrét, üzemi jellegű kérdések megvitatását. SZIKLAI J.: Vállalatunknál a szocialista brigádok száma elérte a százat. Nem túlzás, munkánk eredménye rajtuk áll vagy bukik. A műszaki fejlesztés rendkívül gyors, s a tempót a szubjektív feltételek terén is tartani kell. A szakmai és általános műveltség ma már vállalati érdek. GADÖ I.: A brigádvezetők tekintélye örvendetesen nő. Az emberek azt várják tőlük, tudjanak mindent, ismerjék az üzem helyzetét, egyszóval tájékozottak legyenek. S ebben segített nekünk ez a tanfolyam. tetésbe. áthelyezésbe, szabadságolásba, egyszóval mindenbe, ami a csapatta! kapcsolatos. GADÓ I.: Volt arra is példa, hogy a jószándékú, de gyengébb embereket kinézték egy-egy nagynevű csapatból. Óriási a változás ezen a téren: ma minden csapatvezető arra törekszik, hogy megtalálja azt a helyet, ahol legjobban érvényesülnek az ember képességei. Az eredményeket nem a kiváló képességű egyéneknek, hanem az összehangolt, kollektív munkának kell biztosítani... — Volt-e lehetőség a tanfolyam keretében a brigádvezetők egymásközti tapasztalatcseréjére? BIRI J.: Már el is panaszoltuk az igazgató elvtársnak, túl szoros volt a program. Napi nyolc óra előadás, illetve konzultáció ... GADÓ I.: A szemléltetésre nyiik? — Milyen tematika alapján zajlott a tanfomÍ n is nagyobb gondot kellene for csolatban a veleme- dítanf'a jöv6ben. Az előadások nagyon színvonalasak voltak — és ugyanakkor mértéktartók —, ezen a téren nincs is panasz, de ; egyszerű emberek többsége leginkább azt érti, illetve jegyzi meg, amit lát, s ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. „QYORS SZARVAS"! tuláltam neki, meg minden ... De hiába ment el, azóta is ezen töröm a fejemet. Gyors Szarvas talán nem is alaptalanul gyanakszik ... Talán mondott valamit a könyvelőre, vagy tud valamit az igazgatóról ... Végül előhúztam egy papírt és felírtam rá, hogy mi történhet azzal, aki bírálja _a vállalat munkáját, vagy személy szerint a vezetőhármast ... Szép lista keletkezett. Fegyelmit kaphat, alacsonyabb munkakörbe helyezhetik, vidékre helyezhetik, elbocsáthatják, de bevehetik valamilyen bizottságba, jobb munkahelyre is tehetik, felemelhetik a fizetését, elküldhetik tapasztalatcserére, felsőbb oktatási tanfolyamra javasolhatják, kijárhatnak neki egy aspirantúrát, és kinevezhetik telepvezetőnek is ... Aztán fogtam egy másik papírt és felírtam rá hogy a bírálat hallatára mit gondolhat az igazgató? Ha becsületesen végzi a munkáját, és nincs félni valója, akkor feltételezheti, hogy a bíráló valóban segíteni akar, feltételezheti, hogy feltűnősködésről van szó, előbbrejutási, vagy törtetési lázról, esetleg fúrásról, kellemetlenkedésről. Ha az igazgató egynéhány kisebb, vagy nagyobb szabálytalanságot valóban elkövetett, vagy tud az elkövetésükről, akkor amint a bíráló szóhoz jut, azonnal ideges lesz. Az első alkalommal általában mindenkit meghallgatnak és tesznek is valamit a jelzett hibák leküzdésére. De amikor a bíráló újra és újra felszólal, akkor meg- únják, a vezetés is gyanút fog. Valami történik a bírálóval. Lehet, hogy előléptetik, lehet, hogy áthelyezik ... És még sok minden lehetséges. Az a probléma, hogy sok esetben nehéz megkülönböztetni a segíteni akarókat a kellemetlenkedőktől, akik örökké valamilyen szabálytalanságot szimatolnak az irodák táján, így aztán nagyon sok helytelen intézkedés születhet. Tudunk róla, hogy notórius kellemetlenkedőket, össze- tférhetetleneket gyakran megjutalmaznak vagy kineveznek valamivé csak halgassanak végre és béke legyen az üzemben. Az is előfordul, hogy a kellemetlenné vált, hibásan, rosszul dolgozó embereket felmagasztaló kádervéleménnyel varrnak egy másik vállalat nyakába. És az is előfordul, hogy a javítani, segíteni akaró emberek rossz hírbe keverednek, elvesztik üzemi perspektíváikat... Mindez nagyon kellemetlen. Az emberek átpasszol- gatásának bizonyos területeken lett a következménye, hogy az igazgató, vagy személyzetis egyformán gyanakodva nézi az új munkaerőt, akár jót írnak róla a régi helyéről, akár rosz- szat. így a minősítések értéküket veszthetik. Az is nagy hiba lenne, ha az emberek igazságkeresését, helyes javaslatait egyszerűen demagóg megnyilvánulásnak neveznénk és nem kapnának méltó figyelmet. Az alaptalanul piskálódók, fel- jelentgetők viszont állandó gondot okoznak a vállalatoknak, üzemeknek. A járható út nyilvánvalóan a közélet és a vállalati ügyintézés tisztaságán át vezet a megoldásokhoz. Ahol rend van, nagyobb teret kaphat az üzemi demokrácia, hiszen a kellemetlenkedőket könnyebb megkülönböztetni a segítő szándékkal bírálóktól. Az embereket csak a legnagyobb igazságosság szellemében lehet jutalmazni, vagy büntetni, mert minden intézkedésnek következményei vannak. Az aspirantúráról egyszer visz- szaérkeznek az emberek, és újra felvetődnek a régi kérdések. A jó kádervéleménnyel érkező rossz munkaerők napok alatt lelepleződnek, s velük együtt az a vállalat is, amelyik a félrevezető iratot kiállította. A megalapozatlan jutalmak, vagy büntetések legtöbbet a közéletnek ártanak. Az intézkedések elvesztik hitelüket, az emberek nem hisznek egyszercsak a hivatalos értékrendben. Lehet, hogy a Kovácsot azért küldték el aspirantúrára, mert tehetséges és nagy szellemi lehetőségek birtokosa, de az is lehet, hogy azért, mert meg akartak tőle szabadulni — mondják az emberek, s ez nagy baj. Odáig vezethet, hogy néhányan megijednek az előléptetéstől. Mindenesetre érdeklődve figyelem, hogy mi lesz Gyors Szarvassal... ? Bertha Bulcsú SZIKLAI J.: A tematikát mérnökeink állították össze, és alapos vita után zsűri hagy ta jóvá... BIRI J.: Két főterület volt: szakmai és politikai. Néhány * címet mondanék: A vállalat- j nál alkalmazott technológiák: i új fejtési és vágathajtási módszerek, A legújabb robbantástechnikai eredmények, Munka- szervezés a veszteségidők csökkentése érdekében. Bánya üzemeink munkavédelmi prob lémái. Politikai jellegű előadások hangzottak el A szocialista brigádmozgalom elméleti és gyakorlati kérdései, A társadalmi tulajdon védelme és Az üzemi demokrácia érvényesülése címmel. TIHANYI J.: Jelentős szerepet kaptak a munkavédelmi és balesetelhárí ási kérdések. GADÓ I.: Sokat beszéltünk már az új gazdasági mechanizmusról. Konkrét dolgokat azonban, olyant, amiből megértem, nekem személy szerint mit kell tennem, most hallottam először. A csapatvezetők önállósága a jövőben jelentősen megnő, a munkabeosztás mellett az anyaggazdálkodásban is mind nagyobb szerepük lesz. — Tapasztalataik — és a tanfolyamon elhangzottak — alapján miben látják a szocialista brigádmozgalom tovább fejlesztésének lehetőségeit? BIRI J.: Kétségtelen, a termelés mellett egyenrangú követelménnyé kell válnia a tanulásnak és a szocialista életmódnak is. A legjobban dolgozó, „leghajtósabb” brigádnak sem szabad csak a százalék alapján elnyernie a kitüntető címet. GADÓ I.: A verseny értékelésének ma még csak három alapvető pontja van: termelés, hiányzás — vagy ahogy mi mondjuk: bumli és a baleset. Az igazi pluszt azon ban nem ezen a területen adja a szocialista brigádmozgalom. Hadd mondjam el saját példánkat. A mi csapatunkban viszonylag sok jó szakmunkás volt, közülük néhányat átadtunk másoknak, ahol nehezebben ment a munka, s ma az egykori törzsgárdára épülve három velünk egyenrangú csapat van. BIRI J.: Másik, nagyon fontos előfeltétele a továbblépésnek a brigádvezetők, illetve brigádgyűlések tekintélyének emelése. Kértük, s már történtek is intézkedések azzal kapcsolatban, hogy a brigádvezetőnek beleszólási joga legyen a jutalmazásba, kitünSZIKLAI J.: Megfogadtuk a tanácsot. A jövőben a hasonló jelleg'! tanfolyamokat inkább egy nappal hosszabbra tervezzük, de a tapasztalatcserére módot adunk, önálló program 1 .z, „Mi így lv csináljuk” címmel. t — Mindezek alapján hogy értékeli ön, igazgató elvtárs a tanfolyamot? SZIKLAI J.: Nagyon sikeresnek tartom. A műszakiak továbbképzését már megoldottuk: kéthetenként kötelező foglalkozásokat tartunk számukra, de ez önmagában nem lehet eredményes, ha nem gon doskodunk a fizikai állományú dolgozók hasonló iramú továbbképzéséről. Kétségtelen, komoly anyagi áldozat egy ilyen tanfolyam, de az is tény: a tudásra nem lehet ráfizetni... — Ezek szerint a jövőben több, hasonló tanfolyamra kerül sor? SZIKLAI J.: Vállalatunk azt tervezi, valamennyi brigádvezető részére biztosítja ezt a lehetőséget. Az új gazdasági mechanizmus jegyében fokozottabban akarunk dolgozóink segítségére támaszkodni. — Volt-e valamilyen „terven felüli" eseménye a tanfolyamnak? SZIKLAI J.: A résztvevők több tucat kérdést juttattak el hozzám, melyekre a zárórendezvény keretében válaszoltam. Néhányat érdemes megemlíteni közülük: Mi az igazság a sugánmegbetegedé- sekkel kapcsolatban? Várhá- tó-e változás a bányászok nyugdíjmegállapítása terén? A válaszokban elmondtam, hogy sugármegbetegedés eddig — minden rémhír ellenére — egyetlen egy sem történt, s ezután is mindent megteszünk, hogy ne is legyen. Ami a nyugdíjtörvényt illeti: valóban gondolkodni kell ezen. A bányász .na utolsó öt éve alapján kap nyugdíjat, pedig köztudott, ekkor már közel sem keres annyit, mint fiatal, egészséges éveiben. A módosításra nyilván sor kerül. e; ikonban népgazdaságunk te.be i bíróképességének függvénye. Békés Sándor 4> A klskuniacházi Kiskun Termelőszövetkezetben — az országban elsőnek — 1 200 000 forintos beruházással felépítettek egy 25 vago- nos gyümölcs hűtőtárolót. A Hűtőgépgyár ötletes léghűtéses berendezésével látták el a hűtőházat, mely zöldség, bogyós gyümölcsök, valamint alma tárolására alkalmas. Az első ilyen építményben a tudományos szakemberek különböző kísérleteket folytatnak. Képünkön: Jene! László agronó- mus a hűtőház hőmérsékletét vizsgálja. í I ség ahhoz, hogy a vállalkozá- sok válóban el tudják látni I feladatukat. A járműveket és betonkeverő gépeket az alai pító tsz-ek vásárolhatják meg- 10 százalékos saját erő hozzá- i járulásávál hosszúlejáratú hi- télre. Mint megtudtuk, az eh- hez szükséges pénz rendelke- . zésre áll a Nemzeti Banknál,- csupán teherautó nincs. Erre- pedig az AGROKER sem tud i egyelőre semmi biztatót mon- 5 dani. Pedig építőanyag most ■ van, s a TÖVÁLL-ok 1967. i évi anyagszükségletük tete■ mes részét már most meg t tudnák vásárolni. > A fenti problémák ellenére ’ a TÖVÁLL-ok örömmel fo- . gadtáik az új rendelkezést s azonnal reagáltak rá. Felvették a kapcsolatot a Nemzeti Bankikai, járják a megyét, raktárakat keresnek, könyvelőkkel, anyagbeszerzőkkel tár- . gyalnak s megkezdték a stá- . túszok betöltését. Jövőre több , mint 30 millió forintos prog- ' ramot bonyolítanak le a me- ’ gye tsz-eiben, s e prog.-am II megvalósításához nyújt szá- í; mukra komoly segítséget az 1I új rendelet
