Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-20 / 274. szám

HOVÁ NÉZ A KÖLTŐ ABLAKA? Csorba Győző 191S. november 21-én született Pécsen. A szegénységben töltött gyermekkor, a küzdelmes ifjúság, a Jogtudomány egyetemi elsajátítása, a kultúra, az emberiség szellemi értékeinek szenvedélyes szeretete alapvetően meg­határozták emberi arcát és írói egyéniségét. Szociális érzé­kenységű, míves, igaz tartalmú költészete korán kivívta szá­mára az általános elismerést. Hat verseskötete jelent meg, műfordításainak száma és értéke szintén nagy. A költészet és műfordítás mellett neve, mint képzett tollú esztétáé, könyv­tárosé és szerkesztőé is híres. Egyéni pályafutása szerves része Pécs város és a Dunántúl irodalmi, szellemi közéletének. Részt vett a Sorsunk, a Dunántúl és a Jelenkor szerkesztésé­ben. 1947-ben Baumgarten-díjat, 1957-ben pedig József Attila- díjat kapott. Érdemes a dátumokra is figyelni. Csorba Győző a rendezések, a szellemi építkezések időszakában mindig jelentős szerepet játszott. C sorba Győző születés- napi köszöntése már hónapokkal ezelőtt megkezdődött. A rá­dióban, hol egyik, hol másik lapban jelent meg a neve a hangsúlyozott „50”-es szám­jegy kíséretében. Most való­ban elérkeztünk a jubileumi pillanathoz, a költő november 2l-én ötven éves. Ilyen ünne­pi alkalmakkal nehéz megszó­lalni az újságírónak. A lénye­get kellene körvonalazni, vi­lágos szavak kíséretében át­nyújtani az olvasónak, hogy értse, igaz mivoltában lássa a pályát, a költőt, az elért eredményeket. Az ember asz­talra rakosgatja a verseskö­teteket, belelapoz az elsőbe, a hatodikba, bámulja a cí­meket, aztán életrajzi adato­kat hasonlítgat.., Megjelenik a fegyelmezett, tudatos arc, a költő környezete, feleség, gyer­mekek, egy ház, kerttel. Gyü­mölcsfák tavaszi fényben, verssorok, régi beszélgetések, nyilatkozatok foszlányai, az­tán újra a k • t nyári vero- fényben, ahogy a szerteku- szott eperindák között botla­dozunk, és mások, ahogyan ott botladoznak, mérnek, mert le akarnak szakítani egy da­rabot... Aztán az öröm nap­jai, hogv mégsem, a zöld szi­get szélére egyelőre nem épül­nek záró, a messzeséget leha­tároló tűzfalas. A dolgozó- szoba, egyszerű puritán bú­torzatával. Könyvespolcok, bőrkötéses régi könyvek, né­hány zöld növény az ablak párkányon, és néhány törött gyermekjáték. Indián lovasok, ólomkatonák. És az ablak, mely az íróasztaltól jobbra nyílik, s négyszögén át a vá­rosra, a városon túl emelkedő dombokra, palakék hegyekre, és a hegyek mögött kezdődó végtelenségre látni. Valaki egyszer megkérdezte tőlem, hogy hová néz a költő ablaka. „A városra” — mond­tam, aztán zavartan elhallgat­tam, majd szépítgetni, toldoz- gatni kezdtem a válaszomat Az ablak csak egy nyílás, rés az életünket körülölelő falak­ban, s értékét mindig az ha­tározza meg, hogy ki ül mö­götte. Van, aki a városra lát, van aki a színes házakon, tor­nyokon túlra... Azóta, ha né­ha megjelentem a költő há­zában, mindig az ablak négy­szögére bámultam, és az ab­lak titkát igyekeztem megfej­teni. Az igazi nagy titkok hosszú életűek. Lényegük azo­nos hordozójukkal. Hogyan is lehetne egy ilyen titkot egy­szerű kérdés-felelet formájá­ban megfejteni? Most azonban kísértésbe estem. A költő öt- , ven éves. Az ilyen szép em­beri jubileumok mindig ilkal- masak összegezésre, lényegfel­tárásra, titoknak vélt ismere tek, tudásanyag, tapasztalat esszenciák továbbadására. Há­rom átfogó, közelítő kérdésre hagyatkoztam. — Mit tisztázott a Budapes­ten megrendezett Európai^ Köl­tők Találkozója? A költő he­lyét Csorba Győző milyennek látja a mai Európában? A z európai költők ta­nácskozásai „a köl­tészet egyetemessé­gének” gondolatje­gyében zajlottak. ... Ha az ember a legkülönbözőbb nvű- vészeti ágakat nézi, a képző­művészétét. zenét, vagy 'án- cot. látja, hogy ezek mind­egyike felfogható más nyelvi közös? ’ számára is. Az iro­dalmat sújtja a bábeli átok, a nvelvek különbözősége. Ha tovább gondolkodunk, mégis úgv találjuk, hogy az iroda­lom a legközvetlenebb embe­ri megnyilvánulás, elméletileg ennek kellene a legáltaláno­sabbnak lennie. A XX. század fokozatosan feloldja a nyelvi zártságot is. A 'ólág kicsi lett. az emberek igen közel kerül­tek egymáshoz, így a proWsr mák is sok esetben azonosak lettek. Éhínség, betegség elle­ni küzdelem ... Ha valahol járvány üti fel a fejét, érte­sítjük egymást, mozgósítunk. Kialakult a problémák, és gon­dok közössége. Ma nemcsak a saját egyéni gondjait hordoz­za az ember, hanem másokét is. Ha Indiában tüntetnek a szent tehenek ügyében, ha Rhodéziában mélyül a válság, ha Olaszországban kiönt az Arnó, azonnal megtudom, és az ottani emberek gondja en­gem is érint. Az egymáshoz közel jutás a XX. század err berének a legnagyobb élmé­nye. Nemcsak a gondok, prob­lémák közösek, a költészet is egyetemes. A költészet min­den másnál jobban igényli, hogy amit bárhol a világon termel, közkinccsé váljon. A nemzetközi költőtalálkozón az derült ki, hogy az igazi költő mindig humanista, alko­tásait érdemes közkinccsé ten­ni, mivel egyetemes érték. Aragon, Neruda, Ungaretti, Quasimodo, Eliot, Lorca, Szuz- kov, Tvardovszkij, Enzensber- ger, Nezval, vagy Nelly Sachs műveit olvasva látjuk, hogy mindegyikben közös a mé’ humanizmus, ami éppen ezzel, hogy humánum: az egész em­beriséget szolgálja. A műnek van nemzeti, egyéni, történel­mi elszíneződése, de mondani­valójának lényege közös. Az igazi nagy költészet mindig az egész emberiség számára tud valamit mondani. Külön­böző felszólalók Magyaror­szágról úgy nyilatkoztak, mint költői nagyhatalomról. Ez hí­zelgő dolog. A magyar költé­Georo Friedrich Handelt, a barokk muzsika nagy mes­terét, a pécsi zenekedvelő és hangversenylátogató közönség eddig elsősorban a Liszt Fe­renc Kórus által megszólal­tatott monumentális orató­riumán keresztül isimerte. A pécsi operatársulat jóvoltá­ból most bepillantást nyer­hetünk alkotómunkásságának másik területére: e hét pén­tekjén kerül bemutatásra vá­rosunkban 1724-ben kompo­nált operája, a Julius Cae­sar. Händel, a szász fejedelmi udvar szolgálatában álló, bor­bélyból lett seborvos fia, 1685. február 23-án született Halléban. Négy héttel később, március 21-én egy másik német városban, Edsenachbam pedig Johann Sebastian Bach látta meg a napvilágot. Éle­tük egymás mellett pergett le, mégis ellentétesebb élet­út alig képzelhető el. „Ö az egyetlen, kit látni szeretnék, mielőtt meghalok, és aki len­ni szeretnék, ha nem volnék Bach.” Ilyen büszke önérzet­tel és őszinte csodálattal né­zett Bach, a magába mélye­dé, a kenyérért küszködő lip­csei kántor-orgonista az ud­varok fényétől övezett és a tömegek ujjongó tapsaival ünnepelt nagy zenész-kortárs- ra, Händelre. Mert kettőjük közöl Händel volt a világ­járó, a népszerűbb művész, Bach a szűk körre szorítko­zó, szülőföldjén túl nem ju­tott, ismeretlenebb és nép­szerűtlenebb zeneköltő. Míg Bachot sorsa és hivatása Né­metországhoz kötötte, Hän­del európai karrier elhiva­tottja. A Bach-család mélyre nyúló zenei hagyományaival szetnek egyre nagyobb tekin­télye lesz az egész világon. Amit a magyar költészet pro­dukált, most kezd az orosz, angol, francia, olasz nyelv közvetítésével általános .dncs- csé válni. Az egyetemesség a költészetben is megvalósul, a vers használati értékké válik. — Ml a véleménye a XX. szá­zad emberéről, az emberi élet mai viszonylatairól? Ellentmondásos jelensé­geket tapasztalunk. Ügy látszik, mintha a technika fejlődésé­vel a mélyebb kultúra iránti igény kiveszne az emberek­ből. Úgy tűnik, hogy a ké­nyelem, a komfort, a tömeg kommunikációs eszközök az emberi gondolkodást, érzelmi életet elsekélyesítik. Éppen ezért sokan úgy válik, hogv ez a folyamat csak erősödhet és ez pesszimizmusra ad okot. Én alapvetően optimista va­gyok. Szilárd meggyőződésem, hogy az emberiség még nem tudta teljes egészében magába építeni a technikai vívmányo­kat, egyelőre részben szolgál­ja ezeket, részben gyermekes örömmel körültáncolja. — Ez nem tarthat sokáig. Ezek ter­mészetes jelenségeivé válnak az életnek, és akkor már nem tudunk kielégíteni általuk lé­lektani szellemi igényeket. Feltámad az óriási érdeklődés a kulturális területek iránt, és bekövetkezik a művészetek igen nagy röneszánsza. Jó do­log, hogy van mosógép és ar emberi energiát megtakarítja, de mire takarítja meg? Kul­túra helyett pótlékok nem elé­gíthetik ki az embert. Ha el­jutunk oda, hogy a napi nyolc helyett két óra alatt termel­jük meg a szükséges javakat, lehetetlenné válik az élet, ha a felszabadult időt nem tölt­jük meg értékes tartalommal. — Nem lehet tudni, hogy a világot terhelő közös nagy problémák, az elmaradott né­peknél tapasztalható országos éhezések, a háború veszélye, a politikai feszültség nem já- rulnak-e hozzá az emberek egy részében felébredő özön­víz előtti hangulathoz. A fi­gyelem elterelése, felületesség, a szórakozási láz talán össze­függ ilyen jelenségekkel is. Akik nem találnak valami­lyen fogódzót a világban, má- konnyal élnek. Az idegbajos táncok, a krimik és veszélyes sportok nem helyettesíthetik az igazi kultúrát. A költő egyéni felelőssége, és köteles­sége, hogy minden erejével igyekezzen ezt a nyomasztó atmoszférát eloszlatni, vala­mint hogy a meglévő és szü­lető értékeket megőrizze és a lehetőség szerint terjessze. — Persze, amikor bemondja a rádió, hogy a világűrben em­berek repülnek, manő :rez- nek, nagy erkölcsi erő kell ahhoz, hogy leüljek és írjak tizenhat sort, aminek a végei összecsengnek. Ezt csak akkor lehet megtenni, ha meggyőző­désünk, hogy a költészet szük­séges valami. Az embarnek önmagával együtt kell lenni a nap huszonnégy órájában ... És önmagunkat nem lehet ki­bírni akkor, ha valami mé­lyebb kulturális táplálékot nem szedünk fel. A techniká­val szemben a kultúra nem lehet korszerűtlen. Händel szemben Händel szülei ellen­zik zenei pályáját, és egye­temi tanulmányokra kénysze­rítik. A hallei egyetemnél azonban jobban vonzza a dóm orgonája, mellyel rövi­desen felcseréli a jogtudo­mányt. A kitűnő Zachow mester megismerteti a zene­szerzés alapelemeivel, aztán búcsút mondva szülővárosá­nak, Hamburgba költözik. Eleinte a operaház zeneka­rában hegedül, csakhamar azonban mint opera-szerző is bemutatkozik. Első sike­res operája, az Almira 1705- ben kerül színre. De ez sem elégíti ki, ezért 1706 őszén elindul Itáliába. Firenze, Ró­ma, Nápoly és Velence el­ragadtatott ünneplésben ré­szesíti az ifjú művészt, aki diadalmasan mérkőzik meg a Scarlatti-ak művészetével és Velencében nagy sikert arat Agrippa című operájá­val. 25 éves korában mégis visszatér hazájába és a han­noveri választófejedelem ud­vari karmestere lesz. Bach bizonyára élete végéig meg- , maradt volna ebben a jól jövedelmező állásban. Han­delt azonban még ugyaneb­ben az évben továbbkergeti nyugtalan természete. London­ba utazik, ahonnét ugyan visszatér még egyszer, de 1712-ben végleg Angliát vá­lasztja munkássága színhe­lyéül. Itt készül el Utrechti Te Deuma, itt lép a dúsgaz­dag Chandos herceg szolgá­latába, s ide követi őt egy­kori «aadája, a hannoveri választófejedelem, aki I. György néven lép az angol trónra. Angliai tartózkodásénak el­ső évtizedei jórészt a sikerei­re féltékeny olasz vetédytár- sakkal, a királyi udvar intri­káival, az önhitt énekesek megzabolázásával és az angol közönség eleinte kínzó rész- vétlenségével vívott keserves küzdelmekben telnek. A fe­szült légkör a mestert hősies helytállásra készteti. Sokol­dalú tehetsége ekkor bonta­kozik ki teljes egészében. Már nem egyszerű udvari komponista többé. Évente két három operát ír, operatársu­latot igazgat. Akaratereje, munkabírása páratlan. Tör­hetetlen alkotóereje, hajlft- hatatlan jelleme végül is ki­vívja a közönség csodálatát, az ellenfelek elismerését Mintegy negyven angliai operája közül a Julius Cae­sar, a Rcmdelinda és a Xerxes bizonyult legmara­dandóbb értékűnek, melyek a nápolyi opera seria stílu­sát követik, nagy drámai re- citativókkal, dallamos áriák- kel, dekoratív kórusokkal Részben az anyagi csőd, rész­ben az udvar kegyeinek vál­tozékonysága azonban arra készteti Handelt, hogy a pol­gárság felé közeledjék. Eh­hez a legmegfelelőbb műfaj a nemzeti nyelvű oratórium, melynek szövegét mindenki érti, tárgyát (rendszerint bibliai történet) mindenki ismeri, mélyebb értelmét pe­dig a jelenkori angol riszo­— Mi a véleménye Csorba Győzőnek a népünkről? Végtelenül szeretem né­pemet. Ha mindirii tapasztalatomat ösz- szegezem, amit más népekről megtudtam, akkor azt is mondom, hogy a /ilág egyik legértékesebb népe. Szel­lemileg. erkölcsileg, érzelmi életében, alkotóképességében a legelsők között van Egv magyar népdal a legegyszt rűbb néhány sorával is cső dálatos emberi mélységeké: tud felidézni. Amerre nézel, alkotni látod. Éppen ezért na­gyon elszomorit a különböző népmozgalmi statisztikák ta­nulsága. A művi és természe­tes vetélések száma megha­ladja a születések számát. Ez nemcsak a magyarság, hanem az egész világ ellen vétek. Nem feladatom, hogy ennek az okait firtassam. Ügy vélem, mindenkinek, akinek ehhez bármilyen vonatkozásban kö­ze van, meg kell tennie a kö­telességét. — Mint költő úgy érzem, nem véletlenül emle­getnek bennünket költői nagy­hatalomként. Amelyik népből ennyi alkotó sarjad, annak életében a költészet, különle ges helyet foglal el. Egyre na­gyobb példányszámban fogy­nak a verses könyvek, a fal­vakban és városokban rende­zett költői esteken szorongnak az emberek. Ez mutatja, hegy a gyökerek lenyúlnak a leg­szélesebb tömegekig. Az én tehetségemet is a nép adta — mondta Csorba Győző. Itt állunk hát a ház ablaka előtt, mely a világra nyűik. A szó oldja a titkokat. A köl­tő versben is így vallotta: „Kimondani kimondani — Ismerni kell a rejtezőket A köddel együtt eltűn íek [a rémek . ” Köszöntésül mit nyújtha­tunk át a költőnek? Csak a bizalmunkat. A világ bizal­mát, értő figyelmét, szomját a szépre... Bertha Bulcsa nycfcra alkalmazhatja. A bib­likus szövegű nagy Händel- oratóriumok ilymódon az an­gol közönség tömegzenéjévé váltak. Ezekben a „színpad­nélküli zenedrámákban”. Händel az európai zenének ugyanazt a roppant arányú összefoglalását valósítja meg, mint J. S. Bach a maga mű­vészetében. Ugyanezt a nagy­szabású, érett összefoglalást tükrözik Händel hangszeres művei, a híres „concerto grosso”-k, a szvitek, kamara­zenék, orgonaversenyek. Éle­te utolsó éveit csak az a szembaj keseríti meg, mely — Bachhoz hasonlóan — őt is meggátolja alkotómun­kája folytatásában. Händel, a nagy barokk muzsikus, kinek népszerű­sége életében és 1750-ben be- következtt halála után is, fe­lülmúlja Bachét, mindent ma­gába szívott, ami gazdagí­totta művészetét. Mint Bach, ő is a gyakorlati élet szá­mára alkotott, de míg Bach saját képmására formálta az európai zene különféle stílu­sait, addig Händel világfi módjára idomult ezekhez. Művészetének nem is kellett oly sokáig várnia a feltáma­dásra, az új nemzedékek el­ismerésére, mint Bachénak. Mi már rivalitás és ösz- szehasonlításra való ösztöké­lés nélkül látjuk a halhatat­lanság szféráiba meredő két óriást az időle távolában ahogy életük és művészetük útjai sem keresztezték egy­mást soha — ni — Politikai könyvhonap 1966 MURÁNYI-KŐ VÁCS ENDRE: HÉT ÁLNÉV A két népszerű humorista könyve három panasz-csoportra oszlik: Közérdekű panaszokra. Magánérdekű panaszokra és vé­gül Érdektelen panaszokra. — Mert mint írják: „Manapság az úgynevezett nc- naszkönyvforma jelel meg leg­jobban a kor követelményeinek. Hisz a panaszkodás az egyik legalapvetőbb emberi tulajdon­ság. Csecsemőkorban sokkal ha­marabb tanulunk meg sírni mint nevetni, és később is szám­talanszor tapasztaljuk, hogy az. életben aránytalanul többet le­het elérni sírással, mint neve­téssel.” A szerzők mégis bíznak ben­ne, hogy az olvasóknak nem lesz okuk panaszra . . . Ára: 25,— Ft bV A négy héten át bemutatásra kerülő KOSSV TH-termékeket c Kiadó Megyei Kirendeltségéit (P*rs, József Attila u. 10. sz.) lehet megrendelni. „Hiába tagadnám, hogy a fran­ciaországi emigrációban töltött nyolc év feledhetetlen élménye­ket érlelt” — vallotta Murányi- Kovács Endre 1962-ben megje­lent „Akik szeretni tudtak” c. regényéről. Uj könyve, a „Hét álnév" ugyanebből a feledhetetlen és nagyon gazdag élményanyagból született. A szerző egy francia partizánosztag, a Clermond— Ferrand környékén 1943-1944- ben működő „Vimont-osztag” történetét írja meg benne. Té­májából adódóan a könyv for­dulatos, kalandos, tele izgalmas harcok, rajtaütések ábrázolásá­val. Ez mégsem jelenti azt, hogy csupán kalandregényről van szó, mert az író hitelesen, egyéni jellemábrázoló tehetsé­gével mutatja be a partizánosz­tag hét legérdekesebb alakját. Ára: 20,— Ft ÚJSÁGOLVASÓK ÉVKÖNYVE Az Évkönyv a nemzetközi és a hazai események, a politikai, a gazdasági. a tudományos, a kulturális és a sportélet króni­kája. Ahol szükséges, hírma­gyarázattal is szolgál: mik vol­tak a diplomáciai lépések ru­gói, mi a háttere egy-egy puccs nak, milyen tendenciák jellem­zik a gazdasági helyzet alaku­lását egy-egy országban. Az ol­vasó részletes, célszerű csopor­tosításban találhatja meg a ke­resett adatokat, s eligazítja a kézikönyv a közérdekű rendele­tekben is, sőt, aki arra kíván­csi, hogy melyek voltak az év legsikeresebb könyvei, vagy hogyan szerepeltek a magyar sportolók a világ- és Európa- bajnokságon, azt is megtudhat­ja belőle. Ara: 25,— Ft DALMATH FERENC— KAJAN_ TIBOR PESTI PANASZKÖNYV 1 v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents