Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-20 / 274. szám

raomimGiQiXT A gazdasági munkajog az új mechanizmusban A pécsi nemzetközi munkajogi kollokvium vitája A mechanizmus és az áruellátás Szélesebb körű premizálást Kisvárt András, as MNB megyei igazgatója szükséges­nek tartja a premizálást szé­lesebb körben alkalmazni a fizikai dolgozóknál' is, a nye­reségrészesedés ösztönző hatá­sának növelése érdekéiben ki­küszöbölni a túlzott periodi­citást, a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket tartalmazó kollektív szerződések megkö­tését, a termelékenység növe­lését szolgáló találmányok és újítások terén a munkaköri kötelezettségeiktől függő meg­különböztetés megszüntetését R. L Előadások aktaális léniákról A Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Cso­portja vezetőségi ülésén elfogadta az 1966. II. féléves munka­tervét. A munkaprogram alapján a közgazdasági szakemberek továbbképzése érdekében 1966. október 3-án beindítottuk az „Elektronikus számítógépek és gazdasági modellek” című, 120 órás előadássorozatot. Az eddigi előadásokon —■ minden hét­főn 12.30-tól 16.30 óráig — a jelentkezett 64 hallgató az elekt­ronikus számítógépekkel ismerkedett meg. A következő elő­adások az elektronikus számítógépek programozásával fog­lalkoznak. A vezetőség munkaterve szerint az új gazdasági mecha­nizmus előkészítésével kapcsolatosan — meghívott előadóval — több előadást kell tartani. Az első előadásra 1966. október 26-án került sor. Dr. Mátyás Antal egyetemi tanár, a köz gazdaságtudományok kandidátusa a „Polgári növekedési el­méletek és azok bírálata” című előadásában a nemzetgazda­ság fejlődésére vonatkozó polgári közgazdasági nézetek bírá­latával foglalkozott. 1966. november 11-én került sor: dr. Szikszay Béla egye­temi adjunktus: „Az új árrendszer kialakításának néhány elvi és gyakorlati problémája” című előadására. 1966. november 15-én Jancsecz Antal MNB ügyvezető igaz­gatója: „A modem ügyvitelezés és gépesítés” címmel tartott előadást. Az előadás során filmről mutatták be a legkorsze­rűbb ügyviteli gépeket és a gépesítés folyamatát. 1966. november 29-én egésznapos konferenciára kerül sor, melynek témája: „A közgazdaság és matematikai módszerek alkalmazása a távlati városfejlesztési tervek készítésében”. Ezen a konferencián Pécs város távlati fejlesztési tervének készítésénél alkalmazott új módszerek kerülnek bemutatásra, illetve megvitatásra. Az előadások, illetve rendezvények helye a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Csoport­jának Széchenyi klubja (Janus Pannonius utca 11. I. emelet). Jancsi Gyula A közgazdasági ismeretterjesztés feladatai A TIT Baranya megyei Szer­vezetének keretében 18 szak­osztály végez ismeretterjesztő tevékenységet a megyében és Pécsett. Ezek közül a Köz- gazdasági Szakosztályra hárul a közgazdasági jellegű társa­dalomtudományi ismeretek ter­jesztése. A szakosztály mun­kájának jelentőségét mutatja, hogy az elmúlt ismeretterjesz­tési évadban 209 előadást tar­tott 11 ezer hallgató előtt. * A közgazdasági ismeretter­jesztésnek számos eszközét használja fel a szakosztály: a helyi sajtót, a rádiót, nem utolsó sorban a közvetlen, élő kapcsolatot teremtő előadáso­kat. Előadásaink a hallgatóság különböző rétegeihez szólnak, művelődési házakban, üzemek ben, falvakban és városokban, a lakosság nagyobb tömegei­hez, vagy szakemberek sző­kébb köréhez szólóan. Mun­kánkat a Közgazdasági Tár­saság Baranya megyei Cso­portjával karöltve végezzük, hiszen előadóink legnagyobb része egyúttal a Közgazdasági Társaságnak is tagja. A gazdasági irányítás rend­szerének reformja az érdeklő­dés központjába helyezte a rflWb értelmet, tartalmat nyer­nek. így többek között a vál­lalat helyzetét az új gazdasági környezetben és a vállalati gazdálkodás új feladatait. — Ezért az ipari üzemek, válla­latok részére egy előadásso­rozatot hirdetünk, mely az alábbi fő témákat tartalmaz­za: Gazdasági rendszer és gaz­dasági mechanizmus. Gazdaságpolitika, iparpoliti­ka. Az iparirányítás szervezete. Vállalati önállóság, vállalati és népgazdasági érdek. A vállalat, mini értékesítő szervezet Ár, önköltség, rentabilitás, gazdaságosság. Szeretnénk, ha a vállalati vezetők, a szakszervezeti bi­zottságok felismernék ezen elő adássorozatnak tudatformáló, ismeretmélyítő jelentőségét és igénybe vennék szakosztá­lyunk felajánlását szerződést kötnének erre az élőadássoro­zatra, melyre legjobb közgaz­dászainkat jelöljük ki elő­adónak. Dr. Erdélyi Ernő a TIT Közgazdasági Szak- j osztályának mb. elnöke. í 3 8. A több napos pécsi munka­jogi és polgári jogi nemzet­közi kollokvium munkajogi szekciójában ÍV. G. Alexand­rov, V. K. Mirincm, továbbá Weltner Andor és Nagy László egyetemi tanárok főreferátu­mait vita követte, amelyben a felszólalók a jelenlegi helyzet kritikai elemzésével arra ke­restek választ, hogy milyen új megoldásokra van szükség annak érdekében, hogy az új gazdasági mechanizmus minél jobban szolgálja a termelé­kenység növekedését. A vitá­ban jogászok, szakszervezeti funkcionáriusok, üzemgazdá­szok és statisztikusok, az el­mélet és a gyakorlat terüle­tén dolgozók egymás szem­pontjait kiegészítve vettek részt. Újítók és a munkaverseny Tihanyi János, a Szakszer­vezetek Baranya megyei Ta­nácsának képviseletében be­hatóan elemezte a termelési tanácskozások jogi, mégpedig főképp az 1957. évi és az 1961. évi új szabályozását is. Előbbi az új szervezési szem­pontokat vette számba, utób­bi pedig az újítói és a fel­találói mozgalmat kapcsolta szorosabban a szocialista mun­kaversenyhez. Helyes út e vo­natkozásban is a decentralizá­ció. mert csak így lehet ak­tivizálni a dolgozókat. Sürget­ne a megszűnt üzemi tanácsok íogkörénék jogszabályi rende­zését olvképp, hogy e hatás­kört kibővítve a jövőben a szakszervezet gyakorolja. E. Klusemann (Graz) azzal foglalkozott, hogy milyen jog­szabályok befolyásolják ked­vezően a termelékenységet az osztrák államosított iparban. Tgv például az üzemi taná­csoknak az a hatásköre, hogy a vállalatvezetés ellen külön e célra létesített gazdasági bi­zottságnál panaszt emelhet­nek. E joguk biztosítására két kiküldöttet delegálnak a fel­ügyelő bizottságokba is. A kollektív szerződéseknél a leg­messzebbmenő differenciálás szolgálhatja csak a termelé­kenységet. Helyesnek tartja azt az osztrák rendezést is a dolgozók anyagi felelősségével kapcsolatban, hogy a gondat­lanul okozott kár esetén csak a bíróság mérsékelheti a kárt, mégpedig figyelembe véve a dolgozó jövedelmét és az egyéb összes körülményeket 1 dolgozók részvétele az igazgatásban Grabecz Ferenc területi mun kaügyi döntőbizottsági elnök (Pécs) szerint a termelékeny­séget igen károsan befolyá­solja, hogy a helyes munka­jogi szabályokat igen sok üzem helytelenül alkalmazza. Ezen nevelőmunkával is segí­teni kell. Helyesnek tartja N. G. Alexandrov és V. K. Miro­nov által vázolt szovjet gya­korlatot és szabályt hogy az elbocsátott munkást az elbo­csátó vállalatnak el kell he­lyeznie. Ezt alkalmaznunk kell az új gazdasági mecha­nizmussal kapcsolatosan vár­ható elbocsátásoknál is, amit lényegében áthelyezésre kell változtatnunk. Ennék lebonyo­lításába a munkaerőgazdálko­dási szerveket aktívan be kell vonni. Trócsányi László (MTA Ál­lam és Jogtudományi Intéze­te) azt a kérdést vetette fel: összhangba hozhatók-e egyfe­lől az egyszemélyi felelős ve­zetés erősítésére, másfelől a dolgozók közreműködési jogo­sítványainak szélesítésére irá­nyuló tendenciák, továbbá, hogy az utóbbi nem ütközik-e a vezetés színvonalának eme­lésére irányuló tttolwnin A probléma elvi szempontjai- : iák taglalása után válaszát 1 ibban foglalta ö6sze, hogy e j endenciák összhangba hoza- ] tálának feltétele a dolgozók : tözreműködési jogosítványa : tárgyának és formáinak he- < yes megválasztása. A dolgo­sók nagyobb mérvű bevonása ( i vállalatok igazgatásába a . szakszerű vezetést nem vészé- ; lyezteti. | Glöckner György jogtané- i sós (Pécs) hozzászólásában ki- ' Eejtette, hogy egyetért Welt- ' ner professzornak az igazga- i tói tanácsok fontosságát ki­emelő álláspontjával, de az i igazgatói tanács intézményét a nagyvállalatokon kívül az összes vállalatokra ki térj esz­tendőnek javasolja. Fontosnak tartja előre meghatározandó tárgykörökben az igazgatói ta- lács tagjainak vétójogát, és azt, hogy döntés előtt a gaz- lasági szerven belüli szak­igazat véleményét ki kelljen rémi. Szükségesnek tartja a pírálatí jog nagyobb munka­jogi védelmét, a jutalmazások is felmondások döntésének objektív alapra helyezését, a iogi képviselet további decent­ralizálását Nagyobb szerepet kell adni a szakszervezetnek Román László adjunktus (Pécs) kiemelte, hogy a mo- ' dem vállalatoknak szükség­képpen meg kell alkotniok ?z átfogó és egységes szervezeti- 1 működési szabályzataikat. A mai munkarendi szabályzat túlhaladott mert a vállalat belső rendjét csak a munka- jogviszony szempontjából sza­bályozza. Ugyanez a hibája a mai vállalati ügyrendnek is. Bruck József né (Szakszerve­zetek Baranya megyei Taná­csa) főképp azt domborította ki, hogy az új gazdasági me­chanizmusban a szakszerve­zeték szerepének is szükség­képp meg kell nőnie. Ennek többek közt az új vállalati kollektív szerződés megköté­sénél, végrehajtásánál és el­lenőrzésénél is ki kell majd fejeződnie. Fontos e téren a szakszervezetek véleményező szerepének kiterjesztése je­lentősebb gazdasági teendők­nél. Ez megfontoltabbá teszi a szakmai kiválasztást és az objektív premizálást is elő­mozdítja. Iparági kollektív szerződések kötése szükségte­len, mert ezekkel kapcsolatos normatívák túl merevek és ma is hozzájárulnak a vállalati munkaidő kihasználatlanságá­hoz. Termelőszövetkezetekben is biztosítani kell a jövede­lemelosztási vitákban a bírói utat és az itt dolgozó alkal­mazottaknak a szakszervezeti védelmet A munkaköri kötelezettség szabályozása Tóth Imre egyetemi adjunk­tus (Budapest) szerint a ter­melékenység emeléséhez hoz­zájárulna, ha tovább növel­nénk a képesítéshez kötött munkakörök számát, a mun­kaszerződés érvényességével kapcsolatos kérdéseket jog­szabállyal rendeznénk, s biz­tosítanánk, hogy a felek a munkaszerződés keretei között is meghatározhassák az eddi­ginél nagyobb mértékben azo­kat a tartalmi elemeket, ame­lyek a dolgozó élet- és mun­kakörülményeire, személyi jö­vedelmére befolyást gyakorol­nak. Az újítási javaslat és a munkaköri kötelesség közötti összefüggés vizsgálata során meg kell különböztetni olyan kötelezettség-vállalásokat, me­lyek már túlnőnek a munka- ghüBMÉi kötelezett­ségeken és ezeket a bértarifá­tól eltérően magasabban dí­jazzák. Az igazgató mérlege­lési jogkörébe tartozó juttatá­sokat is csak előre meghatá­rozott feladatok teljesítése esetén folyósítsák. Vastagh Gyula főelőadó (Pécs) a munkaerő-vándorlás­sal foglalkozott, rámutatva ar­ra, hogy Baranyában 1963 év­ben minden második munkás munkahelyet cserélt, mégpe­dig 66 százalékban családi okok, távoli munkahely, nem megfelelő munkakörülmények, idény jellegű munka megszű­nése miatt; a munkaerőván­dorlás további tényezőiként a betegség, a bérpanasz és egyéb okok szerepeltek; így a mun­kaerőcsábítás, amely elszapo­rította az önkényes kilépése­ket. ó üzem gazdasági nehézségbe erűi. Nyilvánvaló ezért, hogy . termelő vállalatok fokoza- osan törekednek majd arra, iogy vevőiktől rendeléseket izerezzenek, illetve olyan ter- nékeket gyártsanak, melyek >iaci elhelyezése biztosított esz. A raktáron maradó áru­tat csak engedménnyel tud- ák értékesíteni, s ez végső ;oron a vállalat gazdasági eredményeire — a nyereség feszegére, a vezetők illetmé- íyére, stb. — üt vissza. A kereslet, a piac tanul- mányozása így megbíz- íató alapot ad a termelés sza­bályozásához, a fejlesztés irá­lyának kijelöléséhez, sőt az ndokolt kockázat vállal ásó- ioz is. Az értékesítést végző ermelő vállalat ugyanis gyalc- ■an kerülhet majd olyan hely­zetbe, hogy konkrét megreli­léiéi nélkül is folytat terme­lést. Az így előállított terme­tek értékesítése azonban csak ikkor lesz biztosított, ha e •endelés nélküli termelés be- ndítását a piaci igények fel- nérése, megismerése előzi neg, aid hozzá támasztékot. Fontos láncszem lesz a szűk-/ ségletre való termelés kiala­kulásában az új szállítási szer­ződési rendszer. Az idén szep­temberben életbelépett sza­bályozás, az ellátás javítása, a fogyasztói érdekek védelme szellemében fogant, s ezen az alapon állva számottevően ja- rít a megrendelő — vagyis a kereskedelmi szektor — helyzetén. A mechanizmus változása elsősorban az újonnan kiala­kuló ár- és ösztönzési rend­szer érdekeltté teszi az ipari termelőt az értékesítésben, az új szerződési rendszer pedig biztosítja, hogy a kereskede­lem vevőként, a fogyasztói igények képviseletében és vé­delmében alakíthassa ki kap­csolatait az iparral. Lehetővé válik a* * ffj szer­ződési rendszerben, hogy a megrendelő a teljesítési ha­táridő lejárta előtt elálljon a szerződéstől (ha azt az ellátás szempontjai indokolják), a szállított áru minőségi hibája esetén pedig az áru ellenér­tékét vagy annak egy részét visszatarthatja. A teljesítés helye a jövőben — áruvétel tekintetében — a megrendelő telephelye lesz, így a keres­kedelem mentesül az áruszál­lítás közben keletkező esetle­ges károktól. A kereskedelem így csak hibátlan, kifogásta­lan minőségű árut köteles át­venni, s nyilvánvaló, hogy az előírás szerinti átvétel után az üzletekben is megfelelő árut találnak majd a fogyasz­tók. Megszűnik továbbá a tervek és a szerződések eddi­gi merev kapcsolata, a szállí­tó az új rendszerben nem kényszerítheti a megrendelőt szerződés kötésére —, a szer­ződés akkor jön majd csak létre, ha a kérdéses termék tekintetében a szállító és a megrehdelő kölcsönösen meg­egyeztek, HT ársadalmunkban a tér-, melés közvetlen célja az emberi szükséglet kielégítése. A szocializmus törvényszerű en biztosítja a dolgozók élet- színvonalának rendszeres eme] kedését, s ez egyben azt je­lenti, hogy a reáljövedelem növekedésével együtt emel­kedik a közszükségleti cikkek iránti kereslet, s nem csupán volumen-növekedésről van szó c tekintetben, hanem a minőség, a választék növelése iránti jogos igény is jelentke­zik. A termelés feladatai te­hát adottak: a jelentkező vá­sárlói igényeket ki kell elé­gíteni, rugalmasan alkalmaz­kodni kell a kereslethez, a kereskedelem megrendelései­ben tükröződő változásoktól. A' kereskedelemnek pedig ügyelnie kell az összkészlet és a lakosság pénzjövedelme kö­zötti megfelelő arányra, s az árukészletnek a kereslet irá­nyával egybehangolt összeté­telére. B. T­A gazdasági mechanism na , tervbe vett reformja kap- f esán a dolgozók gyakran te- , szik fel a kérdést: hogyan és | mennyiben járulnak majd j hozzá a változások az elia- , tás javulásához? j A gazdasági mechanizmus \ meghatározó szerepet ] játszik a termelőerőik fejlődé­si ütemének, a termelékeny- ség hatékonyságának alakulá- , sában, az életszínvonal eme- j lését célzó gazdaságpolitika megvalósulásában. Minthogy az életszínvonal növekedése jórészt az áruellátás terén realizálódik, a mechanizmus által mozgásban tartott és i közfogyasztásra termelő gaz­dasági szervezetek, üzemek, vállalatok működése végső so­ron erősen befolyásolja —elő­segíti vagy akadályozza — a termelés felemelését célzó po­litika megvalósulását. A gazdasági mechanizmu­sunk jelenleg nem minden ! vonatkozásban tölti be a funk- . dóját. A tervutasítási rend­szer olykor másod-, harmad­rendű helyekre sorolja a belső 1 ellátás kérdését, az anyagi ösztönzők a hazai igények ki­elégítését gyakran nem szor- : gálmazzák, a hivatali munka­stílus erős fékje az ellátási­kereskedelmi szemlélet érvé­nyesülésének. Szükség van te­hát — a fogyasztó nézőpont­jából is — a mechanizmus reformjára a közvetlen terv- utasításokon nyugvó irányítási rendszer kiigazítására, az ad­minisztratív eszközöknek gaz­dasági eszközökkel való fel­cserélésére, — mindezek se­gítségével és következménye­ként az áruellátás továbbá ja­vítására. Az új mechanizmusban a ' termelési feladatok központi előírásának, a termékek uta- : sítással történő elosztásának : helyét az igények fokozott fi- I gyelembevétele, a keresletnek ■ megfelelő gyártási program ki­■ dolgozása foglalja eL A ter­■ mélő üzemek szükségszerű fel­adata lesz, hogy figyeljenek a piac igényeire, hogy foglal­kozzanak az értékesítési kér­désekkel, s hogy egész tevé­. kenysógükben teret kapjon, az általuk előállított termékek realizálásának gondolata. A szükséglet kielégítésének [ irányába forduló figyelem, il­letve az ezen alapuló cselek­vés hajtóerői azok a gazda- ; sági eszközök (ár, hitel, adó, 1 devizapolitika, nyereség, bére­zés stb.) lesende, melyek a ■ központi elképzelésekkel egy- t beeső, s így az ellátás érde­■ keit szolgáló előirányzatok megvalósítására ösztönzik a vállalatok vezetőit, egész kol­! lektíváját Az a körülmény, hogy a ! piaci viszonyok hatásukat az eddiginél jobban érvényesítik [ majd az új mechanizmusban, \ magával hozza, hogy a kellő megalapozottság nélkül gaz- ' dálkodó, eladhatatlan cikke­ket, elfekvő készleteket gyár­gazdasági kérdéseket és ez a téma ma már nemcsak a gaz­• dasági szakembereket foglal- . koztatja, hanem a társadalom ' széles rétegeit. Ilyen körül- [ mények között nyilvánvalóan . fokozott feladatok hárulnak a közgazdasági ismeretterjesztést ’ végző szakosztályokra, annál is inkább, mert a párthatá- [ rozat külön is hangsúlyozta, ’ hogy a gazdaságirányítás re­formja széleskörű, árnyalt is­meretterjesztést igényéi, ez a • reform megvalósításának egyik t lényeges társadalmi feltétele, i Az ismeretterjesztés nagy i mértékben elősegítheti, hogy a > gazdasági élet különböző poszt • jain dolgozók — a nem gaz- ! dasági szakemberek is — » , reform szellemében végezzék : munkájukat. ’ A most meginduló ismeret­terjesztési évadban különösen fontosnak tartjuk, hogy a vál­lalatoknál a középirányítás szintjén dolgozók megismerjék a gazdasági mechanizmus re- ’ formjának progresszív voná- ■ sait, a még érvényes irányítá­si rendszerben a mai felada­tok végrehajtása mellett meg­- ismerjék azokat az új köz­- gazdasági fogalmakat, irány- i elveket, amelyek máé, kórsáé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents