Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-20 / 274. szám

1966. NOVEMBER 20. 4 napló A zobáki Ikrek (Erb János felvétele) Eltűntek a nehéz fiúk Két koccintás Komlón Megkomolyodott, megcsendeeedett a város — Nincsenek galerik és erőszakoskodások — Négyezer tégla tizenkét forintért Komlón a Sport nevű tal­ponállóban szinte mellbevág a gomolygó cigarettafüst, az ázott ruhák éa a pálinka szaga. Fordulnék la viasza, de esik a havas esd, fázom, va­lami rumot kellene lmom. Odatolakszom a sdntéspult mellé, kérek egy fél rumot. A csapos tölt, aztán a poha­rat odakopptntja a pult bá­dogtetejére. Pénz után kuta­tok a zsebemben, fizetek, az­tán nyúlok a pohárért. Hat van? Az előbb még Itt volt! Oldalt pillantok, a mellettem álló fekete hajú férfi most nyeli le rumomból az utolsó kortyot. Az üres poharat visz- szateszi a pultra, aztán rátö­ri éz: — Van valami hézag, apoa­kám? Betömöm! Végigmérem: száznyolcvan centi magas lehet, díjbirkózó termet. — Hézag? Nines — mon­dom, aztán a csapos felé for­dulva két fél rumot kéreki — Mindjárt kettőt? — Igen, én is akarok inni, — mondom. Mi mást tehet­nék. Rendőrnek szóljak, ami­ért megitták a rumomat? Van nekik éppen elég fontosabb tennivalójuk. Vagy „reklamál­jak” a díjbirkózónál? Semmi kedvem a kocsmában vere­kedni. Koccintok az alkalmi „ivócimborámmal”, aztán há­lát adok a jószerencsémnek, hogy kívül vagyok az ajtón. A történet tizenhárom éves. A város közrendjéről, köz­biztonságáról beszélgettem a minap komlóiakkal. Általános vélemény, hogy a hajdani „Rio de Komló” megkomo­lyodott, megcsendesedett. A barakklakásokból a nem csa­ládosok, messze lakók, mo­dern, 1200 fős bányászszálló kulturált körülményei közé kerültek. A lakások ezrei épültek — csak 1960 és 1965 között 1500 — szép megfele­lő otthont nyújtanak. Komló építői, dolgozói letelepedtek, családot alapítottak. Lehet, hogy a hajdani rumivó cim­borám most műszakra indul­va barackot nyom fia fejére, aztán munka után siet haza, tnert jó műsor lesz a televí­zióban. A város 7300 lakása közül 4800-ban van televízió. A szórakozóhelyek az egysze­rű hétköznapokon félüresek. Azért nevezem „egyszerű hét­köznapnak”, mert van ün­nepnek beillő hétköznap is. A fizetésnap. Ilyenkor és még egy-két nappal utána • hango­sabbak a szórakozóhelyek, emelkedettebb a hangulat is. De nincs már tömegvereke­dés, nem kell a rendőröknek rohánniok egyik kocsmából a másikba rendet teremteni. A statisztika ebben az évben ed­dig mindössze 10 garázdaság bűntettéről tud. Duhajkodás, hangoskodás persze ennél több van, de megfékezik Mset Csak az önkéntes rendőrök ebben az évben 43 rendbon­tót állítottak elő. Nem lehet már a zavarosban halászni. Igaz, próbálkoznak még a „hálóval”, de rajta is veszte­nek, mint például Illés László a Pepita presszóban. Addig randalírozott, amíg a vendé­gek ki nem tették a szűrét. A rendőrségi fogdában 30 nap állt rendelkezésére, hogy el­gondolkozzék a társasági vi­selkedés szabályairól. Komlón mind általánosabb, hogy a közrendről a lakosság nemcsak beszél, hanem segíti is a rendőrség ezirányú mun­káját. A nemrég felavatott új gimnázium épületébe betört egy fiatalember és 10 000 fo­rint értékű holmit vitt el. Be­törtek a gesztenyéd italboltba is — 6000 forintot vágtak zsebre a kasszából. A hír el­terjedt, a lakosság pedig tá­jékoztatta a rendőrjárőröket, hol láttak gyanús embert. A tettesek egy-két nap múlva már ültek. így sikerült kézre keríteni a Fekete Gyémánt betörőjét te. A bűnügyek jelentős há­nyadát az apróbb lopások ad­ják. öltözőkből, fürdőkből tűnnek el órák, értékesebb holmik. Jól keQ az öltözőket zárni, de az is igaz, amit ta­nácsolnak: munkahelyre — ex különösen a bányára vo­natkozik, ahol százak és szá­zak öltöznek, fürödnek — nem szükséges értékes holmit vinni. Sok ember közül min­dig akad, aki nem tud ellen­állni az alkalomnak. Tizenhárom évvel ezelőtt még nem volt tanácsos magá­nos nőknek sötétedés után az utcán jámiok. Ebben az év­ben erőszakoskodásért egyet­len feljelentés sem érkezett. Azaz egy nő jelentette a rendőrségen, hogy este a domboldalon egy férfi erősza­koskodni akart vele. Mi de­rült ki a végén? A feljelentő egy szórakozóhelyen megis­merkedett egy férfivel és meg beszélték, hogy a dombolda­lon találkoznak. Igen ám, de a nő észrevette, hogy a ran­devút férje ismerősei is lát­ták, a családi botrány elke­rülése végett találta ki az „erőszakoskodás” meséjét. A közbiztonság megkövete­li, hogy szétugrasszák az úgynevezett galerikat. Az utóbbi időben három galerit számoltak fel. Ma nincs Kom­lón bűncselekmények elköve­tésére szerveződött csoport. A figyelemnek azonban nem szabad lanyhulnia. A bűntet­tek elkövetőinek 50 százalé­ka tartozik a 14—29 éves kor­osztályhoz. Ez a tény is fel­veti, még többet kell foglal­kozni a fiatalokkal. Dicsérik a komlói fiatalokat Példaként említik a termelőszövetkeze­teik megsegítésébe» végzett munkájukat, vagy azt a lel­kesedést, amit a komló—sikon- dal út létesítésénél tanúsítot­tak. Sok óra társadalmi mun­kát végeztek. De helytállnak a bányában, más munkahe­lyeken is. Komló mai fiatal­jai jól dolgoznak, szépen ke­resnek, van pénzük a szóra­kozásra, Nagy gondot kell fordítani arra, hogy legyen le­hetőségük szabad idejük kul­turált eltöltéséhez. Nagyon hasznos az 1200 fős bányász­szálló vezetőségének kezde­ményezése: műsoros estéket, vetélkedőket rendeznek a szál­lóban, kitűnő alkalmat nyúj­tanak a szórakozásra, műve­lődésre is. Ha a fiatalok nem találnak megfelelő szervezett szórakozást, akkor marad a kocsma. Az ital pedig sok bűncselekmény kezdeménye­zője lehet. A rendhez, biztonsághoz tar­tozik a társadalmi tulajdon védelme is. A társadalmi tu­lajdonban keletkezett kár ér­téke 1965-ben 190 000, ebben az évben pedig eddig 227 000 forint Egy művezető nemrég kisebb motorokat lopott a munkahelyéről, és jó pénzért eladta. Volt, aki „megspórolt” az új lakásokba beépítésre vá­ró radiátorokból és magán- személyeknek eladta a fűtő­testeket Anna-akna területé­ről egy 15 000 forint értékű motort loptak el. A legújabb: az egyik építkezésről a mű­szaki vezető mintegy 4000 téglát adott el ismerősének, | tizenkét forintért. „Törött tég­lák voltak, meg aztán házat épít az illető” — mondta. Se­gíteni kell a kislakásépítőket, igaz, de a segítségnek ez a formája túlzott... A Városi Rendőrkapitányságon egy vas­tag dossziét mutattak, a dosz- szié telve figyelmeztető írá­sokkal, úgynevezett „szignali- zációval” amelyeket különbö­ző vállalatoknak küldtek. Fel­hívták figyelmüket: hol, mi veszélyezteti a társadalmi tu­lajdont. Megelőzni a bajt, mert aztán már csak a fele- lősségrevonás következik. Ebédelni kellene. Bemegyek a Sport étterembe. Megszűnt talponálló jellege, a vendé­gek asztaloknál ülnek. A po­hár sörömet sötét ruhás, fe­hér fityulás felszolgálónő hozza. A mellettem levő asz­talnál háromtagú társaság ül, férfiak, sötét ruha, vakí­tóan fehér ing, díszzsebken­dő, mintha leánykérőbe men­nének. Valami ilyesmiről is beszélgetnek, ha jól értem egy ismerősük esküvőjéről jönnek. A második liter bor után meg hívnak asztalukhoz, igyák én is egy pohárral az új pár egészségére. Amikor koccin­tunk, egy villanásra eszembe jut a tizenhárom évvel ezelőt­ti rumot lopó „nehéz fiú...” Garay Ferenc Eszéki bélyeggyűjtők Pécsett Mint ismeretes, a közel­múltban pécsi bélyeggyűjtők járttó Eszéken.' A jugoszláv bélyeggyűjtők tegnap viszo­nozták a látogatást, Bozso Plevndk újságíró, az eszé­ki bélyeggyűjtő kör elnöke, Sztanko Novtóovics, a kör titkára, valamint Szvoren Drágán vezetőségi tag kép­viseletében. AZ eszéki ven­dégeket Biró Sándor,. a pé­csi bélyeggyűjtő kör elnöke, Szabó Kálmán titkár és má­sok fogadták tegnap dél­előtt. Az eszékiek ezt kö­vetően látogatást tettek a Hazafias Népfront irodájá­ban, ahol Sztergár János megyei titkár és dr. Takács József városi titkár folyta­tott velük baráti beszélge­tést A jugoszláv bélyeggyűjtők tegnap este a KPVDSZ Jó­zsef utcai Művelődési Házé­ban találkoztak a Pécsi Bélyeggyűjtő Kör vezetőségi tagjaival. Ma délelőtt meg­tekintik a Vietnam a bélye­gek tükrében című kiáll f- tást, majd ugyancsak a KPVDSZ Művelődési Házé­ban baráti eszmecserét foly­tatnak a pécsi bélyeggyűj­tőkkel. A magyar bábosok az élvonalhoz tartoznak Dr. Jan Malik nyilatkozata A II. országos bábjátékos napokon részt vesz dr. Jan Malik professzor, a prágai Művészeti Akadémia tanára, á párgai Központi Bábszínház igazgatója, az UNIMA (a Nemzetközi Bábművész Szö­vetség) főtitkára. Mint régi, sokoldalú szakembert, s a világszervezet vezetőjét kér­deztük meg a bábművészet néhány problémájáról. Hogyan látja a felnőtt báb- játszás jelenlegi helyzetét, vi­lágviszonylatban ? — A felnőtt bábjátszás a legrégibb bábjátszás, annak ellenére, hogy a köztudatban ez nem így 4L Minden mű­vészet először a felnőtteknek készül, úgy alakul ki. Az biz­tos, hogy Európában mintegy 100 éve a bábszínház ügye nagy veszteséget élt át, szín­vonala hirtelen lezuhant, s ez azoknak a bűne, akik mes­terséget csináltak ebből a művészetből. Most tudajdon- képpen ennek a művészeti ágnak a reneszánszát éljük. Természetes, hogy a kezdetek- nél kellett keresni azt a ki­fejezési formát, amely a kor­szerű bábművészet kialakulá­Tegnap reggel S órától kezd­ve hatalmas volt a forgalom a pécsi kamaraszínházban, ahol a II. országos bábjátékos napok bemutatói zajlanak. A nézőtér szinte állandóan zsú­folt, a résztvevő csoportok tagjain, a szakembereken kí­vül sokan mások, „civtlek" is kiváncsiak a produkciókra. A már említett külföldi vendé­geken kívül még egy lengyel vendég érkezett a második napi bemutatókra, Barbara Surmánova, a katowiczei vaj­daság magisztere. Reggel elsőnek a váci Ma­dách Imre Művelődési Ház bábcsoportja mutatta be mű­sorát, Néptánc-szvit címmel. A debreceni Ady Endre Mű­velődési Ház együttese Lorca: Don Cristobal című bábjáté­kéval, a kecskemétiek IÁ Hszing-tao: Krétakör című müvének bábfeldolgozásával szerepeltek. A délelőtti mű­sor utolsó része a lengyel Bantaluka Állami Bábszínház bemutatkozása volt, Ok Jan Osnica: Meseerdő című báb­játékával szerepeltek. A mű­sort egyébként ma délelőtt I és u órai kezdettel előadják sához szükséges. De teljesen fölösleges ebből külön prob­lémát csinálni, s külön be­szélni a felnőtteknek szóló bábművészetről. Mi a különbség akkor tehát a felnőtteknek, illetve a gye­rekeknek szóló bábjáték kö­zött? — Természetesen van kü1 lönbség, forfnai, stílus-szem­pontból is. A legfőbb kü­lönbséget én mégis abban lá­tom, hogy a gyermek-báb ját­szás tömegméretekben hat. A bábszínházban hatalmas er^> van, a bábjátszás elmondha­tatlanul nagy hatással van a gyerekekre és minden gye­rekre! A felnőttek közül min­dig csak egy szőkébb kö­zönséget fog toborozni magá­nak. De baj ez? Mindenkit érdekel a zene? Nem. Min­denki szereti az operát? Nem. Olyan paradox, helyzet áll fenn, hogy ezt a kérdést csak a bábművészettel szemben te­szik fel, valamint itt választ­ják szét mereven a felnőtt- és gyermekművészetet. Az ama­tőr bábozóknak is elsősorban a gyermekekre kell figyelem­mel lenniük, aminthogy ez a szerű bábművészet kialakuld- jó együttesek esetében általá­ban így is van. Hogyan látja ennek a ren­dezvénynek a szerepét? — Nagyon helyesnek tar­tom, mindazok ellenére, amit elmondtam, hogy ez a feszti­vál a súlypontot a felnőtt­báb játszásra helyezi. Az ilyen seregszemle és találkozás olyan impulzust jelent, ami csak hasznára válik a művé­szetnek. Egy kérdés — talán nehéz kérdés —: véleménye szerint hol tart a magyar bábművé­szet? — Egyáltalán nem nehéz kérdés, nem kényes kérdés* hanem nagyon jó kérdés. A magyarok a legjobbak közé tartoznak világviszonylatban. Jellegzetes dolognak tartom* hogy a , legjobbak éppen a szocialista országok a báb­művészetben, ez azt bizonylt­ja, hogy az állam támogatá­sa jó befektetés. Az UNIMA magyar tagozata különben a legaktívabb tagozatok egyike, ez a rendezvény is ezt iga­zolja. A magyar bábművészet jellemzői közé tartozik még az a tény is, hogy a magyar bábosok a háború után in­dultak fejlődésnek, nem is előreléptek, hanem direkt ug­rást tettek a fejlődésben. És ezt — a már elmondottakhoz kapcsolódva is — nagyon fon­tosnak tartom. H. E. rt>ejqnafL nudatkóztak be a Lmqj^ei báb&i&k A II. országos bábjátékos napok szombati eseményei a Fegyverei Erők Klubja nagy­termében is, érdeklődők, gyer­mekek részére. Esté folytatódott a bemuta­tók sora, szintén a lengyel bábosok A csodamalom című produkciójával. A Budapest XIX. kerületi Tanács Ifjú Gár­da Művelődési Otthonának ASTRA Marionett Együttese — az egyetlen résztvevő ma­rionett-együttes — a Bűvész­inas című bábjátékot mutat­ta be, végül pedig a pécsi Bóbita Együttes, Kezek, moz­gás, zene cimü összeállítása zárta a bemutatókat. Érdekes beszámolóra is sor került tegnap, dr. POlcz Alaine, a Budapesten rende­zett kongresszus alapján a bábjáték pedagógiai és pszi­chológiai alkalmazásáról tar­tott előadást. Délután lengyel rajzt és kollázsfilmeket vetí­tettek, köztük a lengyel Ba- nialuka Bábszínház igazgató­jának Jerzy Zitzmannak — aki filmrendező is — a filmjeit. Ma délelőtt 9 órakor kerül sor a bemutatókkal kapcsola­tos vitára, a zsűri eredmény­hirdetésére és a dijak átadá­sára. LÁNYOK KÖZÖTT A komoly — A fiatalok egyik cso­portja Így fogja fel az éle­tet: „Sose volt még, hogy ne lett volna valahogy.” A másik csoportnak határozott céljai vannak, én ezekhez tartozom. Jogi egyetemre készülök és rádióriporter szeretnék lenni. Az ideálok­ról nincsenek konkrét el­képzeléseim, legfeljebb ar­ról lehet szó, hogy az em­ber valakiben felfedez egy- egy szimpatikus vonást ma­gának. Az én ideálom az, hogy szeretnék modemül, kötöttségek nélkül élni, cé­lokkal, kötöttségek nélkül; Sok lelkesedéssel dolgozni, azzal az akarattal és hiva­tástudattal, ahogy az apám dolgozik. — A fiúkról mi a véle­ménye? — Sejtem, hogy mire gon­dol. Nem a külsőség hatá­rozza meg a véleményemet A magatartás a fontos. Sze­rintem a mai fiatalember legyen komoly és megértő, ne csak az érdekelje, hogy mi történt a San Remó-i slágerfesztiválon, és ha meg nősül, ne ura, férje legyen a feleségének* A fiatalok egy része között sajnos kö­zömbösség is tapasztalható. A nyáron a strandon marxista filozófiai könyve­ket olvasgattam. A fiúk meglátták és nem értették, hogy ilyen könyveket olva­sok* Nagy nehezen elárulja a moziideálját: Alain Delon. Úgy tűnik egy pillanatra: röstelli a többiek előtt. Kedvenc sportolója? Nincs. Regényhőse? Az sincs. Ked­ves tánc? A tangó és a shake; No, és Miszter Templar? Biztos lelki fö­lénnyel válaszol. — Kicsit unalmas, Nem?™ A szerény — Én régóta már, általá­nos iskolás koromtól kezd­ve a pedagóguspályát vá­lasztottam magamnak; Két tanárnőmet tekintem az ideáljaimnak, nap mint nap velük vagyok, látom a mun­kájukat, és nagyon tiszte­lem őket Én is modemül szeretnék élni, ez alatt ter­mészetesen nem külsősége­ket értek, hanem a felfo­gást — A fWk? *— Az a tapasztalatom, hogy aki rendesen öltözkö­dik, nem áll hadilábon a# j ólápol tsággal, az jellemé­ben is rendes. A gondozat- lanság szerintem nem erény. Az ideális fiú be-' csülje meg a társait, érdek­lődése legyen sokrétű. Ha műveltebb, mint én, az se zavar. A lényeg, hogy tisz­teljük egymás eredményeit. Moziideálja neki sincs. Sport? Van egy futball­csapata, nem valami nagy meggyőződéssel vallja be. Regényhős? A verseket sze­reti, elsősorban Váczi Mi­hály verseiben rejlő nyug­talanság, elégedetlenség tet­szik neki. A kedves tánc? Keringő, tangó. No, és Templar? ~ A valóságban nincs ilyen. Nem tetszik. A magabiztos — Szeretnék továbbtanul­ni a Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi szakán. Szeretem a politikát, sze­retek vitatkozni, épp ezért nem kedvelem a közömbös embereket* Marxistának vallom magam, több marxis-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents