Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-20 / 274. szám
1966. NOVEMBER 2«. napló 5 A IX. pértkongressEus küldötte Világjáró biofizikus Azt a megbízatást kaptam, " hogy egy nagyon új és nagyon érdekes szakma kutatóját mutassam be az olvasónak, abból az alkalomból, hogy a megyei pártértekezlet kongresszusi küldöttnek delegálta. Figyelmeztettek: tudományos és társadalmi munkásságának ismertetését a leglényegesebbekre korlátozzam, nehogy azzal legyem tele a lap. Megpróbálom. * Dr. Tígy! József tizennyolc éve párttag, 1952-tól tagja az Orvostudományi Egyetem párt- bizottságának, a városi párt- értekezletem a Pécsi városi Pártbizottság tagjává választották. Egyetemi docens, a biológiai tudományok doktora, a Biofizikai Intézet igazgatóbe. lyettese, több mint 60 tudományos értekezés szerzője, tagja két nemzetközi tudományos társaságnak, vezetőségi tagja további kettőnek. Közvetlenül a felszabadulás után részt vett a Biofizikai Intézet, 1961-bem a Biofizikai Társaság megszervezésében, utóbbinak első titkára jelenleg is. Heti három órában biofizikát ad elő az Eötvö6 Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, évek óta az Egyetemfejlesztési Társadalmi Bizottság elnöke, az új egyetemi városrész létrehozásában is közreműködött ELőbb-utóbb minden ismerőse megkérdezi tőle. nem szándékozik-e Pesten letelepedni. ilyenkor nyílt mosoly- lyal tiltakozik: „Ha Los Angelesbe, Bostonba nem disszidáltam, Budapestre sem fogok”. Bostonban egy évig a Harvard egyetemen végzett kutatómunkát, Rómában hat hónapig dolgozott Kínától az Egyesült Államokig több mint húsz országban fordult meg tudományos tapasztalatcserén, sok helyen tartott nagy érdeklődéssel kísért előadásokat. De Pécset szereti. Ideköti a hivatása. Pályája kezdetén elsősorban az izomműködés biofizikájában mélyült el, az ötvenes évek óta radioaktív izotóp-módszerrel és sugárbiológiával foglalkozik, az izom- rendszer sugárbiológiájának kidolgozásában jelentős szerepe van, * A vasárnapi számba kellene az anyag. Csütörtök este keresem telefonon, ha tudna holnap délelőtt egy fél órácskát szakítani. — Sajnos, a holnapi nap nem alkalmas, már reggel hatkor indulunk lövészetre. Másodperces kihagyás, aztán végre kapcsolok, •— Munkásőrség? —- Igen. De tudja mit, ha sürgős, most odaugrok. Szabadkozni kezdek, erről szó sem lehet, csak várjon meg, máris indulok. — Milyen márkájú kocsija van? — kérdezi, hangjában nevetés bujkál. — Na látja, készítse csak eJő a papírt, öt perc múlva ott vagyok Jókedélyű, közvetlen ember, fiatalabb, mint gondoltam volna. Nem erőlteti a humort, de úgy látom, tudatosan él vele, ezzel épít hidat az ismerkedés első percednek tapogatózó bizonytalansága felett. Nem mintha valami is függne ettől, csupán a teljesség kedvéért érdeklődöm, milyen családból származik. „Sajnálkozva” ingatja a fejét. — Nem munkás. Nem is paraszt. Agronómus volt az apám, még csak azt sem mondhatom, hogy nagy szegénységben éltünk. A 46. játékhétre beérkezett 5 788 543 darab lottószelvény, öttalálatos szelvény nincs. Négy találatot 18 fogadó ért él, a nyereményösszeg a nyereményilleték levonása után És elmesél egy történetet arról az emberről, aki önéletrajzába azt írta, hogy negyvenöt előtt bányában dolgozott, majd amikor ráolvassák, hogy üzlete volt, így védekezik: „És nem volt az egy aranybánya?” — Mióta tagja a munkásőrségnek? — 1957-től. Akkor alakult Részt vett a legutóbbi éjszakai hadgyakorlaton is. A többiek is részt vettek... — Rengeteg dolgom van, de mégsem csupán kötelességből, szívesen vagyok köztük. Csak azt fájlalom, hogy 1963-ban „kiemeltek”, azóta zászlóaljorvos vagyok. Tudja, nehéz megmagyarázni, de beosztottként jobb volt. Többet voltam együtt olyan munkásemberekkel, akik nem csomagolják sztaniolba a véleményüket *— On is mondja, rengeteg dolga van. Mikor szórakozik? — Hadd feleljek egy közhellyel! Munka közben. Megfigyelte? A közhely azért a legtöbbször igaz. * Felesége is a Biofizikai Intézet tudományos munkatársa, ott ismerkedtek meg, tizennyolc éve dolgoznak együtt. Bostonban megkérdezték, ismeri-e Tigyi-Sebes nevét és tudományos munkásságát, legutóbb egy kiváló cikket olvastak tőle. — Lehet mondani — válaszolta. — Eléggé közelállónk egymáshoz... Felemeli az ujját. — Otthon azért nagyon ritkán foglalkozunk a szakmával, leköt minket a két gyerek. A nagyobbik kisdobos őrsvezető-helyettes, roppant büszke erre, nem is titkolja. Egyébként igaza van, ne szé- gyellje az ember, ha büszke a közösség bizalmára. Én nagyon büszke vagyok rá. Kéri Tamás 192 951 forint. Három találatot 2112 fogadó ért el, a nyereményösszeg a nyeremény- illeték levonása után 822 forint. A kéttalálatos szelvények száma 88 945 darab. Ezekre a nyereményösszeg 20 forint. Csak tizennyolc négytalálatos ta művet olvastam, a nyáron Lenintől: Baloldaliság a kommunizmus gyermekbetegsége című művét. Legszívesebben azonban mai témákkal foglalkozom. — Akkor bizonyára jóltájékozott a nemzetközi kérdésekben. — Vietnam jelenleg a legérzékenyebb pont. — Maga szerint mi a vietnami helyzet megoldása? Egy kis neheztelő, zavart mosoly. — Nem is tudom:.. Azt mondja: nem szereti a kívül szép, belül üres fiúkat. Nem ért egyet a szerénykedéssel, hogy nem baj, ha a férfi műveltebb. Azt mondja: a nő is tudjon any- nyit, mint egy férfi, régi csökevény (így mondja), hogy a férfi legyen az okosabb. Házasság? 0, egyelőre nem. Moziideál? Nincs. Sportol, kézilabdázik. A sportban a küzdőképességet, a becsületességet tartja a legfontosabbnak. Regényhős? Politikai könyveket szokott forgatni a tankönyvek mellett. A nyáron elolvasta viszont a Búcsú a fegyverektől című regényt, nagyon tetszett. Tánc? Keringő. No, és Templar? — Nem tetszik, bár a legtöbbször pozitív hősként szerepel, Az eltökélt — Orvos szeretnék lenni. Nemcsak a pálya tudományos oldala érdekel, de szeretnék segíteni az embereken, főleg a gyerekeken. Ez vezérel. Ezt a célomat mindenképpen véghezvi- szem. Az én eszményképem egyébként Dolores Ibarruri- hoz kapcsolódik. Nagyon tetszik hősies helytállása. A fiúk? — Sokan felszínesen ítélik meg a fiatalokat, pedig a többségük helyesen gondolkodik, világnézetük helyesen alakul ki. Ami a fiúkat illeti, legyenek ápoltak, a magam részéről a szépség elé helyezem a belső tulajdonságokat. Szerintem az az ideális fiú, akivel komoly dolgokról is el lehet beszélgetni, segítséget lehet kérni tőle. Nem baj, ha a férfi műveltsége nagyobb. Ha férjhez akarok majd menni, olyan élettársat keresek majd magamnak, akivel megértem magamat. Moziideálja neki sincs. A tornát szereti a sportok közül, szimpatikus sportolói a tornász Endo és a kard vívó Pézsa. A történelmi regényeket szereti, de kedvenc hőse nincs. Tánc? Nem nagyon szeret táncolni. No, és Templar? — A színész tetszik, a sorozat nem. A riporter — Engem is megleptek, bevallom, a kissé gyanúsan szabályos válaszok, melyek közül fentebb részleteket olvashattak. Úgy történt, hogy riportot akartam írni a fiatalok mai ideáljairól, s azt gondoltam: legszerencsésebb ilyenkor érettségi előtt álló lányokkal beszélgetni. Nem gyerekek már, felnőtték se még, az igazi „senki földje” ez az ember életében: gyanútlan még, tele van lázadó kedvvel s ideáljai érintetlenek. Meg is kértem az egyik pécsi gimnázium szíves közreműködését. A kijelölt négy lány hivatalos arckifejezéssel ült körül; a komoly, a szerény, a magabiztos és az eltökélt. Kitűnő tanulók, 4,5 és 5 közötti osztályzattal. Csinosságukhoz kétség nem férhet. A válaszok pompásabbak nem is lehetnének. A szabályos válaszok mégis könnyen megingatják az Interjú dr. Bihari Ottó professional Hit jelent az űj választójogi törvény? A parlament az eddiginél sokkal inkább munkatesfüiet legyen A Magyar Népköztársaság országgyűlése fontos törvény- javaslatot szavazott meg az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. Erről az új törvényről beszélgettünk dr. Bihari Ottó egyetemi tanárral, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi Kara államjogi tanszékének vezetőjével. Bihari professzor számos idevágó tudományos mű szerzője, így nemcsak a törvényről, hanem annak széles vonatkozásairól és tájékoztatást kértünk tőle. — Az új törvény tételei közül a lakosság az elmúlt napokban legtöbbet az úgynevezett többes jelölésről beszélt. Hogyan valósul meg ez a tétel? — A legfontosabb szerep továbbra is a jelölőgyűlésekre hárul. Ezeket a gyűléseket lakóterületeken, illetőleg üzemekben, vállalatoknál, tsz-ek- ben, állami gazdaságokban, hivatalokban, intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél tartják meg. Itt elnökséget alakítanak, majd javaslatot tesznek az országgyűlési képviselők, illetőleg a különböző szintű tanácstagok személyére. Az elnökség a jelölt vagy jelöltek személyi adatait jegyzőkönyvekbe foglalja és aláírja. A gyűlések ezek után az országgyűlésbe jelöltek jegyzőkönyvi anyagát a Hazafias Népfront megyei, a tanácstagok anyagát pedig a Hazafias Népfront illetékes helyi bizottságának küldik el. — A képviselőjelöltre a Hazafias Népfront megyei bizottsága tesz javaslatot, mégpedig a gyűléseken jelölt személyek közül. Mást, mint akit a gyűléseken jelöltek, a Népfront nem javasolhat. Hanem egy, hanem több személyt jelöltek és azt a megyei népfrontbizottság is elfogadta, akkor már a megyei népfront- bizottság felállítja azok sorrendjét. A javaslatot ezután a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének küldik el, ahonnét az Országos Választási Elnökséghez kerül, s ott a törvényes feltételek fennállása esetében a jelöléseket elfogadják. — A képviselőjelöltek névsorát a választás előtt legalább tíz nappal közzé kell tenni. A szavazólapokon pedig minden kerületben rajta lesz a kerület képviselő-jelöltjének neve, illetőleg ha a kerületben embert. Magapi is úgy éreztem: ideálokról akartam írni, s íme, ideális diákokat hozott elém a sors, akiket még csak ki se tudtam zökkenteni kérdéseimmel. Átgondoltam, két eset lehetséges. A lányok talán halálos komolysággal közéleti szereplésnek fogták föl, és eminens tanulókhoz mérten nem hibáztak. Vagy az iskola vezetése előrelátással úgy gondolta: biztos, ami biztos, legjobb tanulóit küldi egy ilyen csatába. A félreértések elkerülendők: valami tisztázásra vár. Azt akarom talán bebizonyítani, hogy a mai fiatalok nem komolyak, nem felelősség- teljesek és nincsenek kialakult nézeteik? Dehogy aka- i rom bebizonyítani. Nem hiszem el, hogy ezek a lányok valóban így gondolkodnak? Dehogynem hiszem el, csupán a remény él plusz bennem, hogy azért vannak titokban kedves regényhőseik, egy-két jóképű filmszínész képe is csak | megfordul időnként a fe- i jiikben, vagy az is előfor- i dúl, hogy kint ,éri őket az ! este a Séta téren. Ami pedig Tempiart illeti? A kol- I léganőm férfi ideálja Ein- ; stein, aki annyira okos volt, \ hogy az már szinte szép. i Thiery Árpád esetleg több jelölt lesz, akkor azok nevei, mégpedig egymás alatti sorrendben. Ilyen esetben, ha a szavazó állampolgár a névsort érintetlenül hagyja, az azt jelenti, hogy a névsorban első helyen álló jelöltre szavazott. Ahhoz, hogy a második, esetleg a következő jelöltre szavazzon, ki kell húzni a névsorban előtte szereplő jelölt, illetőleg jelöltek nevét, s a legközelebbi, érintetlenül hagyott név tulajdonosa kapja a szavazatot. — Felmerül a kérdés: vajon a többes jelölés lehetősége nem bonthatja-e meg a mostani egységesen haladó szellemű parlamentet? — Ez felesleges aggodalom. Ismerve népünk politikai meggyőződését, alig hiszem, hogy a szocializmus gondolatvilágától idegen embereiket jelölnének a gyűléseken. A Népfront szervei __ természetesen — ma guk is követelményeket állítanak fel saját jelöltjeikkel szemben. Ezek a követelmények a jelöltek emberi, morális és politikai kvalitásaira is vonatkoznak. m Gyakorlatilag miben nyilvánul majd meg az új törvénynek az a célja, hogy a szocialista demokratizmust továbbfejlessze? — A törvény legfontosabb eredménye az lesz, hogy a parlamentet az eddiginél sokkal inkább munkatestületté formálja át. Eddig ugyanis a lajstromos rendszer idején a választópolgár nem tudta, hogy személy szerint kit választott meg képviselőnek és fordítva, a képviselő sem tudta, hogy melyik választókerületnek tartozik abszolút felelősséggel. Ha megbízásról, tájékozódásról volt szó, hiányoztak a szilárd személyes kapcsolatok. Ezt nem pótolta az sem, hogy a megyei képviselőcsoportok a megyét a képviselők között utólag felosztották. Most viszont nemcsak a Népfront politikájára, hanem személyekre is szavaznak majd a választópolgárok, így mindegyik fél tudja, hogy kivel kell kapcsolatot tartania, kit kell keresnie. — De a parlament munkatestületi jellegének fokozását maga a többes jelölés Is célozza. Azokon a helyeken, ahol több rátermett, néphez hű, tehetséges és hasznos jelöltet állítottak, ott a lakosság demokratikus úton maga választhatja meg a szerinte képviselői munkára legmegfelelőbb személyt Ezt segíti a képviselők visszahívásának rendezése is. Mindezek alapján már előre számítani kell arra, hogy — főleg a legközelebbi választás után közvetlenül — a választópolgárok ostromolják majd a képviselőket és sok dolguk lesz. — Mindez nem vezet majd ahhoz, hogy a helyi érdekeket az országos érdekek fölé helyezzék? — Azért nem, mert várhatóan a legtöbb körzetben azonos gondok és képviselői feladatok merülnek fel, és ások helyi érdek együtt országos érdekké válik. — 1956 elején az ország- gyűlés már normatív határozatot hozott a képviselők tevékenységének elősegítése céljából. Ez miért nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket? — Mert nem volt elég konkrét határozat. De ennél is nagyobb akadály volt az egyéni választókerületek és a lakossággal való kapcsolat hiánya. — A képviselők a panaszokat, beadványokat csak az államigazgatási szervekkel együttműködve tudják elintézni. Ennek érdekében — és az új törvényből kiindulva — várI hatók-e újabb jogszabályok? — A kérdés feltétlenül jogos. A képviselők növekvő munkája az államigazgatási szerveket valóban új helyzet elé állítja, ami további jogalkotást von maga után. Hogy milyen jogszabályok kívánkoznak? Szerintem kötelezru kell az államigazgatási szerveket, hogy a képviselők által kezdeményezett ügyekben pontosan meghatározott, rövid határidőn belül intézkedjenek. Kívánatosnak látszik egy új országgyűlési ügyrend is. Jogot kellene biztosítaná a képviselőknek például arra, hogy az interpellációra adott miniszteri válaszokat, intézkedéseket ellenőrizhessék. Erre eddig alig volt lehetőség. Eddig egy megye képviselői a csoportban kollektívaként működtek. A jövőben a képviselőknek önállóbbaknak kell lenniük. Ezért fontoß feladat rendezni, hogy a kerületükben lévő megyei, vámosi, járási, községi tanácstagokkal milyen konkrét formák keretében tartsák a kapcsolatot. Kötelezni kell a kerületükben lévő egyéb szerveket, intézményeket, vállalatokat, gazdaságokat, szövetkezeteket is a képviselőkkel való rendszeres kapcsolat kiépítésére, munkájuk segítésére — és viszont. — Mivel a képviselő nem lehet minden állampolgár ügyintézője, hol kellene megvonni a határt arra vonatkozóan, hogy mikor köteles intézkedni és mikor nem? — A lényeg a közérdekűség. Ha úgy látszik, hogy az egyes állampolgár panasza, kívánsága nem egyedülálló, hanem a lakosság széles körére jellemző, akkor a képviselőnek feltétlenül el kell járnia. — Az utóbbi években gyakran tapasztalható jelenség, hogy a lakosság bizonyos fokig közönyös a belpolitikai kérdésekkel, a közélettel szemben és csak a külpolitikával, valamint a termeléssel törődik. Anélkül, hogy ennek ókrendszerébe bonyolódnánk: az új választójogi törvény milyen összefüggésben van ezzel a jelenséggel? — Azt hiszem, a szocialista demokratizmusnak az új törvényben megnyilvánuló fejlődése kissé felrázaa az egyhangúságot, s Így ellenható tényezője lesz a politikai közélet iránt itt-ott megnyilvánuló közönynek. Hiszen a képviselők testületé a lakosság számára csak úgy hoz segítséget, úgy tud az eddiginél jobban munkálkodni, ha például az információ kétoldalú lesz. Vagyis, nemcsak a képviselőnek kell kutatnia a társadalom életjelenségeit, ha- • nem a lakosságnak is bátran, sokoldalúan véleményt kell nyíl vám'tanra, tájékoztatást adnia, akár képviselői beszámoló gyűléseken, akár fogadónapokon, sőt már a jelölő gyűléseken is. % — Végezetül: távlataiban miben látja a törvény jelentőségét? — Olyan lépcsőfoknak tartom a szocialista demokratizmus fejlesztésében, amelyből a lakosság állami tevékenységbe való bevonásának további lehetőségei következnek. Nemcsak Magyarországon, hanem más szocialista államokban is találkozunk új választójogi megoldásokkal. Mindezeknek egységes célja a szocialista demokrácia növelése. Ebben is hasonlítanak új választójogi törvényünkhöz — fejezte be nyilatkozatát dr. Bihari Ottó professzor. Földessy Dénes 1 I
