Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-20 / 274. szám

3966. NOVEMBER 26, — ■ ..... ....; 1 >■: nuplo 3 A vita folytatódik A Vörös zászló hőseinek díján Felszólalások írásban A megyex pártértekezlet több részvevője írásban, nyújtotta be javaslatait a Megyei Pártbizottságnak A megyed pártiértekedet vi- J tájában többen már nem kap- " hattak szót az idő rövidsége miatt. A pártértekezlet elnö­ke akkor arra kérte a vitából kimaradtakat, hogy írásban küldjék el felszólalásukat a • Megyei Pártbizottság címére. Többen éltek i£ ezzel a lehe­tőséggel. Azóta javaslataikkal megismerkedett a Megyei Párt Végrehajtó Bizottság is, és az írásban felszólalók is y hamarosan választ kapnak madj arra, milyen intézkedé­sek születtek észrevételeik kapcsán. Ötnapos munkahét a női üzemekben Szendrői György .elvtárs, a Pécsi Kenderíanógyár igazga­tója írásbeli , felszólalásában nagy figyelmet szentéit i a nők, az asszonyok és anyák problémáinak. Mint írja, a gazdasági vezetők, a műveze­tők nem örülnek annak, ha a dolgozó nők gyermeket vár­nak, terhes nőt általában nem is alkalmaznak. Szerinte en­nek az az egyik oka, hogy az állományi létszámtervezés egyáltalán nem veszi figye­lembe a terhes anyákat, vi­szont előírások szabályozzák azt, hogy a terhes anyákat milyen munkahelyeken lehet foglalkoztatni. A kötött állo­mányi létszám és a terhes anyák csökkent munkaképes­sége közötti ellentmondást fel kellene oldani, figyelem­be kellene venni a létszám­tervezésnél. Ez bizonyára se­gítene megváltoztatni a gaz­dasági vezetők álláspontját is a terhes anyákkal kapcsolat­ban. Az elmúlt évek családvé­delmi intézkedéseit örömmel fogadták — írja Szendrői elv­társ — de kifejti, hogy a nép- szaporulati probléma megol­dásához nem elegendők az ed­digi intézkedések. Szerinte célszerű lenne a szülési sza­badságot esetleg hat hónapra felemelni, és a gyermek más­fél éves karáig— esetleg a népgazdaság teherbíró képes­ségétől függően hosszabb ideig — az anyák részére va­lamilyen módon segélyt bizto­sítani. Ugyanis az anyák ré­szére biztosított fizetésnélküli szabadság csupán a bölcsőde­hiány gondján enyhít, de ha az anya él a szabadság lehe­tőségévé!, a család jövedelme csökken épp$n akkor, amikor egy új taggal szaporodott, A gyermekes anyák részére több szabadidőt kellene bizto­sítani, hogy a- gyerekek és a család gondozására több ide­jük jusson. Elsősorban azok­ban az üzemekben, ahol sok nő dolgozik, javasolja az 5 napos munkahétre való átté­rést napi - 8 órai munkaidő mellett, Vállalati monopóliumok Szekeres Károly elvtárs, a 12. AKÖV dolgozója a válla­lat néhány problémájáról ír. Felhívja • a 'figyelmet arra, hogy a pécsi teherpályaudvar zsúfoltsága, korszerűtlensége és balesetveszélyessége, nehe­zíti a gazdaságos. és gyors fu­varozást,.és a vállalat tervei­nek a teljesítését. Megemlíti, hogy néhány vállalat még ma is elzárkózik a címére érkező áruk éjszakai és vasárpapi át­vételétől. . amivel nem csupán bosszúságot, hanem, népgazda­sági kárt is okoznak, . Még egy érdekes probléma Szekeres élvtárs írásos felszó­lalásából. Egyes vállalatok i gyekeznek monopolhelyzetet teremteni maguknak. Példa­ként az ÉPFU és az AKÖV szerepéi. Az ÉPFU a homok- b#iya és a pécsi salakhegyet vette birtokába. Onnét más vállalat kocsijai nem szállít­hatnak an vágót. Az AKÖV pe­dig a kőbányákat igyekszik .hasonló módon magának meg­szerezni. Szekeres elvtárs vé­leménye szerint ez a módszer gátolja a fuvareszközök mea­vállalatoknak az ilyen polhelyzéí talán hasznos, de a népgazdaság számára alig­ha az. _ A világszínvonal feltételei Boeayák Táncé. elvtárs, a Pécsi Porcelángyár igazgatója arról számol be, hogy az év első háromnegyed évében csaknem hétmillió forint ér­tékű többletterméket adtak a népgazadságnak. A párt IX. kongresszusa tiszteletére indí­tott munkaverseny során 36- ról 82-re nőtt a szocialista, il­letve a szocialista címért küzdő brigádok száma, és hét jelentős üzemrész határozott úgy, hogy megszerzi a „Szo­cialista üzemrész” címet A gyár jelentős sikerének lehet elkönyvelni, hogy *. hosszúrúd szigetelők műszaki jellemzői elérik a világszínvo nalat. és kidolgozás alatt van egy újtípusú, nagy készülék- szigetelő is, ami tőkés ex­portra kerül. Mint írja Bosnyák elvtárs, a műszaki porcelánáruk kül­leme és esztétikai jellemzői is egyre fontosabb szerepet kapnak a műszaki jellemzők mellett. E tekintetben is nagy a versengés a világpiacon. A pécsi gyár úgy tudna e téren versenyképes maradni, ha a gázellátás nehézségei meg­szűnnek és kamrás rendszerű, szakaszos technológiájú gáz­tüzelésű égető kemencéket tudnak munkába állítani a nagy szigetelők égetésére. Ha ez a terv valóra válik, akkor megalapozottnak látszik az exporttermelés további foko­zása. Új rehabilitációs rendelet szükséges Dr. Várady Sándor aívtérs a szénbányászat egyik fontos és aktuális kérdéséről, egy új rehabilitációs rendelet szük­ségességéről ír. Az új rende­let lényege az lenne, hogy a csökkent munkaképességű bá­nyászokat olyan munkakörben helyeznék el, ahol teljes érté­kű munkát tudnának végezni. Az előző föld alatti és a ké­sőbbi bérük közötti különbö­zeiét pedig vagy az üzem, vagy a társadalombiztosítás térítené. Ez nem terhelné az üzemet sem, hiszen csökkent munkaképességű dolgozó he­lyett egészséges teljes értékei munkaerőt vehetne fel, alá teljes munkaereje birtokában olyan értékű termelést tudna produkálni. ? hogy fedezné a betegsége miátt kiesett dolgo­zó kártalanítását Átgondoltabb beruházási programot! Dr. Fékévé Sándor elvtárt, az ÉM Dél-dunántúli Kőbá­nya Vállalat igazgatója a vál­lalat eredményednek ismerte­tése mellett a beruházások helyzetével, a beruházási poli­tika kérdéseivel foglalkozott. Mint írja, sokszor találkozhat­tunk megalapozatlan, irreális gazdasági számítások alapján megindított beruházásokkal. A helye6 beruházás egyik 16 példája a nagyharsányí kőbá­nya, ahol a beruházás összege 4 év alatt megtérült a terme­lés növekedése következtében. De az irreális beruházásra is Nagyharsányban lehet példát találni. A jelenleg épülő mészkőőriő malom, amely a mezőgazdaság számára évi 240 ezer tonna talajjavító mész- por termelésére készül, előre­láthatólag nem lesz kihasznál­va. 1987-re mindöss» 80 ezer tonnás tervféladatot kapott az üzem a mészpormalomra. De az ország- más, ilyen terméket előállító üzemei is értékesítési nehézségekké! küszködnék. Ilyen program mellett ez a beruházás aligha térül meg gazdaságosan. Kitért Fekete élv-társ arra is, hogy a felsőbb irányító szervek előtérbe helyezik az országos vállalatok kialakítá­sát, ami azt eredményezi, hogy a gazdasági döntések- egyre távolabb kerülnek a ter­melő egységektől, ami vélemé­nye szerint tovább növeli a máris magas improduktív lét­számot. Mint írja Fekete élv- társ, helyesnek tartaná, ha a felsőbb gazdasági irányító szervek az elvi irányítást és ellenőrzést tartanák fenn ma­guknak, az operatív döntések jogát pedig átadnák a körül­ményeket jobban ismerő vál­lalatoknak és üzemeknek. A Köztársaság téri Általános Is­kolában bensősé­ges hangulatú csapatgyűlést tar­tottak a „Vörös zászló hőseinek útján” mozgalom keretében a KMP megalakulásának 48. évfordulója alkalmából. Az iskola tanulói kö­szöntötték az is­kola pártszerveze­tének tagjait Ké­pünkön az iskola csapatzászlajára tűzi fel az emlék­szalagot az iskola pártszervezetének küldötte. A bólyi villanegyed ' Eltűnnék a puszták —» Száz lakóház üresen áll Mohácsra költözködik majd Sátorhely A bólyí kertváros elnyelés­sel fenyegeti a vásárteret. Nyugatról a Virág utca villa­sora nyomult be a térre, északról a Rózsa utcával pár­huzamosan épülő két ikerház körvonalai bontakoznak ki. A teret délről szegélyező fehér karám és a házak közti gyep csíkja egyre fogy. Az egykori vásártér ma Boly elegáns ne­gyede három- és ötszobás, kétbejáratos villákkal Lakói állami gazdasági dolgozók, tsz- tagok, többségükben volt ta­nya-, illetve pusztalakók. Munkáslakások 1966-ban A pionírok még 17 forintért vették itt a telket, ma a köz­művesítés után 20 forintba kerül a házhely négyszögöle. Ennyiért vette az állami gaz­daság is a Rózsa utcai telke­ket, ahol eddig 11 házat épít­tetett fél dolgozóinak. A most épülő két társasház — amely négy családnak ad kulturált otthont —, egyenesen Vendel- májorbó! „gördült” ide. Ven- del-majort öt társával együtt tavaly likvidálták, a szó szo­ros értelmében a föld színé­vé! tették egyenlővé. A bon­tási anyagból meg annak ér­hat lakást épí- utcában. Márok- a Virág utca 3. A nappali tű- köríényes parkettjén modem perzsa, a falba épített kandal­Gefeauer Ernő emlékkiállítása November 18-án, pénteken este nyílt meg Gebauer Ernő festőművész emlékkiállítása a Technika Házában.. A kiállítást december 4­ig. hétfő kivételével, mi«><' délután 15-18 óráig lek' togatóK Bajai halászok ’ >p 9—12, és ;/c. meg a lá­ló három szobát fűt, hangula­tos varia-bútor. nagyképer- nyós tv-készülék, egy varró­gép a berendezés. És a nap­pali körül tágas szobák — összesen négy. A konyhában gáztűzhely, a fürdőszobába most fogják beszerelni az autó- gejzírt A villa Ulrich Péteré, aki 1952 óta dolgozik a gazdaság­ban. Fizikai munkásként kezdte, majd elvégezte a tech­nikumot, s most brigádvezető, három éve lakik a negyed­ben. — ötvenezret vettem fél az OTP-töl. 1980-ig törleszteni. A ház különben 250 ezerbe ke­rült Egy kétszobás gazdasági lakásban nőttek fel a gyere­kek Márokon. Osztatlan isko­la, köves út nem volt, orvos­hoz Lippóra kellett vinni őket rossz íöldutakon. Nyáron motorral jártam a munkahe­lyemre, télen meg ahogy lehe­tett Keményen dolgoztunk ezért a házért, a feleségem varrónő, minden fillére félre raktunk. Márokon is építhet­tünk volna olcsóbban. De ki szeret ma már ott élni, ahol még egy mozi sincs, s egyet­len szórakozóhely a kocsma. Inkább gyűjtöttünk még Két évig. nem a szórakozásért el­sősorban, hanem a gyerekek végett A Steíer-család sokkal hosz- szabb utat tett meg a Rózsa utcáig. A családfő, aki most kétezret keres a gazdaságban mint gépifejő. nincstelen szol­gafiúként kezdte. Mároki gaz­dákhoz szegődött el, majd Vil­lányba került a család, ahol szólómunkásként dolgozzak. Következő állomás Tésenyfa volt majd újra Márok. de a puszta. A volt uradalmi ese- lédlakásokban akkoriban szün­tette meg a közös konyhát a gazdaság. Villany azonban nem volt, csak petróleumlám­pa. A helyzetük akkor sem változott túl sokat amikor beköltöztek a faluba, ahol házat vettek Két centrum — Nem sajnáltunk túladni rajta —- mondja Steiemé —, pedig rá is fizettünk, mert Márokon nincs értéke a házi­nak S közben vietnami pa­pucsot rak a lábam elé, hogy körülvezessem a házban. Az utcafrontra két nagy szoba néz, a kertre egy ki­sebb. A szobákban falba épí­tett kandalló, melyet kívülről fűtenek A tágas fürdőszobába a vizet már bekötötték A nagyfiú Mohácson ipari ta­nuló, a gazdaság visszavárja. A kisebb .Bólyba jár iskolá­ba, sportol és épp a napok­ban tört el a Iába futballo- zás közben. Milyen jó, hogy helyben van az orvos, de van itt fogorvos is, mozi, cukrász­da és mindenféle üzlet. A ta­nyai élet után ez olyan ké­nyelem, melyet egyelőre nem is tud kihasználni. Ők nem, de a gyerekek annál inkább, ők az első naptól fogva ter­mészetesnek. magától értető­dőnek érzik, hogy kulturált centrumban élnek, ahol a hu­szadik század emberének igé­nyei sokoldalúan kielégíthe­tők Centrum. Ezt a «sót mind gyakrabban használják ilyen értelemben a bólyi gazdasag vezetői is. Kisjakab Lajos igazgató, aki maga is Rózsa utcai lakos, olyan terveket dédelget, mélyek ugyan a tá­volabbi jövőben fognak reali­zálódni, de a tanyalikvidálás- sal a pusztai emberek cent­rumokba áramlásával ha las­san is, de már megvalósuló- 1 ban vannak. — Távlatilag két nagy tele­pülés-centrumunk lesz. Boly, mint központ, ahol most épiil fel az emeletes irodaházunk, itt van a hibrid üzem, a'köz­ponti gépüzem. ide épül egy nagy sertésüzem is. A közel­ben van a Sziebert-pusztai tehenészei, a bácsfai ménes. Több százan dolgoznak abbéin a körzetben, akik mind itt laknának Bolyban. A jövőben csak társas-, sőt emeletes há­zakat fogunk itt építeni. _,a másik centrum Mohács lesz Sátorhelyet oda telepítjük át. A sátorhelyi volt ' cselédhá­zakra már nem érdemes pénzt költeni, vizeseik, egészségtele­nek, úgy ahogy van, lebont­juk az egészet Sokan laknák ott, s többségük szívesen be­költözne Mohácsra. Van azonban egy bökkenő, mélyet Kisjakáb Lajos sem titkol. ■ Mohácson emeletes, vá­rosi házakat szeretnének épí­teni a gazdaság dolgozói ré­szére, távfűtéssel, összkom­forttal. Ez bármilyen vonzó, az emberek egy részének még idegen, főleg azért, mert ott nem lesz mód állattartásra, s bizony ez ma még fontos jö­vedelemkiegészítő tényező Máról holnapra tehát a szép elképzeléseket nem lehet meg­valósítani De a fiatal gene­ráció felnövésével ezek az akadályok maguktól elhárul­nak. A mai fiatalok mégha tanyán is születtek, pihenés­re eső idejüket nem akarják háztáji gazdálkodással eltöl­teni A centrumok vonzása a Bó­lyi Állami Gazdaság területén ha lassan is, de már érződik Bizonyos lépcsőzetesség ta­pasztalható. A likvidált vagy felszámolás előtt álló tanyák­ból kisebb centrumokba tele­píti a gazdaság embereit, de ezekben sem maradnak meg soká. Korái Sándor és Vitai János; csak nemrég költözött be egy kis majorból a bács­fai központba, de már Boly felé tekintenek. Autóbuszon a munkahelyre A gazdaság 616 lakást tart fenn dolgozóinak, ebből 100 jelenleg üresen áll Korpád- pusztán, Liptódpüsztán. a Hí- mesháza melletti tanyán és másutt. Sorsuk meg van pe­csételve, lebontják valameny- nyit. A kisebb centrumok még jó ideig fennmaradnak, de az ott lakók számát a minimá­lisra csökkentik. Igaz. a tá­volságok elég nagyok, a 27 ezer holdas gazdaságban, de az emberek szállítása autó­busszal már megoldható. Saé

Next

/
Thumbnails
Contents