Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-14 / 243. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek l Dunámon napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja __ XXIII. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1066. OKTÓBER 14.. PÉNTEK Illést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága október 13-án, Kádár János­nak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül resztvettek a Központi Revíziós Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnökei, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mány tagjai, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a budepesti pártbizottság titká­rai és más meghívottak. A Központi Bizottság ülé­sén: Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Bizottság titkára is­mertette a Politikai Bizottság tájékoztatóját a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kom­munista mozgalom időszerű kérdéseiről. A Központi Bizottság jóvá­hagyólag tudomásul vette a Budapesten ez óv szeptem­berében megtartott magyar— vietnami tárgyalásokról adott tájékoztatót. A Központi Bi­zottság megállapítja, hogy az Egyesült Államok kormánya minden józan figyelmeztetés, a haladó emberiség tiltakozá­sa, valamint saját népe nö­vekvő elégedetlensége ellené­re fokozza agresszióját a hős vietnami nép ellen. Az ame­rikai kormány békés szándé­kait hangoztató félrevezető nyilatkozatokkal egyidőben kiterjeszti a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni ter­ror-bombázásokat és növeli Dél-Vietnamban állomásozó csapatainak létszámát. A Központi Bizottság ismé­telten elítéli az Egyesült Álla­moknak a vietnami nép sza­badságára törő, a Délkelet­ázsiai népek és a világ béké­jét fenyegető népirtó háború­ját. A Magyar Népköztársaság erejéhez és lehetőségeihez mérten pártunk és kormá­nyunk továbbra is mindent elkövet, hogy fokozott poli­tikai, anyagi és katonai se­gítséget nyújtson az igazságos célokért harcoló vietnami nép­nek. A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy a nyugatnémet ismperializmus revansista po­litikája, a Bundeswehr atom- felfegjiverzésére irányuló tö­rekvések továbbra is veszé­lyeztetik az európai népek békéjét és biztonságát. A ma­gyar nép földrészünk népei­ről együtt helyesléssel fogad­ta a Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületé bu­karesti ülésének nyilatkozatát a: európai biztonsági rendszer megteremtéséről és állhatato­san küzd az ott meghatáro­zott célok megvalósításáért. Pártunk ,és kormányunk úgy véli, hogy további erőfeszí­téssel, két- és többoldalú esz­mecserékkel megéjlelhetők az egész világ békéje szempont­jából nagyjelentőségű európai biztonsági értekezlet összehí­vásának feltételei. A Központi Bizottság meg- állap'tja. hogy a vietnami nép igazságos harcának támo­gatása, az imperializmus el­leni harc fokozása egyre in­kább megköveteli a szocialista országok, a nemzetközi kom- XBonista mozgalom* mandat haladó és békeszerető erő tö­mörülését, az amerikai impe­rializmus Vietnam elleni ag­ressziójával szembeni akció­egységet. Annál sajnálatosabb, hogy a kínai vezetők szovjet- ellenes szakadár tevékenysé- küket, egységellenes fellépé­süket a kínai kommunista párt központi bizottságának augusztusi ülésén hivatalos párt- és állami politika rang­jára emelték. A magyar kommunistákat aggodalommal tölti el, hogy a kínai vezetők az úgynéve- zett vörös gárdának a szo­cializmustól idegen cselekmé­nyeivel, a szovjetellenesség felkorbácsolásával mérhetet­len károkat okoznák a szo­cializmus, a társadalmi hala­dás és a béke ügyének. Bár a kínai vezetők maga­tartása további akadályokat gördít a munkásmozgalom egységének, a Vietnam ellen barbár háborút folytató ame­rikai imperializmussal szem­beni akcióegység útjába, a Központi Bizottság újólag ki­nyilvánítja eltökéltségét, hogy folytatja a harcot a nemzet­közi kommunista mozgalom, valamennyi szocialista ország, egységéért, a kommunista pártok és az imperializmus ellen harcoló más erők akció­egységéért. Biszku Béla élvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára beter­jesztette a Politikai Bizott­ság javaslatait az országgyű­lési képviselőválasztás rend­szerére, az új egységes válasz­tójogi törvény alapelveire. A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy társadalmunk fejlődése lehetővé teszi vá­lasztási rendszerünk demok­ratizmusának továbbfejleszté­sét, új egységes választójogi törvény megalkotását. A vá­lasztójogi törvény módosítá­sának alapelveként javasolja: Az országgyűlési képviselők választókerületi lajstromos rendszeréről át kell térni az egyéni választókerületi rend­szerre. Az egyéni választóke­rületi rendszerben a választás demokratizmusa a közvetlen szavazás révén jobban érvé­nyesül. A megválasztott kép­viselő meghatározott terület­hez, egy közigazgatási egység­hez tartozik. A képviselők és a választók között szorosabb kapcsolat jöhet létre, mind a jelölést és a választást, mind a képviselői munkát il­letően és szükség esetén meg­valósítható a képviselő visz- szahívása is. Az országgyűlési képviselők­re és tanácstagokra a társa­dalmi szervek az egyes vá­lasztókerületek választópolgá­rainak gyűlésein tesznek ja­vaslatot. A jelölőgyűlések több jelöltet is javasolhatnak. A Központi Bizottság a Ha­zafias Népfront Elnökségével egyetértésben felkéri a Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mányt, hogy a fenti elveknek megfelelő választójogi tör­vény-javaslatot készítse el és terjessze az országgyűlés elé. Nyers Rezső elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára ismer­tette a Politikai Bizottság né­hány agrárpolitikai kérdés megoldására vonatkozó javas­latát. A Központi Bizottság a szocialista mezőgazdaság, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek megerősítését célzó ja­vaslatokat magáévá tette és elhatározta, hogy azokat a IX. kongresszus elé terjeszti. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke a Malgas Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából táv­iratban fejezte ki jókíván­ságait Philibert Tsiranana köztársasági elnöknek. Humberto de Alencar Castelo Branco marsall, köz- társasági elnök táviratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, a Brazíliai Egye­sült Államok nemzeti ünne­pe alkalmából küldött jókí­vánságaiért. Tanácskozás a demokrácia kérdéseiről Csütörtökön az MSZMP KB Pártfőiskoláján befejez­te munkáját a szocialista demokrácia elvi kérdését elemző tudományos tanács­kozás. A csütörtöki ülésen a gazdasági demokrácia fej­lesztésének időszerű elvi kérdései, a demokratizmus kibontakoztatásának problé­mái, az üzemi és területi szintű pártmunkában, vala­mint „A szakszervezeti munka szerepe az üzemi de­mokrácia fejlesztésében” című témákról hangozottak ed elődások. A korreferátu­mokat követő vita során felszólalt többek között dr. Varga Jenő, a Bács megyei Tanács VB elnöke is. Zárszavában Szerényi Sán­dor, a Pártfőiskola igazga­tója értékelte az ülésszak eredményeit) Tegnap bontották le az építők az állványokat a szakszerveze­tek megyei székhaza épülete elől. Az építők új köntösbe öl­töztették a hatalmas és impozáns székházat. — Szokolai felv. — Új utakon a szakmunkásképzés Sajtótájékoztató a dolgozók szakközépiskolai rendszeréről Magyar parlamenti küldöttség a Szovjetunióban A Szovjetunióban tartózkodó magyar parlamenti küldöttség Gáspár Sándor, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese, az MSZMP P: vgja vezetésével október 12-cn koszorút helyezett ei a Le»' mauzóleum talapzatán. A műszaki-technikai hala­dás előtérbe állítja a népgaz­daság szakmunkás-utánpótlá­sának kérdését, s azt. hogy a munkába álló szakemberek kellő fokú általános művelt­séggel is rendelkezzenek — j ez volt az alapgondolata an- ' nak a csütörtöki sajtótájékoz­tatónak, amelyet Vendégh Sándor és Csillag László, a Művelődésügyi Minisztérium, illetve a Munkaügyi Minisz­térium szakoktatási főosztá­lyának vezetői tartottak. Kö­zölték. hogy az Országos Ok­tatási Tanács nemrégiben meg tárgyalta és elfogadta a dol­gozók szakközépiskoláinak, valamint a szakmunkástanuló iskolákra épülő szakközépis­kolai oktatás szervezeti irány­elveit. A dolgozók szakközépisko­lai rendszerének kiépítésével — az iskoláskorúak hasonló tanintézeteitől eltérően — a már szakképesítéssel rendel­kező dolgozók továbbképzését kívánják biztosítani. A dol­gozók szakközépiskolájában szerzett végzettséget a rendes korúak szakközépiskolai vég­zettségével jogilag azonos ér­tékűnek minősítik, jóllehet, a kétféle oktatási forma — ért­hető módon — a tartalmában nem azonos, a tanterveket az életkori sajátosságok, a fel­nőtteknek már meglévő szak­mai tudása, illetve gyakorla­ta differenciálja. Többféle változata valósul meg a dolgozók szakközépis­kolájának. Az 1966—1967-es tanévben összesen 136 emelt­szintű első osztályt indítottak mintegy 4000, 12 féle szakmá*’ tanuló fiatallal. Az illetékesek most dolgoznak további 14 féle szakma emeltszintű oktatásá­nak tantervi anyagán. A ha­gyományos szakmunkástanuló iskolát, vagy üzemi szaktan- folyamot végzett dolgozók a négy éves szakközépiskolába kérhetik felvételüket és en­nek elvégzésére szerezhetnek a szakmai képesítésük mellé érettségi bizonyítványt. Szó esett a sajtótájékozta­tón arról is, hogy az érettsé­gizett és már dolgozó szak­munkások, ha tovább akarnak tanulni, elsősorban a felsőfo­kú technikumokba és szakis­kolákba jelentkezzenek. Az NDK Népi Kamarájának ülése Csütörtökön Berlinben meg­nyílt az NDK Népi Kamará­jának ülése. A parlament előtt Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke, az NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkára beszámolt jugoszláviai látogatásának ese­ményeiről. s ezzel kapcsolat­ban foglalkozott az európai biztonság néhány kérdésével« k » t

Next

/
Thumbnails
Contents