Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-14 / 243. szám

2 napló 1966. OKTÓBER 14. McNamara helikopter-őrjárata a hadműveleti területek felett Partizántámadás Ihuong Dúc ellen Erősödő tiltakozó mozgatom Barátsági nagygyűlés Szverdlovszkban: Saigon: McNamara amerikai had­ügyminiszter csütörtökön he­likopterrel repülőkörutat tért a vietnami demilitsrizált öve­zet déli szakasza felett, majd leszállt a Dong Ha-i támasz­ponton, az amerikai tenge­részgyalogosok hadműveleti területén. Itt meghallgatta W. Walt altábornagy tájékozta­tóját és őrjáratáról visszatért négy amerikai katona beszá­molóját. Innen Da Nangba repült, ahol szintén tárgyalt amerikai katonai vezetőkkel. Az amerikai légierő Sai­gontól 170 mérföldnyire észak­keletre, a Dél-kínai-tenger partján fekvő Phan Rangban új repülőteret nyitott meg csütörtökön lökhajtásos va­dászgépek részére. Ide helye­zik át Da Nangból a légierő egy B—57-es bombázó gép szá­zadát. A dél-vietnami szabadság- harcosok csütörtökre virradó éjjel aknavetőkkel támadást intéztek a Saigontól 600 ki­lométernyire északkeletre fek­vő Thuong Dúc közigazgatási székhely ellen. A támadás több sebesülést okozott Az amerikai légierő szer­dán több hullámban intézett támadást észak-vietnami te­rületek ellen. Bombáztak egy rakétakilövő állást Dong Hői­től 24 kilométernyire észak­nyugatra és egy föld alatti raktárrendszert Hanoitól 130 kilométernyire délre* Stockholm! Az amerikaiak vietnami ak­ciója ellen tiltakozásul szer­dán 9 stockholmi fiatal be­ment az amerikai nagykövet­ség előcsarnokába, és ott lánccal az egyik oszlophoz kötötték magukat, a láncot lezáró lakat kulcsát eldobták. A kihívott rendőrök a laka­tot leütötték, a tüntető fiata­lokat a legközelebbi őrszobá­ra kísérték. Montreal! A kanadai kvékerek 8600 dollár értékű kötszert és or­vosságot ajándékoztak a viet­nami háborúban megsebesült szabadságharcosok kezelésé­nek céljaira. Az ajándékot szállító szovjet hajó szerdán indult el Montrealiból. Washington: Rusk amerikai külügymi­niszter szerda este beszédet mondott az amerikai hadse­reg társaságának a vacsorá­ján* A többi között azt állí­totta, hogy az Egyesült Álla­mok mértéktartást kíván ta­núsítani katonai erejének al­kalmazásában és igyekszik elkerülni azt, hogy ez a há­ború világkonfliktussá vál­jék. Kijelentette: „Nem te­kinti véglegesnek” azt az el­utasítást, amelyben az ENSZ- közgyűlésen kifejtett ameri­kai béke javaslatok részesül­tek. Az amerikai kongresszus egy albizottságának a jelen­tése szerint 1700 millió dollár értékű gazdasági segítséget nyújtottak Dél-Vietnamnak 1955 óta, de elmulasztották a támogatás felhasználásának irányítását és ellenőrzését. Ez ösztönzést adott a spekulá­cióra, a megvesztegetésre és inflációs veszélyt Is okozott A kínai „kulturális forradalom“ eseményei Moszkva A Pravda pekingi tudósító­ja jelenti: A nagy proletár kulturális forradalom jegyében a kínai és a külföldi játékfilmeket teljesen levették a pekingi mozik műsoráról. A kulturá­lis forradalom elindítása óta új játékfilmet nem készítet­tek. Néhány dokumentumfil­met gyártottak, amelyeket or­szágszerte forgatnak és ame­lyeknek a központi és a helyi lapok nagy reklámot csapnak. Ezek: film Mao emlékezetes úszásáról a Jangce folyóban, három film Mao és a vörös- gárdisták találkozásáról a pe­kingi Mennyei kapu téren, továbbá „Mao eszméinek nagy győzelme” (a film a három kínai atomrobbantásról szól), s végül egy zenei-koreográfiái filmeposz, amely Maót dicsőí­ti. A kínai fővárosban az utóbbi időben nem rendeztek hangversenyeket. A koncert­termekben a következő cí­mekkel adnak elő „műsoro­kat”: „Mao elnök ragyogó nap szívünkben”* „Tízezer, egymillió évig éljenek Mao eszméi!” és „Mao eszméi — életünk gyökerei!”. A béke legfőbb biztosítéka a szocialista országok egysége Álekszej Koszigin beszéde Szverdlovszk: Wladyslaw Gomulka, Józef Cyranhiewicz és a lengyel párt- és kormányküldöttség többi tagjai csütörtökön meg­tekintették az nehézgépgyárat. A nagyhírű üzem munkásai szívélyes fogadtatásban részesítették a vendégeket. A gyár megtekintése után barátsági nagygyűlést tartottak, amelyen a küldöttséggel tartó Álekszej Koszigin és Józef Cyranklewicz mondott beszédet. Álekszej Koszigin szovjet kormányfő a szverdlovszki Uralmas Gépgyárban mondott beszédében kijelentette, hogy az SZKP és a Lengyel Egye­sült Munkáspárt között, a Szovjetunió és Lengyelország kormányai között teljes az egység a jelenkor legfonto­sabb kérdéseiben. Koszigin hangoztatta, hogy a szocialista országok egy­sége és összefogása a nem­zetközi béke és biztonság egyik legfontosabb tényező­je. Ezt tanúsítja az európai hely­zet alakulása is. Koszigin rá­mutatott, hogy az európai békét és biztonságot fenye­gető veszéjy reális veszély és nem hagyható figyelmen kí­vül. „Az európai biztonság garantálása mindenekelőtt azt jelenti, hogy biztosítani kell az európai határok sérthetet­lenségét, ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy Nyugat- Németország atomfegyverek­hez jusson, ártalmatlanná kell tenni a revansvágyó milita­rista erőket, a két német ál­lam létezésének tényéből kell kiindulni". A Szovjetunió, Lengyelor­szág és más szocialista orszá­gok erőfeszítései, amelyeket az európai béke és biztonság érdekében tesznek, gátat emelnek az agresszív erők te­vékenységének útjába, meg­szilárdítják az imperialistael­lenes frontot. Mindez azt mu­tatja, hogy amikor a szocia­lista államok egységesek és összefognak, ahogy az Euró­pában történik — hatékonyan féken tarthatják az imperia­lista agresszív erőket, sikerrel védelmezhetik a békét és a népek biztonságát — mutatott i rá Koszigin. Merőben más a helyzet napjainkban Ázsiában, ahol folytatódik az Egyesült Államok agressziója a vietna­mi nép ellen* „Ha az amerikai imperia­lizmus valamennyi szocialis­ta ország egyesült erejével, politikai egységével találná magát szemben, nem kétsé­ges, rövid idő alatt véget lehetne vetni a vietnami nép elleni kegyetlenkedések­nek és meg lehetne fékezni az agressziót. Ezt a szent ügyért folyó har­cát Kína álláspontja gátolja”. Ez az álláspont egyre na­gyobb kárt okoz a vietnami nép érdekeinek, a szocialista világrendszer érdekeinek. *,Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány nagy erőfeszítéseket tett, hogy normalizálja a viszonyt a Kínai Kommunista Párttal, a Kínai Népköztársasággal, hogy leküzdje a kommunista világ­mozgalomban jelentkező ne­hézségeket, elérje a kommu­nista világmozgalom összefo­gását a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionaliz­mus alapján és annak elle­nére, hogy Pekingben vissza­utasítottak minden olyan ja­vaslatot és konstruktív lépést, amely ennek a célnak az el­érésére irányul, pártunk elszántan tovább harcol azért, hogy helyreál­lítsa és megszilárdítsa az egységet a kínai kommunis­tákkal és a sokmilliós kínai néppel. A szocialista országoknak a világ kommunistáinak ösz- szefogása, a maxizmus-lenl- nizmus szent zászlajának meg­védése megköveteli, hogy ha­tározottan visszaverjük azok támadását, akik megkísérlik a kommunista világmozgalom egységének megbontását, akik nem szüntetik be a felforgató tevékenységüket, a marxista- leninista pártok közösen ki­dolgozott és az 1957., vala­mint 1960. évi nyilatkozatok­ban rögzített fő vonala elleni támadásukat — mondotta a szovjet kormányfő. A kínai eseményekről szól­va kijelentette: „Azzal, hogy ellenzik a kö­zös és egybehangolt harcot az imperializmus és a reak­ció ellen Vietnamban és a világ más részein, a szocia­lista országok elleni táma­dásaikkal, a kommunista világmozgalomban folytatott egységbontó politikájukkal a kínai vezetők jó szolgála­tot tesznek az amerikai im­perialistáknak, a szocializmus minden ellen­ségének, a béke és a haladás ellenségeinek”. Mint a szovjet kormányfő rámutatott, a Szovjetunió Len­gyelországgal és más szocia­lista országokkal karöltve minden tőle telhetőt megtesz a kialakult helyzetben, hogy segítséget és támogatást nyújtson a vietnami népnek. A Vietnami Demokratikus Köztársaság fegyvereket, ka­tonai-műszaki eszközöket és egyéb szállítmányokat kap a Szovjetuniótól. A Szovjetunióban katonai ká­dereket képeznek a VDK fegyveres erői számára* ftn(% HAVANNA Havannában hivatalosan kö­zölték, hogy 1970-től kezdve Kuba egész területén meg­szüntetik a lakbéreket. Né­hány évvel ezelőtt a húsz év­nél régebbi épületekben a la­kásokat a lakóknak adták át kezelés reáljából, lakbérfizetési kötelezettség nélkül. A többi lakóházban pedig a lakbéreket 50 százalékkal csökkentették. BELGRAD Több mint 30 jugoszláv, lengyel és csehszlovák törté­nész kezdte meg Belgrádban háromnapos szimpozionját, amelyen megvitatják e három ország kommunista pártjának szerepét a népfront megte­remtésében a második világ­háború idején. A nemzetközi tanácskozást a varsói párttör­téneti intézet kezdeményezte. VARSÓ A szocialista országok vám­hatóságának vezetői október 5-től 12-ig Varsóban megtar­tották értekezletüket. Az érte­kezleten Bulgária, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia, Lengyel- ország, Magyarország, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Románia és a Szovjet­unió küldöttei vettek részt. Rámutattak a vámszabályok és vámkezelési eljárások egy­ségesítésének szükségességére a szocialista országok állam­határain. STOCKHOLM Svéd üzletemberek bolgár import-vállalatokkal folytat­nak tárgyalásokat két nagyobb üzletkötésről. Arról van szó, hogy Svédország ezer Volvo és Saab típusú gépkocsit és egy új bolgár cellulózegyár felszereléséhez szükséges komplett berendezést szállít Bulgáriának. Nyilatkozat a jugoszláv UDBA átszervezéséről Belgrád: Milan Miskovics jugoszláv szövetségi belügy­miniszter a jugoszláv parlament szerdai ülésén elhangzott nyilatkozatában tájékoztatta a küldötteket, hogy a kormány beszámolót terjeszt a parlament elé az állambizonsági szol­gálat eddigi tevékenységéről, a szolgálat munkájában feltárt politikai visszaélésekről. Miskovics azt is közölte, hogy a jugoszláv állambiztonsági szolgálat személyi állományát 700 fővel csökkentették. Az UDBA volt alkalmazottait más munkakörökre képezik át. Kerkay László — Tímár Ede Kiportok a Fekete-tenger partjáról 2. A ,,sasfiókák" paradicsomában F 1GYELEM! A Kiskundorozsmai Gépjavító Állomás deszkl üzemegysége 1967. év II—III—IV. negyedévre DR—50 AB típusú döm­perekre még folyó és főjavításokat, valamint fődarab­felúiításokat V /. 1 1- \ T, cserágéalapon is. A teljesítés KPM köz­lekedésépítési és szállí­tó gének árióváhagyása alapján történik. Kérjük megrendeléseiket a fenti rímre. E ' w f^1- vílijpsitást k-r. Kátai József programozónál — Deszk. — Telefon: 2. Artyek, a Krím-félsziget út­törő üdülővárosa világhírű fo­galom. De már nem egyedül­álló. A Fekete-tenger keleti partján, Tuapsze és Gelend- zsik városok között egy új és Artyeknél jóval korszerűbb úttörő-üdülőváros született. Orljonok, vagyis Sasfiók a neve. Találó, hiszen valóban sasfiókákat, a jövő kommu­nista fiataljait nevelik itt. Magyar újságírók még nem jártak Orljonokban. Nagy él­mény számunkra, hogy mi lehettünk az elsők. Orljonok számára eszményi helyet kerestek. Magas, dús- lombú erdőkkel borított he­gyek, finom szemcséjű, ho­mokos tengerpart, kevés csa­padék, sok-sok napfény. 1960-ban kezdték építeni. Láttuk a régi fényképeket. Az építők, majd az első üdülő gyerekek, akkor még sátrak­ban laktak. Ma már nagysze­rű, szupermodern, könnyed vonalú üveg és vasbeton szer­kezetű épületekből álló tábor van itt. A Napsugár, a Tö­rekvés, az Erdő, a Tenger ée a Csillag nevű altáborokban összesen 2500 úttörő üdülhet. Egy-egy altáborban 26 neve­lő foglalkozik a gyerekkel és mintegy 70 főnyi személyzet gondoskodik az ellátásukról. Az üdülőváros egész évben működik. Egy-egy gyerek 40 napot tölt itt. S hogy tanul- mánvaihan ne maradion el. ősztói tavaszig korszerű, jól­felszerelt iskolába jár. Genadij Alekszejevics Po­pov 25 éves, mosolygós, meg­nyerő modorú fiatalember. Szverdlovszkban lett történe­lemtanár, majd a Komszomol városi bizottságán dolgozott. Három évvel ezelőtt onnan irányították ide, s ma ő a Törekvés altábor vezetője. Fe­lesége a tábor iskolájában német nyelvet és irodalmat tanít. Mint minden nevelőt, Rima Jakovlevát, a szőke, csinos voronyezsi történelem- tanárnőt is a Komszomol küldte erre a fontos munká­ra. Második éve dolgozik itt, a tábor Komszomol-szerveze- tének a titkára. Ok ketten vettek pártfogá­sukba bennünket, hogy be­mutassák ezt a csodálatos gyermekparadicsomot. Miközben a tiszta, világos, kényelmesen bútorozott és felszerelt hálószobákat, ta­nulószobákat járjuk, sok ér­dekességet hallunk tőlük. A Fekete-tenger partján ezernyi úttörőtábor van, aho­vá bármely gyermek eljut­hat. Az Orljonok azonban csak az úttörőcsapatok leg­kiválóbbjait látja vendégül. Amikor a gyerekek megér­keznek — útiköltségüket az állam fizeti —, ruháik rak­tárba kerülnek. Helyettük egységes ruházatot ée fclsze­úttörö-selyemsapkát például csak az orljonokisták visel­hetnek. Büszkék is rá. Egy- egy gyerek 40 napos üdülése 140 rubelbe kerül. Ezt a költ­séget iß az állam viseli. Egy kiállítási terembe lé­pünk be. A gyerekek képek­kel, egyéb dokumentumokkal mutatják be, hogyan üdülnek és hogyan fejlődött a tábor. Mintegy húsz lány és fiú kap közre bennünket. Vilá­gosbarna rövidnadrágot, koc­kás inget viselnek. — Te honnan jöttél? — kérdezzük egy fekete, csillo­gószemű kislánytól. — Kamcsatkáról! — Én volgográdi, én moszk­vai, én szverdlovszki, én omszki, én szahalini, én vla- divoszloki vagyok — sorol­ják aztán a többiek is, hogy melyik országrészből kerültek ide. Egy penzai kisfiú a tábor napirendjéről beszél: — Ébresztő után zászlófel­vonás, reggeli, aztán délig fürdés a tengerben. Sok csó­nakunk van. Ebéd után pihe­nés, aztán foglalkozás a kü­lönböző szakkörökben. Este mozi, színház, vagy mi ren­dezünk vetélkedőket, kultúr- versenyeket. — Milyen szakkörök van­nak? — Sokféle. Rádiós, fotós, tengerész, földrajz, zene, tánc, turista, gépkocsivezető, sütö- főző meg még más körök. Mihdenki merjtalálja azt, ami legjobban érdekli. — Ti milyen szakkör tag­jai vagytok? Válasz, helyett nagy neve­tés. Kiderül ugyanis, hogy ők „kollégák”, az újságíró szakkör tagjai, az üdülőváros lapjának munkatársai és szer­kesztői. Interjút akarnak ve­lünk csinálni. Amikor ez megtörténik, jutalmat ka­punk. Eléneklik nekünk a ma­guk komponálta újságíró-in­dulót. Az udvaron, a sporttéren kékmelegítős fiúk és lányok vívják az izgalmas kosárlab­da-, kézilabda-, röplabda- és tenisz-mérkőzéseket. — Focira még itt nincs jó hely — mondja egy mozgé­kony, szöszke srác, majd büszkén hozzáfűzi —, de már épül a stadion. 6000 ülőhely lesz benne. — A múzeumigazgató várja Önöket, szeretné, ha megte­kintenék Orljonok Lenin-mú- zeumát — mondja Popov elv­társ. Nos, a múzeum igazgatója és munkatársai — úttörők. Szakszerű magyarázatokkal vezetnek körül bennünket a Lenin életét, munkásságát be­mutató tablók, fényképek, dokumentumok között. Min­den múzeumi anyagot az itt üdülő gyerekek gyűjtötték össze. Természetesen ők is dolgozták fel. Amikor elérke­zik a váltás ideje, mindig át­adják a tennivalókat az utá­nuk következőknek. Ez az önállóság nemcsak a szép múzeumokra, hanem az üdülőváros egész életére jel­lemző. Orljonok életét a gye­rekek által választott nagy­tanács irányítja. S az altábo- rok élén is egy-egy tanács áll. A gyerekek önállóan dön­tenek jóformán minden kér­désben. S bizony gyakran szi­gorúbbak, mint a nevelők. Nem tűrik a fegyelmezetlen­séget, a tábor minden tagjá­tól határozottan megkövetelik a rájuk bízott feladatok pon­tos végrehajtását. Rima Jakovlevával és Ge­nadij Popowal Orljonok jö­vőjéről beszélgetünk. Az üdü­lőváros tengerparti területét 4,5 kilométernyi hosszúságúra akarják kiterjeszteni. Ujr.bb modern altáborokat építenek, hogy 1970-re már egyszerre 6000 gyerek élvezhesse az üdülőváros nagyszerű létesít­ményeit. Láttuk, épül már a szép erdei nyári színház. < épül a politechnikai épület is. Itt eszterga- és marógépek, szerszámok, motorok és egyeli technikai eszközök állna;* majd a gyerekek ügye uj- nek a fejlesztése sacig."lati­ban. A nevelők számára pe­dig kilencemeletes szállódul építenek. Búcsúzáskor a sasfiókák körülfognak bennünket. Az üdülőváros indulóját éneklik. A dal arról szól, hogy mily nagyszerű ez a tábor, s hogv az övék a jövő, és nekik keli tovább vinni azt a vörös zász­lót, amit a nagy október, a polgárháború, majd a Nagy Honvédő Háború hősei a ma­gasba emeltek. — Üdvözlet a magyar út­törőknek! Sok sikert, jó ta­nulást kívánunk nekik! — kiáltják végül. A kék selyemsapkás, fehéi - tages, vörösnyakkendős orljo­nokisták egyik csapatával másnap a hős városban, No- vorosszijszkban találkoztunk. Harminckét autóbuszban húz­tak el mellettünk az úton. s vidáman integettek. Kirán­dulni vitték őket, hogy minél többet lássanak, ismerjenek meg hazájukból. (Folytatása kövétkétikj A

Next

/
Thumbnails
Contents