Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-08 / 238. szám

2 napló 1966. OKTÓBER 8. A DÍVSZ irodájának közleménye Október 15-én lesz két éve annak, hogy az amerikai agresszorok és lakájaik kivégeztet­ték Nguyeen Van Troi fiatal vietnami haza­fit, mert részt vett a vietnami nép felszaba­dító harcában. Ebből az alkalomból a De­mokratikus Ifjúsági Világszövetség irodája újabb felhívással fordul a világ demokrati­kus ifjúságához, az öt világrészben lévő va­lamennyi tagszervezetéhez, hogy mindenféle formában fokozzák politikai és anyagi támo­gatásukat, amelyet a vietnami népnek és ifjúságának nyújtanak az amerikai agresszió ’eilen vívott igazságos harcában. A DÍVSZ irodája felhívja valamennyi or­szágban működő tagszervezeteit és a baráti szervezeteket, hogy’ október 15-ét tegyék em­lékezetessé a fiatalok sokrétű megmozdulásá­val, nagygyűlésekkel, előadásokkal, utcai tün­tetésekkel, fényképkiállításokkal, aláírás- gyűjtéssel, pénz és orvosi felszerelés gyűjté­sével stb., azzal a céllal, hogy fokozzák a vi­lág fiataljainak a mozgósítását az amerikai agresszió ellen, és szolidaritását Vietnam­mal. Október 15-e .alkalmából a DÍVSZ egy kiáltványt tesz közzé, amely megerősíti viet­nami tagszervezeteinek helyes állásfoglalását. Megemlékezve Nguyen Van Troi hősi halá­láról, a DÍVSZ egy levelezőlapot és egy fe­kete könyvet bocsát forgalomba, amely le­leplezi az amerikai agresszorok vietnami bűn- cselekményeit. Megkezdődtek a jugoszláv —algériai tanácskozások B e 1 g r á d : Pénteken dél­előtt a jugoszláv kormány új- belgrádi épületében megkez­dődtek a hivatalos jugoszláv— algériai tanácskozások. A meg­beszéléseken részvevő jugo­szláv küldöttséget Joszip Broz Tito. a JSZSZK elnöke, az algériai delegációt pedig Huari Bumedien, az Algériai Forra­dalmi Tanács és az algériai kormány elnöke vezeti. Az algériai államfő kíséretében van a többi között Buteflika külügyminiszter is. Néphadseregünk hadgyakorlata A Magyar Néphadsereg csapatai, a kiképzési év befejezése­ként, többnapos hadgyakorlatot tartottak, amelyet meg­tekintett a párt és a kormány több vezetője is. Képünkön: Kállai Gyula, a kormány elnöke és a vendégek let a hadgyakorlaton. Ggy hét a világpolitikában l Johnson manőverei a maniiai haditanács előtt 1 Változatlanul hűvös a francia—amerikai viszony 1 Wilson külpolitikai veresége a munkáspárti konferencián Fock Jenő fogadta az osztrák parlamenti küldöttséget Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese, pénteken az Országházban fogadta a Pius Fink vezetésével hazánk­ban tartózkodó osztrák parlamenti küldöttséget. A delegációt pénteken fogadta Karádi Gyula, a kül­kereskedelmi miniszter első helyettese is. Vietnami jelentés TTTa az elmúlt hetekben M~t megsokasodtak az an- golszász hatalmak gondjairól közzétett kommentárok a világsajtó­ban, az elmúlt hét nap ese­ményeit összefoglalva, beve­zetőben továbbra is a John- son-kormányzat és a Wilson- kabinet helyzetének rosszab­bodására kell rámutatnunk. Erhard bonni kancellár — úgy tűnik — washingtoni lá­togatásával időt nyert ellen­feleivel szemben, s egyelőre lecsillapodtak a körülötte dúlt politikai viharok. Az ENSZ-ben folytatódtak a két oldalú megbeszélések, ame­lyek során Péter János kül­ügyminiszterünk Dean Rusk- kal, az amerikai diplomácia vezetőjével tárgyalt nemzet­közi problémákról és a két „Johnson imádsága* országot érintő kérdésekről. Brazíliában ellenjelölt nél­kül Costa E. Silva táborno­kot, a reakciós „kemény vo­nal” vezéralakját választot­ták elnökké, akinek jövő év márciusában esedékes hiva­talba lépéséig még éle? har­cokkal számolnak L,atin- Amerika legnagyobb orszá­gában. Indonéziában megkez­dődött Subandrio volt mi­niszterelnök-helyettes és kül­ügyminiszter pere a külön­leges katonai bíróság előtt — miközben Djakartában folytatódnak a szélsőjobbol­dali diáktüntetések a hátráló Sukarno ellen. A változatlanul bonyolult és a Vietnam elleni imperia­lista agresszió miatt éleződő nemzetközi helyzet esemé­nyei közül néhányat tekint­sünk át részletesebben is. Naponta öt-hatezer dezertált katonát tartóztatnak le a saigoni hatóságok A VNA hírügynökség a nyugati sajtó jelentéseket ösz- szefoglalva rámutat, hogy a dél-vietnami kormánycsapa­tokban elharapózott dezertá­lások elleni kampány során a saigoni hatóságok az utóbbi időben naponta 5—6000 sze­mélyt tartóztattak le. Ezzel kapcsolatban utalnak arra, hogy jelenleg havonta 15 000 ember menekül el a saigoni rendszer katonaságából. Hírek Indonéziából: Rendelettel (eloszlatták a nemzeti frontot Az Antara arról tájékoztat, hogy elnöki rendelettel fel­oszlatták egész Indonéziában az 1959-ben megalakult nem­zeti frontot. A djakartai különleges ka­tonai bíróságon befejeződött Subandrio volt külügyminisz­ter kihallgatása. Subandrio megismételte azt az állás­pontját, hogy tavaly angol— amerikai intervencióra számí­tott. Nyilatkozat a szovjet—kínai diákcsere felfüggesztéséről Közbenjárás Amióta — júniusban — Juan Carlos Ongania tábor­nok szabályos katonai pucs- csal lemondatta dr. Arturo Illia elnököt és átvette a hatalmat Argentínában, a washingtoni külügyminisz­térium „várakozó álláspon­ton” van. Az igazság az, hogy az Egyesült Államok számára kissé kínos az egész ügy. Az amerikai kormány ugyanis többször kijelentet­te, hogy elítéli „a választott kormányok katonai megdön­tését” és az erőszakos úton hatalomra került tiszti re- zsimekkel gyakorlatilag nem áll szóba. Ehhez képest meglepően aktívan támogat­ta Castelo Branco tábornok brazíliai puccsát annak ide­jén, most pedig sokasodnak az arra mutató jelek, hogy a washingtoni State Depart­ment — ahogy ezt várni lehetett —, a keblére öleli a Buenos Aires-i katonai rezsimet. íme a bizonyság: néhány „nappal ezelőtt Jacob Javíts republikánus szenátor azt követelte, Washington tart­sa be ígéretét és szüntesse be az Argentínának folyó­sított segélyt. A külügymi­nisztérium magasrangú ve­zetői nyilatkozataikban „el- sietett”-nek, „forrófejű”-nek minősítették a szenátor kö­vetelését. A Newsweek cí­mű hetilap mór azt is tud­ja, miért. Az Amerikai Ke­reskedelmi Kamara nagy­hatalmú üzletemberei me­morandumban kérték az amerikai kormányt: tanú­sítson jóindulatot az „üz­leti életnek, az amerikai be­ruházásoknak kedvező po­litikát folytató” Ongania- kabinet iránt. Hogy mivel érdemelte ki a tábomokelnök az Ameri­kai Kereskedelmi Kamara közbenjárását? Legutóbbi intézkedése például az volt. hogy a katonai erők beve­tésének, valamint behívó- parancsok kiküldésének ki­látásba helyezésével elfoj­totta 270 000 fémmunkás sztrájkját. Moszkva: A Szovjetunió ielső- és középfokú szakokta- ásügyi minisztériuma pénte­ken a következő nyilatkoza- :ot juttatta el a Kínai Nép- köztársaság moszkvai nagy­követségéhez: Ez év szeptember 20-án a Kínai Népköztársaság felső- oktatási minisztériuma érte­sítette a pekingi szovjet nagy- követséget arról, hogy a „kul- túrforradalommal” kapcsolat­ban a Kínai Népköztársaság kormánya elhatározta, szüne­tet rendel el a diákok és as­piránsok tanulmányában és javasolta, hogy a Kínai Nép- köztársaságban tanuló szov­jet diákok 10—15 napon belül utazzanak vissza a Szovjet­unióba. A minisztérium szükséges­nek tartja, hogy sajnálkozá­sát fejezze ki amiatt, hogy a kínai fél egyoldalú dönté­se miatt félbeszakadnak az említett diákok tanulmányai. Ennek ellenére a miniszté­rium, a kínai fél döntésének figyelembe vételével, utasítást adott minden szovjet diák­nak és aspiránsnak, akik a Kínai Népköztársaságban ta­nulnak, hogy október 10-ig térjenek vissza a Szovjetunió­ba. A kölcsönösség elvealap­ját! a minisztérium felhívja a nagykövetség figyelmét, hogy a szovjet felső- és középfokú szakoktatásügyi minisztérium, valamint a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia úgy döntött: szünetet rendel el a szovjet főiskolákon és tudományos kutatóintézetekben tanuló kínai állampolgárok oktatásá­ban. A szovjet fél elvárja, hogy a szóbanforgó kínai ál­lamipolgárok 1966. októberé­ben elhagyják a Szovjet­uniót. A VNA hírügynökség most adott hírt arról, hogy szep­temberben Dien-ban térségé­ben egy 5 napos csata során a szabadságharcosok az el­lenség támadását visszaverve hatszáz amerikai és dél-viet­nami harcost tettek harckép- j telenné. * A Vietnammal kapcsolat- j ban csütörtökön elhangzott két megnyilatkozással, John­son amerikai elnök sajtóérte­kezletével és Brown angol külügyminiszter úgynevezett béketervével kapcsolatban sok tinta folyik a nyugati sajtó­ban. A kommentárok meg­egyeznek abban, hogy a szép szavaknak nem sok esélyük van a sikerre, amíg nem kö­vetkezik be változás a tettek­ben. A New York Times pénte­ken Johnson elnök ázsiai utazásáról vezércikkében így ír: egyik kézben békeajánla­tok — a másikban gyilkolás, gyújtogatás, a növényzet meg­semmisítése, rombolás, bom­bázás. Az eredmény nyilván­valóan az lesz, hogy ezek köl­csönösen megsemmisítik egy­más hatékonyságát. A Chicago Tribune szerint Johnson ázsiai körútja során valószínűleg villámlátogatást tesz Dél-Vietnamban is. Ezt az AP véleménye szerint biz­tonsági okokból nem közük előre. A hírügynökség való­színűnek tartja, hogy John­son egy-két órás látogatást tenne október 23-án, a mani­iai értekezlet előestéjén a Da Nang-i támaszponton, majd a VDK elleni bomba tá­madások kiinduló pontjául szolgáló egyik repülőgépanya- hajó fedélzetén tárgyalna a katonai parancsnokokkal. Az amerikai hivatalos sze­mélyiségek üdvözölték Brown kezdeményezését. Ugyanakkor a moszkvai rádió megállapí­totta, hogy az „új" javasla­tok csupán a már ismert amerikai „békejavaslatok” i másolatát jelentik. Kina-barát japán diákok megverték az AHahata pekingi tudósítóját A Pravda tokiói tudósítója beszámol arról a véres inci­densről, ami szeptember 19- én történt Pekingben az Aka- hata pekingi tudósítója és a Japán KP irányvonalát el­lenző négy Pekingben tanuló japán diák között. A négy japán diák behatolt a tudósító szállodai szobájába és clszedtc tőle jegyzeteit, va­lamint azoknak a japán diá­koknak a leveleit, akik a Ja­pán KP irányvonalát védel­mezték. A négy huligán ez­után „a forradalmi erőszak” nevében, mintegy két órán át ütlegelte a tudósítót. Az incidens oka az volt, hogy az Akahata pekingi tu­dósítója bírálta a Pekingben tanuló japán kommunista diákok egy csoportjának gyű­lését, amely a Japán Kommu­nista Párt politikája ellen irá­nyult. ’ A Japán KP Központi Bi­zottsága a szóbanforgó négy japán diákot kizárta a párt­ból. Az amerikai külpolitika szorongatottságának már nem egyszer voltunk tanúi, külö­nösen Vietnammal kapcsolat­ban. A november elején meg­rendezendő részleges kong­resszusi választásoknak a Johnson pártjára várható ked­vezőtlen eredményei arra kényszerítették a Fehér Ház lakóját, hogy látványos lépé­sekkel bizonyítsa „vietnami békeakaratát” és ezzel lecsil­lapítsa az agresszió ellen til­takozó amerikai választókat, s ugyanakkor port hintsen a világközvélemény szemébe. Ehhez tartozott a Washington­ban járt Marcos Fülöp-szigeti elnök javaslata egy maniiai csúcskonferenciára, amely kéz detben a vietnami konfliktus „békés rendezésének” cégérét viselte. — de csupán néhány óráig. Kiderült, hogy csak az Egyesült Államok oldalán Dél-Vietnamban hadat viselő országok hajlandók részt ven­ni a „maniiai csúcson”. John- sonnak azonban az amerikai választások előestéjén min­denképpen szüksége van egy olyan fórumra, ahol az állító­lagos „békeszándékot” de­monstrálhatja — ezért a washingtoni diplomácia min­dent elkövet ennek a maniiai csúcsértekezletnek összehozá­sáért, még ha azt most kény­telenek is voltak október vé­gére halasztani. Sőt, az elnök október 17-én kezdődő maniiai utazását összekapcsolja az USA-val szövetséges hadviselő országok, köztük Uj-Zéland, Ausztrália, Dél-Korea, Thai­föld és Malaysia meglátoga­tására. A maniiai „haditanácsot” — mert nevezhetjük-e másként a tervezett konferenciát — McNamara hadügyminiszter dél-vietnami és délkelet-ázsiai körútja „készíti elő”. Minden­esetre az igazi amerikai szán­dékot jelzi McNamara szerdai bejelentése, amelyben újabb félmilliárd dolláros pótkiadást kért hadirepülőgépek vásárlá­sára és elmondta, hogy a Pen­tagon 1968. júniusa után is számít a vietnami háború fo­kozására ... Ezek után már nem is kell kommentár ahhoz a jelentéshez, amely hírül ad­ja, hogy Johnson elnök a viet­nami békére szólító pápai fel­hívás évfordulóján templomba ment és imádkozott a bé­kéért .. i Ugyanazon a napon négyszáznál több amerikai repülőgép bombázta a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság falvait;.. ,Hűvös szívélyesség“ Johnson szemfényvesztése — hogy csak az államfőknek kijáró sétára emlékeztessünk, amellyel az elnök a Washing­tonba látogató francia külügy­minisztert megtisztelte a Fe­hér Ház kertjében — a Couve de Murville-lel folytatott tanács közősökön sem járt sikerrel. A hűvös szívélyesség közepette folytatott tárgyalások után a nemzetközi poltika legfonto­sabb kérdéseiben — mint Vietnam, a NATO, — to­vábbra is alapvetően külön­bözik a francia és az amerikai álláspont. Hírek szerint Couve de Murville megismételte azt a francia véleményt, hogy Vietnamban az amerikai csa­patok kivonásának bejelen­tésével kell kezdeni a béke­tárgyalásokat — ilyen ame­rikai lépés nélkül nem vár­ható a konfliktus rendezése. Hozzátehetjük, hogy az elmúlt napokban Vietnamban elhang­zott megnyilatkozások is az amerikai betolakodók távozá­sának szükségességét hangsú­lyozták: az amerikai agresz- szorok léptek vietnami földre, nekik kell távozniok! Couve de Murville nagy ro- konszenvet tapasztalt az ENSZ ben Franciaország jelenlegi politikája iránt, a francia— amerikai viszonyban azonban nem következett be enyhülés. Vereség Brightonban Az angol munkáspárt ötna­pos konferenciája is tükrözte azt a mély válságot, amely­ben Nagy-Britannia és a mun­kásoknak hátat fordító mun­káspárti kormány vergődik: — A munkáspárti kormány bérbefagyasztási politikája el­len tüntető tömegek kiáltása behallatszott a konferencia- terembe. s csütörtökön két súlyos vereség érte a Wilson- kormányt. Pedig Wilson is az egeket hívta segítségül, a bib­liából olvasott fel részleteket politikájának igazolására, azonban két döntő kérdésben mégis leszavazták. Az egyik határozat követeli, hogy a kormány négy éven belül szá­molja fel a „Szueztől keletre” vállalt kötelezettségeket, vagy­is azokat a katonai terheket, amelyeket Anglia — szövet­ségben az USA-val — Adentől Singapurig vállalt magára. A másik határozat azt követeli a kormánytól, hogy határolja el magát az amerikai, agresz- sziótól és kérje a Vietnami DK bombázásának azonnali, feltétel nélküli megszünteté­sét. Ilyen előzmények után Brown angol külügyminiszter­nek nem lesz könnyű az ENSZ-ben és Washingtonban 1 támogatni az amerikai agresz- ' szív külpolitikát... Újabb berlini mi egyezmény Három és fél hónapos szü­net után október 10-től, hét­főtől kezdve újabb egyezmény lép életbe, amely a demokra­tikus Berlin és Nyugat-Berlin közti határforgalmat szabá­lyozza. Az erre vonatkozó megállapodást az NDK kor­mányának és a nyugat-berlini szenátusnak a megbízottai csütörtökön Nyugat-Berlinben alá is írták. Az egyezmény értelmében sürgős családi események (születés, esküvő, halál, élet- veszélyes megbetegedés) al­kalmával nyugat-berlini pol­gárok azonnal felkereshetik az NDK fővárosában élő köz­vetlen rokonaikat. Az egyez­mény 1967. január 31-i ha­tállyal jár le. Mint a Reuter jelenti, Mar- tadinata tengernagy, Indoné­zia Pakisztánba kinevezett nagykövete helikopter-szeren­csétlenség áldozata lett. Há­rom pakisztáni katonatiszttel együtt Djakartából Nyugat- Jávára utazott. A főváros kö­zelében helikopterük lezu­hant, mind a négyen szörnyet haltak. Martadinata hosszú időn át haditengerészeti mi­niszter volt.

Next

/
Thumbnails
Contents