Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-08 / 238. szám
1966. OKTÓBER 8. napló 3 A Megyei és Városi Tanács VB együttes ülése (Folytatás az 1. oldalról) élelmiszerértékesítés, A munkabérek mellett az egyéb személyi jellegű jövedelmek öt év átlagában mintegy 510 millió forinttal növelték a lakosság bevételét Ezekből a társadalombiztosítási készpénzjuttatások, mint táppénz, családi pótlék stb., 24 százalékkal emelkedtek. A biztosítottak száma ugyanis a tervidőszak alatt 178 ezerről ezer főre nőtt. A több- ermekes családok életkörül- nSnyeinek javítása érdekében k<M alkalommal emelték a csliádi pótlékot, öt év alatt 252 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki a megyében. A nyereségrészesedések 50 millió forintos évi átlaga mintegy 9 millióval volt magasabb az 1960-ban kifizetett összegnél. A nyugdíjasok száma 16 ezerről 33 ezer főre vőtt a II. ötéves terv időszakában Baranyában. így a nyugdíj címén kifizetett ösz- szegek — az időközbeni emeléssel együtt — az 1960. évi 139 millióról 237 millió forintra emelkedtek. Ezen belül a paraszti nyugdíjak összege 5 millió forintról 45 millióra növekedett. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a paraszti családok jövedelmi forrásai lényegesen változtak. A korábbi, főleg termékértékesítésből származó bevételek aránya csökkent, míg a közös gazdálkodásból és a munkabérből eredő készpénzbevételek számottevően emelkedtek. Megyénk parasztságának szocialista szektorokból származó jövedelme az országos arányoknál gyorsabban fejlődött. A készpénzes jövedelmeken belül még mindig a legjelentősebb tényező az árueladásból származó készpénzbevétel, ami főként a háztáji termelésből származik. A háztáji gazdaságokból származó termékek mennyiségileg Is jelentősek, ugyanis a szabadpiaci értékesítéssel együtt a megye mezőgazdasági termelésének mintegy 32 százalékát adják. Különösen a háztáji állattartás jelentős: az időközbeni csökkenés ellenére 1965-ben a felvásárolt vágómarha 37, a tojás 73, a tej 44 százalékát tette ki. A paraszti lakosság összjövedelmében o termelőszövetkezetektől kapott készpénzes részesedés öt év alatt négyszeresére nőtt, s ez a gazdálkodás, valamint a tagság munkavégzésének javulását jelzi. A termelőszövetkezetekben a jövedelemelosztás korábbi, kizárólag munkaegység szerinti elosztás helyett egyre inkább a pénzbeni munkadíjazás és az ezzel összekapcsolt pénzbeni és természetbeni premizálás felé halad. A megye lakossága az elmúlt öt esztendőben jövedelmének 76 százalékát fordította áruvásárlásra. Csaknem 40 százalékkal emelkedett az belül például a kávéfogyasztás közel hétszeresére nőtt, a kakaó- és csokoládé-fogyasztás másfélszerese lett Hasonló irányzat volt a vendéglátóiparban is, főként a köz étkeztetés javára. Nem kötötte le következetesen a lakosság vásárlóerejét a ruházati kereskedelem. Ennek részben az volt az oka, hogy a rendelkezésre álló árualap jelentős hányadának árszintje nem volt arányban az áruk használati értékével, s így ezek csak a készletrendezési árleszállítások alkalmával találtak vevőre. Másrészt a nagyobb jövedelmű vásárlóréteg kielégítésénél adódtak problémák, a rendelkezésre álló áruk minőségi és választéki hiányosságai miatt. Fejlődésében a vegyesdparcikkek pénzlekötő szerepe volt legerőteljesebb. Főleg a nagyértékű, tartós fogyasztási cikkek forgalma erősödött, ami egyben a vásárlók igényváltozására is utal. A lakosság áruvásárlásra fordított kiadásainak főbb jellemzői megszabják a jövedelem lekötését szolgáló feladatokat is: a jó áruválaszték a legnagyobb vonzerő, ezt kell kiegészíteniük a rugalmasabb kereskedelmi módszereknek, a jól szervezett árusítási kampányoknak, vásárlási kedvezményeknek, különféle kapcsolt juttatásoknak, különösen akkor, ha az eddigi területi elhatárolás által kiiktatott verseny az új gazdaságirányítási rendszerben megindul. A szolgáltatások igénybevételére jövedelmének mintegy 13 százalékát használta fel 1965-ben a lakosság. A szolgáltatásokra fordított ösz- szegek 1960 óta mintegy 30 százalékkal nőttek. Ezt a következők magyarázzák: a közszolgáltatások körében — a háztartások gépesítése miatt — a villamos energia lakossági igénybe vétele több mini kétszeresére nőtt, de jelentősen emelkedett a vezetékes gázszolgáltatás is. Fejlődött a helyi autóbuszközlekedés, mely Pécs és Komló viszonylatában mintegy 66 százalékkal lett magasabb, 1960-hoz képest. A kulturális szolgáltatások iránti igények, a rádióelőfizetők és a színházi nézők számának mérsékeltebb emelkedése mellett, a televíziós készülékek száma tizenötszörösére emelkedett. A helyi tanácsi és kisipari szolgáltató üzemek tevékenysége a számottevő fejlődés ellenére sem tudta a növekvő lakossági igényeket a helyi iparpolitikai tervekben előirányzottak szerint teljesíteni. Az egyes szolgáltatási ágak sürgős fejlesztésének szükségességére utal, hogy még az ez évi előirányzatok szerint is például a méretes tevékenység 57 százalékát, az ipari Szovjet ismeretterjesztő előadók Pécsett A TIT Országos Központjának meghívására huszonhét tagú szovjet turistacsoport érkezett Magyarországra. A csoport valamennyi tagja a szovjet ismeretterjesztő hálózat előadója. A vendégek tegnap Pécsre is ellátogattak, s ennek során több előadás megtartását vállalták. Azonkívül ellátogattak a város néhány kulturális intézményébe, és gazdasági központjába. Sz. A. Seselgene, a Litván Mezőgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársa, az Állami Gazdaságok Baranya megyei Igazgatóságának laboratóriumát kereste fel s elbeszélgetett Margittay Lászlóval, a laboratórium vezetőivel, valamint munkatársaival. Délután pedig a Technika Házában előadást tartott az agrokémiai tudományok időszerű kérdéseiről. L. G. Orlori kandidátus, a biokémiai kérdésekről, P. N. Petrenko, az Ukrán Főügyészség Kollégiumának tagja, a „Törvényhozás a családról é* válásról a Szovjetunióban” címmel tartott előadást. A városi Művelődési Házba Sz. J. Macejke, a Litván Népművelési Minisztérium inspektora látogatott el, és a Litván SZSZK-ban folyó népművelési munkáról beszélt. K. L. Mes- keviáni, a tbiliszi egyetem dékánhfelyettese a szovjet felsőoktatásról, S. D. Kucsukid- ze, a Puskinról elnevezett Állami Pedagógiai Főiskola, a pedagógiai tudományok kandidátusa, a szovjet ifjúság kommunista neveléséről beszélt. V. Ny. Molcsanov, a tulai Párttörténeti Intézet párttörténeti tanszékének vezetője, a történettudományok kandidátusa a pártiskolán „A XXIII. kongresszus és a párt vezető szerepének növelése” címmel tartott előadást. A vendégek közül többen ellátogattak a KISZ-iskolára is, ahol a szovjet ifjúság nevelésének kérdéseiről folytattak vitát az iskola növendékeivel. javítások 56 százalékát, az építési-szerelési munkák 27 százalékát a magánkisipar látja el. A beruházási eszközök felhasználását a közeljövőben ezért főleg a méretes tevékenység, az autó-motor, az elektroakusztikai gépek javításának fejlesztése énlekében lenne kívánatos szorgalmazni. Az elmúlt ötéves terv időszakában megyénk lakossága 17,6 milliárd forintot kitevő bevételéből 505 millió Ft-ot takarított meg. A megye takarékbetét-állománya 1965 végén 768 millió forint volt. A paraszti eredetű betétek részaránya öt év alatt 5 százalékkal emelkedett. A falusi hitel- szövetkezetek betétállománya mintegy tízszeresére nőtt. A takarékbetétek elhelyezésének célját az elmúlt öt évben nagyrészt házingatlan, lakásépítés és az életkörülmények könnyítését előmozdító, tartós fogyasztási cikkek beszerzése képezte, de számottevőek voltak az autóvásárlásra és a külföldi vagy hazai üdülésre szánt összegek is. Az egyenletes és jó jövedelemmel rendelkező paraszti rétegeknél biztonsági tartalékolások is mutatkoznak (pl. az öregségi nyugdíj kiegészítésére), ugyanis a hitelszövetkezeteknél az erősen növekvő betétek mellett, csak kismértékű a hitelkihelyezés. Épülnek a szükséggórék Megoldják a kukorica tárolását a pécsi járásban Az elmúlt ősz kukorica-betakarítási tapasztalataiból a jelek szerint leginkább a pécsi járás termelőszövetkezetei vonták le a tanulságot. Akkor a szűk tárolókapacitás miatt a termés egy része tönkrement. Most a tavalyihoz hasonló a termés, a tsz-eknek mégis jóval több kukoricát kell tárolniok, mert időközben 14 termelőszövetkezeti takarmánykeverő üzem — a tizenötödik most próbaüzemei — kezdte meg működését a járásban. Mindez gyors cselekvésre késztette a tsz-eket. Ezekben a napokban a járás 22 termelőszövetkezetében építik a téglatalpas górékat, illetve a favázas, úgynevezett szükséggórékat. Az 1965. évi górékapacitás 935 vagon volt a járásban, vagyis összesen 145 góréval rendelkeztek a tsz-ek. Ezekben a termésnek még a felét sem tudták elhelyezni. A másik felét szakszerűtlen körülmények között pajtákban, gépszínekben, vagy a szabad ég alatt prizmákban tárolták. Ez okozta a sok romlást. A járásban 64 góré épül fel ezekben a hetekben, — jórészük már készen áll — melyek 506 vagonnal növelik a tsz-ek kukoricatároló kapacitását. Ezek többsége szükség- góré, földbe ásott faoszlopok adják a vázát, oldalai drót- háló-borításúak. fedelük többnyire szalma. Élettartamuk maximum 10—15 év. de átmenetileg igen jó szolgálatot tesz nek, s költségük egy-két év alatt megtérül. A pogányi tsz tavaly 30 vagon kukoricát „tárolt” prizmázva. szabad ég alatt, most hét górét épített 42 vagon kapacitással. De több górét épített Pellérd. Ujpetre. Belvárdgyula és Szabadszentkirály is. Az összes termés elhelyezését azonban még az új górék sem oldják meg a járásban. Ezért mintegy 130 vagon kukoricát szénaszárító-berende- zéseken — azért csak ennyit, mert az idén csaknem minden szénaszárítón széna van — további 190—200 vagon kukoricát pedig szükségmegoldásként gépszínekben fognak tárolni. Ez utóbbit csak ott alkalmazzák, ahol több. legalább 3—4 gépszín van, s a tárolás nem megy a gépek állagmegóvásának rovására. Hétfőn délelőtt a pellérdi Uj Barázda Tsz-ben bemutatták a gépszín alatti szellőztetése® kukoricatárolás szakszerű technológiáját, s az ehhez szükséges berendezések házilagos elkészítését, és használatát A pellérdi módszer újdonsága, hogy a berendezés nem földbe épített, hanem 8 föld felszínén helyezkedik el és helyszínen szétszedhető, illetve bárhol összerakható. Egy gépszín alatt 30 vagon kukoricát tudnak tárolni. A nyitott gépszínt dróthálóval íon- ták körül. Az Uj Barázda Tsz építőbrigádja a járás többi tsz-einek is vállalta a légcsa- torna-berendezés legyártását. Egy garnitúrát 15 ezer forintért készítenek el. A bemutató alkalmából öt megrendelést kapott a tsz. Tehát a tavalyi 935 vagonnal szemben az idén mér 1771 vagon csöveskukoricát tudnak szakszerűen tárolni a oécsi járás szövetkezetei. A gépszín természetesen nem tekinthető végleges tárolóhelynek, hisz azt más célra gyártották, ezért 1967-ben még mintegy 650 vagonnal kell növelni a járás tárolókapacitását, hogy a kukorica betakarítása ne okozzon évről évre visszatérő gondot a közös gazdaságoknak. A takarékszövetkezetek az új mechanizmusban Pécsi írók Székesfehérváron A Magyar írók Pécsi Csoportja és a Jelenkor szerkesztő bizottsága ez év őszén több irodalmi estet rendez Dunántúl nagyobb városaiban is. Ma este Székesfehérvárra látogatott Bertha Bulcsu József At- tila-díjas író, Csorba Győző, József Attila-díja6 költő, Thie- ry Árpád író, Pákolitz István József Attila-díjas költő és Szederkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesztője. Az irodalmi esten műveikből olvasnak fel. Pénteken délelőtt Pécsett tartotta ülését az Országos Takarékszövetkezeti Szakbizottság. A Tudomány és Technika Házában megrendezett ülésen Nagy Sándor, a Baranya megyei MÉSZÖV elnöke, a szakbizottság elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Pál József, a SZÖ- VOSZ főosztályvezetője tartotta meg beszámolóját arról, hogyan érvényesüljenek a gazdasági mechanizmus reformjának irányelvei a jövő munkájában a takarékszövetkezeteknél. Kimondotta, hogy a takarékszövetkezetek főfeladataként a lakosság pénzeszközeinek betét útján való összegyűjtését és a lakosság részére a mezőgazdasági termeléssel, a fogyasztási cikkek beszerzésével, a lakásépítkezésekkel kapcsolatos kölcsönök nyújtását szabják meg. Dr. Pál József beszámolójából kitűnt, hogy jelenleg az országban 368 takarékszövetkezet és 208 kirendeltség összesen 1922 község lakosságának számára nyújt pénzügyi és kapcsolódó szolgáltatásokat. A szövetkezetek működési körzetében 3,5 millió lakos él, ami az ország lakosságának csaknem 35 százaléka. A takarékszövetkezetek 420 ezer tagot számlálnak. A betétállomány elérte az 1,4 milliárd forintot, amit 240 ezer betétkönyvben helyeztek el. Mivel jelenleg a takarék- szövetkezetek csak székhelyükön, illetve a kirendeltségeken végezhetnek betétgyűjtést és visszafizetést, s csak szűkös körben meghatározott betétfajtákat fogadhatnak el, szükség lenne arra, hogy kezelhessék a magán- személyek csekkszámláit, folyószámláit és az egyéb betétfajtákat is. így ugyanis a körzet minden községéből növelhetnék pénzügyi alapjaikat és az önsegélyezés útján maradéktalanul kielégíthetnék tagjaik kölcsönigényeit. Ez a megoldás egyben elősegítené a posták és a takarék kasz- szák közötti, a népgazdaság számára is hasznos betétnövelési verseny kibontakozását. A szövetkezetek kölcsönál- lománya 555 millió forint, amiből 115 millió forint építési és 56 millió forint pedig termelési kölcsön. A szövetkezet kölcsönnyújtó tevékeny- : ógének szélesítése, hatásköre bővítésének érdekében is szükség van néhány kérdés rendezésére: miért nem kaphat a tsz-parasztság — a bérből élőkkel azonos feltételekkel — a magasabb értékű tartós fogyasztási cikkek beszerzésére áruvásárlási kölcsönt, vagyis hitellevelet, s miért nem adhatnak ki ilyen kölcsönöket saját pénzeszközeikből a takarékszövetkezetek. Célszerű volna a magánház építkezéseknél az OTP- vel azonos értékű , 40 000 forintnyi kölcsönök folyósítása a jelenlegi 15 000 forint helyett. Ugyancsak kívánatos a telepítési célokat szolgáló termelési kölcsönök összegének és visszafizetési idejének növelése. Az Országos Takarékszövetkezeti Szakbizottság tagjai délután megtekintették Pécs nevezetességeit, ma, szombaton pedig ellátogatnak a napokban átadott bólyi és harkányi takarékszövetkezet új székházába. T zenegy pécsi zenepedagógus kinevezése A művelődésügyi miniszter főiskolai tanárnak nevezte ki Antal Györgyöt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zene- és énektanárképző szakára. Emellett megbízta a zene- és énektanárképző szak pécsi tagozatának vezetésével Ugyancsak a főiskola zene- és énektanárképző szakának Dé- csi tagozatára kapott kine' e- zést Agócsy László, valamint M. Graef Matild, akik docensi rangban tanítanak majd A pécsi tangozat öt újonnan kinevezett adjunktusa: Bán«y József. Bánrévy Antal, Sassy Iringó, Szesztay Zsolt és Tóth Lajos. Ezenkívül Borsay Pál. Marosné Bállá Mária és Mar- tyn Ferencné tanársegédi „kinevezést kapott. Diákok a konzervfelepen A Bánki Dónál utcai tanulók eredményei A Szigetvári Konzervgyár — tekintettel az idei jó termésre és a gyár létszámhiányára — a tanév elején felkereste a Pécsi Bánki Donát utcai Gimnáziumot, és segítséget kért az iskolától. A gyár ugyanis 25 termelőszövetkezettel kötött termelési szerződést, s ha segítséget nem kap, akkor vagy a termelőszövetkezetekben vagy a gyárban feldolgozatlanul pusztul el a zöldség és gyümölcs egy része. A Bánki Donát utcai Gimnázium segített a gyáron. 200t—200 diák egy-egy hétig dolgozott a konzervg'-ár szent- 1c; inci telepén. £ munka befejeztével a gyár értékelte a diákok segítségét. Eszerint a 14 osztály két hét alatt 1 millió 200 ezer forint értékű munkát végzett. Ezért összesen 45 00 ) forint munkabért kaptak '-.5 vagon paprikát szeleteltek ci lecsónak, s ennek nagy része exportra megy. Tekintettel a várakozáson felülj eredmén' - re, a gyár, valamint az skoia KISZ-szervezete a legjobb munkát végző három osztálynak — sorrendben a III. c- nek, a IV. c-nek, valamint a IV. e osztálynak — 500, 300, illetve 200 forint pénzjutalmat adott. 4 l L %
