Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-06 / 236. szám

1966. OKTOBER 6. napló 3 Modern gépek évszázados utakon A közlekedés hajszálerei Milliós károkat okoznak az elhanyagolt földutak Kevés híján két és félezer kilométer hosszú mezei út van Baranyában, ezer kilo­méterrel több, mint amennyi műút a megyében található. Több ezer traktor, vontató, kombájn és teherautó járja őket szüntelenül, s csak száz­ezer métermázsákban fejezhe­tők ki azok a tehermennyisé- gek, amelyeket évente rajtuk szállítanak. A szekér eltűnik, az út marad Egy-egy kiadós esőzés után a földutak járhatatlan sárten­gerré válnak. Nem is olyan régen, amikor a parasztsze­kér volt a legfőbb szállító- eszköz falun, ez nem okozott leküzdhetetlen problémákat Igaz, a i,vendégmarasztalóH sár akkor is megviselte a lo­vakat, de azért csak elboldo­gultak. Egészen más a helyzet azóta, amióta a nagyüzem do­minál, s a fogat háttérbeszo­rult. Ma már a mezei út is a gépesítés egyik részproblé­mája. És bár igaz: Szuper Zetor is elmegy ott, ahol a ló maszakadtából elhúzta a sze­keret, nem közömbös azonban a kérdés: vajon milyen áron megy el? Mennyibe kerül az a mezőgazdaságnak? A fontosabb dűlőutak még Mária Terézia idején vagy még előbb alakultak ki és most is olyan állapotban van­nak, mint évszázadokkal ez­előtt. Elavult, s gyakorlatilag használhatatlan egy seregnyi híd is. A Megyei Tanács épí­tési és közlekedési osztálya 580 hidat tart számon Bara­nyában, és ebből hivatalosan is rossznak minősít 274 — fából, téglából, tégla- és kő­boltozatból épült hidat. Meg­jegyzi, hogy e hidak három tonnánál többet nem bírnak ki, tehát csak a gyalogosok és parasztszekerek használhat ják. A traktorok, kombájnok, csak a jó hidakon mehetnek át, ezért kisebb-nagyobb ke­rülőkre kényszerülnek, Rugó, tengely és csapágy Hogy a sáros és kátyusföld utak milyen károkat okoznak, arról semmiféle adat nincs. Ángyán István, a Megyei Gépjavító Állomások főmér­nöke szerint a rossz út miatt elsősorban a rugók használód nak el. Idő előtt tönkremegy a tengely, a csapágy, a kor­mányszerkezet és a gumi Véleménye szerint a rossz út kb. egynegyed résszel megrö­vidíti a traktor, illetve von­tató élettartamát, ennélfogva kb. egynegyed résszel emel­kednek a javítási költségek is. Több, mint 1100 közúti for­galomra alkalmas traktor és 1237 pótkocsi van ma a bara­nyai termelőszövetkezetek bir­tokában, s egy traktor főjaví­tása 22 ezer, a pótkocsié pe­dig 13—14 ezer forintba ke­rül. Tekintve, hogy három évenként szokták generálja­vításra küldeni a traktorokat, pótkocsikat, óriási összegek szerepelnek a listán. Ötszáz kilométer — hatvanezerért Az óriási javítási költségek­hez képest a Bólyi Állami Gazdaság nevetségesen ala­csony összeget, évi 60 ezer forintot fordít 500 kilométer összhosszúságot kitevő föld- úthálózatának karbantartásá­ra. Első hallásra nem is akar­ja elhinni az ember, hogy annyiért is jó állapotban le­het tartani a sok mezed utat, a gazdaság főkönyvelő je azon­ban meggyőző számokkal operál. Elmondja, hogy 120 forintot költenek csak egy kilométer útra, hiszen nem je­lent olyan sok munkát a kar­bantartás. Évente legalább kétszer tárcsázni, fogasolni, simítózni az utat, nem olyan nagy dolog, különösen akkor nem, ha a traktor — a meg­munkálandó föld felé tart­va — egyébként is gyakran húz maga után diszktillert, tárcsát. Az út karbantartásá­ra tehát felhasználhatók az üresjáratok is. Bár a bólyi gazdaságnak nincs nyilvántartása arról, hogy milyen haszonnal jár az utak fenntartása, egy-egy ál­talános adatból mégis le le­het vonni néhány következte­tést. A legfontosabb: 1961-ben a gazdaság útjainak 40 szá­zaléka még kezeletlen volt. Abban az időben a gazdaság 6 millió forinttal költött töb­bet gépjavításra, alkatrészek pótlására, mint ma. A bólyi gazdaság földútjai ma olyan simák, mint a be­ton, s egy órával a nagyobb esők után, már járhatók. A jó úttal magyarázható, hogy a gazdaság teherautóinak élet tartama nagyobb, mint az AKÖV-öknél használt teher­autóké, pedig az utóbbiak csak ritkán mennek rá aföld- utakra. Majd 2000-ben Noha a bólyiak módszere nem új, hiszen voltak hason­lóra példák, a régi falvakban is, a termelőszövetkezetekben nem terjedt el ez a szokás. A mohácsi járásban például csak két tsz-ről hallani, hogy törődik az útjával: sombere- kiről és a dunaszekcsőiről. A dunaszekcsőiek tolóle­mezt vásároltak a tavasszal Tizenegyezer forintba került, s újabb 30 ezret költenek ta- lajegyengetésre ebben az év­ben. Egy Szuper Zetor vagy annál ersőebb traktor 20—25 munkanapját veszi igénybe ez a tevékenység évenként. A tsz főkönyvelője bizonyítja, hogy amióta megvan a tolóleimez, nincsenek gépi töréseket oko­zó bakhátak, s nemcsak az alkatrész felhasználásában fognak elérni tetemes meg­takarításokat, hanem meg­gyorsult és könnyebbé vált a szállítás is. Tizenegyezer forint igazán nem sok egy tsz számára, te­hát minden gazdaság követ­heti a bólyiak vagy sombere- kiek példáját. Kissé más a helyzet a hidaknál. Egy kor­szerű, 7 méter széles vasbe­ton híd beruházási költsége 300—350 ezer forint, sokkal több, mint amennyit az átla­gos tsz saját zsebből elbír. A hídépítés tehát csak állami segítséggel mehet végbe. Negyven hidat építettek, il­letve korszerűsítettek az el­múlt öt évben. Ha így halad­nánk; hét újabb ötéves terv­re, tehát 35 esztendőre vol­na szükség ahhoz, hogy a megye mind a 274 rossz híd- ját kicseréljük. Valamikor 2000-ben érnénk el azt az ál­lapotot, amit ma 1966-ban ideálisnak tartunk. Olyan perspektíva ez, amely ellen fel kell vennünk a küzdelmet. Magyar László A Pannónia bisztró Megérkezett a Kossuth Lajos utcai új Pannónia bisztró be­rendezéseinek nagy része. A bútorok, hűtőpultok és a már­ványlapos asztalok szerelését megkezdték és előreláthatólag a jövő hónap elejére befejezik. 4 Foto: Erb Az élet iskolája A fiatalok vállalata Ahol a dolgozók 95 százaléka nő - Az átlagéletkor 23 év Egymillió lyukkártya Két éve alakult a Számítás­technikai és Ügyvitelszervező Vállalat pécsi telephelye, de ma is ott húzódik meg az Építők Tüzér utcai munkás- szállásán, egy felvonulási épü­letben. A dolgozók átlagélet- kora azóta 21 évről 23-ra emelkedett, a gépteremben szorgoskodó nők ujja talán egy árnyalattal sebesebben mozog. Mesélik, hogy egy látogató, enyhe rosszallással megkér­dezte egyiküket: mit olvas a kartársnő? Ugyanis feltűnt neki, hogy a kislány nagyon el van merülve valami füzet­ben, és oda sem nézve, szó­rakozottan ütögeti a billen­tyűket ..; A „füzet” a Bara­nya megyei Építőipari Válla­lat anyagkönyvelését tartal­mazta, annak adatait vitte át lyukkártyára a tettes... Az Építőipari Vállalat volt az első ügyfél. Ma már 15— 20 vállalat üzemszeivezésének gépesítését végzik bérmunká­ban, egyedül egész Dunántú­lon. Komoly szám ez még akkor is, ha e vállalatok több­ségével ők keresik a kapcso­latot. Hiszen az üzemszerve­zés gépesítése mindössze tíz éve folyik intenzívebben Ma­gyarországon. A telephely létszáma 127 fő, köztük mintegy 100 a fiatal. Ezek a középiskolát éppen el­végzett fiatalok — nagy ré­szüknek ez az első munka­helye — éppen úgy megáll­ják a helyüket a termelés­ben, mint azok a dolgozók, akiknek a felnőttségben már van gyakorlatuk. Soron kívül Hatalmas kátyúit és óriási por borítja a Megyeri utat. Pe­dig meglehetősen nagy a forgalom az úton, hiszen számos raktár és telephely található ezen a ré­szen. Nem segíti a szállítást és a szál­lítmányoknak sem tesz iót a képtelenül rossz úttest. meit ha a gépkocsiveze­tők egy kissé is fi­gyelmetlenül vezet­lek, az alkatrészek, gépek megrongál >d- nak. a M®K gyü­mölcsei pedig matd- nemhogy lekvárként érkeznek a telep­helyre. Az úi vásár­tér és a Kertváros nyugati részének megközelítése érde­kében is indokolt lenne az úttest so- ronkívüli megjaví­tása. Reiter Tibor KISZ-titkár 24 éves. Felelősségteljes beosz­tásban van, ügyvitelszervező három társával együtt. Mint­egy összekötőként működnek a telephely és a dunántúli vállalatok között, ők tolmá­csolják az ügyfelek kívánsá­gait az ittenieknek, lefordítva a technológiai utasítások nyel­vére. E technológiai utasítá­sok szerint kerülnek kis négy­zet alakú lyukacskák a lyuk­kártya 80 oszlopának egyik- másikába, előírásaikat követ­ve rendeződik naponta meg­felelő sorrendbe a több mint egymillió karton, olyan ez itt. mint egy gyárban, mondja Reiter Tibor, a kooperáló vál­lalatoktól beérkezik a nyers­anyag, mi feldolgozzuk és a táblázógépről már a kész ter­mék jön le. sósak. Férjhezmenés, szülés és a munkából való kiesés. De ez az élet rendje, és szeren­csére nem áll meg Itt a fo­lyamat. A fiatal asszonykák újdonsült anyákként jönnek vissza, amint az idő lejár, és megkomolyodva látnak mun­kához. Az Iskolából újonnan kike­rült lányok bevezetése a ter­melésbe a kiszesek vállára ne­hezedik. Bizony az első idők­ben nem könnyű belátni, mi­ért olyan nagy baj az, ha egymillió lyukkártyából egy- kettő eltűnik... De a tegnap érettségizett kislány is tagja lesz valamelyik ifjúsági bri­gádnak, és előbb-utóbb beil­leszkedik a hasonló korú lá­nyok társaságába. Nyolc ifjúsági brigád van a géptermekben. Versenyben állnak a szocialista címért, és szigorúan szakmai alapon — lyukkártya segítségével szá­mítják ki teljesítményüket... A telephelynek — ez Is életkori sajátosság — még nincs pártszervezete. De Rei­ter Tibor harmadmagával már párttagjelölt, Kiss Sán- domé pedig, mint a két párt­tag egyike, minden segítséget megad a fiataloknak, időnként részt vesz taggyűléseiken is. Reméli, hogy a kongresszus után megalakíthatják az ön­álló pártszervezetet, melyben helyük lesz a KISZ, az ifjú­sági brigádok, a fiatalok leg­jobbjainak. Kéri Tamás Megjelent a kutatási osztály évkönyve fi bányászok biztonságáért A mecseki szénbányák mélyülésével egyre nagyobb számban és intenzitással je­lentkeznek azok a veszélyek, melvek akadályozzák a liász- szén kitermelését. Fokozza a nehézségeket az a tény is, hogy a mecseki bányák dol­gozóinak számos olyan ne­hézséget is le kell küzde­niük, melyek másutt nem je­lentkeznek. Ez a tény tette szükségessé, hogy a Mecseki Szénbányászati Tröszt ter- meló tevékenysége mellett kutatási munkát is végezzen, melynek célja a legbizton­ságosabb technológiák kidol­gozása. E feladatok megol­dására hozták létre 12 évvel ezelőtt a tröszt kutatási osz­tályát, mely azóta rendsze­resen megjelenő évkönyvei­ben számol be évi munká­járól. Az osztály 1965-ben öt té­mával foglalkozott. Ezek: a szilikózis elhárítása, a gáz- és gázkitörésveszély leküzdése, a szénpor- és sújtólégrobba­nások, valamint az öngyulla dásból eredő bányatüzek megelőzése, illetve ezekkel kapcsolatban a bányászati geofizika néhány kérdése. E témacsoportok közül a szilikózisveszély elhárítására, a szénpor- és sújtólégrobba­nások megelőzésére irányuló kutatásokat az osztály az ország valamennyi érdekelt bányavállalata részére vé­gezte. Az évkönyv — az öt vizs­gált téma —, huszonkilenc tanulmányt ad közre. Közü­lük több a külföldi szakem­berek körében is nagy érdek lődést keltett, az osztály nemzetközi kapcsolatai az elmúlt években ugyanis ^ lentősen kibővültek. A csolatok közül, jelentőséget nézve, kiemelkedik a gáz­kitörések leküzdése érdeké­ben létrejött együttműködés a Freibergi Bányászati Aka­démia ásványokhoz kötött gázokkal foglalkozó munka- közösségével. Közvetlen munkakapcsolat alakult ki az Eislebeni Porkutató Állo­mással: egy bányabeli por­gyűjtőgépet közösen is szer­kesztettek. Az osztály nem­zetközi tekintélyére jellem­ző, hogy a múlt év folya­mán 32 külföldi szakember érkezett tapasztalatcsere cél­jából Pécsre. A múlt évi munkát össze­gező évkönyv írásai közül Vékény Henrik Melyinjek­tálási kísérletek fejtésben, Szőnyi György Bányászati porgyűjtőgép kialakítása, Gyurkó István A Hisz sze­nek szerkezetének elektro- mikroszkópos vizsgálata, és Kaurak Róbert A liász sze­nek öngyulladásból eredő tü­zel nek megelőzése és vissza­fejlesztése című tanulmánya érdemel különös figyelmet. A kötetet, mely a Pécsi Szikra Nyomdában készült, gondos és szép tipográfiával, német és orosz nyelvű cikk- kivonatok egészítik ki. A Szovjet Ismeretterjesztő Társulat küldöttsége Pécsett Mind a négy szervező abból a 30 fős csoportból való, amely még 1963-ban, a telep­hely megalakulása előtt egy évvel megkezdte Budapesten szakmai tanulmányait, s mely­nek tagjai ma mindannyian kvalifikált munkakört látnak el. És vajon hány gépkezelőt találunk itt azok közül, akik két évvel ezelőtt megkezdték itt a munkát? Bizony 50 szá­zalékuk, ha „régi” dolgozó. Volt, akit a folyamatosság, az állandó koncentrálás merített ki, néhpny kislányt a munka bonyolultsága késztetett meg­hátrálásra, páran pedig egy­szerűen férjhezmenésük miatt szakították meg munkaviszo­nyukat. Akik ittmaradtak, nem jár­tak rosszul, fizetésük szépen, egyenletesen emelkedik. 900— 1000 forinttal kezdtek, ma egy-két szakmai tanfolyammal a hátuk mögött már megke­resik az ezerhármat, sőt az ezemégyet is, ehhez jön még a havi prémium a teljesít­mény függvényeként, mely el­érheti az alapfizetés 20 száza­lékát. Reiter Tibor a kezdetektől KISZ-titkár, egy évig műszak­vezető is volt a nehéz gép­teremben, így kétszeresen is­meri a lányokat. írhatnám úgy is: a fiatalokat, de a lét­szám 95 százaléka nő. Az élet­korból és a nemből adódnak problémák jócskán, a szoká­— A Magyar Autóklub he­lyi csoportja értesíti a klub tagjait, hogy klubnapot tart október 7-én, pénteken este 6 órakor az Olimpia Étterem- beh. A klubnap nyilvános. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak. baranyai népművelők a váro­si művelődési házban a Lit­ván SZSZK Népművelési Mi­nisztériuma inspektorával cse­rélnek tapasztalatot a népmű­velési munkáról. Az agroké­miai tudomány időszerű kér­déseiről SZ. A. Seselgene, a Litván Mezőgazdasági Tudo­mányos Kutató Intézet kandi­dátusa, a Baranya megyei Ál­lami Gazdaság Igazgatósága munkatársainak mond tájé­koztatót. A Pécsi KÍSZ-isko- lán G. A. Bjélouszon, a Krasz- nodári Politechnikai Intézet nárttörténeti tanszék veze­tője a szovjet ifjúság nevelé­sének kérdéseit ismerteti. A vendégek tiszteletére a TIT Bartók-klubban csütör­tökön fogadást adnak. k A Szovjet Ismeretterjesztő 1 társulat 27 főnyi csoportja < na Pécsre érkezett. A külön- i •öző tudományág művelői a i 1IT megyei szervezete és az i dSZBT vendégeként tartóz- ’ :odnak városunkban, amit i zakmai és politikai ismeret- ( erjesztéssel kötnek egybe. ] Pénteken tíz témából tar- í anak előadást. Szakmai mun- < :ásságuknak megfelelően el- 1 átogatnak a Pécsi Orvostu- í lományi Egyetem Élettani 1 ntézetébe, ahol L. G. Orlova 1 íz orvostudományok kandidé- i usa a biokémia néhány orob t émájáról tart előadás . P. M. ( ’etrenko pécsi jogús okkal s alálkozik és ismertetést ad a zovjet törvényhozásról a csa- ' ádjog alakulásáról. Pécsi és |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents