Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-05 / 235. szám

IMS. OKTOBER 5. 15,5 százalékos forgalomemelkedés napló A kísérlet sikeres Javult a kiszolgálás — Bővült a választék - Ösztönzőbb a bérrendszer Minden eddigi teljesítmé­nyét felülmúlta a Vegyesipar­cikk Kereskedelmi Vállalat az év első nyolc hónapjában. Még nem volt példa rá, hogy az előző évihez képest 15,5 százalékkal növekedjék a for­galom és 45 millió forint ér­tékű árut adjanak el terven felül." A iorgási sebesség ez idő alatt 12 nappal csökkent, s ez 15 millió forintos eszköz­megtakarítást jelent .anélkül, Tio'gy az áruválaszték meg­sínylette volna. Érdemes utánanézni, mivel magyarázható ez az országo­san is kimagasló teljesítmény. Mindenekelőtt azzal, hogy ösztönzőbb lett a bérrendszer. Április 1-től új bérezési rend­szert vezettek be a vállalat 21 nagyobb üzletében. A juta­lékos bérrendszer alkalmazá­sa a hálózati dolgozók 42 szá­zalékát érintette ekkor. A kez­deti tapasztalatok után az új bérezési forma ösztönzőleg hat a forgalom-emelkedésre, mert ettől függ az eladók jö­vedelmének növekedése <—( október 1-től újabb 25 szak­üzletben vezették be a juta­lékos bérezést. A forgalom emelkedésén túl, a vevők ud­variasabb, előzékenyehb ki­szolgálása várható a jutalékos bérrendszertől, mélyben most már a vállalat hálózati dol­gozóinak 60 százaléka érde­kelt. Javult a kiszolgálás. Ezt elsősorban a bolti dolgozók olyan munkaidőbeosztása biz­tosította, amely lehetővé te­szi a létszámnak elsősorban csúcsidőben történő foglalkoz­tatását, de hozzájárult az is, hogy a nagyobb műszaki szak­üzletekben, mint például Pé­csett a Jókai tériben — be­vezették á minta után történő árusítást, valamint a díjtalan házhozszállítást. Bővült az áruválaszték. Pé­csett és Baranyában például minden hazai tv-készülék kap­ható. Hasonló a helyzet más iparcikkekkel is. Hűtőgépek­ből 3—4 féle hazai és külföldi gyártmány, gáztűzhelyből en­nél is több fajta kapható. Apró bútorokból, berendezési tárgyakból új cikkekkel, pú- fokkal, térelválasztó falakkal, gömbvaspolcokkal, kisipari ké­zimunkákkal bővült a válasz­ték. Élénkült a propaganda-te­vékenység. 1965-ben mindösz- sze egyszázalékos forgalom- emelkedés volt a vegyesipar- cikk-szakmában, mert ez az év a sorozatos ruházati kész­letrendezések esztendeje volt. 1966-ban sikerült ismét fel­kelteni a vevők érdeklődését a vegyesiparcikkek, elsősor­ban a tartós fogyasztási cik­kek' iránt. Annak hatására, hogy a vállalat részletes tá­jékoztatót bocsátott vásárlói rendelkezésére, amelyben az OTP hitelakciói feltételeit, a hitellevélre vásárolható cik­kek körét és a kiszolgáló he­lyeket ismertette, több mint kétszeresére emelkedett az akcióba vont áruk forgalma. Hűtőgépből például 1479-et adtak el 1965 első felében, míg idén, ugyanebben az idő­szakban 3450 kelt el. Pannó­nia motorból a tavaly félévi 123-mal szemben idén 377 darabot, gáztűzhelyből az el­múlt év első felében forga­lomba hozott 1846 helyett 3499 darabot értékesítettek. Meggyorsult a helyi terme­lő-kapacitások felkutatása. Az első tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az anyagellátási ne­hézségeket és az időnkénti kapacitáshiányt leszámítva, kevés a hélyiipari vállalatok­ban és szövetkezetekben a kezdeményezés. Mind ez ideig például nem tudtak partnert találni kétsínes függönykamis és gázgyújtó gyártásához. A termelő üzemek húzódozásá- nak fő oka árjóváhagyási rendszerünk ma még bürok­ratikus volta. Egy-egy új áru­cikk féléves utat jár meg üzemből történő kibocsátásá­tól az árjóváhagyásig. Érthe­tő, ha az üzemek lehetőség szerint sokéves, jól bevált és korábban jóváhagyott termé­keket ajánlanak, vagy egyedi megrendeléseket teljesítenek, amelyhez nem kell árjóváha­gyást kérniük. Mindennek el­lenére, meggyorsult a helyi termelőkapacitások felkutatá­sa. Eredményes ■ tárgyalásokat folytatott a vállalat egyebek között a MEGYEVILL-lel, ahonnan újfajta lakberende­zési tárgyak kerültek a bolt­hálózatba. A Belkereskedelmi Minisz­térium az új gazdásági me­chanizmus egyes elemeinek kikísérletezésére jelölte ki a Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalatot. A kísérlet első nyolc hónapjának eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy jól fognak vizsgázni. H. M. SZERKESZTOSEG Vándorol az osztály A Bánki Donát úti Álta­lános Iskola két intézmény­nek ad otthont. Ide járnak a gimnazisták is a szom­szédban épülő új gimná­zium átadásáig, amire csak jövőre kerül sor. Addig az általános iskola egyik osz­tályának vándorolnia kell. így volt ez tavaly egész év­ben már, s igy van az idén is. A „vándorló”, jelen eset­ben a VII. osztály, minden óráját más teremben tölti. Oda megy, ahol éppen tor­naóra van, vagy egyéb ok miatt üres terem áll ren­delkezésre. A gyerekek köl­tözködnek. Most ne gon­doljunk arra, hogy közeleg a fűtés, jobban felöltöznek a gyerekek, s nincs hova rakniok a télikabátot, ha­nem nézzük a jelen helyze­tet: a rajzórára a vonal­zótól kezdve a festékig több mindent kell vinniök, s a legnagyobb jóindulat mellett is történhet hiba: elveszik ez vagy az, tönkre megy a nagy gonddal ké­Hogyan fejlődik a falusi közegészségügy? Példás szervező munka az állami gazdaságokban Elmúlt a nyár, és a KÖJÁL vezetői felsóhajtanak: „Ez jól sikerült P — A megkönnyeb­bült sóhaj indokolt. A nyár, a széleskörű közegészségügyi ártalmak, járványok, mérge­zések melegágya most anél­kül múlt el, hogy statiszti­kájukat szomorú adatokkal kellene teleími. Nem volt egyetlen súlyosabb ételmérge­zés, a higiénikus követelmé­nyek elhanyagolásából kelet­kező komolyabb fertőzés, és ez idáig elmaradt a szokásos évi hat-nyolc gombamérgezés is. Egészségügyi felelősök “ Kétségtelenül a falusi közegészségügyi fejlődésnek nagy szerepe van abban, hogy jól megúsztuk ezt a nyarat — mondja dr. Szűcs Endre, a KÖJÁL igazgató főorvosa. — Ez a fejlődés pedig elsősor­ban az állami gazdaságokban jelentkezett, hála a MEDOSZ és a megyei ÁG-igazgatóság segítségének. Az történt ugyanis, hogy e két szerv összefogott a Kö- JÁL-lal és szervező munká­juk eredményeképpen kiépí­tették az- állandó egészségügyi felelősök hálózatát. Nagyon helyesen mindenütt a viszony­lag legjobban hozzáértő és legtekintélyesebb emberekre Értesítjük kedves vevőinket, hogy „CSEPEL“ járműalkatrész- rak4árunk 1966. november 1—30-ig leltározást tart. Ez idő alatt fenti raktárunkból netel. az árukiadás szü­SOMOGY—ZALA MEGYEI VAS- ÉS MŰSZAKI NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT. KAPOSVÁR esett a választás. Számukra háromnapos, bentlakásos tan­folyamot szerveztek Pécsett. De talán ennél is fontor sabb, hogy a gazdaságoknak azokat a vezetőit, akik leg­többet vannak a munkások­kal, s legközvetlenebb a kap­csolatuk, megfelelő a tekinté­lyük, vagyis a brigádvezetőket szakáganként kéthetes — ugyancsak bentlakásos — tan­folyamra küldték Harkányba. Ott fél évig állandóan cserél­ték egymást a növényterme­lési, állattenyésztési, majd a többi brigádok vezetői. A két hétből egyet mindig közegész­ségügyi tudnivalókkal töltöt­tek el. Ebből három téma kö­ré csoportosították az okta­tást. Ezek: a balesetvédelem és elsősegélynyújtás, általános közegészségügyi ismeretek és végül a mezőgazdasági kémia, vagyis méregkezelés és ha­sonló ismeretek. A pénzt a MEDOSZ és az Állami Gaz­daságok Megyei Igazgatósága adta, az oktatást a KÖJÁL vezetői és munkatársai, vala­mint a siklósi és a pécsi já­rási közegészségügyi felügyelő vállalta. Eredmény? Dr. Szűcs End­re szerint legalább ötven szá­zalékkal nagyobb a rend és a tisztaság minden állami gaz­daságban, főleg a tömegélel­mezést, szolgáló konyhákon. A cél pedig ez: a harmadik öt­éves terv végére az ipari szintet szeretnék elérni a bal­esetelhárításban és a munka- védelemben. De mi a helyzet a tsz-ekben? Lényegében hasonló mód­szert kezdtek el ott is: har­madik éve tart az egészség- ügyi felelősök szervezése. Ná­luk azonban még csak rész­legesek az eredmények. Igaz, emberéletben náluk sem esett kár. Ennek egyik fő oka, hogy például a korszerű nö­vényvédelemhez használt és emberre veszélyes szereket a Szederkényi Növényvédő Ál­lomás munkásai kezelik szak­szerűen. De a kemizálás fej­lődésével előbb-utóbb szükség lesz a tsz-tagok szakértelmé­re is, aminek most még az alapja sincsen meg. A környezet-egészségügy va­lamicskét javult, egyre keve­sebb az olyan falu, ahol ép­pen a tsz központja a legel­hanyagoltabb. A legnagyobo előrehaladás a vízhálózatok kiépítésével történt, mert így egyre több faluban biztosított az egészséges vezetéki víz. Olyan példás esetekre is lehet már hivatkozni, mint a bak- sai tsz munkája. Nemrégen a majorjaikban tizenöt kor­szerű illemhelyét építettek, amire még nem volt példa. Mindezek azonban még egyáltalán nem általánosak. A hagyományos, régi mulasz­tások, a kihordatlan, legye­ket, bűzt terjesztő trágyaraká­sok még mindig megvannak. Nyáron kell a fuvar a mun­kára, télen rossz az út — legalábbis ez a válasz. A köz­ségi orvosok — különösen a legújabb tsz-biztosítási ked­vezmény óta — alig győzik a munkát, nincs idejük a Kö- JÁL-nak segíteni. — A legfőbb baj azonban a tsz-vezetők és a -tagság szemléletében van — mondja dr. Szűcs Endre. — Még min­dig kevesen jöttek rá, hogy az egészséges ember száz szá­zalékkal több munkát végez, mint a beteges, vagy később azzá váló tsz-tag. Tiszta konyhák A falusi közegészségügytől nem szakítható el a földmű- veszövetkezeti vendéglátóipar sem. Erről viszont dr. Jeckel Klárának élelmezéshigiéniai csoportvezetőnek van jó véle­ménye: — Különösen a nagyobb vendéglők, éttermek, valamint az úgynevezett egytálételes italboltok rendje, tisztasága sokat javult, itt-ott mór né­ha kifogástalan. De volt a nyáron ■— és mostanában minden nyáron — egy komoly veszélyforrás is: a tsz-ek sokszor minden en­gedély és feltétel nélkül kony­hát nyitottak a nyárra. Most már azonban a KÖJÁL egy­re inkább eléri, hogy csak a minimális feltételekkel — há­romfázisú mosogatóval, egész­ségügyileg megvizsgált dolgo­zókkal — rendelkező tsz- konyhák működjenek. F. D. Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy GOLYÓSTOLL TÖLTÖ ÉS JAVÍTÓ ÜZLETÜNKET a Jókai tér 9. sz. alól október 5-étőI ÁTHELYEZTÜK a Széchenyi fór 6. sz. alá. (A Háziipari-üzlet fölé) szült rajz, kárba veszik munka. A költözködés értékes perceket rabol el a tanulási időből, nem beszélve arról, hogy a nevelőknek valósá­gos térképet kell szerkesz- teniök, hogy megtalálják a vándorló VII. osztályt. Je­lenleg az iskola egyik leg­jobban viselkedő osztálya a soros, hogy meddig lesz az, a „vándorhónapoktól” függ. Mert nincs az a „kitűnő magaviseletű” diák, aki ne használná ki a lehetőséget a haszontalankodásra. A tények le!rása után még egy megjegyzésre szo­rítkozom: a gyerekek to­vábbtanulásának elbírálása­kor a VII—VIII. osztályban elért eredmény a döntő. Minden lehetőség megvan, hogy ne azt adják a gyere­kek, amit tudnának nyújta­ni nyugodt körülmények között. Valamilyen kivezető utat kellene találni ebből az áldatlan helyzetből. Talán úgy, hogy nagyobb létszá­mú osztályokat szervezné­nek.. Hisz úgyis csak ápri­lisig tart ez. Több. mint 40 gyerek nyugodt tanulásáról van sző. S ami több, nem egy év munkájának ered­ményességéről, vagy ered­ménytelenségéről, hanem a továbbtanulásról, gyere­keink jövőjéről. — hl — Szakadék a házunk előtt Dióspusztán lakom és 3 éve kimosta az utat a víz. Az utolsó eső házunktól 10 mé­terre úgy kimosta a földet, hogy 4—5 méteres szakadék tátong. Gyermekekre és fel­nőttekre egyaránt veszélyes. Eldugott helyen lakom, de re- ménykedek, valaki talán ész­reveszi egyszer és történik valami. Eddig még nem tör­tént Söllei Ferencné Diós puszta ■MIIV tA/M-LA lÁ/itnú li tk / í i/ i/ í bty káJJ v/ú A szocialista kollektíva tiumánuma A Szentlőrinc és Vidéke Körzeti Földművesszövetke­zet vállfaüzemének egyik szór galmas dolgozója Fajcsi Fe­rencné. Családjának szüksége van a keresetére nagyon, hi­szen férje hátgerinc sérülés­sel csökkent munkaképessé­gű, ugyanakkor két gyermek van: az ipari tanuló Feri és a 17 éves Zsuzsi. Zsuzsika augusztus 1-én strandolni ment a szentlőrin­ci strandra. Egyik ugrásé rosszul sikerült, megcsúszott a medence szélén és olyar szerencsétlenül esett — a: egyébként sem túl mély víz­be — hogy a fejét alaposan beverte a medence betonaljá­ba. Este otthon a vacsoránál fájlalta a fejét, de különö­sebb baj még ekkor nem volt. Testvére viccelődve me­sélte, hogy „képzeld anyu, a Zsuzsi azt hitte, olyan ke­mény a feje, hogy betör- ve­le a strand fenekét“. Ké­sőbb, lefekvés után Zsuzsi elájult. Orvoshoz szaladtak, mentőért telefonáltak. A kis­lány a pécsi Idegklinikára ke rült, ahol azonnal megálla­pították a súlyos agyvérzést. A műtét sikerült, viszont Zsuzsinak a jobb fele deré­kig teljesen béna maradt. El­vesztette beszélő- és járóké­pességét, még enni sem tu­dott. A kezelő orvosának kéré­sére édesanyjának minden nap be kellett utaznia Pécs­re a klinikára és tanítania a lányát beszélni, enni, ké­sőbb járni. Ez természetesen azt jelenti, hogy nem tud dolgozni. Az eseményeket nem tud­ta tétlenül nézni a kis váll- faüzerr többszörösen kitünte­tett szocialista brigádja. Kez­deményezésük és példamulá­tásuk alapján 69 dolgozó fel­ajánlotta négy órai munká­jának bérét a bajba jufodíi család anyagi támogatására, így végül is szeptember 2-án — a fizetési napon — Fajcsi Ferencnének 56 nő és 13 fér­fi adta össze az 1620 forintot. Balogh Istvánná I MESZÖV-előadó Á pécsi Fehér ökör Több mint két éve, hogy felépült a déli városrészben az úgynevezett piaci tömb. Az épületek igazán repre­zentatívak és benne a laká­sok modemek, szépek. A la­kóknak mégis nagyon ko­moly problémájuk van. Mi már fordultunk a tanácshoz, a PIK-hez, a KÖJÁL-hoz, a tanácstagokhoz, a rendőrség­hez stb. De komoly és hat­hatós intézkedés még nem történt. A piacnak ebben a sar­kában van a piaci csárda a Pécsi Vendéglátó Vállalat kezelésében, a lacikonyha maszek tulajdonban és a hét többi napján a Baranya me­gyei Vendéglátó Vállalat 34. számú pecsenyesütő és sör- árusító sátra, halasok, bábo­sok, törökmézárusítók sátrai. Ezek az „üzletek” tömegével vonzzák az embereket. Ki kolbászt eszik, ki hurkát és sok-sok sört isznak. (Ez a baj kútfeje). Itt a mi ablakunk alatt, a ház előtt a füvön, a mi lépcsőházunkban esznek, isz­nak, veszekednek. S mivel, hogy a lépcsőházban is ta­nyáznak, el lehet képzelni, milyen piszkot hagynak ma­guk után. Sajnos, már több ízben „összetévesztették” a piac közepén levő létesít­ménnyel és súlyos nyomokat hagyva maguk után köszö­nés nélkül távoztak. Ez sajnos az úgynevezett „piaci csárda” bódénak kö­szönhető. Itt ugyanis kiala­kult a pécsi „Fehér ökör” és környéke Budapesten már régen felszámolták az em­lített helyet, sajnos a jó kezdeménvezés nálunk még nem talált követésre. Már felhívtuk erre a KÖJÁL és más intézmények illetékeseinek figyelmét. Egv helyről, a KÖJÁL-tól vá­laszt is kaptunk: ....... a la­kó k tartsák állandóan zárva a kaput.” Hát kérdem én. meg lehet ezt csinálni ott. ahol 30 lakó van, és akik­hez jönnek és akik mennek is? A házmestert megkérdez­tük, hogy hogyan képzeli a takarítást, ö a következő­ket mondta: ö a munka- szerződésben vállaltaknak eleget tesz, az neki olyan pluszt jelent, amit nem csi­nál egyetlen szaktársa sem. És nem is várható tőle, hogy rendszeresen hajlandó legyen különféle rondaságo- kat takarítani. Ezzel a lakók többsége egyet is ért. Közbenjárásunkra a Köz- tisztasági Vállalat munkásai eltakarítják a szemetet min­den nap délután, ez körül­belül 4 óráig be is fejező­dik és az ablakunk alatti térség „megtisztul’1. A probléma megoldására kétféle javaslatom van: 1. ezeket az „üzleteket”, de i ő- leg a piaci csárdát és a sát­rat helyezzék át a piac ke­leti oldalára és ezzel a na­gyobb baj meg lenne old­va. 2. Az épület piac felőli oldalára építsenek egy kb. 45 méter hosszú — egy ka­puval ellátott ideiglenes drót­kerítést. Annál is inkábo, mert az építkezés idején volt ilyen. Ilyen formában ha­zunk eleje meg lenne kí­mélve a buszra várók, az étkezők és főleg a söröző-bo­rozó, verekedő emberek kö­zelségétől. Kérem az illetékeseket, hogy egy nagy ház lakóinak érdekében sürgős intézke­dést hozzanak. Vagy Béla A t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents