Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-26 / 253. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek * Dunámon napló ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács Iqpjq________ XX III. ÉVFOLYAM, 253. SZÄM ARA 50 FILLÉR 1966. OKTOBER 26., SZERDA Pártunk bizton számíthat a bányászkommunistákra Őszinte számvetés A Mecseki Széntröszt pártértekezlete Kedden reggel, a vasast Pe­tőfi Sándor Kultúrotthonban, közel háromezer bányász-kom­munista képviseletében, 203 küldött részvételével, összeült a Mecseki Szénbányászati Tröszt pártértekezlete. A tröszt párt-, gazdasági, és tö­megszervezeti vezetői mellett részt vett az értekezleten dr. Nagy József, a Megyei Párt- bizottság titkára, Putics Jó­zsef, a Központi Bizottság munkatársa, Földes Andrásné, a Megyei Pártbizottság osz­tályvezetője, Neubauer Jó­zsef, a komlói pártbizottság titkára és Bogár József, a Szakszervezeték Megyei Ta­nácsának vezető titkára. A pártértekezlet elnökének Gyorsok Istvánt, az Északi bá­nyaüzem vezetőjét választot­ták. A felsoroltakon kívül az elnökségben foglalt helyet Ko­vács István, a Mecseki Érc­bányászati Vállalat párttitká­ra, Nagy Dezső Kossuth-bá- nyaá szocialista munkacsapat­vezető, a „Szocialista munka hőse”, valamint Énekes Jenő és Horváth Dezső veterán párt tagok. IS agy jelentőségű változások Gyorsok István elnöki meg­nyitója után a pártértékezlet a pártbizottság írásos beszá­molója alapján kezdte meg a munkát. A Mecseki Szénbá­nyászati Tröszt pártbizottsága a volt pécsi és komlói trösz­tök egyesülését közvetlenül megelőző időben alakult. s így mindössze három éves múltra tekint vissza. Ez a há­rom esztendő azonban alapjai­ban módosította a mecseki bányászkodás jellegét. Csak néhány a fontosabb események közül: elkészült Zobák-akna, áttértek a négynegyedes ter­melésre, Kossuth-bányán ki­alakították a nagy koncentrá­ciót. s ugyancsak ebben az időszakban kezdődött meg a „ korszerűtlen, gazdaságtalanul dolgozó nagymányoki, mázai, :'Tetve hidasi üzemek leállí­tása. Mindez azt jelenti, hogv a széntröszt kommunistáinak o beszámoló által értékelt idő­szakban a rendkívüli felada­tok egész sorát kellett meg- 'l^cni. A Mecseki Szénbányászati "'-oszt ma Baranya megye leg- -agyobb gazdasági egysége. T-Tozánk szénbányászati vál­lalatai között — a létszámot és a termelés mennyiséget te­kintve — a második, a ter­melési érték alapján pedig az első helyen áll. Különösen gyors volt a fejlődés az el­múlt öt esztendőben. A má­sodik ötéves terv során az összes termelés 52 százalékkal nőtt. így a mecseki tröszt ma az ország széntermelésének 14 százalékát adja. A pártbizottság beszámoló­ja a nagyarányú fejlődés rész­letes elemzése mellett beha­tása foglalkozott a további A pártbizottság újonnan megválasztott titkára, Stier József elvtárs. előrehaladást akadályozd hiá­nyosságokkal is. Jelentős vál­tozás állt be a munka- és üzemszervezés terén, mégis — egy közelmúltban készült felmérés bizonysága szerint — nem kevesebb, mint 116 millió 345 ezer forint értékű gép fekszik a bányaüzemek­ben kihasználatlanul jelenleg is. A III. ötéves terv felada­tait ismertetve a beszámoló az új gazdasági mechanizmus­ra való felkészülés, valamint a rendelkezésre álló erők és eszközök maradéktalan ki­használásának fontosságát hangsúlyozta. Tízezer brigádtag A termelés korszerűsödésé­vel párhuzamosan jelentős változások történtek a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyei terén is. A II. ötéves terv a tervezett évi 2 szá­zalékos bérfejlesztéssel szem­ben évenként 2,5 százalékos béremelkedést hozott. Száz­millió forintot fordítottak munkavédelemre, felépült a minden igényt kielégítő me- szesd és komlói munkásszál­lás, s évről évre jelentős volt az új, modem lakáshoz jut­tatott bányászok száma is. A tröszt előtt álló felada­tok sikeres végrehajtásában nagy szerepük volt az üzemi párt-alapszervezeteknek, KISZ és szákszervezeti aktíváknak, s az egyre népszerűbb szocia­lista brigádmozgalom több ezer résztvevőjének. Jelenleg közel tízezer bányász dolgo­zik a szocialista brigádmozga­lom keretei között, s a szo­cialista módon dolgozni jel­szó mellett mindinkább ér­vényre jut a tanulással és a szocialista emberhez méltó életmóddal kapcsolatos köve­telmény teljesítése is. A beszámoló az eredmények mellett őszinte, tárgyilagos hangon tárta fel mindazokat a hiányosságokat, melyek ma még a gazdaságirányítás és az emberekkel való bánásmód te­rén tapasztalhatók, s így nagy­szerű alapot biztosított az al­kotó vitára. A hozzászólások sorát Ko­vács László Kossuth-bányai küldött nyitotta meg A szer­vezési változtatások, korsze­rűsítések eredményeiről be­szélt, majd a modern kis­gépek tömeges alkalmazását hiányolta. Az elővájási sebes­ség fokozása érdekében jelen­tős beruházásokat eszközölnek az üzemek, ugyanakkor olyan egyszerű kisgépekből, mint a TH-csavarhúzógép nem tud­nak elegendőt biztosítani. La­katos János szabolcsi küldőt! a vájárszakma sajátosságairól besaät Minden bányaüzem ismeri a megbetegedett és ki­öregedett föld alatti munká­sok súlyos problémáját: eze­ket az embereket az egészség- ügyi vizsgálatok alapján el­tiltják a föld alatti munká­tól, ugyanakkor az ötven-, sőt nemegyszer százszázalékos fizetés-veszteségükről senld sem gondoskodik. Jazbintsek Vilmos az üzemi önállóság fontosságáról beszélt. Kérte, a létszám- és normarendezést bízzák a helyi vezetőkre. A munkaszervezés terén az öt­napos munkahét és a nyolc­órás munkanap bevezetésének (Folytatás a 3. oldalon) Félmilliárdot fordítanak Pécs levegőjének tisztítására — Év végére üzembe helyezik az Erőmű harmadik pernyeleválasztó berendezését — Zöldesítik az újhegyi salakdombot és környékét — Ipari gőzellátás a város üzemeiben A Pécsi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás munká­jában központi helyet foglal el a város levegőjének tisz­taságáért folyó küzdelem. Eb­ben minden elképzelhető esz­közt igénybevesznek, többek között az Egészségügyi Mi­nisztérium vöröskeresztes re­pülőgépét is, amely évente összesen 15 órát tölt Pécs lé­giterében. Az elmúlt napokban több­ször elzúgott a város felett a pécsiek által már jólismert gép, melyet a komlóiak is láthattak, hiszen azzal a fel­adattal tartózkodott a leve­gőben, hogy Pécs és Komló térségében, szennyezett és ke­vésbé szennyezett területeken pontos méréseket végezzen a szilárd szennyezőrészek nagy­ságrendjéről. A vizsgálat el­lenőrző jellegű volt, miután már részben üzemelnek az erőmű pemyeleválasztó beren­dezései és a KÖJÁLÉ szak­emberei pontos mérések alap­ján akartak meggyőződni az azóta elért javulásról. A pon­tos adatok egy hét múlva ér­keznek csak meg, dr. Szabó Lajos főorvos szerint azon­ban feltétlen javulást kell ki­mutatniuk. A levegőt leginkább szeny- nyező üzemek az egészség- ügyi szervek ösztönzésére óriási összegeket költenek a szennyeződés megszüntetésére, megelőzésére. Az okozott szennyeződés mértékének megfelelően a Hőerőmű ilyen­irányú beruházásai a legjen- tősebbek. Amikor elkezdték az elekrostatikus pemyelevá- lasztó berendezések felszere­lését 60 millió deviza forint felhasználását tervezték. Az­óta beépítettek egy szovjet és egy NDK gyártmányú be­rendezést. Hasonló NDK per- nyeleválasztó-berendezés szere­lése és üzembehelyezése most folyik. A munka előrehala­dottsága szerint az év végéig üzembehelyezik az erőmű harmadik pemyeleválasztóját is, s ezzel a minimálisra csökken az üzem által a vá­ros levegőjében okozott szeny- nyeződés. A Hőerőmű után a Szénbá­nyászati Tröszt következik hasonló célt szolgáló beruhá­zásaival. A tröszt a régi erő­mű salakdombjának szétmo- sásával lehetővé tette a 75 méter magasról felényire „apadt” domb és környékének zöldesítését. A Köztisztasági Vállalat kocsijai már hordják rá a fedőréteget, az alaptalajt a tavasszal telepítendő növé­nyek számára. A Porcelán- gyárban is sokat tesznek a levegőszennyeződés csökken­téséért. Bevezették az ipari gőzellátást és igyekeznek tel­jes egészében rátérni a gáz- kemencés égetésre. A Bőr­gyár, Húspari Vállalat és a Oementáruipan Vállalat ugyancsak áttért az ipari gőzellátásra, telepeiken nincs egyetlen füstölgő kémény sem. A Sörgyárnál ugyancsak kö­zös kazántelep fogja megol­dani a gyár gőzellátását és a környező intézmények meleg­vízfűtését. Az elmondottak alátámaszt­ják azt a reményt, hogy ja­vulást bizonyítanak majd a most elvégzett mérések, ez azonban nem von le semmit abból a tényből, hogy a hely­zet még mindig súlyos és ép­pen ezért minden üzemnek, intézménynek és hivatalnak, amelyet illet, segítséget kell nyújtania a jövőben is a KÖJÁLL munkájához. Az év eleie óta 28,5 millió utast és 10,2 millió tonna árut továbbított a Pécsi Vasútigazgatóság Műszaki konferenciát tartot­tak kedden délelőtt a Fécsi Vasútigazgatóságon. A megje­lent mozgalmi és szakvonali vezetők előtt dr. Szabó Tibor igazgató tartott beszámolót. A harmadik negyedévben végzett munkát értékelve el­mondotta. hogy az a személy- szállítás csúcsforgalmi idősza­ka volt és 2 százalékkal több utas elszállításáról kellett gondoskodni, mint a múlt Tanácskoznak a bányász-kommunisták. nyáron. Az év eleje óta 28,5 millió fizető utas vette igény­be a Pécsi Vasútigazgatóság személyszállító vonatait. óz idei nyáron tovább növeke­dett a nemzetközi személyfor­galom is, különösen az Adria, illetve a Balaton irányában. Most az a legfontosabb fel­adat. hogy a vasút személy- szállító járműveit gondosan előkészítsék a téli forgalomra. Az áruszállítás vonalán a kiegyensúlyozottság jellemez­te a Pécsi Vasútigazgatóságot a harmadik negyedévben. A bázis-időszakhoz képest 120 ezer tonnával, a tervhez vi­szonyítva 38 ezer tonnával több árut továbbítottak, ami 1,6 százalékkal meghaladja az előirányzatot. A javuló teher­kocsi-ellátottságra való tekin­tettel. az őszi csúcsforgalom során sem tervez a vasút az áruszállítást korlátozó külön­leges intézkedéseket. Különö­sen akkor nem kerülhet ilyen­re sor. ha a szállíttató üze­mek, vállalatok a vasárnapi rakodásokkal jobban elősegí­tik a rendelkezésre álló szállí­tó kapacitás kihasználását. A vasúti közlekedés gazda­ságosságának javítása több racionalizálási intézkedést tesz szükségessé. A megfelelő köz­út kiépülésének idejére terve­zik a Sellye—Drávasztára— Zaláta vasútvonalrész meg­szüntetését. Sor kerül néhány keskenynyomtávú vonal meg­szüntetésére is. A gyenge for­galmú állomásokon megszün­tetik a kocsirakományos áruk kezelését. Az elért jó eredmények ér­tékelésén túlmenően részlete­sen foglalkozott a beszámoló a vasutas dolgozók dnszerü feladataival, kiemelve a vo­natközlekedési tervek jobb végrehajtását, a menetrend- szerőség javítását.

Next

/
Thumbnails
Contents