Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-26 / 253. szám

2 napló 1966. OKTÓBER 2fc Mm delegáció érkezett Budapestre Pompiliu Macoveinek, a Román Szocialista Köztársa­ság Művelődés- és Művészet­ügyi Állami Bizottsága elnö­kének vezetésével kedden ro­mán kulturális küldöttség ér­kezett Budapestre. A delegá­ció fogadásira a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ilku Pál művelődésügyi miniszter, továbbá a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a Külügyminisz­térium több vezető beosztású munkatársa. Jelen volt a repülőtéren Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete is. A kül­döttség itt-tartózkodása során megtárgyalja a két ország közötti kulturális kapcsolatok néhány időszerű kérdését. Magyar—francia egyezmény A Magyar—Francia Kultu­rális Vegyesbizottság 1966. július 28-án kötött kulturális, valamint műszaki és tudomá­nyos együttműködési egyez­ménynek megfelelően október 17—21 között Párizsban ülése­zett. A bizottság kidolgozta a két ország kulturális, tudo­mányos és műszaki együtt­működési programját az 1967 —68-as évekre. A magyar küldöttséget dr. Rosta Endre, a kulturális kapcsolatok inté­zetének ügyvezető elnöke, a francia küldöttséget Jean Basdevant, a francia külügy­minisztérium kulturális és műszaki főosztályának igazga­tója vezette. A szívélyes lég­körben lefolyt tanácskozáson megelégedéssel állapították meg az eddigi cserék eredmé­nyességét és elhatározták, hogy ezeket a jövőben fej­lesztik. A kulturális munkatervben a többi között előírták az egyetemi cserék fejlesztését, magyar etnográfiai kiállítás megrendezését Párizsban, francia grafikai kiállítás ren­dezését Budapesten és a rá­dió-énekkarok cseréjét. Terv­be vették a kiadói tevékenység fokozását is. A most első íz­ben kidolgozott műszaki-tu­dományos munkaterv előirá­nyozza rendszeres tudományos és műszaki kapcsolatok léte­sítését, valamint a két ország által közösen megállapított szektorokban ösztöndíjasok és küldöttségek cseréjét. A két fél elhatározta, hogy ez év végéig francia műszaki doku- mentácius központot nyitnak Budapesten. Indoné?iai helyzetkép Újabb tüntetéssorosat Sukarno ellen Mielőtt, múlt szerdán a Subandrio-tárgyalást ítéletho­zatalig elnapolták, a volt mi­niszterelnök-helyettes és kül­ügyminiszter 45 perces beszé­dében egytől egyig tagadta az ellene felsorakoztatott váda­kat, s csak annyit ismert el, hogy mint ember, hibákat ő is elkövetett: „Jól tudom, hogy az új rendszer sem úsz- sza meg tévedések, hibák nél­kül” — mondotta. A hírügynökségek emlé­keztetnek rá, hogy Subandrio nem volt hajlandó másokat is belekeverni az ügybe. Elő­zőleg a djakartai sajtójelen­tések azt jósolták, hogy a Su- bandrio-perben más vezetőket is vád fog érni, Sukarno el­nököt beleértve. A keddi djakartai lapok ar­ról adnak hírt, hogy november 15-én állítják katonai vész­törvényszék elé Omar Dhami tábornokot, a légierők volt vezérkari főnökét, most ezzel összefüggésben találgatják, hogy Dhani vall-e majd Su­karno ellen Achmad hadnagy, a Su- bandrio-per főügyésze, a Com­pass című katolikus lapnak adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy „sok indonéz új­ságírót is katonai törvényszék elé állítanak a szeptember 30-a akcióban való részvétel vádjával, mihelyt a kabinet­Páncélos* 1 Elutaztak az amerikai üzletemberek miniszterek elleni eljárásokat lefolytatták” Mint már jelentettük, ked­den a Kami jobboldali egye­temi akciófronthoz tartozó diákok évfordulós nagygyűlést rendeztek Djakartában. A szónokok ötezer főnyi hallgatóság előtt gúnyolták Sukamo elnököt, azzal ösz- szefüggésben, hogy egy évvel ezelőtt szervezetüket betil­totta. „A Kami azonban mégis él és növekszik”. Az egyik szónok felszólította Su­harto tábornokot, semmisítse meg hivatalosan is a Kami betiltására vonatkozó elnöki határozatot — amit egyéb­ként soha sem léptettek élet­be. A diákvezérek végül is elhatározták: összpontosított tüntetés-hadjáratot indítanak Sukamo ellen „mindaddig, amíg az elnök nem számol be teljes mértékben a szep­tember 30-a akcióhoz vezető fej leményekről”. Lapzártakor érkezett Subcmdriót halálra ítélték Mint az AFP és a UPI je­lenti, a djakartai különleges katonai bíróság Subandrio volt miniszterelnök-helyettest és külügyminisztert halálra ítélte. botrány A bonni kormány lázasan vizsgálja a részleteit annak az 1957—58-ban kirobbant botránynak, amely a Hispa- yTjlP—Suiza svájci cégtől ren­delt páncélkocsik miatt tört ki. A legújabb fejlemények szerint Strauss, akkori had­ügyminiszter utalást kapott két helyről is arról, hogy a páncélosok rendelése alkal­mából előkelő bonni szemé­lyiségeket megvesztegettek. A megvesztegetés összege az adatok szerint több mint 18 millió márkára rúgott. Strauss időközben kijelentette, hogy bár kapott figyelmeztetést, de sohasem nyújtottak át neki olyan listát, amely az állítólag megvesztegetettek neveit tartalmazta volna. A két nyugatnémet folyóirat, a Spiegel és a Panorama azt írja, hogy az egész rendelés megvesztegetés következté­ben történt és még sokkal botrányosabb dolgokra ke­rült sor, mint később a Star- fighter-programnál. A Spie­gel azzal vádolja Strausst, hogy sem az államügyészsé­get, sem saját minisztériu­mának apparátusát nem kap­csolta be a vizsgálatba. A lap szerint csupán Adenauer akkori államtitkára, Otto Lenz hárommillió márkát kapott a Hispano—Suiza cég­től és nem lehet tudni, ezt a pénzt saját magának tar­totta-e meg vagy továbbad­ta pártjának, a CDU-nak. A Spiegel szerint az ügyből a Néróét Szövetségi Köztársa­ságnak 200 millió kára volt. A közvélemény érdeklődés­sel várja a pénteki parla­menti ülést, amikor a had­ügyminiszternek válaszolnia Több napon át hazánkban tartózkodott amerikai üzletemberek egy csoportja. Itt-tartózkodásuk alatt eszmecserét folytattak magyar kereskedelmi szakemberekkel. A képen: dr. Biró Jó­zsef külkereskedelmi miniszter Henry Forddal. Náci tcmegyiltosok a bíróság eteti A stuttgarti esküdtszék előtt kedden kezdődött meg az úgy­nevezett Ivovi per főtárgyalá- sa a galíciai zsidóság kiirtá­sáért felelős személyek ellen Tizenhat egykori Gestapo- és SS-pribék szerepel a vád­lottak között, köztük négy volt tiszt, a Lvov-térségi Ge- stapo-főhadiszállás tagjai, il­letve a náci munkatábor őrei. A per szereplői a vádirat sze­rint mintegy 160 000 zsidó ki­irtásában való bűnrészesség és számos „privát?’-gyilkosság el­követése miatt állnak a bíró­ság előtt. A bíróság 140 tanút idézett meg kilenc különböző ország­ból. A tárgyalóteremben egy óriási térkép függ, amelyen vörös és kék foltok jelzik a Galíciában elkövetett borzal­mak színterét. A tárgyaláso­kon elhangzó vallomásokat hangszalagra veszik fel. EQY LEQENDÁS FA Halálos ítélet A Legfelsőbb Bíróság fel­lebbezés folytán tárgyalta a kispesti Wekerle-telepen már­cius 7-én történt emberölés tetteseinek bűnügyét. Mint is­meretes, Nagy István, 21 éves segédmunkás és akkor még fiatalkorú felesége megölte a velük együtt lakó Tímár Ala- dárné. 49 éves özvegyasszonyt, Nagyré anyját. A Legfelsőbb Bíróság Nagy Istvánt halálra, Nagy István- nét pedig 10 évi szabadság- vesztésre ítélte. Pár éve Van Klinbum, az ismert amerikai zongoramű­vész látogatott el Szocsiba, hogy ott koncertezzen. Nem sokkal előtte fejeződött be az első nemzetközi Csajkovszkij- han.gverseny Moszkvában, ahol a tehetséges amerikai zon­gorista az első helyre került. Szocsi barátsággal, öröm­mel, jószívvel várta a győz­test. Egyik hangversenye után aztán megkérdezték tőle, nem akar-e náoltani a Barátság Fájára. — Miféle fa ez? — kérdez­te a vendég. Pár perc múlva aztán már a Lenin Tudományos Akadé­mia szubtropikus és délinö­vényeit kutató szocsi kísér­leti telepén is volt a gépko­csi, benne a zongorista. Ez a fa ennek a telepnek kertjé­ben nő, s immár világhírnév­re tett szert A fát Fjodor Mihajlovics Zorin ültette, az intézet mun­katársa és most sokat mesélt erről a fáról Van Klinbum- nek. Ö, s a vele együtt ér­kezett vendégek: Kirill Kond- rasin, a kitűnő szovjet kar­mester, valamint a szocsi színház művészei figyelemmel hallgatták. — Sok-sok éve, még a Nagy Honvédő Háború előtt man- darinnövénykével ajándékoz­tam meg édesanyámat. Egy korsóban volt a növényke. Pár hónap múltán aztán le­velet kaptam édesanyámtól: „Édes fiam, öreg vagyak én már, nem tudom, hogyan kell bánni ezzel a mandarinnal, melyet te adtál nekem. Vedd csak vissza tőlem, hadd nő­jön belőle egy egészséges fa...” ■— El is hoztam a kis fát, kiültettem ide, s azóta, minden jószándékú ember, aki gyű­löli a háborút, s becses neki a világbéke, idejön és egy zöld gallyal beoltja az „auto­gramját”. Klinbumt megtanították, hogy kell erre a legendás fára ráoltani a citrancsvesszőt. A művész pompásan csinálta vé­gig a számára bonyolultnak tűnő műveletet, az igyekezet­től komikus ráncba futott a bőr az orrán, de amikor be­fejezte, gyermeki boldogság­gal elmosolyodott. Fajansztáblácskát hoztak ki — minden ágra ráakasztanak egy ilyen táblácskát, rajta annak neve, aki az oltást vé­gezte. Nos, erre ez a felirat került: Van. Klinbum, USA. 1960. Nos, * művész megkér­dezte, mi van a táblám írva. Megmondták, S ekkor elége­detlenül húzta össze szemöl­dökét. Henriette Beljajeva, a tolmácsa megmagyarázta, hogy mit is óhajt a művész. Azt, hogy a nevét orosz átírásban adják a táblán. Tehát így: Van Klinbem. — Jól van — szólt F. Zo­rin. — Akkor új táblát csi­náltatunk, s ráírjuk: Van Klinbem. Van, nevetséges ügyetlen­séggel fejet hajtott, hitetle­nül nézett a tudósra, aztán töprengve, szapora nyelvvel, de tiszta orosz kiejtéssel kér­dezte meg: — Nem csapsz be? Mindenki hangos nevetésre fakadt. Mert ez olyan várat­lan és őszinte volt. Azóta pompásan fejlődik Klinbum ága, s aranyos gyü­mölcsöket terem. A világhíres fiára 125 or­szág emberei 45 féle citrom­fajtát oltottak. Ennyi zöld „autogram” található rajta. Az elsőt Otto Juljevics Smidt, a Szovjetunió Hőse, a kiváló tudós, akadémikus oltotta rá, példáját számos szovjet sark­kutató követte, majd Ho Si Tüntetés Manilában A Fülöp-szigetek fővárosában rohamsisakos rendőrök és ka­tonák puskatussal támadtak a mintegy háromezer főnyi tün­tető tömegre a Manila Hotel, Johnson elnök és a többi kor­mányfő szálláshelye előtt. A tüntetők azonnali vietnami tűz­szünetet követeltek. A képen: a rendőrök brutálisan leteper- nek egy tüntetőt. Johnson a hátsó ajtónál 7V"éhány nappal ezelőtt, ^ hogy Johnson elnök elindult hosszú ázsiai útjára, amelynek kiemelkedő pontja a manilai haditanács volt, mindkét amerikai párt nyi­latkozott a látogatás-sorozat­ról. A demokraták büszkén közölték: ez a leghosszabb ázsiai körút, amelyet valaha is amerikai elnök tett; a re­publikánusok pedig nem kis idegességgel állapították meg, hogy Johnson a választások előtti propaganda-kőrútnak szánja a felesége és nagy létszámú kísérete társaságá­ban megtett utazást. A demokraták most hozzá- tehetik: ez volt az amerikai elnökök külföldi utazásai kö­zül szinte a legkínosabb, a republikánusok pedig elége­detten leszögezhetik: a kör­út körülményei nem túlsá­gosan sok támogatást adnak a demokrata választási kam­pánynak ... Ausztrália fővárosában, Canberrában Amerika-ellenes tüntetés fogadta — ez volt az első olyan állomása az utazásnak, ahol a transzpa­renseken háborús bűnösnek nevezték a vietnami ameri­kai agresszió főnökét, az Egyesült Államok elnökét. Melbourne-ben piros és zöld festékkel megtöltött mű­anyagzacskókat hajigálták kocsijába; Adelaíde-ben egye térni hallgatók rendeztek éhségsztrájkot Johnson „tisz­teletére” és amikor Sydney­be érkezett, Robert Askin tartományi miniszterelnök közölte: mindent megad a látogatónak, még tüntetések Minh, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elnöke. Paul Robeson, a világhírű né­ger énekes, s annak felesége, Eslanda, Uj-Zéland képvise­lői, dél-amerikaiak, guineaiak, finnek, s szovjet űrhajósok, F. Jonas, Ausztria elnöke, Menton városbéliek, akiknek baráti kapcsolataik vannak Szocsival és még sok-sok ki­váló politikai tényező és ál­lamférfi, ismert művészek, tu­dósok, zenészek, békeharco­sok. Az utóbbi időben becses küldemények érkeztek a szo­csi kísérleti intézetbe. A cso­magokban a Mamajev Ku- ragánról származó föld, me­lyet Sztálingrád hős védőinek vére öntözött, föld Tolsztoj, Csajkovszkij, Gercen sírjáról. Lermontov párbajának helyé­ről, Pjatyigorszkról.. j Rengeteg szimbolikus aján­dék, levél érkezik ide. Nagy mennyiségű különböző em­léktárgy halmozódott itt föl. A szocsi városi tanács rende­leté értelmében hamarosan múzeumot állítanak föl a Ba­rátság Fájának, ennek a kü­lönös békeharcosnak. Hogy tovább folytatódjék a legenda! Jevgcnyij Gribulin Ford.: Ferenc Gy. is lesznek, „nehogy honvá­gya legyen”. Manilában a tüntetők Johnsont modern Hitlernek, McNamarát és Ruskot gyil­kosnak nevezték, és amikor már tartott a manilai érte­kezlet, lovasrendőr-századok- nak kellett megkísérelniük, hogy csendet teremtsenek a fülöp-szigeti főváros tüntetés­től hangos utcáin. Puskatus, gumibot felelt a tüntetők ezreinek, akik most már Manilában is feltették a világ oly sok részén el­hangzott kérdést az USA el­nökének: „Hány gyereket öltél ma meg L. B. J.?” Van valami jelképes abban, hogy az Egyesült Államok elnöké­nek Canberrában is, Mani­lában is a hátsó ajtót kel­lett használnia előbb egy szállodában, utóbb meg a manilai amerikai nagykö­vetségen. A manilai haditanács is afféle „hátsó ajtó-kísérlet az Egyesült Államok meg­próbálja úgy beállítani a manilai tanácskozásokat, mintha ott egyenjogú part­nerek tárgyalnának. A valóság azonban az, hogy az egykor az angol vi­lágbirodalomhoz tartozó Ausztrália és Uj-Zéland, már régóta az amerikai gazdasági terjeszkedés szabad vadász- területe, ami pedig a délke­let-ázsiai csatlósállamokat, elsősorban Dél-Koreát, vagy a Fülöp-szigeteket illeti, alig ha kell bizonygatni, hogy miféle „egyenjogúságról” le­het sző. A vietnami agresszióban legnagyobb részt vállaló úgy nevezett szövetséges Dél-Ko- rea egész létét és hallatlanul törékeny gazdasági-politikai stabilitását kizárólag az amerikai dollármillióknak köszönheti. E csatlósállamok egész politikai léte az esze­veszett antikommunizmusra, még pontosabban szólva a vietnami agresszióra épült. A dél-koreai diktátor, Pák Csöng Hi nemrég cinikusan jelentette ki, hogy államá­nak a vietnami háborúból' kell annyi hasznot kiprésel­nie, hogy átvészelje az újabb gazdasági krízist... C zép szólamokban nem ^ volt hiány Johnson kőrútján és a manilai érte­kezleten sem, de a köruta­zást kísérő tüntetés-sorozat arról tanúskodik, hogy Eu­rópa és az Egyesült Álla­mok közvéleménye után ma már a délkelet-ázsiai csatló­sok országaiban is világosan látják a tömegek: a „békés szándékokról” szóló frázisok mögött a vietnami háború újabb kiterjesztésének tervei bújnak meg. Befejeződön az értekezlet Az értekezlet délutáni, ple­náris ülésén, helyi idő szerint 16,30 órakor jóváhagyták a közös közleményt, s ezzel a konferencia érdemi munkája véget ért — jelenti az AFF hírügynökség.

Next

/
Thumbnails
Contents