Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-26 / 253. szám
2 napló 1966. OKTÓBER 2fc Mm delegáció érkezett Budapestre Pompiliu Macoveinek, a Román Szocialista Köztársaság Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottsága elnökének vezetésével kedden román kulturális küldöttség érkezett Budapestre. A delegáció fogadásira a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ilku Pál művelődésügyi miniszter, továbbá a Művelődésügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Jelen volt a repülőtéren Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. A küldöttség itt-tartózkodása során megtárgyalja a két ország közötti kulturális kapcsolatok néhány időszerű kérdését. Magyar—francia egyezmény A Magyar—Francia Kulturális Vegyesbizottság 1966. július 28-án kötött kulturális, valamint műszaki és tudományos együttműködési egyezménynek megfelelően október 17—21 között Párizsban ülésezett. A bizottság kidolgozta a két ország kulturális, tudományos és műszaki együttműködési programját az 1967 —68-as évekre. A magyar küldöttséget dr. Rosta Endre, a kulturális kapcsolatok intézetének ügyvezető elnöke, a francia küldöttséget Jean Basdevant, a francia külügyminisztérium kulturális és műszaki főosztályának igazgatója vezette. A szívélyes légkörben lefolyt tanácskozáson megelégedéssel állapították meg az eddigi cserék eredményességét és elhatározták, hogy ezeket a jövőben fejlesztik. A kulturális munkatervben a többi között előírták az egyetemi cserék fejlesztését, magyar etnográfiai kiállítás megrendezését Párizsban, francia grafikai kiállítás rendezését Budapesten és a rádió-énekkarok cseréjét. Tervbe vették a kiadói tevékenység fokozását is. A most első ízben kidolgozott műszaki-tudományos munkaterv előirányozza rendszeres tudományos és műszaki kapcsolatok létesítését, valamint a két ország által közösen megállapított szektorokban ösztöndíjasok és küldöttségek cseréjét. A két fél elhatározta, hogy ez év végéig francia műszaki doku- mentácius központot nyitnak Budapesten. Indoné?iai helyzetkép Újabb tüntetéssorosat Sukarno ellen Mielőtt, múlt szerdán a Subandrio-tárgyalást ítélethozatalig elnapolták, a volt miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter 45 perces beszédében egytől egyig tagadta az ellene felsorakoztatott vádakat, s csak annyit ismert el, hogy mint ember, hibákat ő is elkövetett: „Jól tudom, hogy az új rendszer sem úsz- sza meg tévedések, hibák nélkül” — mondotta. A hírügynökségek emlékeztetnek rá, hogy Subandrio nem volt hajlandó másokat is belekeverni az ügybe. Előzőleg a djakartai sajtójelentések azt jósolták, hogy a Su- bandrio-perben más vezetőket is vád fog érni, Sukarno elnököt beleértve. A keddi djakartai lapok arról adnak hírt, hogy november 15-én állítják katonai vésztörvényszék elé Omar Dhami tábornokot, a légierők volt vezérkari főnökét, most ezzel összefüggésben találgatják, hogy Dhani vall-e majd Sukarno ellen Achmad hadnagy, a Su- bandrio-per főügyésze, a Compass című katolikus lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy „sok indonéz újságírót is katonai törvényszék elé állítanak a szeptember 30-a akcióban való részvétel vádjával, mihelyt a kabinetPáncélos* 1 Elutaztak az amerikai üzletemberek miniszterek elleni eljárásokat lefolytatták” Mint már jelentettük, kedden a Kami jobboldali egyetemi akciófronthoz tartozó diákok évfordulós nagygyűlést rendeztek Djakartában. A szónokok ötezer főnyi hallgatóság előtt gúnyolták Sukamo elnököt, azzal ösz- szefüggésben, hogy egy évvel ezelőtt szervezetüket betiltotta. „A Kami azonban mégis él és növekszik”. Az egyik szónok felszólította Suharto tábornokot, semmisítse meg hivatalosan is a Kami betiltására vonatkozó elnöki határozatot — amit egyébként soha sem léptettek életbe. A diákvezérek végül is elhatározták: összpontosított tüntetés-hadjáratot indítanak Sukamo ellen „mindaddig, amíg az elnök nem számol be teljes mértékben a szeptember 30-a akcióhoz vezető fej leményekről”. Lapzártakor érkezett Subcmdriót halálra ítélték Mint az AFP és a UPI jelenti, a djakartai különleges katonai bíróság Subandrio volt miniszterelnök-helyettest és külügyminisztert halálra ítélte. botrány A bonni kormány lázasan vizsgálja a részleteit annak az 1957—58-ban kirobbant botránynak, amely a Hispa- yTjlP—Suiza svájci cégtől rendelt páncélkocsik miatt tört ki. A legújabb fejlemények szerint Strauss, akkori hadügyminiszter utalást kapott két helyről is arról, hogy a páncélosok rendelése alkalmából előkelő bonni személyiségeket megvesztegettek. A megvesztegetés összege az adatok szerint több mint 18 millió márkára rúgott. Strauss időközben kijelentette, hogy bár kapott figyelmeztetést, de sohasem nyújtottak át neki olyan listát, amely az állítólag megvesztegetettek neveit tartalmazta volna. A két nyugatnémet folyóirat, a Spiegel és a Panorama azt írja, hogy az egész rendelés megvesztegetés következtében történt és még sokkal botrányosabb dolgokra került sor, mint később a Star- fighter-programnál. A Spiegel azzal vádolja Strausst, hogy sem az államügyészséget, sem saját minisztériumának apparátusát nem kapcsolta be a vizsgálatba. A lap szerint csupán Adenauer akkori államtitkára, Otto Lenz hárommillió márkát kapott a Hispano—Suiza cégtől és nem lehet tudni, ezt a pénzt saját magának tartotta-e meg vagy továbbadta pártjának, a CDU-nak. A Spiegel szerint az ügyből a Néróét Szövetségi Köztársaságnak 200 millió kára volt. A közvélemény érdeklődéssel várja a pénteki parlamenti ülést, amikor a hadügyminiszternek válaszolnia Több napon át hazánkban tartózkodott amerikai üzletemberek egy csoportja. Itt-tartózkodásuk alatt eszmecserét folytattak magyar kereskedelmi szakemberekkel. A képen: dr. Biró József külkereskedelmi miniszter Henry Forddal. Náci tcmegyiltosok a bíróság eteti A stuttgarti esküdtszék előtt kedden kezdődött meg az úgynevezett Ivovi per főtárgyalá- sa a galíciai zsidóság kiirtásáért felelős személyek ellen Tizenhat egykori Gestapo- és SS-pribék szerepel a vádlottak között, köztük négy volt tiszt, a Lvov-térségi Ge- stapo-főhadiszállás tagjai, illetve a náci munkatábor őrei. A per szereplői a vádirat szerint mintegy 160 000 zsidó kiirtásában való bűnrészesség és számos „privát?’-gyilkosság elkövetése miatt állnak a bíróság előtt. A bíróság 140 tanút idézett meg kilenc különböző országból. A tárgyalóteremben egy óriási térkép függ, amelyen vörös és kék foltok jelzik a Galíciában elkövetett borzalmak színterét. A tárgyalásokon elhangzó vallomásokat hangszalagra veszik fel. EQY LEQENDÁS FA Halálos ítélet A Legfelsőbb Bíróság fellebbezés folytán tárgyalta a kispesti Wekerle-telepen március 7-én történt emberölés tetteseinek bűnügyét. Mint ismeretes, Nagy István, 21 éves segédmunkás és akkor még fiatalkorú felesége megölte a velük együtt lakó Tímár Ala- dárné. 49 éves özvegyasszonyt, Nagyré anyját. A Legfelsőbb Bíróság Nagy Istvánt halálra, Nagy István- nét pedig 10 évi szabadság- vesztésre ítélte. Pár éve Van Klinbum, az ismert amerikai zongoraművész látogatott el Szocsiba, hogy ott koncertezzen. Nem sokkal előtte fejeződött be az első nemzetközi Csajkovszkij- han.gverseny Moszkvában, ahol a tehetséges amerikai zongorista az első helyre került. Szocsi barátsággal, örömmel, jószívvel várta a győztest. Egyik hangversenye után aztán megkérdezték tőle, nem akar-e náoltani a Barátság Fájára. — Miféle fa ez? — kérdezte a vendég. Pár perc múlva aztán már a Lenin Tudományos Akadémia szubtropikus és délinövényeit kutató szocsi kísérleti telepén is volt a gépkocsi, benne a zongorista. Ez a fa ennek a telepnek kertjében nő, s immár világhírnévre tett szert A fát Fjodor Mihajlovics Zorin ültette, az intézet munkatársa és most sokat mesélt erről a fáról Van Klinbum- nek. Ö, s a vele együtt érkezett vendégek: Kirill Kond- rasin, a kitűnő szovjet karmester, valamint a szocsi színház művészei figyelemmel hallgatták. — Sok-sok éve, még a Nagy Honvédő Háború előtt man- darinnövénykével ajándékoztam meg édesanyámat. Egy korsóban volt a növényke. Pár hónap múltán aztán levelet kaptam édesanyámtól: „Édes fiam, öreg vagyak én már, nem tudom, hogyan kell bánni ezzel a mandarinnal, melyet te adtál nekem. Vedd csak vissza tőlem, hadd nőjön belőle egy egészséges fa...” ■— El is hoztam a kis fát, kiültettem ide, s azóta, minden jószándékú ember, aki gyűlöli a háborút, s becses neki a világbéke, idejön és egy zöld gallyal beoltja az „autogramját”. Klinbumt megtanították, hogy kell erre a legendás fára ráoltani a citrancsvesszőt. A művész pompásan csinálta végig a számára bonyolultnak tűnő műveletet, az igyekezettől komikus ráncba futott a bőr az orrán, de amikor befejezte, gyermeki boldogsággal elmosolyodott. Fajansztáblácskát hoztak ki — minden ágra ráakasztanak egy ilyen táblácskát, rajta annak neve, aki az oltást végezte. Nos, erre ez a felirat került: Van. Klinbum, USA. 1960. Nos, * művész megkérdezte, mi van a táblám írva. Megmondták, S ekkor elégedetlenül húzta össze szemöldökét. Henriette Beljajeva, a tolmácsa megmagyarázta, hogy mit is óhajt a művész. Azt, hogy a nevét orosz átírásban adják a táblán. Tehát így: Van Klinbem. — Jól van — szólt F. Zorin. — Akkor új táblát csináltatunk, s ráírjuk: Van Klinbem. Van, nevetséges ügyetlenséggel fejet hajtott, hitetlenül nézett a tudósra, aztán töprengve, szapora nyelvvel, de tiszta orosz kiejtéssel kérdezte meg: — Nem csapsz be? Mindenki hangos nevetésre fakadt. Mert ez olyan váratlan és őszinte volt. Azóta pompásan fejlődik Klinbum ága, s aranyos gyümölcsöket terem. A világhíres fiára 125 ország emberei 45 féle citromfajtát oltottak. Ennyi zöld „autogram” található rajta. Az elsőt Otto Juljevics Smidt, a Szovjetunió Hőse, a kiváló tudós, akadémikus oltotta rá, példáját számos szovjet sarkkutató követte, majd Ho Si Tüntetés Manilában A Fülöp-szigetek fővárosában rohamsisakos rendőrök és katonák puskatussal támadtak a mintegy háromezer főnyi tüntető tömegre a Manila Hotel, Johnson elnök és a többi kormányfő szálláshelye előtt. A tüntetők azonnali vietnami tűzszünetet követeltek. A képen: a rendőrök brutálisan leteper- nek egy tüntetőt. Johnson a hátsó ajtónál 7V"éhány nappal ezelőtt, ^ hogy Johnson elnök elindult hosszú ázsiai útjára, amelynek kiemelkedő pontja a manilai haditanács volt, mindkét amerikai párt nyilatkozott a látogatás-sorozatról. A demokraták büszkén közölték: ez a leghosszabb ázsiai körút, amelyet valaha is amerikai elnök tett; a republikánusok pedig nem kis idegességgel állapították meg, hogy Johnson a választások előtti propaganda-kőrútnak szánja a felesége és nagy létszámú kísérete társaságában megtett utazást. A demokraták most hozzá- tehetik: ez volt az amerikai elnökök külföldi utazásai közül szinte a legkínosabb, a republikánusok pedig elégedetten leszögezhetik: a körút körülményei nem túlságosan sok támogatást adnak a demokrata választási kampánynak ... Ausztrália fővárosában, Canberrában Amerika-ellenes tüntetés fogadta — ez volt az első olyan állomása az utazásnak, ahol a transzparenseken háborús bűnösnek nevezték a vietnami amerikai agresszió főnökét, az Egyesült Államok elnökét. Melbourne-ben piros és zöld festékkel megtöltött műanyagzacskókat hajigálták kocsijába; Adelaíde-ben egye térni hallgatók rendeztek éhségsztrájkot Johnson „tiszteletére” és amikor Sydneybe érkezett, Robert Askin tartományi miniszterelnök közölte: mindent megad a látogatónak, még tüntetések Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke. Paul Robeson, a világhírű néger énekes, s annak felesége, Eslanda, Uj-Zéland képviselői, dél-amerikaiak, guineaiak, finnek, s szovjet űrhajósok, F. Jonas, Ausztria elnöke, Menton városbéliek, akiknek baráti kapcsolataik vannak Szocsival és még sok-sok kiváló politikai tényező és államférfi, ismert művészek, tudósok, zenészek, békeharcosok. Az utóbbi időben becses küldemények érkeztek a szocsi kísérleti intézetbe. A csomagokban a Mamajev Ku- ragánról származó föld, melyet Sztálingrád hős védőinek vére öntözött, föld Tolsztoj, Csajkovszkij, Gercen sírjáról. Lermontov párbajának helyéről, Pjatyigorszkról.. j Rengeteg szimbolikus ajándék, levél érkezik ide. Nagy mennyiségű különböző emléktárgy halmozódott itt föl. A szocsi városi tanács rendeleté értelmében hamarosan múzeumot állítanak föl a Barátság Fájának, ennek a különös békeharcosnak. Hogy tovább folytatódjék a legenda! Jevgcnyij Gribulin Ford.: Ferenc Gy. is lesznek, „nehogy honvágya legyen”. Manilában a tüntetők Johnsont modern Hitlernek, McNamarát és Ruskot gyilkosnak nevezték, és amikor már tartott a manilai értekezlet, lovasrendőr-századok- nak kellett megkísérelniük, hogy csendet teremtsenek a fülöp-szigeti főváros tüntetéstől hangos utcáin. Puskatus, gumibot felelt a tüntetők ezreinek, akik most már Manilában is feltették a világ oly sok részén elhangzott kérdést az USA elnökének: „Hány gyereket öltél ma meg L. B. J.?” Van valami jelképes abban, hogy az Egyesült Államok elnökének Canberrában is, Manilában is a hátsó ajtót kellett használnia előbb egy szállodában, utóbb meg a manilai amerikai nagykövetségen. A manilai haditanács is afféle „hátsó ajtó-kísérlet az Egyesült Államok megpróbálja úgy beállítani a manilai tanácskozásokat, mintha ott egyenjogú partnerek tárgyalnának. A valóság azonban az, hogy az egykor az angol világbirodalomhoz tartozó Ausztrália és Uj-Zéland, már régóta az amerikai gazdasági terjeszkedés szabad vadász- területe, ami pedig a délkelet-ázsiai csatlósállamokat, elsősorban Dél-Koreát, vagy a Fülöp-szigeteket illeti, alig ha kell bizonygatni, hogy miféle „egyenjogúságról” lehet sző. A vietnami agresszióban legnagyobb részt vállaló úgy nevezett szövetséges Dél-Ko- rea egész létét és hallatlanul törékeny gazdasági-politikai stabilitását kizárólag az amerikai dollármillióknak köszönheti. E csatlósállamok egész politikai léte az eszeveszett antikommunizmusra, még pontosabban szólva a vietnami agresszióra épült. A dél-koreai diktátor, Pák Csöng Hi nemrég cinikusan jelentette ki, hogy államának a vietnami háborúból' kell annyi hasznot kipréselnie, hogy átvészelje az újabb gazdasági krízist... C zép szólamokban nem ^ volt hiány Johnson kőrútján és a manilai értekezleten sem, de a körutazást kísérő tüntetés-sorozat arról tanúskodik, hogy Európa és az Egyesült Államok közvéleménye után ma már a délkelet-ázsiai csatlósok országaiban is világosan látják a tömegek: a „békés szándékokról” szóló frázisok mögött a vietnami háború újabb kiterjesztésének tervei bújnak meg. Befejeződön az értekezlet Az értekezlet délutáni, plenáris ülésén, helyi idő szerint 16,30 órakor jóváhagyták a közös közleményt, s ezzel a konferencia érdemi munkája véget ért — jelenti az AFF hírügynökség.
