Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-23 / 251. szám
„Dunántúli dolgozatok” A Pécsi Janus Pannonius Múzeum új tanulmánysorozata Az «többé években omégowB is örvendetesen gyarapodó helytörténeti kiadványaink sorában megkülönböztetett hely illeti meg a Pécsi Janus Pannonius Múzeum most megindult tanulmánysoroza- tát, a Dunántúli Dolgozatokat Már maga a sorozat címe is jelzi a vállalkozás igényes voltát Azt hiszem, csak helyeselhetjük, ha Pécs, a Dunántúl legnagyobb városa, nagy múltra visszatekintő kulturális központja, melynek múzeuma az ország legnagyobb vidéki gyűjteménye, szemhatárát nem zárja le a város és a megye határán, hanem ld terjeszti érdeklődését az egész Dunántúlra, s időben sem korlátozódik valamely korszakra, hanem kiterjeszkedik múltunk egészére. Amennyire helyes és dicsérendő, hogy kisvárosok múzeumai csak saját községük múltjának megismertetését tartják feladatuknak; esetleg azt is csak bizonyos időhatárok közt, annyira helytelen volna, ha Pécs megelégednék ezzel. Mint táji központnak kötelessége és hivatása, hogy saját múltja emlékeinek összegyűjtése és megismertetése mellett a tudományos kutatásokat a Dunántúl nagyobb egységében összefogja, bizonyos fokig irányítsa és az egyes részeredményeket összegezze. A sorozat szerkesztője, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója, Donlcó Imre, mint kutató és mini tudományos szervező, már korábban jó nevet szerzett magának. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum általa szerkesztett tanulmánysorozata 1959—1964 közt 59 füzetet jelentetett meg, Békés megye régmúlt és legújabb kari történetéről, néprajzáról, a megye életének legkülönbözőbb vonatkozásairól, s a szak- folyóiratok kritikái elismeréssel méltatták a tanulmánysorozat egészét és egyes darabjait. A „Dunántúli Dolgozatok” keresve sem találhatott volna hlvatottabb szerkesztőt Dankó Imrénél. A nagyoktáv alakú, csinos kiállítású füzetek eddig megjelent három száma világosan kifejezésre juttatja a szerkesztő elgondolását A sorozat első száma Bekap " Kornél tanulmánya (Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. Pécs, 1965. 64 L, ebből a 38—64. L képanyag, angol nyelvű kivonattal), a magyar honfoglalás és államalapítás mindeddig vitás kérdéseivel foglalkozik, s a korábban kevésbé ismert dunántúli régészed emlékek kapcsán általános szempontból is jelentős eredményeket szúr le. összhangben László Gyula professzor kutatásaival, Géza fejedelem uralkodói alakját helyezi az előtérbe. IX—X. századi fegyverléletek, mindenekelőtt a sírokban talált kardok alapján a fejedelmi kíséretet alkotó katonaság felszerelésére, társadalmi összetételére és helyzetére ven le fontos következtetéseket Megállapítása szerint István azért tudta hatalmát és akaratát a törzsfőkkel szemben érvényesíteni, mert támaszkodhatott arra a katonaságra, amelyet a Megver törzs népén túlmenően, a magyarság szabad, de nem előkelő tagjaiból még apja, Géza szervezett meg, ellátva őket a hazainál korszerűbb nyugati fegyverekkel. A dolgozat megállapításai jelentősek, de legalább annyira jelentős módszertani példamutatása: a társadalomtörténeti szempontoknak a régészeti anyagra váló következetes alkalma- zása. A sonoanit 2. füzete a legújabb borba vezet bennünket, témáját tekintve pedig kimondottan helyi vonatkozású: Szödy Szilárd válogatásában Baranya megye és Pécs városa 1944—45-ös sorsdöntő napjainak belső történetét mutatja be, a még kutatók számára is nehezen hozzáférhető egykorú újságcikkek híradásain keresztül. (Pécs —Baranya felszabadulása a korabeli napilapok tükrében, 1944 december—1945 szeptember. Pécs, 1965. 30. L) A rövid bevezetés jó jellemzést ad a megyei sajtó e fcarbeli érdeklődéséről, a tudósítások központjában álló kérdésekről, de nem kívánja a fejlődés egészének menetét megrajzolni. A kiadvány elsősorban mint forráskiadvány érdekes és hasznos. A 3. füzet, Andrásfalvy Bertalannak A sárköziek gazdálkodása a XVin. és XIX. században c. tanulmánya. (Pécs, 1965. 52 1. + 1 térikép és 2 melléklet; angol nyelvű kivonattal.) Ez a téma elsősorban Tolna megyét érinti, mégis Baranya szempontjából is fontos. Hiszen a Sárköz eredetileg jóval nagyobb földrajzi és néprajzi egység volt mint ma, hozzátartozott a baranyai Duna-mente is, ezenkívül a XVIII. században az életerős sárközi magyarság a szomszédos, lakatlan területekre rajokat bocsátott ki. Sárközi református magyarok telepítették be Pécsvárad egy részét, Zengővárinonyt, Nagypalit és Siklóé vidékének több faluját A mai Sárközre vonatkozó néprajzi, gazdasági kutatások tehát a Baranya megyei falvak megismerése szempontjából sem közömbösek, s az összehasonlítás lehetősége tágítja a helytörténeti vizsgálódások mindeddig meglehetősen szűk szemhatárát. Andrásfalvy a néprajzi vizsgálatok révén nyert eredményeit történeti tartatásokkal egészíti ki (elsősorban a három legjelentősebb sárközi település, Decs, öcsény és Alsónyék viszonylatában), • részletekbemenően ismeeteti a tájnak, a földrajzi adottságok által megszabott és lényegében a múlt század végéig változatlan népi gazdálkodását, a vadvizekből kimagasló földhátaikon folytatott föld- és szőlőművelést, a Duna és a Sárvíz árvizeitől öntözött rétekre kiterjedő állattenyés*- tést, valamint az ártéri halászatot és nádtermelést Igen érdekesek a gyümölcstermesztésre és méhészetre vonatkozó adatai is, minderről korábban alig tudtunk valamit Az utolsó fejezetben a nagy családokon belüli munkamegosztással, az élet mindennapi rendjével foglalkozik, kár, hogy viszonylag csak röviden. A paraszti élet hétköznapjairól a történeti kutatás sokáig semmit sem tudott, csak a legutóbbi években folynak ilyen irányú kutatások, elsősorban az ország északkeleti részére vonatkozóan. Andrásfalvy megállapításai értékesen egészítik ki Veress Évának a zempléni paraszti nagycsaládok életére és munkamegosztására vonatkozó eredményeit dunántúli vonatkozásban. JVf indent összevéve megállapíthatjuk, hogy a Pécsi Janus Pannonius Múzeum tanulmánysorozata célkitűzéseiben és megvalósításában is igényes és nagy reményeket ébresztő komoly tudományos vállalkozás. Az eddig megjelent három füzet három tudományág, a régészeti, a történelem és a néprajz más-más borra vonatkozó kutatási eredményeit mutatja be. A tanulmányok probléma-felvetése, módszertani hozzáállása, nem utolsó sorban pedig tudományos eredménye máris rangot biztosit a „Dunántúli Dolgozatokénak tudományos kiadványaink közt. Helytől temeti vonatkozásban és a nemzeti történetírás szempontjából egyaránt nagy érdeklődéssel nézünk a sorozat további kötetei elé. B. K. Parajr Szevakt Alkonyaikor íme h autók, amelyek eddig vakon nyüzsögtek. mint cicakölykök: zöld szemüket most sorra kinyitja! Szerte a csend már bontja a tollát, készíti fészkét. Tán ez a hosszas, halk cfhelödés tette: a halmok mennek aludni. Részeg az alkony, mint vala Kbajjam, részegen átkát szórja az égre. Most a kutyáknak hű ngatása, még aa is átok, részeg imádság, kéri ar. istent: ostromlóin megkönyörüljön. Jó a sötétség-spongya, letörli lassan a táblát, fordul az égbolt, zúzmara csillan: csillagok ezre. Szerte a földön ritka szó már, ritka is és halk. Szólnak a fények, rengeteg ablak fényjeleket küld messze az űrbe. Bent csecsemő sír, édesanyánk hív, hogy hazatérjünk. bőgnek a barmok, zúgnak a gépek. És az a sok-sok fényjel az égen ... Majd amidőn a hangok elültek, fény se világol. megjön az űrből végre a válasz, már mikor alsznnk: itt kusza rémkép, ott szelíd álom... Nékem a rémkép, kedveseimnek halk, szelíd álom. \ Bede Anna fordítása. Parujr Szevak örmény költő, nemrég Jelent meg válogatott verArvo Turtiainen: Marin faraiké Száz antő percenként „hajnalok hasadtán* Ezer villamos évenként *éjek évadján” Emberek áradata „taplófülűek, szikkadt szívűek, hideg kezfiek.” „Kinek panaszoljam én, szomorú asszony, kinek mondjam el tűzként égető tűrhetetlen kínomat, kinek beszéljem el kibírhatatlan bánatomat? Mért hagytál itt ebben a világtalan világban? Hadd haljanak hamuba a tűzként égető kínok! Idegenek nem istápolnak, hideg a testük, hideg a lelkűk, így cipelem sanyarú sorsom vadidegen sáros utakon.” Képes Géza fordítása Arvo Turtiainen lMS-ben született Helsinki külvárosába, Összegyűjtő« verselnek kötete tavaly Jelent meg, a költ 6«. születésnapjára. József Attila és Ady kitűnő finn nyel. fondltója. Larin Parasüre asszony egyike volt a világ legnagyobb nép versmondóinak. Kelet-Karjalában született, hol Elias Lönnro és a többi gyűjtő a legszebb ősi dalokat és hősi énekeket i lejegyezte. Neovlus Adolf írta le annak az éneknek a szövegét, amellyel Larin Paraeke saját férjét elsiratta. Arvo Turtiainen, amikor a nagy énekmondó emlékét felidézi, ennek Tokáé* Dez*6: Vízporti házak. Ednardas Miezelaitis: c£zá Szólok: magas-ívű szemöldöke (J, nyilait beröpíti a szívbe. Szólok vakító sima kebleiről, meredek márványkupolákról. Szólok: haja fodra folyó, zubogó, nap-sajkát úsztat a sodra. Szólok: piruló nap a kedves ajak, a fehér fogakat beragyogja. Szólok: mint lótusz, e homlok olyan. a fülek kicsi tengeri kagylók. Szólok: ha beszél, patakok nesze kél. madarak dala, lomb susogása. Szólok estéről: akár a mező, ibolyás, mentás, esupa illat, Szólok, hiszen ő igen elbűvölő, dalom ihleti nagyszerű teste. Dicsérem ölelve, lehallva elé, napom, éjem benne keresve. Bronzára borulva, a szája ivén enyhítve, eloltva a szomjam, dicsérem e testet, amelynek a föld összes szépsége az éke, mert mindegyikük kicsi föld, csap* zöld, patakok, ligetek menedéke. Hány föld van e földön! A szó nem elég. a szavaknál többel adózom: a szavaktól hervad a szép, de az én szavaimtól mégsem enyész el. klvirít, ki virít! Segítek magam Is. hogy e rét ki viruljon egészen! Ölelem, karolom, tele véle karom. Bűn, emberi, nagyszerű vétek! Bűn-párti vagyok; ha a mag kifakad, hímezze ki dúsan a rétet. Nem hagyhatom őt. hogy a drága mezőt a vihar letarolja, megölje! Én a nagy szerelem kenyerét perelem, ami éhet elolt, ami írt ad. Az olyan szerelem jogait perelem, amilyenről még sosem Írtak. Bede Anna fordítása gftMJshw MBezélaitís Htván költő, a közeljövőben jelenik aaqg verseskötete a Magvető kiadásában. Guil levies 'Jőa twlna heíif... Ha volna hely amely Megnyílnék végül te Annak ki egyre megy csak Meglátni hogy mit te rejt A végső meredek. Túl a láng és a kén örvényes förgetegjén, Ha volna hely amely Megadna néki mindent Hős-volta díjaként, Ki futna meg az áldozattól? Tímár György fordítása. ** Eugene Gnillcvle a mai francia Ura kiemelkedő alakja, magyaroknak különösen kedves: igen sok magyar versel tordított franciára. A Guillevic által fordftott magyar költők közt olyan neveket találunk, mint Arany Jánosét, Ady Endréét, József Attiláét. oeinek gyűjteménye az Európa Könyvkiadónál. a méltán híressé vált siratónak egyes részleteit is meg- tlasenlii.
