Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-15 / 218. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek l Az MSZMP Barangg megyei Bizottsága és a Meg gél Tanács lapja XXIII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1966. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Tanévnyitó a Tanárképző Főiskolán A műemlékvédelem — közügy A műemléki albizottságok IV. országos értekezlete Szigetváron Tanévnyitó ünnepség » főiskola dísztermében Háromnapos tanácskozás kezdődött tegnap délután 3 órakor Szigetváron. A műemléki albizottságok tartották IV. országos értekezletüket a szigetvári Zrínyi filmszínház­ban, amelyen megjelentek a Művelődésügyi, az Építésügyi Minisztérium, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Műemléki Felügyelőség és az Idegenforgalmi Hivatal képviselői is. A műemlékvédelem jelentősége Vértes Tibornak, a Bara­nya megyei Tanács VB-titká- rának megnyitó szavaival kez­dődött a háromnapos érte­kezlet. Vértes Tibor elmon­dotta, hogy ez a jelentős or­szágos tanácskozás hozzájárul a 400 éves Zrínyi-jubileum méltó megünnepléséhez. Utalt a műemlékvédelem jelentősé­gére, a. műemlékek megbecsü­lésére és ápolására Baranyá­ban, valamint arra a tényre, hogy a műemlékvédelem fontos eredményeiben nem csupán a hivatásos, hanem a társadalmi munkások tevé­kenysége is bennefoglaltatik. Jó munkát kívánt a tanács­kozóknak, majd átadta a szót Tegnap délelőtt tSl ti óra­kor a Pécsi Tanárképző Fő­iskola nagytermében meghí­vott vendégeknek, a párt-, ál­lami és társadalmi szervek képviselőinek, a főiskola ta­nári karának és diákjainak, valamint a zárt oszlopban fel. sorakozott 330 elsőéves hall­gatónak a jelenlétében meg­kezdődött az évnyitó ünne­pély. Dr. Kálmánchey Zoltán főiskolai igeizgatóhelyettes üd­vözölte a megjelenteket a Himnusz elhangzása után, — majd Márk Bertalan igazgató tartott évnyitó beszédet Beszédének bevezető részé­ben elmondotta, hogy a most kezdődő tanév elején szám­vetést kell készíteni a tavalyi eredményekről és hibákról, s ezeknek ismeretében kell fel­készülni az idei feladatok tel. jesítésére. Elmondotta továb­bá, hogy a tavalyi tanulmá­nyi átlag 3,64 volt, ami jónak mondható, a diákköri és pá­lyamunkák sok szép erőfeszí­tésről, jó felkészültségről ta­núskodnak, eredményes mun­kát végzett a főiskola ének­kara és sikereket arattak a sportoló diákok is. Különös­képpen fontos, hogy a tavalyi tanítási gyakorlatok a hallga­tók lelkesedését, hivatástuda­tát, a munkájukra Való lelki- ismeretes készülődést bizonyí­tották. — önök pedagógusnak ké­szülnek — mondotta aztán —, az önök tanítványai lesznek azok az emberek, akik a szo­cializmus, majd a kommuniz­mus építését végzik. Ezeknek az embereknek olyan szellemi értékekkel, olyan gyakorlati készségekkel és jellembeli tu­lajdonságokkal kell rendelkez­niük. amelyeknek birtokában egyéni boldogulásukat már a szocializmusban, illetve a kommunizmusban kell megta­lálniuk. Felhívta a hallgatók figyel­mét a szakmai felkészültség nagy jelentőségére, a szabad idő maximális kihasználására, maid arról beszélt, hogy az újtípusú emberek nevelőinek, oktatóinak maguknak is egyre inkább újtípusú embereknek kell lenniük. Ez kutató elmét, kritikus értelmet, a nép iránt megbecsülést és szeretet igé­nyel. — E gondolatok jegyében az 1966—67-es tanévet meg­nyitom, a feladatok megoldá­sához jó egészséget, sok sikert kívánok. Ezután az elsőévesek letet­ték az esküt, és két képvise­lőjük a főiskola Igazgatója elé járult, aki kézfogással jelké­pesen a főiskola hallgatóivá fogadta őket. A főiskola egy másodéves hallgatója köszön­tötte az elsőéveseket, majd a gyakorlóiskola úttörői üdvö­zölték és virággal köszöntöt­ték őket Majd sor került az arany­diplomák kiosztására, Márk Bertalan meleg üdvözlő sza­vainak kíséretében. A Főisko­lai Tanács ez évben két arany tanári diplomát ítélt oda, Kálmán Lujza és Rondella Gyuláné, Tolna megyei nyug­díjas pedagógusoknak, akik ötven esztendővel ezelőtt kap­tak Itt oklevelet Végül a tanévnyitó kereté­ben dr. Kolta Ferenc igazga­tóhelyettes ismertette a leg­jobb tanulmányi eredményt elért hallgatók jutalmazását a jó tanuló—jó sportoló cím új tulajdonosait a tavaly készített pályamunkák díja­zását valamint a népköztár­sasági tanulmányi ösztöndíj­ban részesülő hallgatók ne­vét. Felolvasta a KISZ Köz­ponti Bizottságának levelét is, amely elismerését és köszöne­tét fejezi ki a főiskola 11 hall­gatójának az úttörőolimpia al­kalmából a csillebérci altábor vezetésében végzett jó mun­kájukért Megkezdődött az őszi forgalom Saeptemfccr ebő napjai óta ismét megjelentek a vasúti ko­csikban a szürkésfehér színű cukorrépahalmok. Hagyomá­nyos jele ez az őszi forgalom megindulásának. Igaz, hogy a vasút az utóbbi években más évszakokban is mind nagyobb szállítási feladatokat lát el, a csúcsok a mezőgazdasági termények betakarítása követ keztében rendszerint ősszel jelentkeznek. Ezért a Pécsi Vasútigazga- tóság augusztusi tervénél 20 ezer tonnával több áru szállí­tását irányozta elő a szeptem­beri tervfeladat. Fontos nép- gazdasági érdek, hogy a há­nyák, az ipari vállalatok és a mezőgazdasági nagyüzemek által megtermelt árukból mi­nél nagyobb mennyiség még a tél beállta előtt rendeltetési helyére kerüljön. Számítani kell arra. hogy a vasút az idei őszi csúcsforgalomban sem tud minden igényt kielé­gíteni. A Pécsi Vasútigazga- tóságon elmondották, hogy a rendelkezésre álló szállító kapacitással nagyobb zökke­nők nélkül csak akkor bonyo­líthatók le az őszi csúcsforga­lom feladatai, ha a szállíttatok gyorsabb rakodással elősegí­tik a vasúti kocsik jobb ki­használását. Különösen fontos, hogy eb­ben az időszakban szombat délután és vasárnap is rakod­janak a vállalatok. A vasút folyamatos üzem, kapacitásá­nak teljesebb kihasználása csak a hétvégi rakodás foko­zásával érhető el. A vasútnál nincs „víkend” . .. Mégis a múlt vasárnap a tervhez vi-1 szonyítva 571 vasúti kocsival 1 kevesebbet raktak ki és 250 17 ezer ú! egyelem' és főiskolai hallgató A különböző felsőoktatási intézmények az idén több mint ötvenezer jelentkezőből nappali tagozatra 12152, esti és levelező tagozatra 4597 hallgatót vettek fel. Az összes első évfolyamosok száma te­hát megközelíti a 17 ezret. A statisztikában még nem szerepelnek a pótfelvételek, valamint a miniszterhez be­nyújtott fellebbezések után j kocsival kevesebbet raktak esetleg felvételre kerülők ad.a- i meg áruval a szállító vállala­tai. ltok a Pécsi Vasútigazgatóság területén. Különösen a Gabo­nafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat takarmánykeverő üze meinél és raktárainál, vala­mint számos termelőszövetke­zet és állami gazdaság külde­ményeinél mutatkozik a va­sárnapi rakodás hiánya. S akik rakodnak vasárnap, azok is csak „félgőzzel” végzik ezt a munkát A szállítók érdeke is az, hogy ne legyen kirakatlan vagonjuk, elszállítatlan árujuk — ezért akkor járnak el he­lyesen, ha idejében szorgal­mazzák a vasárnapi rakodást. L. J. dr. Ortutay Gyulának, a TIT elnökének, aki az értekezlet első előadója volt. Dr. Ortutay Gyula „Műem­lékvédelem mint közügy” címmel tartott előadást. Em­lékeztette a részvevőket, hogy hosszú és nehéz folyamat volt, amíg a műemlékvéde­lem kivívta az őt megillető rangot, amíg kialakult a mű­emlékekkel való foglalkozás mai széleskörű és egészséges helyes módja. A megfelelő közvélemény kialakításában döntő feladataik vannak az albizottságoknak, amelyek a helyes állami intézkedések és intézmények, továbbá a tudo­mány mellett a műemlékvé­delem nélkülözhetetlen bá­zisai. Harc a helytelen nézetek elten A műemlékvédelemben fel­lelhető — bár már gyengülő — káros nézetekről szólva, dr. Ortutay Gyula a követke­zőket említette. Még mindig mutatkozik közöny és érdek­telenség műemlékeink iránt, s ez annál sajnálatosabb, mi­vel hazánkban nagyon sok műemlék elpusztult, s a meg- maradottakat most már min­den erővel meg kell őrizni. Van egy másik kártékony né­zet, amely a műemlékeket idegenforgalmi látványosság­nak, kuriózumnak fogja fel csupán, nagy pénzösszegeket fordítanak egy-egy speciális atmoszféra kialakítására, s van egy másik, romantikus szemlélet, mely szerint minél teljesebb, minél pompásabb és cifrább épületeket kell helyreállítanunk — mindkettő nélkülözd a valódi történeti, tudományos' jelleget, s mű­emlékeink meghamisításához vezet. A műemlékek pusztít­sa természetesen a legvesze­delmesebb, — s ennél a kér­désnél dr. Ortutay Gyula részletesen kitért a népi mű­emlékek megmentésének je­lentőségére. A műemlékek nemzeti múltunk eseméti vei­nek tükrei, önmagukban is képesek betölteni az élő tör­ténelemkönyv szerepét, népi műemlékeink pedig ugyan­csak nemzeti múltunkról, né­pünk alkotókedvéről, életéről, humanitásáról beszélnek — s ilyen értelemben a műemlé­kek megóvása közügy, az egész társadalom ügye. S hogy méginkább azzá váljon, ehhez a feladathoz szükséges a műemléki albizottságok, a műemlékvédelem egész társa­dalmi hálózatának segítsége „Műemléki politikánk“ címmel ezután Merényi Fe­renc, az Országos Műemléki , Felügyelőség igazgatója tar­tott előadást. Bevezetőben ele­mezte a műemlékvédelem ha­gyományait, múltját, illetve a szocialista műemlékvédelem és a kapitalista országok mű­emlékvédelme közti különb­séget. Utalt a műemlékek tu­dományos jelentőségére, a nemzeti múlt haladó öröksé­gének megőrzésére, a törté­nelem hiteles, valóságos ér­tékelésének fontosságára, majd azt mondotta: — A műemlékvédelmet mi olyan tudományos jelentősé­gű kulturális feladatnak te­kintjük, amely szolgálni tud­ja a műemlékek hiteles tör­ténelmi dokumentumként tör­ténő megőrzésével és bemu­tatásával a szocialista hazafi- ság tudatának kialakítását, közvetve a szocializmus épí­tésének ügyét is. Mi a széles (Folytatás a 2. oldalon.) Uj gyógyszertárat építenek Görcsönyben. A Baranya megyei Gyógyszertári Közponl ’'"ruházási alapjából 950 ezer fori-tot fordít a görcsönyi gyógyszertár építésére, mely '59—200 ezer forintos forgalom lebonyolítására alkalmas. A kétmunkahelyes patikához ■ty háromszobás szolgálati lakás is tartozik. A gyógyszertár építését októberben fejezik be — Szokolai felv. — I A 4

Next

/
Thumbnails
Contents