Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-11 / 215. szám
4 napló 19««. SZEPTEMBER 11. KILENCVENKÉT ÜJ ORVOS Szombaton az Egyetem aulájában 92 új orvost fogadott doktorrá az egyetem rektora, miután a végzett hallgatók letették az orvosi esküt. Két nyílt levél a németkérdésről Sohasem csal az ősi ösztön Elmentek a gólyák Gyülekeznek a fecskék — Ahány madár, annyi törvény Korai telet jelez a költözködés? A gólyák augusztus végén útrakeltek, többségük nyilván már elérte a Földközi-tenger vidékét, s most a fecskék is sorakoznak. Az északról érkezők már áthúztak a falu felett, néhányan a helybeliek közül is csatlakoztak hozzájuk búcsú nélkül, egyetlen nagy számycsapással; egyszóval a nagy út izgalma erőt vett az apró állatkákon. A kákícsi református temp- .„vlom tornyának déli peremén is üresen áll a gólyafészek. A tornyon még frissek a madár nyomai — még nem takarította el az eső —, az ember azt várná, egyszer csak szárnysuhogást hall, s a madár visszatér a közeli rétről, Varga Lajoß nyugalmazott református lelkész, a gólyák közel három évtizedes barátja azonban tudja, hi át» süt a nap, hiába brekegnek még esténként a rét alatt a békák, a gólyák ösztöne legyőzhetetlen. A Dráva menü gólyafészkek augusztus 22-én maradtak árván __ nem sok van már, k önnyen szemmel lehet tartani őket —, az utolsó madár augusztus 29-én szállt el Vajszlóról. Ha hinni lehet a madár-meteorológiának, ez korai telet jelent A vonulás előtti készülődés már augusztus elején megkezdődik. Nagy utakat tesznek, hatalmas magasságokban, aztán visszaszállnak, s hátravetett fejjel kerepelhetnek. A felnőtt fiókák a közeli vizes rétekre szállnak, amolyan gyülekező helyek ezek. itt táboroznak gyakran egy hétig, közben repülnek, próbálgatják a szárnyaikat. S aztán, amikor eljön az a bizonyos nap, délnek fordulnak és elhúznak a táj felett. A madártan legtitkosabb része ez az ősi, hatalmas ösztön, mély nemcsak repülni kényszerít, de utat is mutat. Neveltek már gólyát rabként, s aztán, mikor társai már úton voltak, szabadon engedték. Olyan pontosan tud ta, merre szálljon, amilyen egyformák az egymást váltó madárnemzedékek fészkei. A magyarországi gólyák Dél-Afrikában, másrészük pedig a Közel-Keleten tölti a telet. A hatalmas utakat pem légvonalban teszik meg, a tengerek partvidékén szállnak. Az indulás időpontját lstván-napra teszik a megfigyelők. ez azonban csak egy optimumot jelent, melytől szinte minden év eltérést mutat. Mi készteti ezeket az állatokat ilyen hatalmas utakra? Kétségtelen, a táplálkozási lehetőségek keresése, de az időpont megválasztása már-már szinte tudományos. Ösztöneikkel megérzik a légáramlatok vonulását, s ha kedvező idő Ígérkezik, maradnak, s talán még sohasem fordult elő, hogy tömegesen csalódtak volna. Az indulás napja egyébként a számukra kedvező légvonulatokkal is egybe esik, így könnyebben szállnak. Ahány madár, annyi törvény. A vadludak, d árvák zárt, fegyelmezett alakzatban szállnak, vezérrel az élükön, a récék láncalakban, a gólyák pedig laza, szétszórt csapatokban. Éjszaka pihennek, sőt gyakran, az út vége felé, még a hajókra is leereszkednek. Minden nemzet különös kegyben részesíti valamelyik madarát. Nálunk a fecske meg a gólya a „magyar” madár, a svédeknél a rigó költ bón- tódés nélkül a házak között, másutt a csonttollú madár. Az ornitológia kedvelt tudomány, országszerte több százan foglalkoznak amatőralapon madártannal, többségüknek aaonban éppen a gólyák és fecskék jelentik az „alanyt”. Varga Lajos például huszonöt év óta figyeli őket, jegyzi, mikor jönnek, mikor mennek, hány fióka kel, s hány pusztul el. A gólya mintha csak tudná, hogy várják, óriási zajjal tér haza. Az ébredező falu egyszerre csak vidám, önfeledt kerepeléssel telik meg, aztán meg felszáll- nak, vitorláznak, majd alacsonyra ereszkedve suhannak a házak felett. — Először csak mindig az egyik tér meg, minden fészekből egy — mondja Varga Lajos mosolyogva. — Kezdetben azt hittem, a másiknak baja esett, még sajnáltam is. De nem. Náluk ez törvény, a hím jön elsőnek, szemlét tart, elhíreszteli örömét, s aztán visszaszáll valahová, ahol a párját hagyta. — Mindig ugyanaz a család tér meg a fészekbe? — Mindig. Ha véletlenül idegen, kóbor gólya vetődik erre, még hadakoznak is vele. — És a fiókáik, velük mi lesz? — Látja, ezt én sem tudom. A fiókák többet sohasem jönnek vissza régi otthonukba. Ök saját fészket építenek, de nem a közelben. Ki tudja, miért? A kis csivitelő fecskék, ahogy szorosan egymás mellett ülnek a sürgönydrótokon, nemcsak szomorúságot, de aggodalmat is ébresztenek. Vajon mi lesz velük? Bírják-e a hatalmas utat. Egy félévszázada már nem kell félniük az embertől. Bármilyen furcsán hangzik is, a mi kedves kis barátaink legfőbb ellensége a századforduló tájékán éppen az ember volt Tolinak, sőt eleségnek is befogták őket. Vertse Albert írja a maradak- ról szóló könyvében, hogy 1897 őszén a monbegradei szorosban három hálóval felszerelt vadász 300 kiló, azaz 14 ezer fecskét fogott egyetlen nap alatt, de ez csak egy szám, mert ezrek űzték ezt a mesterséget. Ma nemzetközi madárvédelmi egyezmény védi a vonulókat. Moszkva: A dortmundi Westfälische Rundschau augusztus 3-i számában Klaus Bölling, az ismert nyugatnémet publicista „Levél egy szovjet polgárhoz” című írásában elemezte azt a vitát, amelyet egy Nyugat-Németor- szágban járt szovjet küldöttség tagjai Hamburgban folytattak a nyugatnémet közvélemény képviselőivel. Levelét és a címzett V. Be- rezskov szovjet publicista vá- laszát a Novoje Vremja című külpolitikai folyóirat legutóbbi száma teljes terejedel- mében közli. Bölling egyebek között azzal vádolja a szovjet küldöttség tagjait, hogy Ügyeimen kívül hagyták „a jó- szándéknak azt k megnyilvánulását”, amelyet a nyugatnémetek a Szovjetunió és az NSZK viszonyának megjavítása érdekében tanúsítanak. BötUng levelének nagy részében azt bizonygatja, hogy a Szovjetunió ellenzi a német újraegyesítést. Berezskov „Levél egy nyugatnémethez” címmel közölt válaszában hangoztatja, hogy a küldöttség, amelynek ő is tagja volt, Nyugat-Németor- szágban egyszerű emberektől nemegyszer hallhatta a szovjet—nyugatnémet jóviszony megteremtésének kívánságát. A nyugatnémet parlamenti képviselők közül is többen hasonló óhajt fejeztek ld. De „valóban komolyan vehetjük-« a nyilatkozatokat, amikor e szavakat az 1937. évi határok helyreállításának követelése Ideéri?” Ha ön az újraegyesítést a revans és a területi igények, a militarizálás és az ország atomfelfegyverzése alapján képzeli el, legalábbis nem reális óhaj, ha ehhez a Szovjetunió jóindulatát és megértését igényli. Meggyőződésünk, hogy más, reálisabb utat is lehet találni a németeket foglalkoztató kérdések megoldására. És ezen a másik úton haladva megvalósulhatna az az óhaj, amelyet ön levele végén kifejt — írja befejezésül nyílt levelében a szovjet újságíró. Üi kormány az EAK-ban Kairó: A Kairói Tájéboztatásügyi Minisztérium bejelentette, hogy Nasszer elnök elfogadta Zakaria Mohi- eddin kormányának lemondását és Szidki Szolimant, az asszuáni gát ügyeinek miniszterét bízta meg az új kabinet megalakításával. A kormány szóvivője hangoztatta, hogy a Mohieddin- kormány alig egy éves tevékenysége alatt végrehajtotta feladatát: előkészítette aZ új népgazdasági terv megkezdését. Szolimán még szombaton kijelöli az új minisztereket, akik vasárnap leteszik a hivatali esküt. Az iráni sah látogatása Balatonaligán Mohammad Reza Pahlavi Arya Mehr, Irán sahinsahja és felesége Farah Pahlavi, valamint kíséretük szombaton délelőtt a Balatonaligai Állami Gazdaságba látogatott el. A vendégeket a látogatásra elkísérte Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Bonyhádi Károlyi a Magyar Népköztársaság teheráni nagykövete, valamint Erdei László- né, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. A magasrangú vendégeket megérkezésükkor Loson ezi Pál földművelésügyi miniszter, Dégen Imre, az Országos Vizügyi Főigazgatóság vezetője és Radnóti István, a gazdaság igazgatója fogadta. Fiatalok virágcsokrokkal köszöntötték az iráni uralkodót és feleségét. Dr; Radnóti István tájékoztatta a vendégeket a gazdaság munkájáról, majd megtekintették a kiterjedt állami gazdaság több részlegét, köztük a 240 holdas őszibarackost és az ötholdas rózsatáblát. Az iráni vendégek elismeréssel nyilatkoztak a látottakról, majd tovább folytatták útjukat és a nap folyamán a Balaton-part több nevezetességét tekintették meg. Tű Pécsett, szombaton délután 3 órakor kigyulladt a Kossuth Lajos utcában lévő Állami Biztosító irodahelyisége. A tűz átterjedt a szomszédos irodákra is. A pécsi tűzoltók két autóval vonultak a helyszínre és megfeszített munkával sikerült a tüzet éloltani. A tűz keletkezésének oka és a kár megállapítása folyamatban van( Üresek a gólyafészkek, csendesek az ereszaljak. Az é* tiszta és mozdulatlan, s bér még nagyon kellemes az idő, összébb kell húzni a kabátot. Elmentek a gólyák s dél felé suhognak a fecskerajok; Itt az ősz! Békés Sándor Elhalasztották a Gemini 11. felbocsátását A Gemfrri n. amerikai űrhajó felbocsátását szombatra tűzték ki. Pete Conrad és Richard Gordon amerikai űr- pilótáknak háromnapos földkörüli útra kellett volna Indulniuk az új kísérlet keretében. Az utolsó pillanatban azonban a Gemini 11. felbocsátását el kellett halasztani. A szombat délelőttre kitűzött indítás elhalasztására műszaki okok miatt került sor. Már megkezdődött az űrhajó felbocsátása előtt szokásos számolás, amikor közvetlenül az indulás előtt váratlanul az egész programot leállították. Meghibásodott ugyanis annak az ugyancsak felbocsátandó rakétának a hajtóműve, amellyel a Gemini 11-nek a világűrben, a földkörüli pályán kellett volna majd találkoznia. Hazánkba érkezett az USA Kommunista Pártjáaak küldöttsége Az MSZMP Központi Bizottsága meghívására néhány napos látogatásra hazánkba érkezett az Egyesült Államok Kommunista Pártjának küldöttsége Gus Halinak, a párt főtitkárának vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Garai Róbert, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. ÉVA HAZATALÁLT Nem ellenkezett a fény- képezés miatt. Azt mondta, íz arcmásolatokat úgyis ha- nar elfelejtik az emberek. Te ahhoz nagyon ragaszkodott, hogy a nevét csak iffy írhatom le: Éva. Arra is megkért, hogy a világért se ejtsem ki szülei nevét, de még ezt a pécsi iutcát és házszámot sem, ahonnan öt hónappal ezelőtt, húsvét szombatjának délutánján nem köszönt el, amikor elindult kishíján végzetes útjára. Pergessük vissza az időt, szólaltassuk meg a nap szemtanúit! — Nem is tudom', hogyan jutott eszembe, hogy pont az ünnep estéjén ke- réssem fel a csónakházat — emlékezik vissza Kovacsics Ferenc, a mohácsi evezős sportkör edzője. — Esőre hajló sötét este volt és előttem a Duna tükre mutatta valamelyest a parti ösvényt, amikor... Amikor a csónakház közelében hirtelen megtorpant. Ott a parton, lábai előtt, fél lépésnyire sem a víztől egy mozdulatlan női alak feküdt. — Anélkül, hogy jobban szemügyre vettem volna, azonnal elrohantam Szabó kollégámért és közös erővel az útunkba eső legközelebbi házba vittük a szerencsétlent. Kun Sándor rendőr-fő- törzsőrmesteré a szó: — KoVacsics telefonja után azonnál a helyszínre siettem. Az áléit lány retikül- Jéből kivettem a személyi igazolványt, s kijegyeztem belőle az adatait. Mivel a közelben volt a kórház, a mentőket sem riasztottuk, ölben vittük át szegényt, s a műtő előtti folyosón vártuk meg az orvosi beavatkozás eredményét. Ott írtam meg ,a jelentésemet is. Éva megmenekült. Különös játékául a sorsnak éppen az a fél órával előbb megevett ijesztő mennyiségű altató tabletta akadályozta meg abban, hogy utolsó lépését is megtegye a hullámsír felé. És, amikor a gyors orvosi beavatkozás után másnap reggel kinyitotta a szeipét, ismeretlen megmentöi álltak az ágya előtt. Egy civil és egy rendőr alakját bo- gozgatta ki, akik furcsa, kábító ködön át mosolyogtak rá és szóltak is hozzá, de nem értette. Csak másnap csodálkozott el újra, amikor a két barátságos ember ismét megjelent, és harmad-, negyednap még kerekebbre nyitotta a szemét, amikor már jó ismerősként családostól vizitáltak a betegágya mellett. A kis csomagokból édességek kerültek elő, aztán más is, mert Marika néni, az egyenruhás férfi felesége szappant, törülközőt, fogkefét, -krémet és más holmit is hozott, csupa olyat, amire szüksége lehet a lábadozó betegnek. Volt aztán két nagyon kedves pécsi látogatója is Évának. Először a barátnője, Ruppert Évi kereste fel szülői kíséretben, s nem sokkal később Éva nagymamája sirdogált az ágya mellett. Mégsem 6 mondta el a hazulról hozott gyalázatos üzenetet — nem volt szive hozzá —, hanem a kis barátnő. — Hozzánk gyere, Vica, ha meggyógyultál — sírta el magát —, mert a szüleid nem kit>áncsiak rád ... Azt üzenték, azt mondták, hallani sem akarnak rólad... Mi meg szeretettel elfogadunk testvérkénknek, családtagunknak, ha te is beleegyezel. összefoglalom hát a történteket, s hiteles tanúkén: megidézem Éva nagymamáját, továbbá Ruppert Évit és Kun Sándor rendőr-főtörzsőrmestert, aki feleségével ^ és gyermekeivel egyetértésben öt hónappal ezelőtt családtagnak fogadta Évát. Nyilatkozzanak tehát á „tanúké, s közülük is elsőnek Éra nagymamája. — Nagyon, nagyon megi
