Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-07 / 211. szám
19W. SZEPTEMBER ^ napló 5 A SZERKESZTOSEG !A /Pl IÁ IÁ ái nö Kedvelt reggelizőhely volt Közkedvelt reggeliző helye volt Siklós lakosságának, valamint az idelátogató turistáknak a B. m. Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat 449. sz. tejboltja. A kora reggeli órákban bárki hozzájuthatott a pohár forró .tejéhez avagy kakaójához. A reggeliző helyet igen sokan keresték fel, ilyenkor zsúfolva volt fogyasztókkal. Sajnos az utóbbi időben a közkedvelt reggelizőnek csökkent a látogatottsága, részben azért, mert üveg- ooharak helyett papírpohárban szolgálták ki a reggelit, ami 30 fillérrel drágította a fogyasztást. Mindez azért történt így, •vert tavasz óta rossz az i-lethelyiség vízvezetéke, Poharakat nem lehet mosni, sőt hovatovább kifogyott a •oapírpohár is. Most a reggelizőkkel közlik, hogy poharas árut nem szolgálhatnák ki. Tanévnyitás van, nagyon sok dolgozó gyermeke iskolába indulás előtt a tejboltban szokta elfogyasztani a reggelijét, most ettől elestek. Hunyadi István Siklós. Felszabadulás u. 78. szám. Autóbuszjegy-csal ás Szeptember 4-én, vasárnap reggel 6 óra 10 perckor a Kórház téren felszálltam a 20-as autóbuszra. Bérletem felmutatásakor a kalauznő erélyes han gon közölte, hogy bérletemet elkobozza, mert az érvénytelen és így jegycsalást követtem el. Ezt nem értettem. Bérletemet ugyanis ugyanúgy szabályszerűen 82 Ft befizetése ellenében váltottam meg, mint júliusban és bérletem érvényessége ellen július folyamán az ellenőrző közegek kifogást nem tettek, sőt szeptemberben is három napon át zavartalanul használhattam bérletemet. A kalauznő felvilágosított, hogy bérletem azért érvénytelen, mert a szeptemberre megváltott jegyre nem vezettem rá az igazolvány számát, amelyet egy augusztusban kiadott rendelkezés szerint nekem kellett volna elvégezni. Kértem a kalauznőt, hogy adja Ide „elkobzott” bérletemet, van nálam töltőtoll, amellyel előtte azonnal ráírom a jegyre igazolványom számát. Kijelentette, hogy ezt nem teheti, mert akkor már elkövettem a jegycsalást, amikor az érvénytelen bérlettel a kocsira felszálltam. Tehát kétforintos jegyet váltottam. Legnagyobb meglepetésemre a kalauznő jegyváltás után visszaadta a bérletemet. Ezt aztán végképpen nem értettem! Ha jegy csalást követtem el, akkor a kalauznő nem adhatja vissza bérletem, hanem az elkobzott bűnjel alapján az illetékeseknek bűnvádi eljárást kell indítaniok ellenem. Ha pedig nem követtem el jegycsalást, miért kellett kétforintos jegyet váltanom? — Munkahelyemen rávezettem a bérlet-igazolványom számát a jegyre, majd egyik kővetkező menetnél a 48-as téren felszálltam ugyanarra az autóbuszra és bérletemet átadtam a kalauznőnek, hogy azt adja át az illetékeseknek a jegycsalási eljárás lefolytatása l végett. Gépkocsivezetők együttérzése Az elmondottakhoz a következő megjegyzéseket teszem: 1. Az augusztusban bevezetett új rendelkezésről nem tudtam, mert ekkor szabadságom miatt nem tartózkodtam Pécsett. 2. Helytelennek tartom, hogy a megváltott (tehát kifizetett) bérlet mindaddig érvénytelen, amíg a tulajdonos önmaga nem érvényesíti azáltal, hogy rávezeti igazolványa számát. Miért nem érvényesíti a kifizetett bérleteket a jegykiadó úgy, ahogyan ez júliusban történt? Jogilag egy képtelenség, hogy a megváltott jegy érvénytelen! Ezzel az intézkedéssel csupán azt érték el, hogy mind a bérleteseknek, mind saját alkalmazottaiknak kellemetlenséget okoznak. — Ugyanúgy sok kellemetlenségnek lenne forrása, ha a MAV- jegypénztáraknál megváltott jegyre az utas lenne köteles a vonatigénybevétel idejét tintával rávazetni. Ez pontosan megfelelne a Közlekedési Vállalat jelenleg érvényben lévő intézkedésének. 3. Leszögezem, hogy nem én követtem el jegycsálást, hanem a Közlekedési Vállalat, amikor részemre érvénytelen jegyet adott ki. 4. Szükségesnek tartottam a történtek nyilvánosságra való hozatalát, mert jegycsalással való megvádolásom és megszégyenítésem szintén a nyilvánosság előtt történt. Utastársaimnak egy része megdöbbenjen, másik része megvetéssel nézett rám, sőt egyik utastársam sziszegve megjegyezte: „Nem szégyenli magát, hogy idős fejjel két forintért csal!” Kérem ügyem kivizsgálását és a vizsgálat eredményének nyilvánosságra hozatalát. Cholnoky László Pécs, Déryné u. 13. Tonesz János pécsi taxigép- kocsivezető rablótámadásból bekövetkezett tragikus elhalálozása mély részvétet és megdöbbenést váltott ki az ország valamennyi autóközlekedési vállalatánál. Az elvtársi és munkatársi szolidaritás kimagasló példáját adták a miskolci 3. sz. AKÖV dolgozói a szerencsétlenül járt családtagjai leié megnyilvánuló segíteni akarásban. Szeptember 5-én délelőtt megjelentek a pécsi 12. sz. AKÖV-nél a miskolci 3. sz. AKÖV dolgozóinak küldöttei és Vida András, a miskolci taxi-főnökség párttitkára, műszaki vezetője átadta özv. Tonesz Jánosnénak, az elhunyt özvegyének a vállalat dolgozóinak mély részvéte mellen a család részére ösz- szegyüjtött 8823 forintot. A segítségért az özvegy és fia mondtak köszönetét. A miskolci autóközlekedési dolgozók súlyosan elítélik az erkölcsi züllöttség mélypontjára jutott cinikus gyilkosok tettét, s felháborodásuk nyilvánítása mellett levélben keresték meg a Legtöbb Ügyészséget és kérték az elvetemült gyilkosok példás megbüntetését. 1 özv. Tonesz Jánosné átveszi az összeget Balázs Jenő szb-titkártól, a 3. sz. AKÖV gépkocsi- vezetőjétől. Mikor játszanak legközelebb? A Mecseki Szénbányászati Tröszt egyesített fúvószenekara augusztus 28-án, vasárnap délelőtt Mohácson. a Széchenyi téren térzenét adott. Sajnos csak azok hallgathatták és élvezhették művészetüket, akik véletlenül arra jártak. A lelkes, ám kisszámú közönség soraiban ilyen észrevételeket lehetett hallani: „Ki tudta ezt?”, „Miért nem értesítették a város lakosságét?” Amikor pedig a térzene befejeződött, többen a karmesterhez fordultak, és az iránt érdeklődtek, mikor játszanak legközelebb és hogyan lehetne erről idejében értesülni. E vasárnap délelőtt megmutatta, hogy városunkban sok a fúvószenét kedvelő ember. Dunai Nándor Mohács, Szabadság u. 22. Ilyen helyen még sosem laktunk | A világos, derűt sugárzó szobák, a tiszta bútorok, a virágos folyosók hatása ott ül az elégedett fiúarcokon A fiúk lakosztályához tartozó társalgó A Sárika-gyilkosság óta Közel hatezáz új állatni gondozott Jól működnek a gyermekvédelmi albizottságok Több intézeti férőhely Közel kétezer állami gondozottat tartanak nyilván a megyében, hatszázzal többet, mint 1964 elején. Az évi növekedési ütem különösen 1964 óta gyors: 1963-ban mindösz- sze 10, 1964-ben 195, 1965-ben 246, 1966 első félévében 136 fő. Mi az oka ennek? Rosszabb lett a társadalom? Egyáltalán nem. Mindenekelőtt két tényező hatását emlegetik: a nagyszámú cigánylakosság lenne az egyik ok (a cigánylakosság az összlakosság négy százaléka, efcen a téren csak Szabolcs-Szatmár megye előz meg), a másik az úgynevezett Sárika-gyilkosság, melynek következtében a községi tanácsok, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságok jóval többször kezdeményezték az állami gondozásba vételt. Ez utóbbi szempontból érdekes a sásdi járás, ahol a Sárika-gyilkosság történt. Korábban negyedévenként átlagban 5 állami gondozásba vétel történt, az eset után volt olyan negyedév, amikor ez a szám elérte a huszonhetet. A gyermekvédelem nagy problémája az intézeti elhelyezés. A gyermekek egy ré— ötvennyolcán kötöttek mezőgazdasági szakmunkás- tanuló szerződést az új tanévre a siklósi járásban. A sellyei szakmunkásképző iskolába huszonötöt vettek fel, közülük húszán gépészeti, öten az öntözéses gépészeti szakon folytatnak tanulmányokat. Zrínyi-utódok Pécsett Madách Imre Zrínyi Miklós vérszerinti leszármazottja Egy családfakutató több éves hazai és külföldi kutatása alapján Szigetvár védelmének 400 éves jubileumára kiszámította, hogy Zrínyinek igen sok leszármazottja él Közép-Európában. Mint ismeretes, Madách Imre dolgozószobájának főhelyén, a kandalló fölött Zrínyi Miklós fehérmentés, kócsagtollas képmása függött. Madách Imre saját festményei közül talán ez a legjobb, amely jelenleg a Nemzeti Múzeumban van. Sokszor állt meg előtte a költő néma tisztelettel és az ősöknek kijáró hódolattal. És joggal. Mert Madách Zrínyi Miklós vér szerinti leszármazottja volt. És ő ezt tudta. Madách-emlékek után kutatva. néhány éve Madách Imre nővérének, Madách Mária unokájának otthonéba kerültem. Már csak az özvegye él: Balogh Károly- né, aki sok érdekes Ma- dách-emléket őrizget budai lakásában. Itt találtam' rá a családnak okiratok alapján megírt történetére. Ebből idézek: „...Madách János (meghalt 1768) édesanyja Uj- falussy Zsuzsanna. Az Ui- falussy-családból származó Zsuzsanna a szigetvári hős, Zrínyi Miklós vér szerinti leszármazottja. Nagyatyja, János, ugyanis az Ujfaius- sy János unokája, aki Bánffy Katát, Bánffy Miklós főpohárnok és Zrínyi Orsolya leányát bírta nőül. Ez utóbbi a szigetvári hős és Frangepán Katalin leánya”. Eszerint tehát Madách Imre ereiben a szigetvári hős vére is csörgedezett, ez az oka annak, hogy megfestette nagynevű őse, Zrínyi Miklós mellképét, s azt •dolgozószobájának főhelyére helyezte el. Az eddigi megállapítások szerint a Madách-ágon ms élő utódok szám= meghaladja a félszázat. Ezek közül többen élnek Pécsett is. Ugróczky Mihály szét intézetben, más részé nevelőszülőknél helyezik el Az arány 58/42 százalék, az intézetben elhelyezettek ará nya 8 százalékkal rosszabb, mint az országos átlag. Ez több okból is aggasztó A kihelyezettek számán belül gyorsan növekszik a gyógy pedagógiások és képezhetet- lenek száma. Sajnos intézeti férőhely hiányában nem tud ják megoldani a majdnem 200 nevelőszülőknél elhelyezett, gyógypedagógiára szoruló gyermekek oktatását. Ezek a gyerekek így felnőve kedve nem érik majd el a betanitott, illetve segédmunkási szintet. Férőhely hiányában 45 súlyos mozgásszervi zavarban szenvedő vagy ké- pezhetetlen gyermek van nevelőszülőknél — intézeti elhelyezésük szintén megoldás ra vár. (Sajnos országosan is kevés az ilyen jellegű intézmény.) Ügyanakkor — Hideg Gyula, a pécsi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgató jának véleménye — a nevelőszülők 25 százaléka nem alkalmas nevelő, a megoldás csupán szükséges rossz, a gyermekeket el kell helyezni valahol. Az ifjúságvédelem jelentős része a tanácsi szervekre há rul. Az erőfeszítések nagyok csak az elmúlt félévben 80 új intézeti férőhely létesült. Bük- kösdön 40 férőhellyel bővítették a leánynevelő-otthont Tehermentesítették a pécsi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetet: az ÉM egyik ie- gényszálásán létesült új ifjú sági nevelőotthonban helyezték el a 14 éven felüli fiatalkorúakat, ahol munkába is állhatnak. Az állami gondozott gyermekek növekvő száma bentlakásos intézményhálózat fejlesztését teszi szükségessé úgy, hogy az intézmények struktúrája a szükségleteknek megfelelően alakuljon, A nagy feladathoz sajnos központi állami pénzeszköz nem áll ren delkezésre, noha Baranya az országban az állami gondo zottak számát tekintve a negyedik helyen áll. Figyelembe véve a rendelkezésre álló beruházási eszközöket, mit tart szükségesnek a Megyei Tanács a harmadik ötéves terv időszaka alatt? A csertői gyermekotthon 100 férőhellyel való fejlesztését, úgyhogy a gyermekek 3 éves koruktól 14 éves korukig nevelkedhessenek az intézetben; valamint az általános iskola bővítését. Százötven férőhelyes túlkoros ifjúsági otthont kell létrehozni Szenti őrincen vagy a megye egy másik, erre alkalmas községében. A fogyatékos gyermekek otthonává alakítják át, esetleg fejlesztik is a bakócai nevelőintézetet, a bükkösdi nevelőotthon a kedvezőtlen körülmények miatt állami gondozásba veendő gyermekek otthona lesz. Miklósvári Zoltán Mindannyiunlí ügye Baranya megye Tanácsának művelődési osztálya a közelmúltban fiúotthont létesített olyan állami gondozott gyermekek részére, akik nem tanulhattak tovább sem középiskolákban, sem ipari tanulóintézetekben. Ezeknek a fiúknak száma a megye fiatalságáéhoz viszonyítva, sőt még az összgondozottakéhoz viszonyítva is kevés. Mindössze 40 férőhelyes az otthon, de élefe- rehívása az ifjúság egyik része legsúlyosabb problémájára ígér megoldást. Akkor ítélhetünk csak érdemlegesen ebben a kérdésben, ha tudjuk hogy ezek a fiúk zömmel túlkorosán végezték el az általános iskolát (általában 16—* 18 évesek) és azután munka nélkül intézeti körülmények között éltek, ahol nem volt lehetőségük a legalapvetőbb emberi funkció, az alkotásvágy kibontakpztatá- sára. Mérőben más lesz helyzetük a jövőben. Egy négyezer főt számláló közösségbe illeszkednek maid bele. a Baranya megyei Állami Épitőipari Vállalat adott nekik otthont elsőrangú szállójában. Pár napos az intézet, de elmondhatom, hogy a puszta körülményváltozás is igen nagy pedagógiai „hatást” váltott ki. Egv hete még felhősek voltak a? amúgy is gyanakvó a~cnk* rtv lesz velem, hova kerü’ök. érdemesebb lenne tán idő lőtt kereket oldani? S most? — * világos, derűt sugárzó szobát, a tiszta bútorok, a virágom folyosók hatása ott ül az elégedett. fiúarcokon. Nem hiszem hogy stréberség, mondatta volna velük: ilyen helven mée sosem laktunk. Legutóbbi ún népi kimenőről minden f:ú percnyi pontossággal visszatért. Egyikük késett ugyan öt percet, de verejtéktől csörgött az arca. Késett a hetényi busz és egy zsák barack is húzta a hátát, amit társainak „otthonról” hozott.. . Jól tudom, hogy mindebből le kell vonnuk a hirtelen kamaszlelkesedést, és majd a huzamos munkában való szorgos kitartás ad csak mindenre választ. A ifúk zömét szakmunkások e iellé helyeztük el. Gyenge nulmányi eredményük ellenére fogékonyak ezek q gyerekek. Pár éves késéssel — ami minden bizonnyal eddigi mostoha családi körülményeiknek köszönhető — ők is lehetnek még szakmunkások! És ha becsületes, gyakorlott segédmun- kásoká válnak csak, akkor is megnyertük őket! Az állam, a jzocialista társadalom egyik vállalata otthont adott nekik. A legfontosabb pedagógiai problémát azonban az fogja végül is eldönteni, hogy ennek a négyezer főt számláló, munkában összeforrott üzemi kollektívának u szelleméből, erkölcsi erejéből mennyi jut majd ezeknek a fiúknak. A vállalat legfelsőbb vezetői a legnagyobb megértési tanúsítják irántuk. ök azonban távolabb lesznek a fiúktól. Azoknak a művezetőknek, brigádvezetőknek és velük együtt dolgozó munkásoknak a szíveié, tapintatára és igazságosságára lesz szükségük majd ezeknek a szeretetre vágyé gyerekeknek, akik nap-nap után mellettük lesznek. A Baranya megyei Allámi Építőipari Vállalat 4000 dolgozója közül biztosan sokan olvassák el ezeket a sorokat. Legfőbb célom is az volt, hogy elsősorban hozzájuk szóljak, tőlük kérem azt, ami nélkül munkánk csak csorba vállalkozás maradna: szerétetet és segítséget ezeknek a fiúknak. TASNÄDI OTTÓ, az Ifjúsági Fiúotthon igazgatója * ; ►
