Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-04 / 209. szám
Szibériai rapszódia II. Lenin lámpásai Szibéria legnagyobb építkezése az Angaic partján kez- douótl: Irkuts*..», varosában. Ez a helység mar a múltban -s iCvcaei-t. caii varos volt, -cii^oa_tíen s Katonai Központ. iZi^oj-taoan most már a ieg- nagyooo reszoen orosz nemzetiségnek eineK. Hat-hétszaz evvel ezelőtt kezdték meg ezeicnek a területeknek a betelepítését, mert szinte teljesen ticp telenek voltait. Csak uifcosze a tajgaban és a tund- raKoan elteK különböző népeit, például mongolok, na- nájok, rendkívül elmaradott körülmények között. Ma már természetesen az ő kultúrájuk is fejlődik, és szintén civilizált eletet élnek. Szibéria legészakibb részén leginkább gyémántbányászok laknak, itt nagyon zord az időjárás, Ver- hojanszkban télen 70 fokot is mérnek. Itt és Norilszkban úgy építkeznek, hogy a házakat folyosókkal kötik össze. Át lehet menni egyik épületből a másikba anélkül, hogy kimennének az útra. Újabban pedig egy-egy lakótömb tetejére átlátszó tetőzetet építenek, ahol belül 20—25 fokos meleg van, holott kint 70 fokos hideget mérnek. Ilyen megoldással fűtik, teszik kellemessé a hideg várost. De a hidegtől függetlenül nagyon civilizált életet élnek, van kultúrház, könyvtár, mozi, színház, iskolák. Nem is mindegyik területe ilyen hideg Szibériának. Déli részén például fejlett a mezőgazdaság, a gabona, gyümölcs és rizstermesztés. Irkutszkban, ahol a kommunizmus nagy építkezései folynak, rengeteg szenet találtak. A II. világháború Miatt például észrevették a mérnökök, hogy az emberek kijárnak a város szélére és nagy kosarakkal hordják a szenet. Szabadon találták a föld felszínén. Számokat nem :s akarok közölni, mert nem íudni, mennyi szén van Szibéria földje alatt, de ha arra gondolok, hogy valamikor trópus terült el itt, érthető keletkezésének oka, s az is, miért van ennyi olaj, és miért ilyen termékeny a föld. A szénen, olajon kívül különböző ásványi anyagokat, pl. rengeteg bauxitot találtak. Ezek feltárásához sole villamos energia szükséges, amit a szovjet kormány úgy oldott meg, hogy a hatalmas folyókon vízi erőműveket létesített. Megépítették az Irkutszki vízi erőművet, az Angaran pedig az Irkutszki-tengert. Ez körülbelül 2 millió kilowatt áramot tud adni. Amikor az irkutszki felépült, akkor, 1954 őszén hozzáfogtak a brasztki- erőmű építéséhez. Ez valóban nem mindennapi dolog. Ha azt mondom, hogy a Bajkál a világ egyik csodája, vagy a Jenyiszej és a tajga milyen szépséges, akkor azt is elmondhatjuk, milyen csodálatos létesítmény ez az erőmű, milyen bámulatos alkotása az embernek. A bratszki-erőmű kétszerese a legnagyobb amerikai vízi erőműnek, de any- nyiban különbözik az amerikaitól, hogy még modernebb, hiszen most nemrég avatták fel. A mi Tiszalöki Vízi Erő- művünlk összes áramtermelését ott egy turbina megtermeli és 17 ilyen óriás van egymás mellett az Angarán. Körülbelül 4 és félmillió kilowatt áramot ad ez a hatalmas vízi erőmű. Ez azt jelenti, hogy az Uraiig (kb. 3 ezer kilométeres távolság) az irkutszki és bratsziki vízi erőmű látja el a gyárakat, bányákat árammal. A bratszki vízi erőmű építésénél 1954-ben megjelentek az építők, a mérnökök kimérték a helyét és megkezdték a munkálatokat. Az Angara itt 800 méter széles. Duzzasztó gátja 127 méter magas, vonatközlekedés, kétirányú autóközlekedés van a tetején. ti zenkétezer ember dolgozott ezen az építkezésen. Bratszk városa jelenleg 100 ezer lakosú. A „tenger” területe legalább négyszer akkora, mint a Balaton, jelenleg helyenként kb. 90 méter mély a vize. Ennek a „tenger”-nek a helyén valamikor 56 helység volt. Valamennyit ki kellett telepíteni. Azóta valamennyiük új lakóházat kapott az új városokban. Az itt működő hatalmas turbinákat Laningrádban készítették és a Jeges-tengeren hozták le a Jenyiszej torkolatához, majd az Angarán emelték ki. A beépített turbinák egy része a XXII. kongresszus idején már adott áramot. Teljesen kész két éve lett. Nemrég különböző országok diplomatái jártak ott, olvastam nyilatkozataikat, azt írják: a legnagyobb elismerés és csodálat azoknak, akik mindezt létrehozták. Lenin egykor arról álmodozott, hogy a kommunista építés eredményeképpen az egész Oroszországot megvilágítja a villany. Amikor Szibéria felett szállt repülőgépem, a földről vlllództak a nagyvárosok fényei és sok tajgai kis településnél égtek, világítottak Lenin lámpásai. Természetesen én is elmentem megnézni az egyik ilyen fényözönt biztosító villanytelepet, a bratszki vízi erőműnél. Később összetalálkoztam azzal a főkonstruktőrrel, aki egész Szibéria vízi erőműveinek építéséért felelős. Elmondta nekem, hogy a Lénán, az Angarán, a Jenyisze- jen milyen erőműveket fognak még építeni. Jelenleg erőteljesen épül a kraszno- járszki viáerőmű óriás (ez kb. 2 ezer kilométerre van Bratszktól északra). Teljes működésekor 6 millió kW áramot fog adni. A Jenyiszejen építik, sok ezer ember, egy kis munkáshadsereg dolgozik rajta, azt akarják, hogy jövőre, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára már meginduljon az első gépek termelése. Az egész Szibéria építkezik. Újabb és újabb erőművek építéséhez kezdenek. Bányákat nyitnak, vasúti síneket raknak le. Mindez óriási feladat, nagyszerű emberi teljesítmény. Erről írKrasznojarszki vízi erőmű nak a lapok, az újságok. Leírják egy mondatban: most folyik Szibéria meghódítása! De, hogy e mögött mi van valójában, mennyi munka, tudás, és hősi küzdelem, azt cA. kék k kapitány a Hunyady József új regénye ÖRÖMMEL FOGADJUK, hogy Hunyady József: A kék hegyek kapitánya című regényét, amely a Baranya megyei és Pécs városi tanács, az SZMT 1966. évi Zrínyi-pályázatán második díjat nyert, a Kossuth Könyvkiadó a napokban megjelentette. így most alkalom nyílik arra, hogy az érdekes új regénnyel széleskörű olvasótábor ismerkedjen meg. Ugyanakkor öröm a könyv megjelenése azért is, mert méltó kiegészítője a közelgő Zrínyi ünnepségeknek, a megemlékezéseknek. A regény mindenekelőtt a történelmet kedvelők, a fiatalok érdeklődésére tarthat számot, de nem csalódnak azok sem, akik kíváncsiságból ismerkednek meg vele. Egy olyan korba vezeti el Hunyady József olvasóit, amikor a magyar nép keserves körülmények között élt, az ország három részre szakadása után a hatalmaskodók, az elnyomók a maguk javára, hasznára sanyargatták, fosztogat ták. Az ország jelentős részét a mohácsi vész után a török szabadon dúlta, és a nemzeti összefogás, a külföldi segítség hiányában csak egy-egy magányos vár, maroknyi csapat tudott és mert ennek ellenszegülni. Ebben a korban élt Zrínyi Miklós. A regényben az író végigkíséri ifjúkorától a szigetvári csatáig, a dicsőséges, de szomorúvégű ostromig. Nagy érdeme Hunyady Józsefnek, hogy nem idealizálja személyét, a kornak és történelmi hűségnek megfelelően formálja meg alakját. Az események menetének vaslogikájával, Zrínyi ellentmondásos jellemének kibontásával készíti elő, bizonyítja be, hogy miért vállalta Szigetvár védelmét, amikor már elkerülhetetlen volt. a biztos halál. A TÖRTÉNET kibontakozása során megismerkedhetünk Zrínyi Miklós féktelen indulataival, életfelfogásával, mely osztálya gazdag nagyuraira általában jellemző volt e korban. Ahogyan vagyona gyarapítására, hatalma növelésére tőr, amilyen féktelen és mér tóktelen az evésben, az ivás- ban, az élet egyéb örömeinek hajszolásában, amilyen gyorsan lobban fel haragja a vele ellenszegülőkkel szemben, — olyan féktelen a török gyűlölésében, a tunyák, a tehetetlenek megvetésében. Ez utóbbi tulajdonságaiért becsüljük őt a regény olvasása közben, feledve, sőt megértve hibáit* sokat bírált hatalomra, vagyonra törő tetteit. Bebizonyítást nyer, hogy korában egyedüli reménysugara volt az országnak, a sokat sanyargatott népének, a közömbösség hazai és európai tengerében. Egyedül ő volt az aki tudott, mert, akart is tenni azért, hogy gátat állítsanak a törökök dúlá- sának, kiszorítsák őket az ország délvidéki területeiről. Zrínyi Miklós magára maradt, dicsőséges, de egyenlőtlen küzdelmét Sziget védelmében elveszejtői az utolsó percig némán figyelték, hogy azután Európa előtt hazug magyarázatokkal mentsék magukat, bűnös felelősségüket. Az író olyan jellemvonásait helyezi előtérbe regénye főhősének, melyek napjainkban, különösen a fiatalabb nemzedék számára igen tanulságosak. Mindenekelőtt a helytállásban, a néphez való hűségben, az ország igaz érdekeinek szolgálatában, az igaz ügyet elgáncsolni akarók megvetésében. Mindezek valóban méltóvá teszik Zrínyi Miklóst arra, hogy történelmi múltunk legnagyobbjainak sorába emelkedjék, a hazafias érzésekre nevelés során a fiatalok előtt mint történelmi példakép álljon. A regény, mely számtalan hiteles történelmi dokumentumon alap szik, a korról igen érdekes, sokszínű áttekintést ad, kiváló kiegészítő olvasmiány- nyá válhat a tanulóifjúságnak. AMIKOR felsorakoztatjuk a regény érdemeit, szólni kell néhány fogyatékosságáról is. Igaz, hogy Zrínyi alakján kívül megajándékoz bennünket néhány olyan fi' gunával, mint például Hajdú pajtás, aki annak leghűbb küzdőtársa, s akit sokáig emlékezetükben tartanak majd mindazok, akik elolvassák a regényt. De sajnos ezeknek az alakoknak a száma meglehetősen kevés a könyvben. Az események sodra, Zrínyi alakjának nagysága, az izgalmas csaták, ütközetek 1 sokasága, mindez eredményezhette, hogy sok érdekes alakkal csak cselekedeteiken keresztül, főleg a harcok közben vázlatosan ismerkedhetünk meg. Időnként zavarólag hat az olvasó számára a regény nyelvezete. Olyan érzésünk támad, hogy a korabeli stílust, a mai divatos zsargonnal, talán túlzott mértekben is keveri az író. M, E. csak ott a helyszínein lehet igazán érzékelni. Szibéria fában is gazdag. Ez lehetővé teszi fakombiná- tok létesítését. Feldolgozásához az elektromos energia biz tosítva van. Az alumínium kohászathoz úgyszintén. A bauxitot az Uraiból szállítják a szibériai kohókba. Ez egy kicsit megdrágítja a termelést, de még mindig célszerűbb idehozni, mint az áramot elvezetni a bauxitlelő helyekre. Bratszk közelében ’ittam, hogy most építenek egy hatalmas aluminium kombinátot, amely annyi alumíniumot fog termelni, és olyan olcsón ezzel a vízi energiával, hogy mindössze 3 rubelbe kerül egy tonna. Ez a világpiaci árnál jóval alacsonyabb. Elmondták nekem, hogy egy tonna alumíniumért egy tonna búzát adnak. Annyi alumíniumot fognak itt termelni, hogy ha ezt eladnák a világpiacon, akkor azért annyi búzát vehetnének, hogy a Szovjetunió egész évi kenyérgabona szükségletét biztosítani tudnák belőle. Amulásira késztető tények ezek! Sok mindent írhatnék még Szibériáról. De teljes képet nyújtani a kommunizmus hatalmas építkezéseiről, az emberek áldozatkész és hősi helytállásáról, a szép városokról, a csodálatos tájakról szinte lehetetlen. Ami itt történik, az a XX. század szép, fenséges rapszódiája, a kommunista építés története. Szebelkő Imre Számítógépek alkalmazása a csehszlovák népgazdaságban Mint a Hospodárské No- viny írja, a kormány által mór jóváhagyott számítás- technikai fejlesztési terv előirányzata szerint a csehszlovák népgazdaság 1966—1970 között 158 számítógépet kap. Ebből 90-et tudományos és műszaki-gazdasági számításokra, 46 közepes méretű gépet információk összegezésére és feldolgozására, 20-at pedig technológiai folyamatok automatikus szabályozására fognak felhasználni. Ehhez 1970-ig több mint 8000 programozót képeznek ki. A számítógépeket a népgazdaság tudományos irányítási rend - szerének valamennyi láncszemében alkalmazni fogják, leg főként a nehéziparban, a gépgyártásban és a közlekedésben. Tervbe vették, hogy a jövőben létrehozzák a számítóközpontok egységes hálózatát. A saját gépekkel nem rendelkező intézmények, szervezetek és vállalatok akkor majd igénybe vehetik az állami számítóközpontok szolgálatait. Uj lengyel vegyikombinát A lengyel vegyipar lényegesen gazdagodott és kibővült azzal, hogy Pulawában üzembe helyezték a műtrágyát előállító nagy vegyipari kombinátot. A kombinát építése öt évig tartott, amelyben Csehszlovákia is részt vett. Fokozatosan üzembe helyezik a kombinát új egységeit is. Arra számítanak, hogy a kombinát 1970-ben a lengyel gazdaság számára körülbelül 1 millió tonna nitrogént, 850 ezer tonna karbamidot, s egész sor további terméket fog szállítani. Az új kombinát fogja előállítani az ország nitrogéntrágya gyártásának 60 százalékát. Az építési költségek 3—3,5 éven belül amortizálódnak.
