Dunántúli Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-02 / 207. szám
2 napló 1966. SZEPTEMBER 2. Jugoszláviában elítélik a stuttgarti bűntényt i Belgrádi Jugoszláviában a legélesebb formában bélyegzik meg Száva Milovanovics jugoszláv konzul meggyilkolását. A jugoszláv sajtó felháborodva ír a stuttgarti gyilkosságról. A Politika, a legolvasottabb jugoszláv napilap azt hangsúlyozza, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban a különböző soviniszta szervezetek kedvező légkörre és megfelelő talajra találtak. Senki sem győzhet meg bennünket arról — írja a Politika —, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ne tudná hatásosan és radikálisan beszüntetni a terrorcselekményeket. Az NSZK hatóságai azonban ezt a tevékenységet a Jugoszláviával kapcsolatos politikájuk céljaira használják fel. A Borba rámutat, a bonni hatóságok szeretnek arra hivatkozni, hogy az emigráns szervezetek esetében is az ország belső törvényeit alkalmazzák. Az NSZK hatóságainak meg kell érteniök, hogy ezzel a fasiszta terroristáknak és a revansistáknak tesznek szolgálatot Negyed milliós tömeg a Phnom Penh-i stadionban Franciaország elítéli a vietnami eseményeket De Gaulle ünnepélyesen figyelmeztette az Egyesült Államokat: a népeknek joguk van saját sorsukról dönteni Phnom Penh: De Gaulle francia eln&k Norodom Szihanuk herceg kíséretében virágszőnyegen hagyta el a repülőteret augusztus «30-án, megérkezése után. Sxáxöt k pusztult el A vietnami háború augusztusi mérlege az USA veszteségeinek növekedéséről tanúskodik A vietnami néphadsereg légvédelme augusztus hónap folyamán a VDK területe felett 105 amerikai repülőgépet lőtt le. Az amerikai légierő augusztus első hetében 41 repülőgépet vesztett, az amerikai légierő számára augusztus 7-e volt a leggyászosabb nap, 12 amerikai repülőgépet lőttek le egyetlen nap alatt. A saigoni amerikai katonai parancsnokság csütörtöki közléW szerint jelenleg összesen 303 400 amerikai katona van Vietnamban, 3000-rel több, mint a múlt héten. Amerikai hatóságok által Saigonban kiadott hivatalos adatok szerint a múlt héten Dél-Vietnamban 87 amerikai katona esett el és 599 sebesült meg. A kormánycsapatok ugyanezen idő alatt 205 halottat vesztettek. Egy amerikai szóvivő szerint a szabadságharcosok vesztesége 1009 volt. Amerikai bombázógépek szerdán a demilitarizált övezettől körülbelül 130 kilométernyire északra egy lőszer- raktárt támadtak. Csütörtök reggel a demilitarizált övezetben a szabadságharcosok feltételezett állásait bombázták. Berlin : Az NDK népi kamarája csütörtöki ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben hangsúlyozza, „az NDK népi kamarája szeptember elsején, a világbéke-napon megragadja az alkalmat, hogy állást foglaljon a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzet- gyűlésének és Ho Si Minh elnöknek a felhívásával kapcsolatban’1. A népi kamara felszólítja Nyugat-Németor- szág polgárait, elsősorban a bonni Bundestag tagjait, tiltakozzanak az ellen, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya támogatja az amerikaiak barbár agresszdós cselekedeteit. Phnom Penh: A Kambodzsában tartózkodó De Gaulle francia államfő csütörtökön délelőtt a Phnom Penh-i stadionban mintegy 250 ezer ember előtt beszélt Bevezetőben De Gaulle a nyilvánosság előtt is méltatta Szihanuk kambodzsai államfő politikáját és Kambodzsa — mondotta — az 1954-es genfi egyezmények után bölcsen és bátran a semlegesség politikáját választotta, amely az egyetlen lehetőséget kínálta, hogy Indokína népeit megmentse attól, hogy teülete újból harcok színterévé váljék. Miközben Kambodzsa a helyes politikai úton haladt, e helytől alig nyolcvan kilométerre háború dúl, amely azzal fenyeget, hogy világégést robbant ki — mondotta De Gaulle. Ebben a helyzetben Eltökélve, hogy mindenhol és minden körülmények között őrizkedni fog attól, hogy automatikusan belebonyolódjék a dráma kibontakozásába. Kifejezte álláspontját azzal a példával, amelyet Észak-Aíriká- ban nyújtott, amikor látva, hogy az ott folyó harcok nem érintik sem becsületét, sem függetlenségét, ég semmi mást nem eredményeznek, csak gyűlöletet és rombolást, kivonult onnan. Franciaország véleménye sze rint — hangsúlyozta De Gaulle az Indokínában dúló harcok is kilátástalanok és nem vezethetnek eredményre. Meggyőződése, hogy helyreállítható a béke politikai megegyezéssel. E politikai egyezménynek az 1954-es genfi egyezmény példájára — az indokínai népek semlegességét és önrendelkezési jogát kell biztosítania. Mindenfajta tárgyalásos megoldásnak azonban az a feltétele, hogy az Egyesült Államok elhatározza: kivonja csapatait megfelelő és meghatározott időn belül Vietnamból — hangsúlyozta De Gaulle. Az eln&k ünnepélyesen felhívta az Egyesült Államokat: irányítsa tetteit újból az a koncepció, hogy a népeknek saját maguknak kell dönteniök sorsukról. Az Egyesült Államok ezzel a világ színe előtt újból visszanyerné nemzetközi tekintélyét. Vietnam ünnepe Franciaország már elfoglalta De Gaulle tábornok csütörtökön délben továbbutazott Angkorba, hogy megtekintse a Khmer birodalom történelmi nevezetességeit, műemlékeit. Az AFP biztos forrásra hivatkozva jelenti, hogy a DNFF egyik képviselője szera masa állásDontiát Elítél- Idán tár®ralt De Gaulle tá- a maga álláspontját. Elitéi ^rnok ígéretének egyik tagte és elítéli a Vietnamban : jával. A francia személyiség zajló eseményeket. 1 nevét nem közölték. Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke rendszerint abban a hanoi épületben szokta fogadni hivatalos külföldi látogatóit, ahol húszegynéhány esztendővel ezelőtt a francia főkormányzó — aláírta „halálos ítéletét”. Hiába, változnak az idők ... Ma a VDK legnagyobb nemzeti ünnepéről emlékeznek meg világszerte, 1945. szeptember 2-án kiáltották ki a függetlenséget, a demokratikus köztársaságot. A vietnami nép, híven forradalmi hagyományaihoz, országa északi részében azóta megkezdte a szocializmus építését, s mind északon, mind délen az imperialistaellenes küzdelem élvonalában áll. A tömör, tárgyszerű mondatok azonban nehezen tükrözhetik vissza azt a harcot és munkát, azt a hősiességet és áldozatkészséget, amely ezt az immár több mint két évtizedet jellemezte. Alig kezdtek hozzá a Vietnami Demokratikus Köztársaság felépítéséhez, megszervezéséhez, amikor 1946-ban ismét rátörtek az országra a francia gyarmatosítók. Megkezdődött a nyolc éven át tartó szabadságharc, amely elvezetett Dien Bien Fhu katlanáig, az expedíciós csapatok feletti győzelemig. Megkötötték a genfi egyezményt, az elismerte Vietnam jogát az egységre, függetlenségre, önrendelkezésre. Az átmenetileg kettéosztott ország északi részében ismét hatalmas lendülettel indult meg az építés, közben készültek az áhított egységre. A genfi megállapodások azonban nem valósultak U Than! döntése ü Thant ENSZ-főtítkár csütörtökön sajtókonferencián bejelentette, nem jelölteti magát a főtitkári tisztségre az újabb időszakra. Elhatározásának alapvető okaként azt jelöli meg, hogy nem jártak sikerrel a vietnami konfliktus rendezésére irányuló próbálkozásai. A fenti bejelentést az a levél tartalmazza, amelyet ü Thant Intézett az ENSZ Biztonsági Tanácsához és csütörtökön az ENSZ székházában a küldöttségek között szétosztottak. meg, a franciák helyébe ugyanis az amerikai imperialisták léptek és csatlós rendszert kényszerítettek Dél-Vietnamra. Az 1956. júliusára előírt egyesítés elmaradt, északon és délen gyökeresen ellentétes irányban fejlődtek az események. A VDK-ban hozzáláttak a szocialista iparosításhoz, agrárreformot valósítottak meg és a parasztgazdaságok szövetkezetekbe tömörültek. — Felszámolták az analfabetizmust, a lakosság 95 százalékát megtanították ími-ol- vasni. Sikeresen vetettek gátat olyan pusztító népbetegségeknek, mint a tüdőbaj és a lepra. Megnyílt az első egyetem. A déli országrészben ugyanakkor nőtt az elnyomás, iszonyatossá vált a terror. A hazafiak kénytelenek voltak a fegyveres önvédelem eszközéhez nyúlni. Kirobbantak a sorozatos felkelések, majd megalakult a Dél-vietnámi Nemzeti Felszabadítás! Front, amely az országrész egyetlen törvényes, államalkotó ereje, s a lakosság harcának kipróbált vezetője. Ami most van Vietnamban — jól ismerjük az újságok címoldalairól, harcos szolidaritásunk kíséri a távoli országban lezajló eseményeket. Dél-Vietnamban immár háromszázezer amerikai katona próbál „pacifikálni’, minden költségvetési dollárból tizenegy centet a vietnami beavatkozásra fordít az Egyesült Államok. Hiába, nem bírja letörni egy nép ellenállását. Ezért igyekszik a déli kudarcokért északi revansot venni, 19 hónapja bombázza nap mint nap a Vietnami Demokratikus Köz" társaságot. A VDK-t azonban nem sikerült megtörnie, légiháborúja kudarcot vallott. Az élet a bombazáporban sem állt meg. Uj sikereket értek el a mezőgazdaságban, biztosították a hagyományosan behozatalra szoruló északi tartományok önellátását, az ipar pedig csaknem öt százalékkal emelte termelését a rendkívüli nehézségek közepette is. Egyetlen sokat mondó példa: a VDK exportja 1964-ről 1965-re hét százalékkal nőtt! Az amerikai agresszorok közben súlyos számlát fizetnek: repülőgép-veszteségük az 1400-as szám felé kúszik és növekszik politikai elszigeteltségük. (—ti) BENDE LAJOS: Zrínyi zászlai alatt Á szigeti farkasok próbája A Urna 11. műszerei kiíogás'alanul működnek A Luna 11., amely augusztus 28-a óta a hold körül kering, folytatja útját. Szeptember elsején, magyar idő szerint 14.00 órakor a 37. fordulatot fejezte be. Az említett időközben az automatikus állomással 29 alkalommal létesítettek rádiókapcsolatot. Megmérték a pálya elemeit, vették a Luna 11-ről érkező tudományos információkat. A távmérés megállapításai j s-'ri”í a Luna 11- berende- \ zése ís tudományos műszerei kifogástalanul működnek. 21. Akarom, hogy ez nekik vitézi próbájuk lögyön. Ki- lergi Mehemed basa, aki ennek előtte udvarmestörje vala az török császárnak, Boszniábú érközik ma Siklósra fiávaa. Rézmán béggel és 500 lovassaa. Ma éjszaka a siklósi vár alatt fognak mögháni. Illöndőnek látom, hogy megköszöntsük űket! — Hogy az megütés>t mi- képpön míveljétök, azt majd az indulás előtt fogom nek- tök mögmondani. Gáspár, te lösző az hadnak vezére és Farkas, te lösző az második vezér. A hadnagyok- bu veletök fognak mönni: Győry Mátyás, Kobak Miklós és Báthay Pétör. Más sönki. Úgy lőhet, hogy a babolcsaiak is mönnek veletök. Az előbb kűttem egy lovas embört Babolcsára. izöntöm nekik, ha akarnak, gyüjjenök. Mostan fogjatok hozzá az eeválogatáshó és készülléshő! Déli 1 órakor hadakozáshoz való viseletbe, fegyverössen ájjatok föl az nagytemplom elé. Értésötökre vagyon mindön, akit montam? Vögyetök mindönt jól es zötökbe, hogy felöd- ségbe ne mönnyön! — Igönis, parancsolatjára, midőn értésünkre vagyon! — Akkor hát mönjetök és végezzétek a dogotokat! Délután 1 órakor a Siklósra induló had fölsorakozva állott a Sokadalom téren. Még a déli órák előtt megérkezett Verebélyi Mihály babócsai másodkapitány 100 lovassal, s így az egész kivonuló had 1000 gyalogból és 400 lovasból állott. Sziget városának apraja, nagyja, a visszamaradó őrség — a szolgálatban lévők kivételével — mind ott volt, hogy lássa a bad elvonulását. Még a sebesült Dandó is ott volt sántikálva, botjára támaszkodva. Fájdalmasan vette tudomásul, hogy ő nem vehet részt ebben a sokat ígérő vitézi próbán. Sokáig azonban nem ért rá ezen búsulni, mert a belső vár kaputornyán megszólalt a kürt. Zrínyi érkezett a csapat, elé, apródjának, Gál János- I nak kíséretében. Alapy Gáspár szablyájával tisztelegve jelentett, amit Zrínyi fejét megbiccentve vett tudomásul. Ezután megszemlélte a hadat, s különösképpen annak felszerelését. Ennek végeztével megparancsolta Alapy Gáspárnak, hogy hívja elébe azokat a vitézeket, akik Siklósról és közeli környékéről valók. Ilyenek hatvannégyen álltak torba a főkapitány előtt. — Aki jól tudja az Ten- kösön Siklósra átalvezető erdei utakat, nyújtsa föl az kézit! — mondotta Zrínyi. Valami harmincán tartották föl kezüket. — És ha esős, sütét idő lészön. akikor is tudjátok úgy az ottvaló utakat, hogy el tudjátok vezötni az hadat az högyön átal Siklósra? — Olyan sötétség nem lőhet, hogy mi az hadat oda ne vezessük, azhová paran- j csún; fogják! — Akkor jól vagyon, — felelte Zrínyi — möhettök vissza a helyetökre. Ezután az elvonuló hadhoz beosztott tiszteket hivatta magához. — Minek előtte az hadat útnak bocsáttanám, néhány szóm vagyon még hozzátok! Én ez mögütést jó röndben eligazítottam, az nyomnézőket előre kűttem. Az eesővee má a medvészi erdőbe fogtok tanákozni. Ük fognak bennetök mindvégig sűrű erdőkön átal egésszön Bise faluig vezötni. Az útban lögyetök nagy vigyázássaa! A vitézök csöndbe, zörgés és beszél- lés nékü haladjanak! Falukba, házakba sönki nem möhet, még vizöt inni se! Amikor Bisébe értök, elsőbb kiállatod az strázsá- kat — tekintett Alapy Gáspárra —, s ennek utánna három kocsi — négy—öt lovasból álló portyát fogsz az . tenkösi erdei utakat jó tudó kalauzokkaa átalbo- csáftani az högyön. Ezök kerüjjék mög az várost, egyre szimatolva, hogy nin- csen-é ellönség az kömyé- kön. Mikoron az kömvéköt jól meglátták, kűdjenök egy-egy gyalogos embört előre az vár alá. Ha aara felé fák, bokrok nem vó- nának, csúszva, mászva, de mindig is csöndesön möny- nyenek. Kömyéközzék mög az tábort, amennyire csak lőhet, de úgy, hogy űket az pogányok eszükbe ne vö- hessék! Lássák mög, hol vagyon az tábor, mekkora nagy az, és ha lőhet, aztat is nézzék mög, hogy jó vi- gyázással vannak-e. Ha mindezeköt jó röndbe végbe vütték, nagy sietéssel térjenök vissza hozzád Bisébe és jelentéssee lftgye- nök. És ha minnyá portya jó' hírökkee mögtért, akkor fogsz csak elindúni Bisébü az haddaa az högyön átal. Ha elérköztetők Gyűd alá, az gyalogokbu három egyforma csatát kűdöl ki, akik három ódal felü, napkelöt, dél és napenyészöt felü fogják az ellönségöt mög- keréttöni. Észak felü te magad maradj á az lovasság- gaa. - Onnan felül fogod az ellönségöt bezárni. De kűggyé ki néhány lovast az gyűeli útra vigyázásra, s annak fölötte legalább 100 lovassaa állasd el a várnak aztat az kapuját, aki legközelebb vagyon az pogány táborhó, hogy az futók ne tuggyanak oda befutamod- ni, de mög hogy az várbu segitségöt se kapjanak. Ha csak mindezöknek végire möntté, fútasd mög az trombitákat, és verettesd mög az dobokat, s éktelen nagy lármával vessétök rá magatokat az mögriai.t el- lönségre. Ha mindezeköt hamarsággal és jószörrel fogjátok mívölni, máris félig tiétök az győzedelöm! Ha már végére értetök az harcnak, ne essetök neki az övésnek, ivásnak, ha nem sietséggee rakjátok fő az szörzést szekerükre, és söm- mit is nem múlatva, indulni fogtok vissza. Értésötökre vagyon mindön? — Mindön értésünkre vagyon, nagyságos uram! — válaszolták a tisztek. — Akkor hát indújjatok! (Folytatása következik) > . 4
