Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-31 / 205. szám
I 1966. AUGUSZTUS 31. naplő 3 A II. ötéves terv eredményei és a soronkövetkező feladatok Többet, jobbat, olcsóbban lónak mutatkozni a Incernamagtermés Gondosan készüljünk a betakarításra Beszélgetés Bachmann Mátyás elvtárssal, a Mecseki Szénbányászati Tröszt főkönyvelőjével A bányásznap az ünneplés mellett évről évre nagyszerű alkalmat kínál a számvetésre Is. Az Idei ünnepnek különös jelentőséget ad az a tény, hogy pártunk IX. kongresszusától mindössze két hónap választja el, s hogy 1966. év egyben a III. ötéves terv első esztendeje. A visszapillantás így magától értetődően nem egy, hanem öt évre szól. A Mecseki Szénbányászati Tröszt eredményeiről, s az elkövetkezendő tervidőszak feladatai ról Bachmann Mátyás elvtárssal, a tröszt főkönyvelőjével beszélgetünk. 50 %-kal nőtt a termelékenység — A II. ötéves tervről szóló törvény miben jelölte meg a szénbányászat legfontosabb feladatait, és hogyan konkretizálódott ez a mecseki szén vidék fejlesztési terveiben? — Az országgyűlés által elfogadott tervtörvény és a párt gazdaságpolitikai irányelvei egyértelműen kimondták: az iparfejlesztés soronkövetkező időszakában a termelékenység növelése, a műszaki színvonal emelése és a termékek minőségének javítása az elsődleges cél. E célkitűzések valóraváltása érdekében 1960—65 között 1 milliárd 792 millió forintot fordítottunk trösztünk termelőalapjainak bővítésére, mégpedig úgy, hogy a beruházások teljes összegének mintegy 60 százalékát — koncentrációs törekvéseinknek megfelelően —, három helyre összpontosítottuk. A zobáki üzem építésére közel 658 millió, Ist- ván-akna rekonstrukciójához 295 millió, az újhegyi szén- előkés zítőmű felújításához pe dig 107 millió forintot használtunk fel. A II. ötéves terv legnagyobb tröszti eseménye: 1963-ban Zobák-akna a termelőüzemek sorába lépett. — Hogy alakultak a termelés mutatói, sikerült-e teljesíteni a termelékenységnövekedéssel, önköltséggel és a műszaki színvonal emelésével kapcsolatos feladatokat? — Széntermelésünk öt év alatt 53,2 százalékkal emelkedett. Míg 1960-ban 2 millió 847 ezer tonna szenet adtunk, 1965-ben kihozatalunk meghaladta a 4 millió 361 000 tonnát. Szeretném hang- lyozni: a termelési többletet lényegében a termelékenység növekedésével biztosítottuk, ez a mutatónk ugyanis 50,2 százalékkal növekedett. A szén önköltsége az 1960. évi 462,93 forintról öt év alatt 367,42 forintra csökkent, ami 95,51 forint megtakarítást jelent tonnánként Nincs szénválság — Napjainkban sok szó esik az energiahordozók közötti arányváltozásokról, s ezzel kapcsolatban a szénbányászat „válságárólMit mutatnak a III. ötéves terv irányszámai, valóban hanyatlás várható? — Ellenkezőleg! Pontos számadatok ugyan még nincsenek birtokunkban, de az előzetes jelzések szerint a Mecseki Szénbányászati Tröszt kapacitását 4,8 millió tonnán kell tartanunk, ami mintegy fél millió tonnával magasabb a jelenlegi termelési szintnél. Ez a mennyiség egyébként nem okoz különösebb gondot, nagy beruházásaink közül ugyanis Zo- bák fejlesztése tovább folytatódik, s István-akna és Szászvár rekonstrukciója is befejeződik. A mecseki szénbányászat fejlesztésére III. ötéves terv időszakában újabb 1,3 milliárd forintot fordít a népgazdaság. — Milyen intézkedések várhatók a gazdaságosság további fokozása érdekében? — Három területen szeretnénk gyors változásokat elérni. Célunk, hogy a beruházások a jövőben a legkisebb költséggel valósuljanak meg, s időben lépjenek be a termelésbe, s ugyanakkor csökkenjenek a használaton kívüli állóeszközök. A másik: folytatjuk a gépek tipizálását, mely már eddig is jelentős javulást hozott az anyag- és alkatrész-ellátás terén, — ugyanakkor megszigorítjuk a gépgazdálkodást, a jobb kapacitás-kihasználás érdekében. Az intézkedések harmadik csoportja az élőmunkával kapcsolatos. A munkahelyi termelékenységnövekedéssel párhuzamosan erélyesen csökkenteni fogjuk az improduktív és kiszolgáló személyzetet, ami alatt nemcsak a fizikai improduktív létszám értendő, hanem az egész műszaki, adminisztrációs apparátus. Emelik az iránybéreket — Milyen fejlesztés várható a bérezés és anyagi ösztönzés terén? — A második ötéves terv időszakára két százalékos bér fejlesztést irányoztunk elő a munkásállomány részére, ezzel szemben éves átlagban 2,5 százalék volt a növekedés. 1960-ban — illetményszénnel számítva —, 25 917 forint volt az egy főre eső évi átlagbér, 1965-ben 29 144 forint. Az alkalmazotti bérek 1,5 százalékkal növekedtek, az adminisztratív -állomány bére pedig öt év alatt mintegy 1,2 százalékkal csökkent. Ami a jövőt illeti: nagy szerepet kap az új premizálási rendszer, s tervbe vettük az iránybérek egységes felemelését. A kiszolgálói munkakörben 2—3 év múlva kerül sor átfogóbb bérügyi intézkedések végrehajtására. Fontosnak tartjuk a műszaki középkáderek bérhelyzetének javítását is, hisz az elkövetkezendő években felelősségük is nagyobb lesz. A bérfejlesztésről természetesen nem lehet az előttünk álló feladatoktól függetlenül beszélni. 1965-ben az üzemi nyereség 69,7 millió forint volt, ezt a III. ötéves terv végére 340 millió forintra kívánjuk emelni, ami egyebek mellett, minimálisan, a termelékenység 10—12 százalékkal való emelését és az önköltség 5—6 százalékkal való csökkentését követeli. Békés Sándor Amatőrök boltja Mintegy százhúszezer forint értékű rádió és televízió alkatrészt adnak el átlagosan havonta a pécsi Rádióamatőr Boltban a Jókai téren. Hozzávetőlegesen közel hatezer féle alkatrészt és tartozékot hoznak forgalomba a város és a megye rádiósai részére. A Pécsi Kesztyűgyár korszerű üzeme új színfoltja Dombóvárnak. Neonfényes termeiben már 310-en dolgoznak, pedig mindössze 1 éves. Kedves ünnepség kellős közepébe toppantunk. Megjutalmazták azokat az oktatókat, akik Pécsről kijárva tanították a kesztyűvarrást. Sárkándi Jánosné 400 forint jutalmat kapott. Április óta dolgozik Dombóváron. Huszonnyolc— harminc asszony tanulta tőle a tűzést, díszítést, bélelést. — Marcaliban is voltam oktató, de itt Dombóváron szeretek lenni a legjobban. Egy néninél vagyunk elszállásolva, de többet vagyunk itt a gyárban, mint „otthon”. Nem is nézzük azt, hogy mikor van vége a műszaknak, mert ha haza is mennek az asszonyok, mi maradunk. Megbeszéljük a nap eseményeit, s örülünk, ha egy-egy asszonyról elmondhatjuk, hogy a három pár kesztyűt nagyon szépen megvarrta. A gépi varrodában vado- nat új gépek. Mellettük fiatal lányok. Csipesszel igazítják a bőrt a gép alá és szinte szuggerálják, hogy el ne csússzon. Megállók az egyik mellett, Tarr Erzsinek hívják. — Nehéz ez a munka? — Nem, csak még szokatlan. — Hol dolgozott azelőtt? — Tsz-ben voltam. S amikor megkezdődött a felvétel, jelentkeztem. A szomszédos teremben idősebbek dolgoznak. A műhely végében egy asztalnál csupa díszítő ül. Azelőtt csak a háztartásban foglalatoskodtak, s ha varrni tudtak is, azt a varrást ezzel összehasonlítani sem lehet. — Eleinte balkezünket nem is igen tudtuk használni — mondja mosolyogva Hampó Józsefné. — Hogyan határozták el, hogy idejöjjenek? Németh Józsefné: — A férjem vasutas, nemsokára nyugdíjba megy. A rokonaim Pécsszabolcson laknak, ök is a Kesztyűgyárban dolgoznak. És több szőr láttam, hogyan varrnak. Gondoltam, megpróbálom. — Nekem meg iker gyermekeim vannak, s nem is gondoltam, hogy dolgozni menjek tőlük, — veszi át a szót Szabó Ferencné. — De egyszercsak hallottam a folyosón, a szomszédasszonyaim arról beszélnek, hogy felvették őket, s hogy ez milyen szép és tiszta munka, meg hogy milyen más érzés, ha az ember önálló keresettel rendelkezik. A mamám vállalta a gyerekeket, és én belevágtam. Százkilencvenegy asszony és leány talált így munkát Dombóvárott. Közülük tizenkettő jó eredményéért már jutalmat is kapott. — S a szabászok, akik azelőtt még a tanácsháza termében tanultak, hogyan dolgoznak? — kérdezem Barics Jenő szb-titkártól. — Hatvanan voltak. Közülük körülbelül 12 katona, tizenhármán meg itthagyták a gyárat. Mentek el idősebbek, akiknek a keze nem tudta megszokni ezt a munkát, s mentek el fiatalok is, akik másutt többet keresnek. Az emberek egy részéből hiányzik a ki- ! tartás. Lehet, hogy más S munkahelyen többet keres- j nek, de ha egy kicsit is ki- \ lartóbbak lettek volna, ak- j kor nálunk is megkeresnék i a két, két és félezer forin- í tot. Ugyanis már ilyen sza- bászaink is vannak. Mun- í kájuk megüti az export : színvonalat és a tervet is í teljes'teni tudják. Mi meg- : értjük, hogy nehéz az újat \ megszokni, hogy nyolc órán j áí dolgozni kell. Éppen í ezért azon vagyunk, hogy \ megkönnyítsük munkásaink, S elsősorban az asszonyok > életét. ] — Láttam, büfét is be- ( rendeztek, ahol minden í kapható. > — Igen, s beszéltünk a i tsz vezetőivel. Megígérték, < ha burgonyára lesz szűk- l ségük a dolgozóknak, a ) tsz ide szállítja részükre. > Most fogjuk majd összeír- ) ni,' kinek mennyi kell. — < Megoldottuk az étkeztetést < is, a földművesszövetkezet s ide hozza az ebédet. > A fáradság meghozza 5 gyümölcsét. S az alig egy í éves üzem a maga 37 000 ( pár kesztyűjével már letet- í te a voksát. > Lombtalanítás Régiónéval va»y Hedolittál Gumiverőléc Mezőhegyesről szerezhető be A vöröshere megtermesz- tésének Baranya megyében nagy múltja, gazdag termelési tapasztalatai vannak. Ez évi lucemamagtermése is jónak ígérkezik, megközelíti — az előzetes becslések szerint — a kh-kénti 80 kg-ot. Ez az eredmény elsősorban annak tulajdonítható, hogy a megye nagyüzemei mind a két fontos takarmánynövény magtermesztésénél már eddig is általában helyes agrotechnikát és technológiát alkalmaztak és nem hanyagolták el a legtöbb esetben a növényvédelmet sem. Közős érdek Különösen azt kell kiemelnünk, hogy a lucernánál, majdnem az egész magtermő területen a második kaszálást hagyták meg magnak. így a vadméh-járásra kedvező, melegebb időjárást jól ki tudták használni és ennek eredménye a várható termésátlagokban is megmutatkozik, Annak érdekében azonban hogy a megtermesztett, állati kártevőktől megvédett teljes magtermés betakarítható legyen, nagyon fontos idejében jól megszervezni e vetőmagkultúrák betakarítását. Az elmúlt években ugyanis gyakran előfordult, hogy a termésbecslés objektív módszereivel megállapított lucerna- illetve vörös- heremag-termésnek csak egy hányada került a zsákba. Ez pedig — figyelembe véve a jelenlegi magas lucerna- és vörösheremag-ára- kat — nagy veszteséget, árbevételkiesést jelent. A nagy magtermés — közös érdek. Ezt a közös érdeket szem előtt tartva a legkorszerűbb, leggazdaságosabb, legkisebb szemveszteséggel járó beta- krítási eljárásokra kívánjuk a figyelmet felhívni. Minden mezőgazdasági nagyüzem legfontosabb feladata e fontos munkák elvégzésével kapcsolatban a lehetőségek ésszerű felmérése és a munkák előfeltételeinek idejében történő biztosítása. Bár mint általában a mezőgazdaságban, a nagyüzem adottságainak konkretizálása nélkül általános érvényű receptet adni nem lehet, különös tekintettel az idei szokatlanul csapadékos időjárásra •— mely Baranya megyében még mediterrán hatásokkal is párosul —, a korábbi évek tapasztalata alapján javasolhatjuk azt, hogy ha a lombtalanítás elvégzéséhez megfelelő vegyszer elegendő mennyiségben nem áll rendelkezésre vagy a vegyszerezés összes előfeltételei nem biztosítottak, leghelyesebb a kétmenetes betakarításra való felkészülés. Kéfmenefes betakarítás Kétmenetes ' betakarítá- esetén a magkultúrákai rendrearató-gépekkel aratjuk. Mivel a megye talaja elég egyenetlen, nagyobb munkaszélességű rendreara- tógép (pl. ZSRB—4,9) használata nem javasolható. Az aratógép használatával kapcsolatos néhány hasznos tudnivaló: — Az aratógépek vágószerkezetét vizsgáljuk felül és szükség esptén újítsuk fel. Aratni csak ép, jól élezett kaszaszerkezettel szabad. — A motolla akkor van jól beállítva, ha a szárakat a vágóasztal felé dönti és nem ütögeti. — Igyekezzünk magas tarló hagyására, mert itt egyrészt megkönnyítjük a csép- lést, másrészt alacsony tarló esetén a rendek a földre kerülnek és az idei csapadékos időjárás kárt tehet bennük, A lucerna-, illetve vörös- heremag-termés egymenetes betakarításának' előfeltétele a növényállomány lombtala- nítása 7—8 nappal a betakarítás előtt. A lombtalaní- tást Régiónéval, Hedolittal végezzük el. A katasztrális holdankénti vegyszerszükséglet annál nagyobb, minél nagyobb a zöld tömeg, tehát a zöld lomb, illetve gyomnövények mennyisége, A Hedolitnak utóhatása van és mérgező is. Helyes, ha a megyei növényvédő állomásra bízzuk a lombtalanítás elvégzését A lombtalanítás után 7—8 nappal egy- menetben végezzük el az aratást és a cséplést is. Cséplés kombájnnal Nagyüzemeink a vöröshere-, illetve lucemamag csép- lését a legtöbb esetben SZK 3, illetve SZK 4 kombájnokkal végzik. Ezért cikkünkben ezzel a cséplési módszerrel kívánunk foglalkozni. Az arató-cséplőgépek lucerna-, illetve vörösheremag cséplésénél történő felhasználását illetően a következőket fontos figyelembevenni: — Gumírozott cséplőszerkezet használata az összes cséplési veszteséget 10 százalék alá szoríthatja. Ezért az a gazdaság jár el helyesen, amelyik a Mezőhegyes’ Állami Gazdaságtól megrendeli a gépjavító üzeme által sorozatban gyártott gumiverőlécet és kosárborító gumirészeket. ' — Az eddigi tapasztalatok szerint a dob fordulatszáma- nak legjobb értéke 1030— 1070 között van, azonban a legjobban megfelelő érték- kialakítása érdekében leghelyesebb a dob fordulatszámát néhány kísérlettel beállítani és menet közben is figyelemmel kísérni és szükség szerint módosítani. — Gumírozott cséploszer- kezet használata esetén a dobkosárrés elől 6—8 mm, hátul pedig 2,5—3 mm legyen. — Cséplési munkák alatt folyamatosan ellenőrizzük a kosár és a tisztítószericezet munkáját. Ha mégis elto- mődne, azonnal el keli végezni a kosár és a tisztiio- szerkezet tisztítását. Különösen kerek-lyukasztású sik- rosták alkalmazása eseten tömődhet el könnyen a tiszti tószerkezet. — A gép haladási sebessége ne haladja meg az óránkénti 1,3—1,4 km-t. — A gép alját — a ferde felhordótól a szalmagyűjtó- tartályig ponyvával burkoljuk be. A ponyvára szóródott magvakat lehetőség szerint minden fordulóna, ürítsük ki. A gép aljának megfelelő burkolásával nemcsak a kultúrmagot mentsüs meg a szóródástól, hanem a gyommagvak, különösen az aranka magjának elszóródá- sát is jelentősen csökkentjük. A gép haladjon lassan! A gyors haladás a lucerna- és vörösheremag betakarításánál helytelen. Helyes ezért, ha az eddigi területi normák helyett menv- nyiségi normákat alkalmazunk a dolgozók anyagilag érdekeltté tétele végett. A jó és alapos munka kifizetődik, míg a látszólag gyors cséplés nagy szemveszteséggel és ezzel párhuzamosan nagy árbevétel-kieséssel is iár. Országos Vetőmagtermeló és -ellátó Vállalat (x) Új színfoltok Dombóváron
