Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-04 / 183. szám
2 napló 1966. AUGUSZTUS t A Legfelső Tanács esti záróülése Újabb részleteit (Folytatás az 1. oldalról) Moszkva: A szovjet kormány megalakítása után szünetet rendeltek el, majd délután 17 órakor ült össze a szovjet parlament két háza, hogy meghallgassa Alekszej Koszigin miniszterelnök kormány-nyilatkozatát. Az egyórás nyilatkozatot, amely felerészben foglalkozott bel-, illetve külpolitikai kérdésekkel, a másfélezer képviselő, a teremben jelenlévő több száz vendég, köztük a diplomáciai testület tagjai, valmint az ülésszakról tudósító mintegy 70 külföldi újságíró nagy hail gáttá. A beszéd elhangzása után a Legfelső Tanács egyhangúlag elfogadott határozatban helyeselte a szovjet kormány bel- és külpolitikájának a kormány-nyilatkozatban ismertetett irányvonalait Ezt követően Andrej Tupolev akadémikus, a világhírű repülőgéptervező a két ház külügyi bizottságainak megbízásából nyilatkozat-tervezetet olvasott fel. A nyilatkozat a Legfelső Tanács állásfoglalása a Vietnam elleni amerikai agresszió fokozódása kérdésében. Austin: Charles Whitman, az őrült austini tömeggyilkos az év elején ideggyógyászati kezelésre jelentkezett, s bár igen furcsán viselkedett, a pszichiáternek nem tűnt fel. Whitman március 29-én felkereste panaszaival az egyetemi rendelőintézet ideg- gyógyászát, dr. Maurice Heatlyt. Az orvos megállapítása szerint Whitman „tele volt gyűlölködéssel” s olyasmit mondott neki, hogy „fél, valami történni fog vele, nem ismer magára.” Ellenállhatatlan kényszert érez — mondta az orvosnak —, hogy felmenjen egy toronyba és vaA nyilatkozat A Legfelső Tanács nyilatkozatában ismét kinyilvánítja a Szovjetuniónak azt a készségét, hogy minden lehető segítséget megad a testvéri vietnami népnek az amerikai imperializmus agresz- sziója ellen vívott harcában. A Legfelső Tanács teljes mértékben helyesli a szovjet kormány politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét a vietnami kérdésben és felhatalmazza arra, hogy dolgozzon ki és hozzon új intézkedéseket a vietnami nép megsegítésére, továbbá a világbéke és a néJohnson vacsorát adott Sazar tiszteletére Washington: Washingtonban kedden este Johnson vacsorát adott a 2 napos látogatásra érkezett Sazar izraeli elnök tiszteletére. Johnson pohárköszöntőjében kijelentette: „Az Egyesült Államok elhatározása, hogy megvédi mind Izrael, mind a szomszédai biztonságát és határozottan ellenzi az erőszak alkalmazását, vagy az erőszakkal való fenyegetést a Közel-Keleten”. Sazar válaszában megköszönte az Egyesült Államok megértő magatartását Izrael problémái iránt. pék biztonsága megszilárdításának érdekében. „A vietnami háború folytatásáért és kiterjesztéséért, valamint az ebből fakadó következményekért a teljes felelősség az Egyesült Államok kormányára hárul”. A szovjet parlament határozottan támogatja a Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozatát, amely szerint a tagállamok lehetővé teszik önkéntesek Vietnamba utazását, ha a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya ilyen értelmű kéréssel éL” A Legfelső Tanács felhívással fordult a világ kormányaihoz és parlamentjeihez, hogy „emeljék fel szavukat a nemzetközi kapcsolatokban megvalósítandó méltányosság és törvényesség elveinek védelmében az Egyesült Államok vietnami agressziójának fokozása ellen. A határozott hangú nyilatkozatot a Legfelső Tanács egyhangúlag elfogadta. Ezzel a szovjet parlament kétnapos ülésszaka befejezte munkáját. Nyugatnémet zsoldosok a vietnami háborúban Azután, hogy a Pravdában riportok jelentek meg az NSZK-nak az Egyesült Államok Dél-Vietnamban folytatott szennyes háborújában való aktív részvételéről, Bonnban és Washingtonban riadalom támadt — mutat rá a Pravda szerdai számában Alekszandrov. Bonn és Washington képviselői, miután sebtében megismerkedtek a nyilvánosságra hozott tényekkel és dokumentumokkal, rögtön mindent tagadni kezdtek. A szerző megjegyzi, hogy ebbe a zajos „cáfolási” propagandakampányba nemcsak a nyugatnémet és amerikai nagykövetségek magasrangú tisztviselői kapcsolódtak be aktívan — az NSZK kormánya és az amerikai külügyminisztérium nevében léptek fel. Von Hase államtitkár például kijelentette, hogy „Vietnamban nincsenek németországi önkéntesek (értve ez alatt az NSZK-t), akik amerikai egyenruhát viselnének és, hogy Dieter Dengler (az a nyugatnémet zsoldos, akinek az okiratairól készült fotókópiákat a Pravda közölte) úgymond 1957-ben emigrált az Egyesült Államokba. A nyugatnémet lapok Denglerről közölt életrajzi adatai szerint Dengler állítólag 1960-ban kapott amerikai állampolgárságot és 1963-ban lépett be az amerikai hadseregbe. Hogyan lehet Von Hase meg nyilatkozásai tükrében megmagyarázni Franz Gerhard Prediger halálát, aki mint az NSZK katonája és állampolgára pusztult el Vietnamban, és hogyan lehet megmagyarázni sok más tényt és adatot arról, hogy a nyugatnémet zsoldosok részt vesznek az indokínai háborúban —, teszi fel végül a kérdést Al^kszand- rov. , LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Újból bombázták Haiphong külvárosait Hanoi: A Vietnami Tájékoztató Iroda közlése szerint amerikai repülőgépek szerdán újabb támadást intéztek Haiphong külvárosai ellen és sűrűn lakott negyedeket bombáztak. Az első jelentések szerint a vietnami légelhárítás egy amerikai gépet lelőtt. Két napon belül ez volt a hatodik amerikai repülőgép, amelyet Haiphong légiterében lelőttek. A legújabb jelentések szerint kedden az amerikaiak Quang Ninh tartományban is vesztettek egy repülőgépet,^ s ezzel a VDK fölött lelőtt amerikai gépek száma 1284- 'fe emelkedett. Fogadás a Parlamentben Szerdán este az Országház az eszperantó vfligmozgalom kupolacsarnokában Kisházi kiemelkedő munkásai, ismert Ödön fővédnök az eszperantó személyiségei, közöttük tudóvilágkongresszus 500 vendégé- sok, írók, egyetemi tanárok, nek tiszteletére adott fogadást, közéleti tisztségviselők. A meghívottak között ott vol- Pohárköszöntőjében Kisházi tak a kongresszuson képviselt Ödön hangsúlyozta, hogy a országok nemzeti eszperantó ' magyar nép, a főváros lakosszövetségeinek és szervezetei- sága szeretettel, kedves vennék vezetői, a nemzeti eszpe- dégként fogadta a hazánkba rántó küldöttségek képviselői, i érkezett eszperantistákat. dászpuskával lelője az embereket. A diákok azonban — magyarázta Heatly — gyakran j beszélnek erőszakos cselekmé- I nyékről, amelyeket sohase n követnek el. Whitman sem látszott kivételnek — hang- ] zik az ideggyógyász magya- , rázkódása. A pszichiáter sze rint a gyilkos, akin már akkor mutatkoztak az elmezavar tünetei, megbeszélte vele. hogy ismét felkeresi az ideggyógyászati rendelést, de többé nem jelent meg. Mint már jelentettük, Whitman holttestének felboncolásakor mogyoró nagyságú agydaganatot találtak, amely nem gyakorolhatott hatást a logikai gondolkodás központjára, de nagy fájdalmakat okozhatott, és a tűrhetetlen szenvedés befolyásolhatta Whitman elmeállapotát. A rendőrség most vizsgálja, hogyan jutott Whitman puskáihoz & pisztolyaihoz. Whitman egyébként valóságos fegyverraktárban nőtt fel. A részletes hírügynökségi jelentésekből kitűnik, hogy apja szenvedélyesen gyűjtötte a fegyvereket, s a Whit- man-család lakásának minden szobafalán vadászpuskák, pisztolyok függtek. „A puskák fanatikus imádója vagyok, nagyon szeretek vadászni, fiaim úgy ismerik a fegyvert, mint a tenyerüket” — nyilatkozta Whitman apja. Connally texasi kormányzó, aki az austini események miatt megszakította latinamerikai körútját, hazautazóban Miamiba érkezett. A kormányzó, akinek a fegyveres merényletekkel kapcsolatban fájdalmas tapasztalatai vannak — amikor Kennedy! meggyilkolták, ő is megsebesült —, úgy vélekedik, hogy a halált hozó fegyverekkel elkövetett bűncselekmények el- harapózását csak egy módon lehet meggátolni: nevezetesen, ha senki nem kaphat Amerikában fegyverviselési engedélyt... Whitman Őrjöngésének — az újabb adatok szerint — 15 halálos áldozata van, nem számítva saját magát. Robert Miles austini rendőrfőkapitány elmondta, hogy a Whitman birtokában levő fegyverek oly nagy hatóerejűek voltak. hogy azokból még két háztömbnyi távolságban álló. vagy mozgó embereket is halálra sebzett. Összesen körülbelül száz töltényt lőtt ki a vérengzés 80 perce alatt. Veszélyben a Wilson-féle „csomag terv“ Miközben az angol parlament 11. számú bizottsági szobájában éjjel-nappal ülésezik az ár- és bértörvénnyel foglalkozó 25 tagrú bizottság, a brit fizetési mérleg tovább romlik. Közölték, hogy júliusban újabb 25 millió fonttal csökkent az aranytartalék; a font sterling dollárárfolyama pedig a mé'ypon- tot a Wilson-féle deflációs intézkedések bejelentése óta ismét elérte és újra 2.79 dollár alá süllyedt. E riasztó hírek közben az angol lapok első oldalára került az orvosok bérkövetelése, amely elfogadása esetén olyan bérkövetelési lavinát indíthatna el, amely maga alá temethetné Wilson egész „csomag-tervét”. Az Angol Egészségügyi Szolgálat orvosai már korábban évi 500 fontos béremelést és munkakörülményeik megjavítását kérték. Nem fenyegetőznek sztrájkkal, mint belga kollégáik. Itt más veszély fenyeget; a viszonylag korszerűtlen munkafeltételek miatt egyre több orvos vándorol H Ausztráliába, Kanadába, az Egyesült Államokba és mos országokba. Malaysia! delegáció utazik Djakarlába Malaysiái delegáció utazik csütörtökön Djakartába, hogy megbeszéléseket folytasson az indonéz vezetőkkel a két ország ellentéteinek rendezéséről — jelentették be Kuala Lumpurban. Moerdani indonéz ezredes, akit állandó misszióvezetőnek már korábban elküldték Malaysiába, szerdán délelőtt kijelentette, hogy a bangkoki egyezmény indonéz résziről történő ratifikálásának, 6 az indonéz—malaysiai viszony normalizálásának kilátásai rendkívül biztatóak. Kuala Lumpur-i megfigyelők úgy tudják, hogy Razak miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter a közeljövőben Djakartába utazik az egyezmény aláírása végett. Erre még augusztus 17-e, az indonéz nemzeti ünnep előtt sor kerül, TÓTH ISTVÁN „Zrínyinek ragyogó csillagi“ Az utolsó küzdelem A beszéd elhangzása után a katonák a kapu sarkába dobálták mellvértjüket, sisakjukat, és egy szál ruhában, kivont karddal készülődtek a végső küzdelemre. A harcostársak elbúcsúztak egymástól. Keményen kezet fogtak, megölelték, megcsókolták szeretteiket, és várták a főkapitány utolsó parancsát. Az egyik hátul lévő szobából kissé megkésve ismeretlen katona tűnt elő. Férfiruhában, karddal a kezében Piroska állt Zrínyi elé és határozott hangon adta elő kérését: — Főkapitány úr! Augusztus 29-én arra tettem esküt, hogy férjemet semminemű viszontagságában el nem hagyom. Engedelmet kérek, hogy őt utolsó útjára is elkísérhessem. Vele akartam élni, vele akarok meghalni is. — Legyen akaratod szerint, Piroskám! — válaszolta Zrínyi és lágyan magához ölelte új katonáját. Amikor a többi fiatal- asszony látta, hogy Piroska engedélyt kapott a végső összecsapásban való részvételre, ők is fegyvert ragadtak, hogy megvédjék a hazát Végül is készen állott az egész csapat az utolsó küzdelemre. Zrínyi kiadta a parancsot Szerecsen Márk ágyúmestemek: — A kapu előcsarnokában levő nagyágyút töltsd meg sok vassal, láncdarabbal és ólomgolyóval! Ha leengedjük a hidat, dördüljön el az ágyú! Mielőtt elindulnánk, szánts végig a török sorokon! — Minden készen áll! — mondta az áií/úmester. Leengedték a íeív onóhidat, kinyitották a kaput. Mielőtt azonban az ágyúmester elsüthette volna a nagyágyút, a homlokán golyótól találva a földre esett. Abban a pillanatban ott termett mellette Horváth György gyalogos, aki a gyújtózsinórt megragadva elsütötte az ágyút. A lövedék egyenes utat vágott a hídra törtető sűrű török tömegben. — Istenért és a hazáért, előre! — dörögte Zrínyi, és előrerontott. A zászlótartó Juranics Lőrinc alig tudta követni az országcímeres zászlóval. Amikor leértek a rövid hídról, a pár pillanatra visszahőkölt törökök minden oldalról rájuk törtek. Jégeső módjára verték őket a nyilak, golyók, dárdák. Az egyenlőtlen küzdelem nem sokáig tartott. Zrínyi a hídon átjutva pisztolyával a földre terített egy tőrök tisztet, majd eldobva pisztolyát, kardjával kaszabolta le a támadó tarfejűe- ket Horvát nyelven még ekkor is feléje kiabálták: ■— Add meg magad. Zrínyi! A kijárat bal és jobb oldalára állított lövészek hát- bakapták Zrínyi csapatát. Az öldöklő golyó- és nyílzáporban egymás után hullottak el legjobbjai. Zrínyit jobb mellén találta el egy golyó, ö azonban tovább folytatta útját előre mindaddig, amíg egy második golyó le nem terítette, övéi körülzárták urukat és úgy látszik — meggondolatlanul —, a belső várba akarták visszavinni. A hidat azonban közben már megszállták a janicsárok. Zrínyi körül hulltak el hős vitézei, elsőnek Juranics Lőrinc zászlótartó. majd fiatal és idős hadnagyai. .. Következik: SZIGET ELESETT Székely Bertalan; Zrínyi kirohanása az austini tömeggyilkossásról
