Dunántúli Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-04 / 183. szám
19«#. AUGUSZTUS 4. napló 3 Az üzemétkeztetés gondjai: Étlap — ötvenezer embernek Űj konyhák és éttermek épülnek Bevált az a’ la carte étkeztetés Rendszeres ellenőrzés — ízlik az ebéd? — Meg lehet enni. — A mennyiség? — Mindig attól függ, reklamálás előtt vagyunk vagy után... Ez a beszélgetés a Pécsi Szikra Nyomda ebédlőjében zajlott le, de a kérdésekre minden bizonnyal azonos válaszokat kaptunk volna a megye valamennyi üzemi konyháján. Az üzemétkeztetés olyan téma, mely mindenkit érdekel, s melyről mindenkinek véleménye van. A MUVV és a saját konyha Baranya megyében naponta 50 ezer ember étkezik az üzemi éttermekben. Ezek többsége — mintegy 45 ezer ember — a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat étkezdéiben ebédel, illetve az általa készített ételeket fogyasztja. A többi az úgynevezett sajátkonyhás vállalatoknál dolgozik; Ilyenek egyebek között a Porcelán- gyár, a Kokszművek, a Mohácsi Farostlemezgyár, a Szigetvári Konzervgyár, a Bőrgyár és a Siklósi Kesztyűgyár. A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat egyébként nemcsak Baranyában tart fenn konyhákat, hatásköre 4 megyére szól. Tolnában, Somogybán és Bács megye déli területéin ugyancsak a pécsi vállalat látja el a nagyobb üzemek éttermeit. Az új területeken most folyik a hálózat bővítése: Szekszárdon 100Ö, Kaposváron 2000, Dombóváron pedig 500 személyes új konyha épül. A vállalat által kifőzött ebédadagok száma az idén már elérte a hatvanezret. Az elmúlt években elég szenvedélyes vita folyt: mi a jobb, a saját konyha, vagy az üzemi vendéglátó vállalattal kötött szerződés, s bár a fogyasztókban a saját, üzemi konyhával kapcsolatban még ma is erős a rokonszenv, ezek száma folyamatosan csökken. Érv bőven akad mellette lí, ellene is. Kétségtelen, a kisebb mennyiségben főzött étel ízletesebb, jobban megközelíti a „házi” készítmények minőségét, az is tagadhatatlan azonban, hogy a kis tételekben történő piaci bevásárlás — a szabadpiaci áringadozásnak megfelelően — Ugyanazért a pénzért nagyon változó mennyiségeket produkál. Furcsa reprezentáció A közelmúltban rendelet született, melynek értelmében 1968-ra minden üzemi konyha és étterem az üzemi vendéglátó kezelésébe kerül. Ennék előfeltétele, hogy a ma még többnyire rendkívül elhanyagolt üzemi konyhákat megfelelő higiéniai és műszaki színvonalra kell hozni. Ez a folyamat elég lassú, s nem egyszer szubjektív akadályai is vannak. Egy üzem vezetői például vidékről érkezett vendégeik számára rendszeresen az üzemi konyhán „takaríttatták” meg a „reprezentációs” ebédeket, s e lehetőség elvesztését féltve az átadási tárgyalásokat is fékezték. A munkásnak végül is természetesen teljesen mindegy, ki a „gazda”, a fontos az, hogy elfogadható ebéd kerüljön az asztalra. Az elmúlt években tömegméretűvé vált az üzemi étkezés, a tervezettnél azonban valamivel alacsonyabb a növekedés üte- , . . , . _ me sot néhány helyen visszs Első osztályú ßtißfßinbßii, Teultuvált TcovulTnérLyeK leozott GtKßZm esés tapasztalható; neje az építők az újmecsekáljai étteremben. Az ok hármas. Az ételek minősége, az étkező helyiségek hiánya, illetve kulturá- latlansága és a fogyasztói árak együttesen adják a magyarázatot. A minőség terén nagy ugrást jelentett az a’ la carte rendszerű üzemi étkeztetés. Elsőnek — négy évvel ezelőtt — a komlói legényszállón vezették be, majd az Ércbánya Vállalat üzemi konyháján, s ma már nagyon sok helyen bő választék várja a munkásokat. 1840 kilométer a Dunán A nemzetközi Duna-túra Mohácson A nemzetközi Duna-túra tagjai július 31-én érkeztek Mohácsra. Útjukat az utóbbi időben az esőzések nagyon megnehezítették. A Duna-túra tagjai a magas dunai vízállás miatt a mohácsi töltésen helyezkedtek el. Festői látványt nyújtott a színes sátorerdő és a tíz ország zászlóinak lengése. A város lakossága nagy érdeklődéssel kísérte a nemzetközi vendégeket. Sokan felkeresték és elbeszélgettek a túra tagjaival. Tíz nemzet képviselői közül számos magyar, bolgár, jugoszláv, nyugatnémet, cseh és osztrák túrázó érkezett Mohácsra. A túra augusztus 1-én foly tatta útját Jugoszlávián keresztül a végcél, Russe felé. Július 5-én indultak Regens- burgból és augusztus 26-án érkeznek majd Russeba. 1840 kilométert tesznek meg a Dunán. A túra érdekessége, hogy a bolgár túrázók először vesznek a észt a túrán és kihangsúlyozták, Bulgáriában a túrát ki akarják szélesíteni, széles mozgalommá kívánják fejleszteni. A nemzetközi Duna-túra résztvevői útjuk közben meg ismerkednek a szomszédos országok kulturális, történelmi hagyományaival és szokásaival. Egyes állomásoknál, ahol a túra megállt, megtekintették a nevezetességeket. Pótfelvétel A Pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban augusztus 29., 30., 31-én pótfelvételi vizsgát tartanak. Jelentkezés a Művelődésügyi Minisztérium által a közeli napokban várható rendelkezés szerint történik. Határidő: augusztus 15. A felvételi vizsga tárgyai: matematika, hogy fizika és rajz. — A művelődésügyi miniszter iegújabb rendelkezése értelmében a dolgozók gimnáziumának esti tagozatán az idegen nyelvek kötelező tanítása az 1966—1967-es oktatási évtől fokozatosan megszűnik. Ezért az első osztályok részére új óratervet adnak ki. Eszerint az első évfolyamban a magyar irodalmat kettő, a magyar nyelvet szintén kettő, a történelmet (Egy, a matematikát négy, a kémiát három, a biológiát kettő, a földrajzot pedig heti ♦fcgy órában tanítják. Vállalati és egyéni érdek Az étlap rendszerű étkeztetés a vendéglátó vállalat és a fogyasztó számára egyaránt kedvező. A több fajta étel készítése megnövelte a hús forgási sebességét. Egy sertésből most már nemcsak egy bizonyos húsfajtát használnak fel egy-egy főzésnél, hisz ahány féle étel, annyiféle húst kíván. A nagyvállalatoknál — Széntröszt, Ércbánya, állami építőipar, az új étkezőhelyiségek felépültével megszűntek a korábbi gondok: a szállásokon élők kulturált környezetben, jó minőségű ételt kapnak. Kevésbé megnyugtató a helybeli dolgozók helyzete. Az építőiparban például a miniszteri rendelet szabályozza az építkezések felvonulási területén felállítandó szociális, egészségügyi létesítményekkel kapcsolatos pontos követelményeket, az étkező helyekről azonban szó sincs, s az esetek többségében nem is létesítenek ilyent. Néhány munkahelyről autóbusz- szal beszállítják ugyan a dolgozókat, a távolabbi építkezéseken azonban még ma is a fal tövében szalonnázó emberek látványa jelzi a delet. Munkásellátási ellenőrök Ami az ebédek árát illeti: a legutóbbi ármódosítás nem idézett elő változásokat a fogyasztás terén. Az üzemi vendéglátó árai mintegy 18 százalékkal emelkedtek, ennek egy részét azonban átvállalták a munkáltatók. A munkáltatói hozzájárulás egyébként elég sok vitára ad alkalmat. Ezzel kapcsolatban két kérdés hangzik el leggyakrabban. 1. Miért változik a hozzájárulás mértéke szinte vállalatonként? 2. Miért részesül anyagi előnyben az, aki igénybe veszi az üzemi konyhát, az otthon étkezőkkel szemben? Sokkal egyértelműbb lenne a helyzet, ha az ebédhozzájárulást minden dolgozó a borítékban kapná meg, ez igazságosabb is lenne és kézzel foghatóbbá tenné a munkabéren kívül kapott juttatásokat is ... A minőséget hatalmas apparátus ellenőrzi. A vállalati belső ellenőrzésen túl a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa is fenntart egy társadalmi bizottságot, továbbá az üzemi szakszervezeti bizottságok mellett is működnek munkás- ellátási aktívák. A társadalmi ellenőrzés hatékonysága évről évre növekszik, de legjobban talán az Építőipari Vállalatnál működik. 1965. január 28-án például a reptéri III-as főépítésvezetőségen megállapították, hogy a felszolgált káposztás tészta súlya az előírt 40 deka helyett 33 deka volt, augusztus 12-én a Lakics-konyhán 1440 főre készült pörkölt maradt alatta a minőségi előírásoknak, december 29-én 68 adag sültet találtak ehetetlennek. Mi lesz a kisvállalatokkal? Üzemétkeztetési szempontból legrosszabb helyzetben az egészen kicsi vállalatok és üzemek vannak. Itt főzni nem érdemes, a beszerzés pedig nagyon sokszor lehetetlen. Sokat javított volna a helyzeten a 6-os út mellé tervezett 3000 fős üzemi konyha megépítése — meg is volt rá a pénz — a köz- művesítési viták azonban eredménytelenek voltak, — a vendéglátóipari vállalat ezt már nem vállalhatta magára — így egyelőre minden maradt a régiben. (A minisztérium által Pécsre szánt 16 millióból Veszprémben egyébként már épül egy hasonló létesítmény). Ideiglenes megoldásnak talán az is jó lenne. ha a meglévő, de kihasználatlan üzemi konyhák (Mohácsi Farostlemezgyár, Porcelángyár, meszesi munkás- szálló) a közelükben jelentkező kisebb igényeket is kielégítenék. Békés Sándor Hová kerülnek a végzett orvosok? Az egyetemi elosztó bizottság ülésén Az elosztó bizottság össze----------------- ült. Lepedőnyi p apírok borítják az asztalt, a légkör kissé nyomott, odakint az ajtó előtt pedig komor tekintetű fiúk és lányok várnak. Harmincöt most végzett fiatal orvos, akiknek most fogják megoldani az állásügyét. Ez idén 83 hallgató odakerült, ahová szeretett volna. 57 az elsőnek megjelölt. 13 a másodiknak és 13 a harmadiknak pályázott helyre. Maradtak harmincötén. A bizottság szerint a 83 hallgató nagyon reálisan és értelmesen pályázott, azért sikerült ilyen simán az elhelyezésük. A többiek között is akad, akit azért nehezebb elhelyezni, mert valamilyen objektív akadály támadt. Egy részük azonban felelőtlenül és irreálisan adta be a jelentkezését. A bizottság három és fél óra hosszat ülésezett. A végén kissé megkönnyebbülten sóhajtottak és kijelentették, hogy talán már tíz éve nem volt ilyen könnyű dolguk. Nem voltak nagy jelenetek, de furcsa esetek, kiugró problémák annál inkább. Az orvosi egyetem elosztó bizottsága öt tagú, elnöke dr. Ráüss Károly egyetemi tanár, rektorhelyettes. Átnézik a papírokat, a jelölt kérelmét és indokait, azDíszktiller az árpatar'ón harmincöt egyéniség vonult el az ember előtt ebben a rövid pár órában. A bizottság tagjai persze nagyjából ismerik őket, legalábbis többet tudnak róluk és a körülményekről, mint az újságíró. Mégis, az első benyomások alapján érdekes következtetéséket lehetett levonni. Mindenekelőtt örvendetesen sok szimpatikus egyéniség volt ezek között a fiatal orvosok között. Egyiket a szerénységgel párosult hivatás- tudat jellemezte leginkább, másikat a nehézségek energikus, magabiztos vállalása. Két példa. Az egyik egy fiatalember, aki sebésznek készül. Felesége dolgozik Pécsett, nyilván itt szeretett volna maradni, őszintén megmondják neki. hogy most nincs lehetőség erre, de ismerve eddigi tevékenységét, felkészültségét, később talán sikerülhet. Azt javasolják neki, hogy vállaljon el egy falusi körzeti orvosi állást. Amikor a fiatalember igent mond, látszik rajta, hogy tisztában van azzal, mit jelent orvosnak lenni. Biztos vagyok benne egyébként, hogy valamikor jó sebész lesz belőle. Fiatal lány, a szülészetre készül. Ritka dolog, a bizott- DiszktiVerrel lr-!*ja f"1 a? árpatarlót az őszi vetőszántás előtt 1 is tamáskodva várja, rm az ivánbattyáni határban Török János, a villánykövesdi ter-1 válaszol arra a kérdésre: tud- melöszövetkezet traktorosa. Ebbe a táblába búsát vetnek majd. nak neki helyet biztosítani, tán a rendelkezésre állé helyeket: — Tudvalevőleg Dunántúl viszonylag nagyon jól ellátott terület orvosilag — jegyzi meg dr. Ráüss Károly. Ugyanakkor a pécsi egyetem elhelyezési körzete természetesen a Dunántúl. Olykor ez okozza a problémákat. Azután egymásután hívják be a „könnyebb eseteket”. Tolna megyei társadalmi ösztöndíjas, belgyógyász szeretne lenni, ott nincs státus, mehet viszont általános orvosnak. — Két év kötelező kórházi gyakorlat a belgyógyászaton — emlékeztetik a fiatalembert, aki rövid tűnődés után bólint. Társadalmi ösztöndíja kötelezettséget is jelent, ezzel tisztában van. Egy másik könnyebb eset: lány, aki ideggyógyász akar lenni, helyhez nem köti magát. Mehet Zalaegerszegre, a kórház idegosztályára. Aztán egy fiatalember, aki Dunaújvárosba kérte magát, s bár az Budapest körzetébe tartozik, egy helyet biztosítottak a számára. Sajnos, csak a röntgenre. A fiatalember arca kicsit elsötétül, „ez túl távol áll tőlem”, mondja, de mindenképpen haza kell mennie a városába, később majd elválik, mi lehet még belőle... Harmincöt arc, de vajon meggondolta-e jól. „Nyaranta nővérként dolgoz tam a szülészeten, tudom, mi vár rám. Fizikailag is bírom” — mondja a fiatal orvosnő nyugodtan. Nyílt, egyszerű, energikus teremtés, maguk a bizottsági tagok is egymásra néznek, amikor kimegy: belőle, úgylátszik, valóban szülészorvos lesz, olyan, aki remekül megállja majd a helyét. De hát vannak más p&L- dák is. sn Fiatalasszony, abba a kórházba kérte magát, ahol a férje már orvos. Röntgen és tbc-belosztályos helyek vannak. Ez nem kell. A fiatal- asszonyt nem érdeklik a bizottság érvei és segítőkész tanácsai. Majd ő szerez magának megfelelőbb állást. Vannak, akik minden áron Pécsett akarnak maradni, nem kell nekik semmi állás, amit a bizottság javasol. Kezükben a lista, komoly feladatokat vállalhatnának a Dunántúl különböző városaiban, községeiben. Nem és nem. Csökönyösek és gyanakvók, úgy tűnik, hátsó gondolatok vannaK a fejükben. Mert el lehet helyezkedni persze másképp is. A bizottság a minisztérium által tudott és kijelölt helyeket ismeri csak. Aki konkrét helyre pályázott, rendszerint megkapta, mégis vannak. altíK különböző főorvosokkal, kórházigazgatókkal való beszélgetésre hivatkoznak. Kitöltik a nyilatkozatot, hogy nem kell őket elhelyezni. Vannak ennek a megoldásnak gyengéi. Lehet, hogy személyes kapcsolatok nem játszanak szerepet, vagy ha igen, akkor sincs bennük elmarasztalni való. Az azonban biztos, hogy a két oldalt kitevő listán olyan férőhelyei-: szerepelnek, ahová kellene az orvos. Népgazdasági érden volna, de hát üresen marad közülük néhány továbbra is. Baranyában három falusi körzeti orvosi hely volt, ebből egyet sikerült betölteni Felvetődik a kérdés: van-e így értelme a társadalmi ösztöndíjnak. Elvileg természetesen van, de konkrétan, az egyéneket szemlélve — semmi. * A pécsi egyetem most vég zett orvosainak többsége azonban valóban hivatásának érzi ezt a pályát, annak minden nehézségével és áldozatvállalásával együtt. így tűnt ki az idei elosztásból is, amelynek során a döntő többség hajlamainak. körülményeinek és vágyainak megfelelő helyre került. Hallatna Erzsébet '