Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-09 / 161. szám

2

napló

196«. JŰLItJS 9.

Nyilatkozat az európai béke és biztonság megszilárdításáról

(Folytatás az 1. oldalról)

mindig Európában az Egyesült Államok csapatai, a nyugat-európai országokban ezért vannak ott e hatalom katonai támaszpontjai, ezért létesülnek termonukleáris fegyverraktárak, ezért vezényelnek nukleáris tengeralattjárókat az Európa partjait mosó tengerekre, ezért cirkál a Földközitengeren a 6. amerikai flotta, ezért zúgnak nukleáris bombákat hordozó repülőgépek az európai országok égboltján.

Az Egyesült Államoknak a háború óta folytatott európai politikája annál is veszedelmesebb az európai népek számára, mert egyre inkább a nyugatnémet militarista és revansista erőkkel való megegyezésre támaszkodik. Ezek az erők egy még veszélyesebb európai irányvonal megvalósítására ösztökélik az Egyesült Államokat.

Ez a politika abban is kifejezésre jut, hogy az amerikai imperiaűisták és a nyugatnémet revansisták között egy sajátos szövetség bontakozik ki.

Nyugat-Németország militarista és revansista körei semmibe veszik a német nép létérdekeit, agresszív célokat követnek.

Ez minden tettükben megnyilvánul: abban is, hogy hadivágányokra állítják át az ország gazdasági potenciálját, abban is, hogy félmilliós Bundeswehrt hoztak létre, abban is, hogy a német hódítások történelmét magasztalják és gyűlöletet szítanak más népek eilen, amelyeknek területeire ismét fenik a fogukat az NSZK említett körei.

Ma e politika gyújtópontjában a nukleáris fegyverek birtoklásának követelése áll. Az NSZK-ban nyíltan és titokban szorgalmazzák egy olyan műszaki-tudományos és ipari alap megteremtését, amely meghatározott időpontban alkalmassá válnék saját is latom- és hidrogénbombák -gyártására. A békeszerető országokban és népeknek közös erőfeszítéssel mindeddig sikerült megakadályazniok a NATO gépesített nukleáris erőinek megteremtését, ami hozzáférhetővé tenné az NSZK számára a nukleáris fegyvereket Ám korántsem mondtak le az erre vonatkozó tervekről.

Minden nép létérdekei megkövetelik, hogy vessék el a NATO sokoldalú atomütőereje létrehozására vonatkozó terveket. Ha azonban a NATO- államok — szembeszegülve a béke érdekeivel — a sokoldalú atomütőerő létrehozására vonatkozó tervek megvalósításának vagy az NSZK atomfegyverhez való hozzájuttatá- sának útjára lépnek bármilyen formában, a Varsói Szerződés tagállamai — figyelembe véve az európai békét és biztonságot fenyegető súlyos következményeket, — kénytelenek lesznek megtenni a szükséges védelmi intézkedéseket saját biztonságuk szavatolására.

A nyugatnémet revansisiák területi igényeit határozottan vissza kell utasítani. Ezek az igények teljesen alaptalanok és kilátástananok. A határkérdés Európában végérvényesen és visszavonhatatlanul eldőlt; Európa népei képesek útját állni a revansizmusnak

Az európai biztonság szavatolásának egyik fő feltétele az európai államok között jelenleg fennálló határok sérthetetlensége. beleértve a szuverén Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia határait. A jelen értekezleten képviselt államok megerősítik eltökéltségüket. hogy visszavernek minden agressziót, amely az imperializmus és a reakció erőitől indul ki a határok ellen.

A Varsói Szerződés tagállamai a maguk részéről kinyilvánítják, hogy Európa egyetlen államával szemben sem támasztanak területi igényeket.

A német imperializmus revansista és militarista politikája mindig csődbe jutott. A jelenlegi nemzetközi és európai erőviszonyok mellett ez a politika nemcsak hogy semmiféle előnyt vagy hasznot

I nem hozhat az NSZK-nak,

hanem egyenesen helyrehozhatatlan követezményekkel járhat a Német Szövetségi Köztársaság számára.

Európa és a világ békéjének és biztonságának érdekei

— de a német nép érdekei is

— azt követelik, hogy a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei számoljanak az

Európaában reálisan létező helyzettel. Ez azt jelenti, hogy a két német állam létének tényéből induljanak ki, mondjanak le az európai határok megváltoztatására irányuló követelésükről, arról az igényükről, hogy joguk van egész Németország kizárólagos képviseletére, mondjanak le azokról a próbálkozásaikról, hogy nyomást gyakorolnak az NDK-t elismerni kész államokra, mondjanak le a bűnös müncheni diktátumról és ismerjék el annak érvénytelenségét kezdettől fogva. Bizonyítsák be tettekkel, hogy valóban számot vetnek a történelem tanulságaival, véget vetnek a militarizmusnak és revansizmusnak, és az államok közötti kapcsolatok normalizálásának, a népek közötti együttműködés és barátság fejlesztésének politikáját

folytatják.

A Német Demokratikus Köztársaság — az európai béke és biztonság e fontos tényezője

— építő javaslatokkal fordult az NSZK kormányához és szövetségi gyűléséhez: kölcsönösen mondjanak le a nukleáris fegyverekről, csökkentsék mindkét német állam hadseregének létszámát, kötelezzék magukat arra, hogy nem folyamodnak erőszakhoz egymással szemben, üljenek tárgyalóasztalhoz az NDK-t és az NSZK-t egyaránt érdeklő megérlelődött nemzeti kérdések megoldása végett Am az NSZK kormánya nem mutat érdeklődést e javasatok iránt. A jelen nyilatkozatot aláíró államok támogatják az NDK említett kezdeményezéseit

Az értekezleten részvevő

államok — miután sokoldalúan megvizsgálták a jelenlegi európai helyzetet, s mérlegelték az e helyzet fejlődését meghatározó tényezőket — arra a következtetésre jutottak, hogy Európában, ahol az államok csaknem fele szocialista, lehetőség kínálkozik arra, hogy megakadályozzák az események nem kívánatos fejlődé? sét Az európai államoknak a békéért küzdő összes társadalmi erőknek együttes erőfeszítésével — tekintet nélkül az ideológiai nézetek, vallási és egyéb meggyőződéseik különbözőségére— meg lehet oldani az európai biztonság problémáját. Ez a feladat annál sikeresebben fog megoldódni, minél gyorsabban bénul meg azoknak az erőknek a befolyása, amelyek még tovább kívánják szítani az európai államok közötti feszültséget

A háború óta nemegyszer

sikerült meghiúsítani az európai béke aláaknázására irányuló terveket. Ebben döntő jelentősége volt az európai szocialista államok és valamennyi szocialista ország egységének és szolidaritásának, az általuk folytatott békeszerető külpolitikának, miközben éberek voltak a potenciális békebontókkal szemben, továbbá ama készségüknek, hogy együttműködjenek az európai biztonság megerősítéséhez hozzájárulni kész minden álállammal. Ugyancsak e cél elérésére törekednek minden erejükkel a nyugat-európai országok munkásosztálya, annak élenjáró osztagai, a demokratikus haladó szervezetek és a békemozgalom, amelyek a legszélesebb dolgozó tömegek közvéleményét alakítják.

Európában a katonai kalandok megvalósítását mindinkább megnehezíti egy fontos tényező: a nyugat-európai

országokban növekszik azoknak az erőknek a befolyása, amelyek szükségesnek tartják, hogy a politikai nézet- és felfogásbeli különbségeken felülemelkedve síkraszálljanak a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a kölcsönösen előnyös, minden megkülönböztetéstől mentes európai államközi kapcsolatok átfogó fejlesztéséért, országaik teljes függetlenségéért és nemzeti arculatának megőrzéséért.

A nyilatkozatot aláíró államok kedvező jelenségnek tartják, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban vannak olyan körök, amelyek fellépnek a revansizmus és a mi- litarizmus ellen, s követelik, hogy az NSZK normális kapcsolatokat teremtsen meg mind a nyugat, mind a kelet országaival, beleértve a két német állam normális kapcsolatait is. Ezek a körök a nemzetközi feszültség enyhítésére és az európai biztonság biztosítására törekednek, hogy minden német élvezhesse a béke áldásait.

Az európai béke és biztonság híveinek befolyása napról napra érezhetőbbé válik, az agreszív politika hívei pedig kezdenek teret veszíteni. Egyre több európai ország és nép ismeri fel, honnan ered az őt és egész Európát fenyegető veszély, s mit kell tenni valamennyi európai állam biztonságának megvédése érdekében.

Az értekezlet résztvevői abból indulnak ki, hogy mindegyik európai államnak méltó szerepet kell játszania a nemzetközi ügyekben és teljesjogú partnerként részt kell vennie az európai népek és államok közötti kapcsolatok olyan rendszerének kialakításában, amelynek keretében az egyes államok biztonsága egyértelmű lenne valamennyi állam biztonságával Az európai államok külső beavatkozás nélkül meg tudják oldani kölcsönös kapcsalataik problémáit.

A szocialista országok véleménye szerint az európai biztonság megteremtésének egyik alapfeltétele az, hogy ezek az államok erősítsék és fejlesszék normális kapcsolataikat, a szuverénitás, a nemzeti függetlenség, az egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elvei alapján. Az európai helyzet azt bizonyítja, hogy a különböző akadályok ellenére egyre inkább tért hódítanak ezek az elvek, hiszen ésszerű alapot teremtenek meg a népek együttműködéséhez és a nemzetközi helyzet megjavításához;

Fontos, hogy az európai államok között, társadalmi rendjüktől függetlenül, erősödjenek a béke védelmére hivatott politikai kapcsolatok.

Az európai országok, amelyeket hagyományos kereskedelmi kapcsolatok kötnek össze, csak nyerhetnek a gazdasági együttműködés kölcsönös fejlesztésén. Gazdasági kapcsolataik kiszélesítése, s az ennek útjában álló megkülönböztetések és akadályok felszámolása, kiváltképpen előmozdíthatja a népek közeledését, a kölcsönös bizalmukhoz és megértésükhöz szükséges légkör megteremtését Az európai országoknak gazdasági kapcsolataik fejlesztése módot ad arra is, hogy más világrészek országaival ugyancsak kiszélesítsék áruforgalmukat Ezek a kapcsolatok a tudományos, műszaki és kulturális együttműködés sokoldalú fejlesztésével együtt lehetővé teszi, hogy a népek kölcsönösen jobban megismerjék egymást Ennek megfelelően, fejlődésükhöz mérten anyagi alapul szolgálhatnak az európai biztonság és a világbéke erősítéséhez.

Az európai államoknak és népeknek, tekintet nélkül arra, hogy társadalmi-politikai rendszerük, ideológiájuk és politikai felfogásuk eltérők, van egy közös feladatuk, amely összhangban van valamennyiük nemzeti létérdekeivel. Közös feladatuk, hogy elejét vegyék az európai békebontásnak, és megfékezzék az agresszív erőket

A nyilatkozatot aláíró államok véleménye szerint a most kialakuló helyzetben valamennyi európai államnak aktív erőfeszítéseket kell tennie az európai béke megszilárdítására.

Az európai kormányok nem hihetnek azok megnyugtató jelentéseiben, akik agresszív terveket szőnek, nem bízhatnak azokban, akik a második világháború következményeinek felülvizsgálására törekednek, emellett azt bizonygatják, hogy saját biztonságuk érdekében van szükségük atomfegyverre. S nem maradhatnak passzívak, mert akkor, akarva-akaratlanul, azoknak az erőknek adnak ösztönzést, amelyek Európát pusztító nukleáris konfliktus színterévé akarják tenni.

Az európai államok kormányainak népeik iránti nagy felelősségük tudatában olyan lépéseket kell tenniök, amelyek meghozzák az európai feszültség enyhülését, a biztonság megszilárdulását, s a kölcsönösen előnyös, békés európai együttműködés kibontakozását eredményező fordulatot.

Nem először vetődik fel ez

a feladat Európában. Az agresszív erők az első és a második világháborút mélységes titokban készítették elő. Békés szándékaikról pufogtatott hazug szólamokkal leplezték terveiket. Minden alkalommal a propaganda és a félrevezetés gigászi apparátusát használták fel a népek éberségének elaltatására. A népeknek ugyan kinyílt a szemük, de már csak akkor, amikor emberek milliói pusztultak el, s virágzó városok ég falvak váltak romhalmazzá. Az atomenergia és az óriásrakéták korában nem hagyhatjuk, hogy ez harmadszor is megismétlődjék.

Az értekezleten részvevő országok határozottan síkra- szállnak azért, hogy mielőbb

[sor kerüljön az európai bte' tonságot erősítő, építő intézkedésekre. Meggyőződésük, hogy a jelenlegi körülmények között reális lehetőség van erre, e célból készségesen együttműködnek más államokkal;

Az európai béke és biztonság megbízható garanciáinak megteremtése fontos feladat. Ehhez szükség van valameny- nyi európai állam részvételére. Elengedhetetlen az álláspontok türelmes és építő megvitatása, hogy közhelyeslést keltő döntéseket lehessen hozni.

Az európai szocialista országok több ízben terjesztettek elő konkrét akcióprogramnak felhasználható, megalapozott javaslatokat.

A nyilatkozatot aláíró államok véleménye szerint főleg az alábbi vontkozásokban lehet és kell intézkertí-eket tenni az európai biztc ..ság erősítésére:

1 Felhívjuk az összes európai országokat, ■ hogy fejlesszék a jószomszédi kapcsolatokat, a függetlenség, a nemzeti szuverénitás, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök, s a különböző társadalmi rendszerű államok között megvalósuló békés egymás mellett élés elvei alapján. Ennek megfelelően síkra- szállnak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítéséért. A kapcsolatok és az együttműködés formáinak fejlesztését óhajtják a tudomány, a technika, a kultúra és a művészet terén, s minden olyan területen, amely új lehetőségeket nyújt az európai országok együttműködéséhez.

Az európai államok a békés együttműködés minden területén módot találhatnak arra, hogy további, kölcsönösen előnyös lépések-t tegyenek;

Az általános európai együttműködés fejlesztése érdekében mindegyik államnak le kell mondania a más államokkal szemben alkalmazott bárminemű politikai vagy gazdasági megkülönböztetésről és nyomásról. Elengedhetetlenül szükséges továbbá valamennyi állam egyenjogú együttműködése és normális kölcsönös kapcsolatainak megteremtése, beleértve a két német állammal való normális kapcsolatokat.

A különböző társadalmi rendszerű európai államok jószomszédi kapcsolatainak megteremtése és fejlesztése élénkítheti a kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolatokat, a így nagyobb lehetőségeket nyújthat ahhoz, hogy az európai államok hathatósan előmozdítsák az egészségesebb helyzet a a kölcsönös bizalom és megbecsülés kialakítását földrészükön.

2 A szocialista országok mindig következetesen ■ ellenezték, hogy katonai tömbökre vagy szövetségekre osszák fel a világot. Mindenkor azon voltak, hogy elhárítsák az egyetemes békére és biztonságra ebből háruló veszélyeket Barátsági; együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésük, a Varsói Szerződés megkötése válasz volt a NATO, ezen agresszív katonai csoportosulás megalakulására és Nyugat-Németország- nak a NATO-ba való belépésére; A Varsói Szerződés szuverén és egyenjogú államok védelmi szövetsége, amely eszköz a tagállamok biztonságának és Európa békéjének védelméhez;

A Varsói Szerződés tagállamai azonban úgy vélték és úgy vélik, hogy az imperialista erők által kikényszerí- tett katonai tömbök és külföldi katonai támaszpontok léte akadályozza az államok együttműködését Minden európai ország biztonságának és haladásának igazi biztosítékát nem katonai csoportosulások adják meg, amelyek nincsenek összhangban a nemzetközi élet mai, egészséges tendenciáival, hanem egy olyan hatékony európai biztonsági rendszer megteremtése, amely a földrész valamennyi államának egyenjogúságán és kölcsönös megbecsülésén, minden európai nemzet egyesített erőfeszítésein alapszik

A nyilatkozatot aláíró országok véleménye szerint megérett annak szükségessége, hogy lépéseket tegyenek elsősorban azÉ európai háborús feszültség enyhítésére. Ennek radikális módja az lenne, ha a fennálló katonai szövetségeket egyidejűleg feloszlatnák. A jelenlegi helyzet lehetővé teszi ezt. Államaink kormányai többször hangoztatták, hogy az Észak-Atlanti Szövetség működésének megszűnése esetén a Varsói Szerződés hatályát veszti, s helyüket egy európai biztonsági rendszernek kell elfoglalnia. Most ünnepélyesen megerősítik, hogy hajlandók az említett szövetségek egyidejű felszámolására.

Ha azonban az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai még mindig nem hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy teljesen megszűnjék a két csoportosulás, a jelen nyilatkozatot aláíró államok célszerűnek tartanák, ha már most megegyezés jönne létre az Észak-Atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés katonai szervezetének felszámolásáról.

Ugyanakkor kijelentik, hogy mindaddig, amig létezik az észak-atlanti tömb és az agresszív imperialista körök merényletet követnék el a világbéke ellen, az értekezleten részt vevő szocialista országok megőrzik nagyfokú éberségüket és el vannak szánva arra, hogy fokozzák erejüket és védelmi képességüket.

Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy az észak-atlanti tömbben és a Vasói Szerződésben részvevő valamennyi állam, valamint a katonai tömbökhöz nem tartozó államok két- vagy többoldalú alapon tegyenek erőfeszítést az

európai biztonság előmozdítása érdekében.

3 Napjainkban úgyszintén nagy jelentőségre ■ tesznek szert az olyan részleges intézkedések is, amelyek az európai földrészen tapasztalható háborús feszültség enyhítésére irányulnak, mint például: a külföldi katonai támaszpontok felszámolása; a külföldi csapatok teljes kivonása idegen területekről saját nemzeti határok mögé; mindkét német állam fegyveres erőinek meghatározott mértékű és meghatározott idejű csökkentése; az atom- konfliktusok veszélyének elhárítására irányuló intézkedések; atommentes övezetek létrehozása, kötelezettségvállalás az atomfegyverekkel rendelkező hatalmak részéről, hogy nem alkalmaznak atomfegyvert az ilyen övezetekhez tartozó államokkal szemben, stb.; az atom- és hidrogénbombákat szállító külföldi repülőgépek repülésének beszüntetése az európai államok területe felett, az atomfegyvereket hordozó külföldi tengeralattjárók és más hajók távoltartása ezeknek az Államoknak a kikötőitől.

4 Tekintettel arra, hogy

az NSZK-nak az atom ■ fegyverek birtoklására vonatkozó Igénye veszélyezteti Európa békéjét, az államoknak erőfeszítéseket kell tenniök annak megakadályozására, hogy a Német Szövetségi Köztársaság bármilyen formában — közvetlenül vagy közvetve, államcsoportosul ásokon keresztül kizárólagos birtoklással, vagy e fegyver feletti rendelkezésben való bármilyen formájú részesedéssel — atomfegyverhez jusson. E kérdés megoldásától nagy mértékben függ az európai és nem csupán az európai népek jövője Fél megoldások ebben a kérdésben megengedhetetle- nek.

5 A határok sérthetetlensége az európai tar- ■ tós béke alapja. Az európai helyzet normalizálásának érdekel megkövetelik. hogy valamennyi európai állam éppen úgy, mint az európai földrészeken kfvül- eső államok, külpolitikai lépéseikben abból induljanak ki, el kell ismerniök az emberiség történelmének legpusztítóbb háborúja után az európai államok között reálisan kialakult határokat, köztük az Odera—Neisse lengyel határt és a két német állam közötti határokat.

6 A német kérdés békés rendezése megfe- ■ lel az európai béke érdekeinek. Az értekezleten részvevő szocialista államok készek tovább keresni e kérdés megoldásának útjait. A megoldásnál figyelembe kell venni az összes érdekelt ország és Európa egésze biztonságának érdekeit.

E kérdés és vele együtt az európai biztonság más vonatkozásainak építőjellegű kezelése csak a jelenlegi he'yzet- ből, mindenekelőtt a két német állam — a Német Demo; ratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — létezése tényének elismeréséből kiindulva képzelhető el. Ugyanakkor feltét1 énül szükséges e rendezés érdekében, hogy elismerjék a meglévő határokat és hogy mindkét német állam mondjon le a nukleáris fegyverekről.

A két német állam egyenjogú részvétele az európai államok kapcsolatainak fejlesztésére és erősítésére irányuló erőfeszítésekben a legkülönbözőbb tevékenységi területeken — politikai, gazdasági, tudományos. műszaki, kulturális téren egyaránt — lehetővé teszi a két német állam munkásosztályának, parasztságának és értelmiségének, egész lakosságának, hogy lehetőségeikhez, alkotóképességeikhez mérten más európai népekkel együtt hozzájáruljanak a haladás és a béke ügyéhez.

Ami a két német állam egyesítésének kérdését illeti, ennek eléréséhez az út a fe(Faifftatás az 5. oldalon)

é