Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
Á színházi évad után Beszélgetés Nógrádi Róberttel, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójával Hajnal Gábor: ^öaai L Ibolyákkal teli rét gyenge ágú sárga fűzfa jöhet ujjongva eléd szíved táncra nem tanítja, Villoghat feléd a tó fáradtnak aludni jő bevánszorgok hát szobámba minden tagom álmom vágyja 8. Sötét kontúrú erdős hegy alatt mezítlen törzsű fenyő áll sötéten zöld csúcsa meg se mozdul a homályban. Az ibolyáról csak tudom hogy ül a fűben rámnéz, figyel, de én nem látom öt. A csend mely észrevétlen dől szivembe a parkon átsuhan s hogy érthetőbb legyen kutyák ugatnak egykedvfin az estbe. 3. A víz hátán ideges remegések futkároznak fakó súlyos a tó a lélek boltoződik rá a tájra hegyen és vízen egyként ott vacog A szomorúfűz leszegi fejét zilált fürtjei már a vizbe lógnak emlékek borzongatják testemet míg sűrűsödik körülöttem az este. 4. Toporgok nem találom a helyem nem vagy velem Édes, szerelmes verset írni hozzád mondják fonák huszonkét év után de hiányzol veszettül tétován indul mégis a versem s nem illik bár: Szerelmem jó volna megölelni téged — mondom az éjnek. 5. Ez a hebehurgya változékony szeles reggeli ragyogás felhőket hurcol és az égbolt minden órában más ez a hebehurgya indulattal teli gyönyörű ragyogás játékos tünékeny szavakkal — az újra kisértő ifjúság. KOVÁCS PETER: KÖNYÖKLŐ A színházban szünet van. A művészek egy része szabadságát tölti, itthon és külföldön piheni ki a szezon fáradalmait, sokan azonban még dől goznak, a Szabadtéri Színpad nyári programjában lépnek fel. Nógrádi Róbert igazgatót is az utolsó percben értük el. az interjú megjelenésekor már Bulgária felé utazik. A színházi évad eredményedről, az elképzelések megvalósulásáról. terveikről beszélgettünk a készülődés pillanataiban: — Milyen eredményeket hozott az elmúlt színházi évad, megfelelt-e az előzetes célkitűzéseknek? — Az évad általánosságban ismételten bebizonyította azok nak a művészi alapelveknek a helyességét, amelyeknek jegvében a színház immár 4 esztendeje működni igyekszik. Mi széles tömegekhez szóló, korszerű igényekre reagáló, a színház helyzetéhez képest eredeti művészi koncepciót próbálunk — természetesen lehetőségeinkhez és képességeinkhez mérten — megvalósítani. A mi munkánk elsőszámú alapelve: népszerű színhazat játszunk. A tapasztalatok alapján úgy érzem, hogy az a valóban tömegérdeklődés, amely színházunkat az elmúlt évadban is kísérte, igazolja, hogy lényegében meg találtuk azt a hangot, amely a széles tömegekhez szól. és kiváltja a közönség bizalmát. Szerencsés dolog az, hogy a pécsi színház négy tagozatú és ezért műfajában is változatos műsort tud adni a nézőközönségnek. Az 1965—66-os évadban tizenkétezerrel több látogató fordult meg a színházban. mint az elmúlt évben, Úgy gondolom, hogy ez igen figyelemreméltó eredmény, feltétlenül aláhúzza azt, hogy az elmúlt évadban sikerült olyan hangot megütni, amelyre tekintélyes számú tömegek reagáltak. Nem tapasztaltunk olyan jelenséget, hogy a közönség a normálisnál, a hazai átlagosnál nagyobb mértékben tüntetett volna ki egy vagy más műfajt. A prózai, az operett, az operatársulat bemutatóinak látogatása arányos volt, ez azt jelenti, hogy a részlegek munkája egyformán érdekelte a közönséget A másik fontos alapelv a korszerűség. Erről az egész világon és természetesen a magyar színházi életben is kiterjedt vita folyik mostanában. Mi a korszerűséget úgy értjük: azok a művek korszerűek. amelyek a mi kortársaink valódi problémáival foglalkoznak humanista módon és a mi kortársaink nagy életkérdéseire adnak választ, és nem is akármilyent, hanem a progresszió a humanitás irányába mutató választ. A korszerűség nagyon differenciált, de azt hiszem ez az alapkérdése. Ha ezt nem csupán az elmúlt, hanem a négy évad tükrében vizsgáljuk, akkor eredménynek könyvelhetjük el azt, hogy a pécsi közönséggel megismertettük Bertold Brecht-et, Jean Paul Sartre-t, O’Neilt, Sosztakovicsot. Jana- cek-et, Tenesse Williams-t, olyan műveikben, amelyeket a hazai közönség eddig még nem látott Ezeket a szerzőket, ezeket a zseniket mi mutattuk be Pécsett, eddig műveiket nem játszották. A színház művészi elképzeléseinek egy következő alapelve az eredetiség. Ha az elmúlt évad bemutatóiból csupán Sartre és Baldwin nevét emelem ki, akkor ezzel mindjárt jelzem azokat a tendenciákat, amelyek a színháznak az eredeti műsorpolitikai gondolatait jellemzi. — Véleménye szerint milyen színvonalon valósult meg a műsorterv, milyen kiemelkedő sikerek fűződnek az évadhoz? — A színház vezetése egyöntetűen úgy véli, hogy az elmúlt évad műsortervének, az alapkérdés realizálása színvonalasabban sikerült. átgondoltabb, kiteljesedettebb rendezői koncepció alapján, igényesebb színészi megfogalmazásban. Természetesen mi mindig elégedetlenek vagyunk önmagunkkal szemben, öröa négy megyében az értekezletet, mely alkalommal megválasztotta az új veeztőséget. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Déldunántúli Területi Szervezete titkárának Simon Béla festőművészt, a művészeti gimnázium tanárát választotta meg. Baranya megyei megbízott titkár: Tímár István festőművész. Pécs mj. város megbízott titkára: Kós Lajos grafikus művész. Somogy megyei megbízott titkár: Szabados János festőművész. Tolna megyei megbízott titkár: Lázár Pál festőművész. Zala megyei megbízott titkár: Bród András grafikus művész. Területi összekötő a Szövetségben: Németh János szobrászművész. Területi adminisztratív szervező titkár: Bizse Jánosné tanár. A Magyar Képzőművészek Szövetségének Elnöksége a megválasztott új vezetőséget név szerint is jóváhagyta és a megbízó levelet részükre kiadta. A megválasztott új vezetőség a nyári szünet után a megyék vezető szerveivel összehangolva szeptember és október hónapban fogja elkészíteni új munkaprogramját. A Magyar Képzőművészek Szövetsége ez év tavaszán tartotta meg közgyűlését. Erén az országos értekezleten választotta meg új vezetőségét, értékelte az elmúlt négy év munkáját és egyben előírta az ország hat területi szervezete részére is az új vezetőség megválasztását. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Déldunántúli Területi Szervezete is megtartotta ez év júniusában mind műnkbe üröm is vegyül. A sikeres premierek utáni banketteken azon szoktunk gondolkodni, hogyan kellett volna jobban csinálni. A sikerek mellett voitak kudarcaink is, de hót ez már így szokott lenni a világ összes színházában. Úgy vélem, szép előadás volt a Lear király, amely egy higgadt produkció keretében emberközelbe hozta Shakespeare- nek ezt a kiváló drámáját. Egyébként köztudomású, hogy a színház négy éve minden évadban bemutat egy Shakespeare-művet. Ez is fontos része a korszerűségnek, kicsit paradox, de így van, a klasz- szikus hagyományok nélkül nincs korszerűség. Kiemelkedő előadásnak tartjuk a Je- nufa, a Legyek, Ének Charlie úrért, a Két úr szolgája oe- mutatóit. Ez az évad is bővelkedett kitűnő színészi alakításokban. Ezt az évet is az jellemezte, hogy néhány vezető színész mellett, akiknek jó alakításait és sikereit már megszokta a pécsi közönség, betört több tehetséges fiatal is. Az ő sikerük egy kicsit a színház vezetésének és rendezői munkájának pedagógiai sikere is. Holl István az elmúlt szezon elején szerződött Pécsre, kimagasló alakítást nyújtott az Ének Charlie úrért és a Nyitott ablak főszerepében. A közönség is nagy elismeréssel fogadta Mendelényi Vilmosnak Truffaldino szerepében nyújtott teljesítményét. Karikás Péter a Vészi darab főszerepében, Handel Edit és Hetényi János a Concerto-ban formált szerepei maradandó emléket hagjHak a közönségben. Ez a lista természetesen korántsem teljes, egy interjú keretében nem is lehet valamennyit felsorolni. Nagyon lényegesnek tartom, hogy a munka során próbáról próbára mi rendezők egyre inkább éreztük a társulat fejlődését. művészi kibontakozását. A pécsi színháznál nagyon tehetséges gárda dolgozik. S ha ezt nézzük, nem véletlen, hogy néhány fővárosi színház már évek óta innét biztosítja utánpótlását. Az utóbbi években egy társulatra való színész távozott el a budapesti színházakhoz, meggyőződésem. hogy ez a mi színházunk dicséretét jelenti. — A pécsi színház évek óta pártolóan törekszik a mai magyar dráma színre- vitelére. Ebből a szempontból milyen tanulságokat adott az évad? — A kérdésre adható válasz eléggé bonyolult. Úgy gondoljuk, hogy amit a pécsi színház megtehetett, azt az elmúlt évadban is megtette. Ezzel nem vagyunk elégedettek. a jövőben szeretnénk több és színvonalasabb mai magyar művet színpadra állítani. A problémához azonban hozzátartozik, hogy a színházaknak és így nekünk sincs megfelelő válogatási lehetőségünk. miután kevés az érdekes és igazán jó mai magyar dráma. Ezek ismert nehézségek. Különben is a jó darabokért a színházak között nagy a versenyfutás, és természetszerűleg ebben a fővárosi színházak bizonyos előnyöket élveznek Megjegyzem azonban, hogy az elmúlt évadban a budapesti színházak is kevesebb mai magyar darabot mutattak be. mint a korábbi években. Mi örülnénk minden írónak, aki darabjával kopogtat a színház kapuján Nemcsak várjuk, hanem keressük is őket. hogy érdekes kísérleteiket műsorra tűzhessük. — A színház igazgatósága már elkészítette az új évad műsortervét. Ezzel kapcsolatban megkérdezzük, hogy mikor kerül sor az első bemutatóra? — A jövő évi programot is a népszerűség, a korszerűség és az eredetiség jegyében állítottuk össze, magasabb irodalmi és zenei színvonalon Tizennégy darab bemutatását tervezzük. Ezek közül csak néhányat emelek. ki. többek között Rolf Hochhuth: A helytartó című drámáját, amely EurÓDa-szerte rendkívül nagy vitát kavart fel. műsorra tűzzük a My Fair Lady-t, a hagyományainknak megfelelően Shakespeare és Brecht egy-egy darabját is. Ui műsorral lép színpadra a Pécsi Balett is. A színház kollektívája augusztus végén találkozik, évadnyitó társulati ülésen értékeljük munkánkat és kezdjük meg a felkészülést a bemutatókra. A nagyközönség számára szeptember 24-én nyílik meg a színház kapuja, amikor Shakespeare: Szeget szeggel című darabiát mutatjuk be. s egy hét múlva újabb premieren, a Csárdáskirálynő kerül színre. Bocz József RAKOK — Szokolai felv. — Simon Béla festőművész a Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-dunántúli Szervezete titkára * i
