Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-27 / 176. szám
rüum n. napló 5 Félmillió forintos szélhámosság A Legfőbb Ügyészség vádirata özv. Szász Károlyné és társai ügyében 1 árgyalás szeptemberben a Fővárosi Bíróságon A Legfőbb Ügyészség hatvan oldalas vádiratot adott ki a befolyással való üzérkedés és más bűntettek miatt özv. Szász Károlyné és társai, Gócz Béla, a Pécsi városi Tanács volt vto-elnökhelyettese és a szabadlábon levő Szalonna István fodrász-kisiparos ellen. Hűtlen kezelés A vádirat szerint a nagyszabású szélhámosság sorozat szálai 1958-ra nyúlnak vissza. A Kossuth utca 37. szám alatti házban lakott Hetinácz Mária nyugdíjas, Szászné távoK rokona. Amikor betegsége miatt szociális otthonba került, megengedte rokonának, hogy távollétében családjával beköltözzön szoba-konyhás lakásába. Amikor azonban fel- éoült és vissza akart térni, Szászék nem engedték be. Az ügyből per lett, a bíróság kötelezte Szászaiét és családját a ház elhagyására, ezt azonban szükséglakás hiányában nem lehetett végrehajtani. Szászné azt hallotta, hogy Gócz Béla vb-elnőkhelyettea szívesen segít a panaszokkal hozzáforduló nőknek. Felkereste hivatalában Góczot, élpanaszolta, hogy ki kell menniük a lakásból, kérte, legyen segítségére. Gócz megígérte, hogy segít, nemcsak lakás* ügyében, hanem egyéb problémáiban is. Közben azonban félreérthetetlen célzásokat tett, amit Szászné nem utasított vissza; Gócz több lakáscímet adott át Szásznénak azzal, hogy nézze meg ezek közül melyik lakás tetszik neki: Rendelkezésére bocsátott egy hivatali gépkocsit is, hogy a címeket azzal járja le. Szásznénak egyik lakás sem tetszett, s ekkor Gócz felajánlotta, hogy a Doktor Sándor utca 39-ben egy pékműhely helyén lakást alakíttat ki. Szászné ezt elfogadta. Gócz Béla 1951. áprilisában „feljegyzés” formájában közvetlenül utasította a PlK-et, hogy a Doktor Sándor utca 39. szám alatt lakást alakítson ki. Az új lakás 1961. júniusában soronkívül elkészült, és kiutalása Gócz utasítására ugyancsak soronkívül megtörtént. Már építették az új lakást, amikor felkereste Gócz Bélát hivatalában Hetinácz Mária és elmondta, hogy a Kossuth utcában nem Szászék, hanem ő a főbérlő, s kérte, szerezzen részére Gócz lakást. Időközben ugyanis a Kossuth utcai ház annyira megrongálódott, hogy egyes lakásokban életveszélyessé vált a tartózkodás. Gócz a bejelentést nem vette figyelembe. Hetinácz Mária ekkor pert indított a PIK ellen, mert főbérleti lakásába nem tudott beköltözni, s albérlőjét is elvesztette. A pert megnyerte, s a vállalatot (a tanács vállalatát!! összesen 9056 forint kártérítés megfizetésére kötelezték. Üzérkedés A vádirat szerint özvegy Szász Károlyné miután „megkapta” a Doktor Sándor utcai lakást, elhatározta, hogy kapcsolatát Gócz Bélával más módon is hasznosítani fogja. Gócz Béla tudott arról, hogy Szászné az ő nevére hivatkozva lakásügyek elintézésére vállalkozik és ilyen címen külnböző pénzösszegeket vesz fel. Szásznénak ezt a tevékenységét éveken át minden igyekezettel palástolta. A vádirat több tucat esetet sorol fel. amikor Szászné Góczra hivatkozva vállalta a lakásügy elintézését és maga Gócz is tárgyalt az ügyfelekkel. Szászné az ügyfeleknek azt mondta, hogy a lakáskiutal ást Gócz Béla intézi, s ő csak mint közvetítő vesz részt az ügyekben. Leggyakrabban alkalmazott módszere: azt állította, hogy * Doktor Sándor utcai lakást az ügyfélnek „át tudja játszani” különböző forintösszegekért — mivel 6 a Rákóczi úton nagyobb lakást fog kapni A másik bevált szisztéma, hogy a Pécsett újonnan épülő lakóházakban szerez különböző forintösszegekért az illetőnek lakást Több hirdetést adott fel a Dunántúli Naplóban és ilyen formában ismerkedett meg a megkárosított személyek többségével. Amikor pedig 1962- ben a Pécsi Kesztyűgyárba került adminisztrátorként, széltében-hosszában beszélt a közte és Gócz Béla között meglevő kapcsolatról, amiről aztán az egész gyár tudott és sokan fordultak hozzá lakásproblémákkal. Szászné ügyfélénként 9t-tíz- húszezer forintot vett fel Amikor megszorították ügyfelei ügyesen kibújt, halasztott, újabb és újabb batáridőket jelölt meg, hitegetett. A végsőkig azonban nem lehetett halasztani A visszafizetéseket azokból a pénzekből intézte, amelyeket újabb személyektől vett fel lakásszerzésre. Üzelmefbe felhajtóként bevonta Szalonna István fodrász-kisiparost, akinek minden ügyfél után 500 forintot ígért. Letartóztatásáig, 1965 novemberéig a vádirat szerint összesen 467 ezer forintot vett fel, s csak 227 ezer forintot adott vissza, a többi — a vádiratban megnevezett ötvenegy ember pénze „úszik". Magánokirathamisítás A vádirat a terheltek személyi körülményeit vizsgálva Gócz Béláról a következőket írja: kitanulta az asztalos szakmát, majd elvégezte a felső-ipariskola faipari tagozatát, később kiskereskedői engedélyt is váltott, 1936-tól köztisztviselősködött. A második világháborúban hadapród-őrmesteri rendfokozatot ért éL A hadifogságból küldött levelein feladóként magát már mint mérnököt tünteti fel. Hazatérése után különböző műszaki beosztásban dolgozott, 1957-ben lett Pécs vb- el nöfchelyettese. Gócz Béla azt állította, hogy elvégezte a budapesti Műegyetemet. Ezek alapján került be munkakönyvébe a „Műegyetem” és „mérnök” bejegyzés. Mint elnökhelyettes személyi ügyekben közvetlenül a Minisztertanácshoz tartozott. Személyi anyagát ott kezelték. A személyi adatok nyilvántartására szolgáló törzslapot azon ban maga az érintett személy töltötte ki. így történhetett meg, hogy 1957-ben és 1962 decemberében a tanácsi választások után maga töltötte ki az iskolai végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat. Még oklevelének a számát is beírta a törzslapra: kelte 1936. június 26. Száma: 14/193«. Ilyen számú oklevél a korabeli oklevél-nyilvántar- tókönyv tanúsága szerint nincs is. Gócz Béla a vádirat szerint olyan szocialista típusú vezetőnek mutatta magát, aki önzetlenül fáradozik a közért és választóinak panaszait az alárendelt hivatali szervek megkerülésével közvetlenül is orvosolja. A valóságban beosztását részére nyereséget biztosító kétes adás-vételekre használta fel. így épített az elmúlt évek során felesége nevén egy családi házat és vásárolt lánya nevére házat és ingatlant. A hozzáforduló panaszosok köréből hivatali helyzetével visszaélve erkölcstelen életmódjához partnerokat szerzett. A vádirat név szerint több ilyen esetet sorol fel. A Városi Tanács 1963-ban határozatot hozott szökőkutak létesítésére a város több helyén, s a vb-határozat szerint Gócz intézkedett a végrehajtásról. A kőedényeket az ÉM Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalatnál rendelték meg. Gócz maga is szeretett volna egy ilyet magának, de a vállalat magánosok részére nem vállalta a szállítást. Amikor megérkezett a kő- edényszállítmány, az egyik darabon csorbát találtak. Gócz — azzal, hogy megpróbálja megjavítani, majd utána valahol elhelyezik közterületen — a házához szállíttatta. De a kő tál sosem került közterületre, Gócz maga állította fel a kertjében. Száz tanú A vádirat szerint Szász Károlyné kihallgatása során azt állította, hogy az általa felvett pénzösszegeket kivétel nélkül Gócznak továbbította, aki azokból 40—50 ezer forintot adott vissza néki. Gócz tagadja, hogy Szásznéval közös lakásügyeket bonyolított volna le, csupán azt ismeri él. hogy tudott Szászné „szélhámosságáról”. özv. Szász Károlynét a vádirat vesztegetés, üzletszerű befolyással való üzérkedés bűntettében; Gócz Bélát vesztegetés, üzletszerű befolyással való üzérkedés, hivatali visz- szaélés. magánokirathamisítás és a társadalmi tulajdont károsító hűtlen kezelés bűntettében; Szalonna Istvánt üzletszerű befolyással való üzérkedés bűntettével vádolja. A Fővárosi Bíróság szeptember elején kezdi tárgyalni özv. Szászné és társai ügyét, amelyre a vád képviselője több, mint száz tanút idézett meg. A SZERKESZTŐSÉG ff Nem másodrcmgú kérdés Ki a felelős? A Kovácstelep villamos hálózatán hetek óta tanulók dolgoznak. Igaz, van velük oktató, aki viszont vajmi keveset törődik a végzett munkával. Több esetben megtörtént, hogy fordítva kötötték be a vezetéket, éa így például a Levendula utca egész hosszában nem égett a közvilágítást. De súlyosabb dolog ia történt: lakásom előtt (Levendula útra 21.) rosszul kötötték be a vezetékeket, összeért a kettő, az egyik elégett és még a szerelés napján leszakadt. Ekkor a hibát egy másik csoport a lakók kérésére kijavította. Két nap múlva többen szikrázást észleltek, majd egy nagy villanással elégett a két oszlop közötti vezeték, s leesett a földre. Azonnal bementem a DEDASZ-hoz és kértem, javítsák meg, mert áramütést okozhat. Az ideiglenes javítás után másnap jöttek a megígért „szakemberek”, ugyanazok a tanulók, akik már kötszert ugyanazt elrontották! Harmadszorra is olyan gyatra munkát végeztek (az oktató társaságában), aki az út szélén ült, hogy ma sem ég a közvilágítás. Csak a véletlenen múlott, hogy nem történt baleset. KI lett volna a felelős? HERENDI JENŐ A június 21-én a fenti c£m alatt megjelent cikkhez kívánok hozzászólni egy-két észrevételt, javaslatot és gya korlati tapasztalatot elmondani erről az igen fontos, de mégis eléggé elhanyagolt témához. Hazánkban évente 4 milliárd forint kárt okoz a korrózió, írja a fent említett cikk. Az összeg hallatára szinte megdermed az ember, főleg ha arra gondol, hogy ebből 27 ezer lakás épülhetne fel. Persze ha ez évente ismétlődik, akkor szinte fantasztikus összeget jelölhetünk meg. Három fontos fő feladatot tudnék megjelölni a korrózió okozta veszteségek csökkentésére és meggátlására. Az egyik ilyen fontos feladatnak tartanám, hogy már a nyersanyagot, vasat, acélt stb. gyártó vállalatok kezdjék meg a korróziógát- ló munkálatokat; Gondolok itt egyrészt az anyagok olajozására, zsírzására, másrészt pedig kompresszoros levegőszórásra, festék bevonattal való ellátására. Ehhez nem kell nagy beruházás, bér hatalmas mennyiségek bevonásáról van szó, de százszoros értékeket megtakaríthatnánk ilyen művelettel. Példa erre a Szovjetunióból kapott lemezeink, amelyekből sok ezer táblát kapunk és használunk tel a Sopiana Gépgyárban, amely lemezek beolajozottan kerülnek forgalomba és hosszú hónapok vagy évek múlva is rozsda- mentes állapotban tarthatók. A másik fontos dolognak tartom, hogy különösen a gépiparban a felületeket a technológiai fegyelem betartásával fessük és vonjuk he védőanyagokkal. Enélkül kidobott pénz minden ráfordítás. A harmadik fontos feladat gépeink, vasszerkezeteink, egyéb felszereléseink állandó karbantartása. Tudvalevő dolog, hogy nem minden üzemnek van festője — ez is sok gondot okoz. Ha egy külső bevonat egy kis helyen is megpattan, különböző káros hatású anyagok, víz, sav stb. megindítják a korrózioná- lást, amely tovaterjed, mint a gyümölcsben a rothadás. Sokszor ezt a kis lepatta- nást, vagy kezdetleges romlást 1—2 ecsetvonással vagy kisebb munkával meggátolhatnánk és élettartamát megnövelhetnénk. A korrózióval kapcsolat«« felvilágosító munkát egyébként már az ipari tanulóknál is meg kellene, hogy kezdjék, s valamennyi dolgozó, aki e szakmában dolgozik. szívügyének kellene, hogy tekintse ezt az igen jelentős feladatot. Pfeiffer Tibor, a Sopiana Gépgyár művezetője Nem volna szabad ilyen esetnek előfordulnia A „Halat ettem* című cikkhez szeretnék hozzászólni; A cikkben említett halszálkával, mint „idegen test”-tel kapcsolatban az egyik híres, tapasztalt sebészfőorvos a „könyvében” a következőket írja: ,»Rendszerint halszálka, csont- darab akad meg a torokban, garatban A hegyes, szúró „Idegen testék” rendszerint a garat középső részében akadnak meg, de beleékelödhet a puha mandulaszövetbe, vagy a nyelvgyök és a gégefedő közé, valamint a garat alsó részének a falába is”. „A tünetek közül kezdetben főleg a nyeléskor jelentkező fájdalom áll előtérben”. „Az orvoslásban fontos az „Idegen test” sürgős eltávolítása. Megfelelő műszerekkel, (gégetükör, garatfogók, hajlított polypfogók, A Moziüzemi Vállalat jelenti: Puskin novellája, olasz—francia vígjáték, csehszlovák szatíra, lengyel lélektani film a hét műsorán A jövő hét műsora gazdag programot, a témák és műfajok változatosságát ígéri. Az igényes néző megtalálja a romantikát, a sikamlós vígjátékot, a szatírát s a komoly emberi útkeresés drámáját Puskin HÓVIHAR című novellájának színes, 'szélesvásznú filmváltozata, nyitja meg a sort: A film rendezője a nálunk is jól ismert és Pécsett is járt Bászov. A regényes és romantikus történet a XIX. század elején játszódik eredeti orosz környezetben. Miközben szerelmi kapcsolat szövődik Marja Gavrilovna és Vlagyimir között, évszakok változnak s a csodálatosan szép orosz tájak éppúgy gyönyörködtetik a nézőt, mint a nem mindennapi történet. A titkos házasságra készülő pár frigye azonban mégsem jön létre. A kis kápolnához külön-külön induló szerelmesek közül csak Marja ér oda. Vlagyimir a kis trojkával egy hirtelen támadt hóviharba kerül és eltéved. Ez a végzetes esemény mindkettőjük további életét megpecsételi. A történet regényes és titokzatos fonala tovább szövődik, bonyolódik, mindezt azonban majd a film mondja ej az érdeklődőnek. A KIS ÖZVEGY című olasz—francia film csak 18 éven felüliek számára készült Főhőse Susy elegáns milánói lakással rendelkezik, foglalkozása pedig amolyan „telefonos kisasszony”, aki csak telefonbejelentésre fogadja vendégeit. Természetesen kizárólag gavallér és megbízható férfiakat. A frivol és sikamlós történet számos fordulatban bővelkedik. A szép és csinos Susy váratlan örökséghez jut. Egyik régebbi kliense hagyta rá vagyonát, ami jelentős esemény életében. De az örökség egyben gondot és utánjárást is jelent. Hölgyünket azonban nem olyan fábó] faragták, hogy bármilyen nehézség elől meghátráljon. S amint azt a film is bemutatja, eredményesen veszi fel s harcot a közigazgatás embereivel is. Főszereplői: a nagyon csinos Margaret Lee, Felix Marten és Feppino de Filippo. A HŐS, AKI FÉL című csehszlovák film tulajdonképpen nem is hősről, inkább egy fél ős emberről szól. Hanza, a kistisztviselő egy képtelen helyzet kapcsán képviselőnek adja ki magát. Ekkor jön rá, hogy egy kis határozottsággal, bátorsággal milyen eredményesen lehet harcolni a bürokrácia és az igazságtalanság ellen. így válik ez a furcsa alak, ez a félős kis ember a közéleti visszásságok, óvatoskodás és felelősségelhárítás, a huzavona ellenségévé. A film főszerepében Rudolf Hrusinskyt láthatja a közönség, akinek legemlékezetesebb alakítása a Hasek életéről készült Prágai tréfacsináló c. film Svej'k figurájához fűződik. Az I ...ÉS AZT AN MEXIKÓ c. film pedig egy sportkörnyezetben játszódó lélektani tör- I ténet. A filmet Aleksander Scibor-Rylski írta, aki eddig mint forgatókönyvíró jeleskedett. (E filmet követően Stefan Zeromski Hamvak c. regényét írta filmre, amely nálunk is hamarosan bemutatásra kerül, a Légió címen.) Főszerepben pedig Zbigniew Cybulskit látjuk viszont, akit a magyar közönség is kedvencének tart. Ezúttal egy lezül- lött sportvezetőt, trénert alakít, aki nagy erőfeszítések árán a társadalmi előítéletek és rosszindulat ellenére igyekszik önmagán, meghasonlott- ságán úrrá lenni. * A szélesvásznú vándor mozi ezen a héten 28-án Felsőszentmártonban, 29-én Pécsbányatelepen, a Saint Tropez-i csendőr, augusztus 1-én Zalátán, 2-án pedig Töt- tösön a Nemo kapitány c. filmet vetíti. A Kossuth mozi augusztus 1-én a Kívánságsorozat keretében az Egy szobalány naplója c. francia filmet matatja be. orrtamponfogók) és némi ügyességgel az eltávolítás nem nagy feladat. Az öklendezés leküzdésére ajánlatos az elózetes co- eain-permetezés ($ százalékos cecaínspray), vagy ecsetelés”. ;,Az eltávolított „Idegen test”- et át keli adni a betegnek, mert a sikeres extractlo (kihúzás) után még napokig torkában, garatjában érezheti a szálkát, ▼agy a esontdarabot”. Most lássuk, hogy az Orvosi Rendtartásról szóló 1959. évi 8. számú Törvényerejű Rendeletnek az idevonatkozó paragrafusai és bekezdései mit mondanak a sürgős eseteik orvosi ellátásáról?: .,(. Az orvos gyógykezelési kö- teiezettsége”. mTvt. 7. | (3) Sürgős szükség (életveszély), (elsősegély) esetében az orvosnak a rendelési idején és helyén kívül is kellő orvosi ellátásban kell részesítenie a beteget”, „R. I, | (1). Sürgős szükség, ▼agy orvosi elsősegélynyújtás szükségessége esetében az orvos köteles a nála jelentkező beteget haladéktalanul orvosi ellátásban részesíteni.*» „Vhr. 18. | (1). Sürgős szükség esete áll fenn, ha az azonnali orvosi ellátás elmaradása előreláthatólag a beteg életét, illetőleg testi épségét kockáztatja, vagy a beteg egészségében, Illetőleg testi épségében tartós, vagy helyrehozhatatlan károsodást okozhat”. 5,(2). Sürgős szükség fennállása esetében az orvos köteles az orvosi ellátásra nála Jelentkező beteget — a jelentkezés idejére tekintet nélkül — a képzettségének és az adott lehetőségeknek megfelelően a szükséges első orvosi ellátásban részesíteni*». 5,Vrh. 19. | (1). Elsősegély nyújtásának szükségessége áll fenn, ha valamely személy az egészségében, illetőleg testi épségében balesetből kifolyólag, vagy bármely más okból hirte- lenül bekövetkezett súlyosabb károsodás miatt azonnal orvosi segítségre szorul.*». 5,(2). Az orvos köteles képzettségének és az adott lehetőségeknek megfelelően haladéktalanul első orvosi ellátásban részesíteni azt a személyt, akinél az elsősegély nyújtásának szükségességét személyesen észleli**. Mi lenne már most akkor, ha például egy falusi körorvos is, (aki több községből álló környezetének egyedüli orvosa, ahol nincs is több orvos széles e határban) hasonlóképpen cselekednék a sürgős orvosi ellátásra szoruló betegeivel, mint ahogyan a fent említett cikkben a cikkíró panaszolja? Ahol olyan sok az orvos, mint itt Pécsett, ilyen esetnek nem volna szabad előfordulnia, mert „a sok bába között sem veszhet el a gyerek”. Dr. Bodó János nyug. járási tisztifőorvos A
