Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-24 / 174. szám

4 napid 1900. JÚLIUS M. Felvétel augusztus 27-től Kik kerülhetnek óvodába? Felvételi bizottságok alakulnak a „nehezebb66 helyeken Otven férőhelyes óvoda nyílik Üjmecsekalján Veszélyes szórakozás a mohácsi tilos oldalon Évente visszatérő probléma az óvodai férőhelyek betölté­se is, mivel az igénylők hosz- szű ideje sokkal többen van­nak, mint ahányat el tudnak helyezni. Ezidén egy óvodát építettek, sajnos, csak egy 50 férőhelyest, Üjmecsekalján, a város legnehezebb területén. Az új óvoda műszaki átvétele már július 25-én megtörténik, és megvan a remény, hogy szeptember 15-re, az óvodai tanév kezdetére, be is lehet majd indítani. A felvétel szempontjai A legnehezebb területek kö­zé tartozik még Kertváros, Fehérhegy és a Jókai utca A holnap nSTfenyri Ewsterágon Új búza- és kukoricafajták Sokat ígér as MV-család új gyermeke — 180 mázsás burgonyatermés — Várják a szakembereket A Tenkes háta mögött, a siklósi műút mellett kicsiny kísérleti parcellák vonják ma­gukra az utas figyelmét. Köz­vetlenül az út mellett külön­böző búza- és árpafajták ta­lálhatók, kissé beljebb pedig paradicsom, burgonya és ku­korica zöldell. Van itt még szója, sárgarépa, cirok és “Rfehder, szinte minden szán­tóföldi növény, amit az or­szágban termesztünk. A kísérleti állomás az Or­szágos Mezőgazdasági Fajta- és Termeléstechmkai Minősítő Intézet tulajdona. Huszonhét ilyen kísérleti állomása van még az ország különböző táj­egységein és vidékein. Rövid szalmájú t értődi Arra a kérdésre, hogy me­lyik a legjelentősebb gabona kísérletük, BikaU Mihály, a kísérleti állomás vezetője fej­csóválva felél. Iáint mondja, ebben az évben 40 fajta őszi búzával, 12 fajta ősri árpával és 6 fajta őszi zabbal folytat­nak kísérletet. Ennyi közül igazán nem könnyű válasz­tani. Mégis van egy őszi búzafaj­ta, amely talán megkülönböz­tetett figyelmet érdemel. Ez a Fertődi 1/17-es, rövidebben F l/17-e& A szakemberek, tsz-paraszt­ság között ismert, hogy a je­lenleg termesztett Fertődi 283- as búzafajta jó minőségű ga­bonát ad ugyan, a termésho­zam azonban többnyire elma­rad a Bezosztájától. Ezenkí­vül van még egy hátránya: hosszú és gyenge a szalmája, s emiatt az erős szelek, viha­rok hatására megdől. Ez meg­nehezíti, alkalmasint lehetet­lenné teszi, hogy géppel aras­A kutatók arra törekedtek, hogy a két hátrány egyikét megszüntessék. Ebből a célból rövid szalmájú búzával ke­resztezték a kísérleti alanyt. A kicsiny parcellák arra mu­tattak, hogy a nemesítők eb- beli törekvése sikerrel járt: az új F 1/17-esnek nevezett búza szalmája ugyanis szem­mel láthatóan rövidebb és erősebb volt az F 293-as szal­májánál. Ami ezzel jár, vas­kosabb, zömökebb lett a ka­lásza is. Persze, hátra van még a legizgalmasabb kérdés: tulaj­donképpen ménnyit és milyen minőségű búzát terem az új gabona? A kutatók Csak né­hány hét múlva tudnak erre egész pontosan válaszolni. Annyi azonban már mast iá bizonyos: eredeti céljukat lé­nyegében elérték. Ha a meny- nyiséggel és minőséggel sem lesz hiba, körülbelül négy év múlva tömegesen termeszthet­jük az új búzát, A régi kukorica vetélytársa A kísérleti állomás vezető­je a különböző román, szov­jet, magyar és egyéb nemze­tiségű kukoricafajták közül azok a parcellák előtt időzött a legszívesebben, ahol — a főidbe szúrt karókon — a kö­vetkező felírás volt olvasható: MV 602-es. BikaU Mihály szerint ez less talán az új kukorica, amely az MV 601-eset felvált­ja. Nem azért, mintha a Mar- tonváséri 601-es rossz lett volna! Közismert, hogy jó üzemi körülmények között 35 —40 mázsa átlagot adott má­jusi morzsoltban, s a szára ellen sem volt különösebb ki­fogás. Az MV 602-esnek ne­vezett kukorica azonban jobb­nak ígérkezik. A három éve folyó kísérletek tanúsága sze­rint egy-két mázsával többet ad, ugyancsak májusi mor­zsoltban számítva. Ezenkívül erőteljesebben fattyasodik, ami a silózás szempontjából nem megvetendő tulajdonság. Hasonló tapasztalatot sze­reztek az MV 002-es kukori­cával az ország más tájain is. Az is bebizonyosodott, hogy nem igényesebb, mint a 601-es. Mindent egybevetve: az MV 602-es a régi kukorica vetélytársának ígérkezik, • már a jövő évben meg akar­ják kezdeni a szaporítást. Né­hány év alatt az egész ország­ban elterjedhet. Érdemes burgonyát termeszteni Régi dolog, hogy Baranyá­nak kevés a burgonyája. En­nek okát több tényezőre ve­zetik vissza, közöttük arra, hogy a krumpli nem kedveli a kötöttebb baranyai talajo­kat, s emiatt nincs akkora; hozama, mint például , Sza-: bolcsban. Valószínű, megyénk a jövő­ben sem fog Szabolccsal kon- kurrálni, de talán több bur­gonyát termeszt, mint jelen­leg. Valószínű, a tsz-vezetök is kifizetődőbbnek tartják, ha megtudják, hogy a bonyolult nevű Keszthelyi 57.9325-ös, egyszerűbben keszthelyi bur­gonya üzemi viszonyok között 190—190 mázsát ad holdan­ként, szemben a különböző rózsa-fajták 110—150 mázsás hozamával! Hangsúlyozzuk: a kísérleti burgonyaparcellák közepesen kötött talajon fekszenek, az említett terméshozam tehát a megye más részem is elérhe­tő. Az új krumplifajtának erőteljes, dús lombozata van, ellenállóbbnak mutatkozik a növényi betegségekkel szem­ben, mint a rózsa-fajták; A baranyai termelőszövet­kezetek minden évben tanul­mányi csoportokat szoktak Eszterág-pusztára küldeni. Eb­ben az évben valamilyen ok miatt elmaradtak a csoportok, pedig nagyon hasznos lett volna megtekinteni még lá­bon a gabonákat. A kapásnövények most a legszebbek, azokat megnézni még nem késő. Hasznos len­ne, ha a tsz-ek kihasználnák a lehetőségeket, hiszen a köz­vetlen élmény többet ér, ta­nulságosabb egy szakcikk el­olvasásánál. — Magyar — körzete. Itt is — mint a többi óvodában — augusztus 27. és szeptember 4. között lesz­nek a felvételek. Az óvodák még korábban kifüggesztik a jelentkezési felhívásokat, majd a jelentkezőket, idő­rendi sorrendben feljegyzésbe veszik, a gyermek nyilvántart tási adataival és a röviden összefoglalt szociális körülmé­nyekkel együtt. Ott, ahol a jelentkezők szá­ma mesze meghaladja a fé­rőhelyek számát — a már említett helyeken minden bi­zonnyal! — felvételi bizottsá­gok alakulnak. A bizottságok­ban a helyi tanács, a pártbi­zottságok és a Nőtanácsok képviselőm kívül az óvodai szülői munkaközösségek elnö­kei és az óvodák vezető óvó­női vesznek részt Milyen szempontok alapján döntenek a bizottságok? A nehéz helyzetre való tekintet­tel elsősorban a szociális kö­rülményeket veszik figyelem- bei Előnyben részesülnek az egyedülálló szülők gyermekei, azok a gyerekek, akiknek mindkét szülője dolgozik, ahol nincs felnőtt családtag, 'aki vállalhatná a gyermek gondo­zását előnyben részesülnek továbbá a többgyermekes, a nehezebb lakáskörülmények között élő családok gyerme­kei, és hasonló szociális hely­zet esetében az iskoláskor előtt álló gyermekek a kiseb­bekkel szemben. Ez az utóbbi igen fontos, s tán sokak előtt nem tisztázott szempont, mi­vel az 5—6 éves gyermeknek sokkal nagyobb szüksége van az iskola előtt legalább egy évet óvodában, más gyerekek között, közösségben eltölteni. A bizottságok egyes esetek­ben környezettanulmány alap­ján döntik el az elsőség kér­dését. Ésszerű átirányítások A felvételi bizottságok szeptember 5-én kezdik meg munkájukat. Döntésük megho­zatala után még van arra idő, hogy az adott óvodából kima­radt gyermekek számára vala­milyen megoldást találjanak. A kérelmeket továbbítják a városi tanács művelődésügyi osztályára, s ott másodfokon szintén bizottság dönti el, mi legyen a gyermekekkel. A már említett helyeken lakó szülők egy részének meg kell értenie, hogy a helyszű­ke miatt bizonyos áldozatokat is kell hózni. Az az elképze­lés, hogy például Űjmecsek- alján, a városban dolgozó szülők gyermekei részére a munkahelyhez közeleső óvo­dákban biztosítanak helyet Ezért felhívjuk a szülők fi­gyelmét, hogy saját érdekük­ben jó volna, ha feltételesen megjelölnék azt az óvodát, amely számukra legmegfele­lőbb volna. A város belterü­letén működő óvodák sem bő­velkednek túlságosan a férő­helyben. de itt jóval enyhébb mégis a helyzet, mint Üjme­csekalján, Kertvárosban és Fehérhegyen. Ilyen esetek el­döntésében természetesen sok­féle szempontot kell figyelem­be venni, a családon belüli többi gyerek elhelyezését, a szülők munkakörülményeit anyagi helyzetét stb. Űj rendtartás készül A jövő tanévben lép életbe az új óvodai rendtartás, mely­nek főbb szempontjai már most világosak. Az új rend­tartás szabályozza a szerve­zési, szervezeti kérdéseket, némileg módosítja az óvodák tartalmi munkáját, több fele­lősséget ró a vezető óvónők­re, s néhány fontos, új sza­bályt is tartalmaz majd; Az egyik leglényegesebb do­log az lesz, hogy az iskola­érettség eldöntésének kérdé­sét tisztázza majd. Jelenleg is folyik ugyan az iskolásko­rú gyermekek vizsgálata, az óvodák személyzetének, az is­kolaorvosoknak és a pedagó­gusoknak a közreműködésé­vel. Azokat a gyermekeket, akiket iskolára érettnek még nem találnak, természetesen továbbra is az óvodákban tartják. Néha azonban a szü­lők rossznéven veszik a nem­leges döntést és elfelejtik, hogy ez mindenekelőtt a gyer­mek érdekeit tartja szem előtt. Ha egy hatéves gyer­mek szellemileg kissé elma­radt a többiektől, ha egész­ségileg probléma van vele, gyengébb a fizikuma vagy egyszerűen csak játékosabb, figyelmetlenebb a szükséges­nél, sokkal hasznosabb szá­mára — az egész iskolai pá­lyafutása számára Is —, ha nem kerül idő előtt az isko­lába, A gyermekek érdeke A kérdést szabályozó ren­delet szintén csak jövőre lép életbe, de már az idén, az ésszerűségnek megfelelően, gyakorolják az illetékes szak­emberek. Ezt is azért emlí­tettük, hogy a szülők gondol­kozzanak el azon, ml védi inkább gyermekük érdekelt. És természetesen be kell majd látniuk az óvodai el­helyezéseknél jelentkező né­hány olyan szempont helyes­ségét la, amit azért kell gya­korolni, hogy közelítően a vá­ros minden Igényjogosult óvo­dáskorú gyermeke bekerüljön valamilyen óvodába. Időjárás jelentés Várható Időjárás vasárnap estig: felszakadozó felhőzet, már csak néhány helyen futó esővel, ziva­tarral. Mérsékelt, Időnklnt élénk északnyugati, északkeleti szél. A nappali felmelegedés fokozódik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—17, legmatras nappali hőmérséklet SÍ—2« fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál 11 érakor 20 tok volt. A SZÉPSÉQ DOKTORA A z orvos szinte a nap minden percében átéli sz élet nagy tragikumait, ezért ha teheti, menekül a széphez, a virágokhoz. Vé­letlen ez a találkozás? Többszörösen nem. Régen, amikor a szintetikus gyógy­szereknek híre-hamva sem volt, a növények kivonatai jelentettek egyedüli gyógy­írt. Füvészek voltunk, s hány növény, virág őrzi fel­fedezőjének, egy-egy orvos­nak a nevét! A biológia és % botanika édestestvérek. A mi Kertészeti és Szőlészeti Főiskolánkat híres orvos alapította. A párizsi bota­nikus kertet is. A virág dísz. Végsősoron esak fű, ennélfogva a leg­több ember számára nem képvisel értéket. Orvoshoz inkább illenék a festmény, értékes könyvek, ritkaságok, bélyegek. — Édesanyám nagyon sze­rette a növényeket. Ha meg­hallotta, hogy bárhol az or­szágban valami ritka nö­vény található egy gyűjtő birtokában, elutazott érte. Tulajdonképpen erre a találkozásra voltam legelő­ször kiváncsi. Csakhogy dr. Barla-Szabó Jenő, a gyer­mekkórház kedves, minden­re készségesen válaszolgató, őszhajú igazgatója egyre csak az ő „bűnszövetkeze­tükről’’ áradozott. A FEK- ben működő dísznövényked­velők szakkörének — az egyik társelnöke dr. Barla- Szabó — fanatikus vezetői­ről, Vajda Ferenc titkárról, akinek mindene a virág, s nincs, amit el ne intézne, ha növényekről van szó; Had­nagy bácsiról, a kaktuszok professzoráról, a gyűjtőtár­sakról. — Nehogy azt higgye, or­vosok bogara ez. Inkább csupa bányászé. Érthető, a föld alatti vad környezet után vonzódnak a széphez. Nem sajnálják a havi 2— 300 forintot, sőt ha valami ritka példányról ran szó, egyért is hajlandók ennyit adni. Azt hittem, virágok, kak­tuszok közé kerülök, s min­dent elborít, összekuszál a zöld. De lakásán, a tágas nappaliban csak mutatóban van belőlük. Hói I “ Különböző helyeken,— int az udvar felé, — melyik milyen klímát kíván. Egyik­nek több fény kell, másik­nak félárnyék, magas pára- tartalom. Nálam nem dísz, bútordarab, mutogatni való. És nem kaktuszokat, hanem leveles növényeket gyűjtök. A hatalmas fotel oldal­támlája hónaljig ér, el­vész benne az ember. Ké­nyelmesen üldögélünk, kint zuhog az eső. Dr. Barla-Szabó Jenő negyvenegyedik éve orvos, huszonnyolc éve egyfolytá­ban a pécsi Gyermekkórház igazgatója. Vezetése alatt a vidék legnagyobb ilyen in­tézményévé nőtte ki magát. Elfoglalt ember, hozzátar­tozik a megye összes gyer­mekintézménye, előadásokat tart, vizsgáztat, otthon prak­tizál. Szabadságra menni? Alkalmakkor csak egy-két napot vesz ki, s olyankor elutazik az ország nagy bo­tanikus helyeire, Szombat­helyre, Debrecenbe. Külföld­re írtár nem. Mostanában négy órakor világosodik, akkorra mér birodalmában, kedvenc vU É m

Next

/
Thumbnails
Contents