Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-24 / 174. szám
196«. JÜLIUS 24, YltiplÓ 5 HÍREK JOLI US Kinga napja, ffe M A nap kél: 4.11, nyugszik: 19.29 órakor. A hold kél: 11.58, VASÁRNAP nyugszik: 22.52 órakor. — Vetélkedő. Az Országos Takarékpénztár Baranya megyei Igazgatósága csütörtökön délután jólsikerült szellemi vetélkedőt rendezett a KISZ Grätz-pusztai építőtáborában. A versenyzőket az OTP könyvekkel és lottószelvényekkel jutalmazta. — Megszépült a bíróság épülete. A Széchenyi téren megszépült a bíróság épülete. A hetvenöt évvel ezelőtt épült épületet, amely egyébként műemlék és valamikor színház volt, félmillió forintos költséggel belülről és kívülről is felújították. A pasz- telisárga színű épület most emeli a Széchenyi tér összhangját. — A Megyei Könyvtár értesíti olvasóit, hogy augusztus 2-től 22-ig nyári szünetet tart. A szünet után az első kölcsönzési nap augusztus 23- án lesz. Üdülés Zakopanéban Az EXPRESS Utazási Iroda július 29-től augusztus 7-ig 10 napos Krakkó—Zakopane útvonalú társasutazást szervez, melynek résztvevői Krakkó nevezetességei megtekintése után Zakopanéban üdülnek. Jelentkezni még július 25-én délután 3 óráig lehet a Doktor Sándor Művelődési Házban (Déryné u. 18.). Részvételi díj 1450 forint. — Gép szállítmány. A Mezőgazdasági Ellátó Vállalata hoz külföldről számos új mezőgazdasági gép érkezett Pécsre. A Szovjetunióból hat MTZ 50-es traktor, Csehszlovákiából tíz trágyamarkoló, az NDK-ból tíz T 385-ös műtrágyaszóró, Jugoszláviából tíz RS 76/C szervestrágyaszóró- kocsi és Lengyelországból harminc PZB 7-es csillagkerekes rendsodró érkezett. — Megszűnik a mészprob- léma. Romániából és belföldről ezer tonna terven felüli mész érkezik a TÜZÉF Vállalathoz és ezzel megszűnik majd az eddigi mészprobléma. A jövő héten a vállalat már az egész megye lakosságának mészigényét ki tudja majd elégíteni. Remény van arra is, hogy hasonlóképpen megoldódik majd a cementprobléma is a Szovjetunióból várt nagyobb cementszállit- mány beérkezésével; — Felújítják a Jókai eszpresszót. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat a közeljövőben felújítja a Jókai téren lévő eszpresszóját. A műemlékháznak megfelelő stílusban alakítja át belülről. Az eszpresszó márványlapos padozatot, új lambériát és pult- rendszert kap. A felújított eszpresszó megnyitására aug. 20-án kerül majd sor. — Bábpantomim. Július 30- án, szombaton este 8 órakor bábpantomim-estet rendeznek a Tettyén. Fellépnek: a Doktor Sándor Művelődési Ház Bóbita-együttese és a József Attila Művelődési Ház Fekete Színháza. Rossz idő esetén a bábpantomim-estet Pécs város Művelődési Házában tartják meg a Déryné utca 18. szám alatt. — Uj öröklakásos társasház. Az OTP Baranya megyei fiókja tervbe vette, hogy a Citrom utcában is öröklaké- sos társasházat épít. Az országban először Hiperbolikus paraboloid pi 128 előregyártott tetőelem az AKOV új szerelőcsarnokán A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat sikere A portáldaru egyelőre mozdulatlanul áll a furcsa alakú beton idomok felett, az állványerdővel övezett szemközti épület ablakaiban azonban már ott szoronganak a kíváncsiskodók. Petrovits Péter főművezető meggyvörös nylon ingében, felemelt karral áll a daruk előtt; a villanymotorok egyenletesen zúgnak, két munkás odalép az idom mellé, s ekkor megfeszülnek a drótkötelek ;.. Mit bír ki két centi beton? A 34 négyzetméter felületű, megcsavart kártyalapra emlékeztető betonidom felemelkedik a levegőbe. Az önjáró daru megindul előre. Tíz méter. A sínek mellett egy tréler áll, elején különleges, vasrudakfbél hegesztett állvány. A darukezelő mereven ül, látszik az arcán, az idom legkisebb rezdülését is érzi, egyetlen pillanat alatt meg tud állni, ha kell. A főműrágai között éri a reggel. Locsol, kapál, gyomlál, vegyszerez, ahogy az állatokat is etetni, itatni, gondozni kell. Jóllehet másfélszáz tehén messziről egyforma. A gulyásnak viszont melyik-melyik: Riska, Rózsi, Bimbó, mind más, szelíd elő- hasi, beteg, jótejelő... így van a virágokkal is. Ahány, annyiféle megkülönböztetett ápolás. És ha bükk lombföld, savanyú föld kell, kapja hátizsákját és felkapaszkodik a Mecsekre. Szemlét tartunk birodalmában. A padlásfeljáróhoz vezető korláton a fonott tartókban és a konyhaablakokon futónövények, „pletykák" sorakoznak. A lakás különböző helyein 230 fajta növény van, egy-egyen belül megannyi változat, tulipánból például hatvan. A kertben még 320 különböző fajta. Legkedvesebb növényei a trópusi Bromeliák. A páradús karr raf éle helyiségben trópusi klíma fogad, a kövezeten tócsák, virágállványai’. vizeskannák, szerszámok Egy félméternyi élettelen cérnagubancot tart a kezében. Ez is Bromelia. Az őserdőben — ott villámgyorsan terebélyesedik már zsaszám csüng le a fákról. Nincs gyökere, a levegő nedvességéből táplálkozik. Kivezet a hatalmas teraszra. Mint színházi páholyból vagy, mint a hajóskapitányok a parancsnoki hídról, végig pásztázzuk tekintetünkkel a kertet, amely nélkülözi az esztétikus rendet. A virágok egymás he- gyénrhátán. — Nézze csak azt a gyönyörű dél-afrikai virágot! Haemantus africanus. Ez a buzogányszerű tűzpiros virág volt tavaly is és most is a FÉK kiállítás sztárja. Ha beérik a magja, (28 fiókája van) elcserélem, vagy odaadom egy másik gyűjtőtársnak, mint tiszteletpéldányt. Ott meg az fokföldi ibolya, de ez nem virágzik. Sok változata van. A terasz jobboldali mellvédjén lemutat. A nap nem igen süt oda. — Ez az én sziklakertem. Február végén már kidugják fejüket a lakói. Még sokáig elnézegetném kincseit, de besötétedett. A szőlőlugasokkal szegélyezett vírágoskert egy szép Heléna arc. Lenyűgöző, s egy pillanatra én is olyan rabja vagyok, mint a Doktor úr. Mffidóevári Zoltán vezető, mint egy bonyolult mutatvány producere, karjával mutatja az irányt — Kicsit jobbra... Még! Most le!; .; A betonidom óvatosan a tréler állványzatára ereszkedik, mind a négy sarka kitámasztva. Érezni lehet a megkönnyebbülést. — Az első emelés —mondja Petrovits Péter — amolyan főpróbaféle. A többi már gyorsan fog menni..; A 12-es AKÖV most épülő Siklósi úti telephelyén pénteken délután ezzel az izgalmas jelenettel kezdődött az a szakemberek körében is nagy érdeklődést kiváltó munka, melynek során 128 előregyártott tetőelemet helyeznek el a hatalmas szerelőcsarnokon. — Ilyen jellegű munka még nem volt az országban — mondja a főművezető. — Szaknyelven hiperbolikus paraboloid tetőhéjelemeknek nevezik ezeket a vasbetonidomokat Négy idom alkot a tetőn egy hajót. — Milyen súlyúak az elemek? — ötven mázsa egy-egy. Nagyságuk 34 négyzetméter. >— A vastagság? — Két centiméter .. ( — És mit bír ki ez a két centi? — Négyzetméterenként 250 kilót. Ezt a rendkívüli szilárdságot és teherbírást az elemenként felhasznált 220 kiló vasrúd mellett elsősorban a különleges forma adja .. i Elemgyár a helyszínen Az AKÖV-székház építkezésének megkezdésekor elsők között készült el az a különleges vasbeton sablon, mely „szülőágya” volt a mintegy 6300 négyzetméter alapterületű szerelőcsarnok tetejére kerülő hiperbolikus paraboloid héjelemeknek. — A sablon építéséhez több mint hetven köbméter betont használtunk fel. Négy héjelem készülhet benne egyszerre. Kettő érik, egy előkészítve vár a betonozásra, egyben pedig a vasvázat szerelik. A helyszíni elemgyártásra egyébként azért van szükség, mert ezek a kényes héjszerkezetek hosszú utakat nem tehetnek meg, a közúti forgalomban méretük és alakjuk miatt egyébként sem vehetnek részt. — Hogy történt a gyártás? — A sablon önsúlya biztosítja, hogy a héjelem ^k könnyűszerrel elválnak tőle száradás után. A vasszerelvény beépítését követően szállítószalagokkal juttattuk a betont a sablonba, s a gyors száradást egy öreg lokomotív gőzével biztosítottuk. Naponta két elemet készítettünk. A 128 nagyméretű héjszerkezet valóságos hegyet alkot az építkezés udvarán. A tetőépítés egyébként a következőképpen történik: a portáldaru a szállítókocsira emeli az élemet, mely a mintegy 120 méterre álló csarnokhoz továbbítja azt. Az ácsok a csarnok vasbeton vázára fából ácsolatot készítenek, mély a hiperbolikus parabolold- tető „csontvázát” adja. Erre emelik a négy héjelemet, melyeket azonnal egymáshoz hegesztőnek. A faácsolat azután eltávolítható. Jelentős megtakarítás — Milyen lesz a csarnok végleges képe? — Mint egy hatalmas műterem — olyan lesz. Óriási ablakok, a tetőn pedig mintha furcsa alakú piramisok sorakoznának. összesen harminckettő ... — Mennyi időt igényel a tetőszerelés? — Hat hét alatt megleszünk. Viszonylag kevés embert foglalkoztatunk itt, azoknak se lesz nehéz a dolguk. A daru dolgozik helyettük ... — Hagyományos módszerrel is el lehetett volna végezni ezt a munkát? — Zsaluzni kellett volna az egészet El tudja képzelni, mennyi faanyag kellett volna ehhez? Aztán ott fent dz méter magasan szerelni avasai, szállítani a betont... Az eddig végzett hasonló jellegű munkák, bár sokkal kisebb méretűek voltak a miénknél, óriási megtakarítást hoztak. A beszélgetést hirtelen abba kell hagynunk: Petrovits Fétert a 2. számú daruhoz kérik. A főművezető végigsiet az egyelőre tető és ablak nélkül álló szerelőcsarnokon, s közben visszakiált az embereknek, hogy készülhetnek a második emeléshez. Békés Sándjr Aranytartalék... Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében a fejlődés nagy táplálékát képezi a vállalati dolgozók munkaerejének, munkaképességének jobb hasznosítása, aminek egyik feltétele, hogy lényegesen lobb munkával lényegesen többet lehessen keresni. — Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a gazdasági mechanizmus reformjáról A z új gazdaságirányítás rendszerének sikere nem kis mértékben függ majd attól, hogy a legrégibb és az utóbbi húsz év alatt képzett szakembereink valóban maximálisan elfoglalják-e helyüket a státusukban, valóban szakemberek lesznek-e; abban a munkakörben s azt csinálják-e, amire az állam annakidején közismerten nagy anyagi áldozatok árán kiképezte őket. A mechanizmus reformjának sikere függ attól, hogy mindenki — jól szervezetten — a maga dolgát végzi-e majd. képzettségének szintjén, azt a munkát, amiért státus szerint a fizetését kapja, amire képesítése, tehetsége, szorgalma — és nem utolsósorban: a kedve — alkalmassá teszi. Hogy ezen a téren sajnos túlságosan is gyakori problémákkal küzködünk — köztudomású. Példa rengeteg van. Az egyik mezőgazdasági technikumunk öt vagy hat évvel ezelőtt végzett több mint száz szakemberéből jelenleg csak hét (!) dolgozik a mezőgazdaságban. A többségük más, a képzettségüktől teljesen idegen területeken helyezkedett el, bérelszámolók, adminisztrátorok és minden más lett belőlük. De ennél is furcsább — és állandó intézkedést kíván — amikor egy szakember a státusa szerint ugyan pontosan a helyén van, csak éppen nem azt a munkát csinálja, amire minden szempontból hivatott volna Viccnek se rossz, amikor az igazgató titokban anyag után szaladgál, összeköttetéseket teremt, s mi legfontosabb: energiáját. munkaidejét olyasmivel tölti el, amivel nem neki keil foglalkozni, hanem az anyagbeszerzőnek. A főmérnök, akinek valamilyen oknál fogva saját magának kell egy csomó adminisztrációt elvégeznie, ahelyett, hogy a munka nyolc órájából 4Ö0 percet fontos beosztásának szentelhetne. A műszaki osztály vezetője, aki értekezleteket szervez, telefonoz kis címletű ügyekben, amikor ez semmiképpen sem az ő dolga... Miért van ez mégis így? Ml lehet az oka? Rengeteg Ilyen kis példa található üzemeinkben, vál- ' lalatalnÉnál, a fenti példák egyik vagy másik variációban szinte mindenütt előfordulnak, s ez a különös, az elgondolkoztató. Mi lehet az oka? Ha alaposabban megfigyeli az ember ezeket a furcsa jelenségeket, egy idő után kiderül, hogy nem is mindig a felelőtlenség, hanem éppen a takarékosság játszik szerepet, csakhogy valami egészen különös és felületes értelmezésben. A látszateredményekre való maximális törekvés elsodor jóformán minden ésszerűt és konstruktív megoldást az útjából, s körülötte fellép a szervezetlenség. Az igazgató veszi a kabátját és az anyagbeszerző helyén futkos, a főmérnök jelentéseket másol, mert a titkárnő a takarékosság jegyében ugyanakkor kettős munkát végez, és elküldték a küldöncöt is, talpalhat mindenki egyik üzemből a másikba, irodákból másik irodákba. Mindenki állandó mozgásban van, nincs egy szabad perc csak a sóhajtozás, látszólag minden tele van lendülettel, csakhogy közben valami nehéz görcsösség lesz úrrá a munkán, a roppant energiával tulajdonképpen nem állnak arányban az eredmények, pedig a megoldás oly egyszerűnek látszik: mindenki csak a maga dolgát végezze! A takarékosnak mondott megoldások a valóságban egyáltalán nem takarékos megoldások. A többlet, amit a szakembernek el kell végezni, szakmailag nagyon gyakran alacsonyabb rendű munka, mint ami eredetileg a feladata volna. A jelentések gyártása, a fölösleges szervezgetés és más. a mérnöktől, más szakembertől távol eső dolgok elvonják az energiákat, a figyelmet, a frisseséget, az ötletek gazdagságát az eredeti feladatokról. Arról nem is beszélve, hogy vajon melyik mérnöknek vagy műszaki igazgatónak, irányítónak van kedve a saját szép, szeretett munkája helyett lótni-futni feladataihoz képest jellegtelen adminisztrálgatással bajlódni. Éppen az az igazi takarékosság, ha aranytartalékainkat derítjük föl, észrevesszük távlatait és felhasználjuk feladataink javára. Szakembereink nagy száma (hiszen szakember képzésünk az utóbbi 15—20 évben számszerűleg is megállta helyét más országokkal viszonyítva) szakembereink tudása, világviszonylatban is fiatalnak számító egész hazai szakgenerációnk energiája — az egyik legnagyobb s legfontosabb aranytartalékunk a gazdasági mechanizmus új rendszerében. S ha takarékoskodunk, éppen akkor tesszük okosan és célszerűen, ha a szakembereinkkel takarékoskodunk. Aligha lehet egy takarékossági szinten emlegetni az írószerek szigorú normáját és azt a magyarázhatatlanul hibás gyakorlatot, amikor kitűnően képzett műszakiak adminisztrálgatnak s a konstruktőrök telefonszervezésekkel töltik az idejüket. ^ tartalékok szerepe mindig és mindenben döntő jelentőségű, bármiféle akcióról is volt szó, erről a történelem, a munkásmozgalom, az élet minden területe sok példát szolgáltathat. A gazdasági mechanizmus új rendszerének sok aranytartaléka van, éppen ezért reális minden vonása, de ezek az aranytartalékok csak akkor válhatnak igazi alkotó erővé, ha a vezetés okos ökonómiával gazdálkodik velük, ha például a szakemberek a helyükön dolgoznak, kedvükre és fáradhatatlanul. Mecseki karnevál 1966. július 24. Jelmezes felvonulás a Mecseken, campingtől a vidámparkig! Vidám műsor: délszláv, német, csángó, ormánsági és magyar művészeti együttesek és a Mecsek Egy üt tea! 17.30 óra: VIDÁMPARKI SZABADTÉRI SZÍNPADOK Atlantisz Együttes műsora Fellépnek: Zalatnai Sarolta, Csonka Endre, Bencase Márta, Károlyi Mari Kantéról Halmi Gábor Külön ^pJépődíj nines! A
