Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

Olvasólámpa ÉLŐ MOLT Egy nagymúltú műfaj szü­letik újjá a szemünk előtt: a történeti regény. Egyelőre az ifjúsági irodalom keretei között. Tévedés volna azon­ban azt hinni, hogy a ma és a holnap felnőtt olvasója számára ne jelentene gaz­dagodást, szellemi-lelki növe­kedést a történelmi múlt falai között játszódó történet, hogy a mában élő és a hol­napra figyelő ember csak a kortárs hősök gondját-örö- mét tudná megosztani. Mind­amellett igaz, hogy a tör­ténelmi múlt elsősorban az ifjúsági irodalom számára ki­fogyhatatlan kincsesbánya, hogy hasznos tanulságot és példázatot elsősorban az ifjú olvasó kaphat a múltból. Kalandra éhes képzelete itt talál anyagot, s eszméket és eszményeket kutató érdeklő­dése innét nyer hasznos in­dítást. így aztán a történel­mi regény egy kicsit az if­júsági irodalommal azonosul, és sokan a két szót gymás- sal fölcserélhető fogalomként kezelik, eleve föladva azt az igényt, hogy a „komoly”, a „felnőtt” könyveknek kijáró várakozással vegyék kezükbe e köteteket. Holott egy nagy­múltú műfaj újjászületéséről van szó — mondottuk —, ahol a mércét jelentő példáit nem kisebbek, mint Eötvös József, Kemény Zsdgmond, Móricz Zsigmond történeti regényei. Négy könyv van előttem, a közelmúltban jelentek meg, kivétel nélkül a Móra Fe­renc Könyvkiadó gondozá­sában. A véletlen sodorta őket együvé, kis rakosgatás után azonban kapcsolatot és összefüggést lehet találni kö­zöttük. Ami közös bennük: a magyar történelemről val­lanak. s a kiadó szándéka szerint már tíz, tizenkét, ti­zennégy éves kor után kézbe veheti az olvasó. A vakáció­zó ifjúságnak szóló nyári ol­vasmányok. Németh Imre könyve, a Zsarnokok futára a 16. század, Takács Tibor könyve, a Thököly ifjúsága a 17. század történeti tablója elé állítja hőseit; az előbbi Kakas Istvánt, Báthori Zsig­mond erdélyi fejedelem uta­zó diplomatáját; az utóbbi a két Thökölyt, apát és fiát, Istvánt és Imrét. Dékány András könyvében, A fekete herceg-ben Monostory Ba­lázs élettörténetét folytatja s az 1848-as forradalom után hontalanná vált tengerészt ezúttal távol-keleti útjára kíséri el. A négy könyv kö­zül a legérdekesebb talán a Hadak útján; szerzője a fél magyar irodalom, a névsor Arany Jánostól Zelk Zoltánig ér; összeállítója, Csanádi Im­re a magyar líra történeti tárgyú darabjait válogatta benne együvé. A könyvek nem annyira anyagukban, inkább szemlé­letükben, látásmódjukban adnak újat. Történelmünk­ről vallanak, amelynek át­értékeléséről, korszerű értel­mezéséről naponta hallunk új meg új adatokat, eredmé­nyeket. Ha azt akarjuk, hogy a hazafias nevelés ne csak szavakban megfogalmazott igény legyen, hanem tartal­mat, életcélt és emberi maga tartást is jelentő, akkor kü­lönösképp hangsúlyozni kell e könyvek értékét és jelen­tőségét. Felelős helyen és egyre többször hangzik el, hogy a szocialista ifjúság tu­datában megfelelő helyre kell állítani a haza, a ha­zaszeretet fogalmát, a múlt történeti értékeinek a meg­becsülését. E könyvek di­cséretére legyen mondva, úgy tudnak a múltról be­szélni, hogy nem sértik más népek nemzeti büszkeségét, ugyanakkor növelik a ma­gunk népi-nemzeti tudatát. Elkerülik a nacionalizmus kátyúját, korábbi korok ha­mis előítéleteit, s a múlt tör­téneti tényeit faggatva a je­len emberéhez tudnak szólni. A Duna-medence népeinek az összefogását, egymásrautalt­ságát idézik az olvasó elé. A legmagasabbra tett eszmény bennük a szabadság, s a leg­tisztább emberi szolgálat a humanitás vallása. „Az or­szág üdve a legfőbb törvény” — mondja Német Imre hőse. „Ha a minden jószágból ki- pusztított népet gyámolitja, szerencse kíséri” — adja a tanácsot Takács Tibor egyik regényhősének a szájába. „A harcot, amelyet őseink vív­tak, f békévé oldja az emlé­kezés, / s rendezni végre kö­zös dolgainkat, / ez a mi mun­kánk; és nem is kevés” — írja József Attila, s szavai a Hadak útján című kötet mottója is lehetne... T. T. Összhangban a kor követelményeivel — Egy párthatározat margójára — A szovjet demográfia helyzete 1938-ban egy meggondo­latlan és indokolatlan hatá­rozat alapján bezárták a kievi és leningrádi demográ­fiai intézeteket, majd 1953- ban felszámolták a moszk­vai gazdasági-statisztikai fő­iskola demográfiai karát. Ez­által minimumra csökken­tették a demográfiával fog­lalkozó statisztikusok képzé­sét, s a tudománvos munka ezen a téren lényegében megszűnt. Pedig a népesedési problé­mák évről évre nagyobb fi­gyelmet igényeltek. Ezek a problémák szorog kapcso­latban vannak számos tár­sadalom- ég természettudo­mánnyal; s gyakorlatilag át­fogják az emberre, a múlt­beli. jelenlegi és jövőbeli életfeltételeire vonatkozó is­meretek teljes körét. Meg­jegyzendő, hogy a nemzet­közi és regionális szerveze­tek. amelyeket többek kö­zött az Egyesült Államok kormánya támogat, nagy­szabású demográfiai kutató­munkát végeztek és végez­nek az Egyesült Államok és más gazdaságilag fejlett tő­kés országok finánctőkései­nek érdekében. Országunkban az utóbbi évek folyamán a demográfia öntevékeny, lelkes művelői­nek aktív beavatkozása ré­vén megértették a népese­dés; problémák időszerűsé­gét. Megértették, hogy az ember harmonikus fizikai és szellemi fejlődésével, élet- és munkafeltételei, stb. meg javításával összefüggő bo­nyolult, tág feladat-komp­lexum megoldásához sokol­dalúan tanulmányozni kell a lakosságot. A Szovjetunió és az OSZSZSZK felső- és középfokú szakoktatási mi­nisztériumának tudományos­technikai tanácsa 1962-ben létrehozott egy csoportot „A népesedés a kommunizmus építésének időszakában” té­ma kutatására. Ezzel lénye­gében megkezdődött a de­mográfia visszahelyezése jo­gaiba. E csoport munkájában közreműködnek különböző ismeretágak Moszkvában, Leningrádban, Novoszibirszk ben, Szverdlovszkban. Gor­kijban, Tomszkban, Rosztov- ban és Voronyezsiben tevé­kenykedő tudományos mun­katársai, továbbá Ukrajna, Moldva s a balti és közép­ázsiai köztársaságok, vala­mint Kazahsztán tudomá­nyos közvéleményének kép­viselői. Mivel foglalkoznak úgy ál­talánosságban? Nagy gond­dal tanulmányozzák a mun­kaerőtartalékok teljes és ész szerű felhasználásának lehe­tőségeit az iparban és a me­zőgazdaságban, a nagy- és kis városokban, s az ország különböző körzeteiben, főleg Szibériában, a Távol-Keleten Kazahsztánban és a közép­ázsiai köztársaságokban. Ku­tatják a népesség mozgásá­nak, a munkaerőtartalékok megoszlásának jellegét, a sa­ját iparral nem rendelkező kis városok problémáit, a szakmai összetétel és a tech­nikai haladással összefüggő átképzés kérdéseit. Nagy fi­gyelmet szentelnek a jelen­kori reakciós polgári népe­sedési elméletek kritikai elemzésének. A csoport tag­jai állandó gyakorlati kap­csolatokat tartanak fenn az akadémiai és minisztériumi tudományos kutatóintézeteK- kel. A Szovjetunió Felső- és Középfokú Szakoktatási Mi­nisztériuma 1963. áprilisá­ban létrehozta a Demográ­fiai Koordinációs Tanácsot. Ebben a főiskolákon műkö­dő neves tudósok mellett he­lyet foglalnak a Szovjet Tudományos Akadémia köz- gazdasági, földrajzi és nép­rajzi intézeteinek, a Szovjet­unió Központi Városépíté­szeti Intézetének, a Szovjet­unió Állami Tervbizottságá­nak, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának, stb. képviselői. A tanács elnöké­nek V. I. Valentyejt, a köz- gazdasági tudományok dok­torát nevezték ki. A Koordinációs Tanács­nak vannak állandó bizott­ságai, amelyek konzultálnál! az egyes témákat kutató munkacsoportok tagjaival, ajánlásokat dolgoznak ki a tervező és gazdasági szer­vek számára, véleményezik a doktori és kandidátusi ér­tekezéseket, recenziókat ír­nak a demográfiai cikkeikről és tanulmányokról. Az intézet új ötéves mun­katerve előirányozza, hogy kimunkálják a komplex ku­tatás általános elméletét és módszertanát az alapvető népesedési problémák szfé­rájában. Tanulmányozni fog­ják a szocialista társadalom népesedési politikájának tu­dományos és elméleti alap­elveit, elemezni fogják a la kosság újratermelésének kör zeti sajátosságait az OSZSZSZK-ban és reprezen­tatív szociológiai és demog­ráfiai felméréseket végeznek a kis városokban. A jelenkori társadalmi- gazdasági, tudományos-tech­nikai és kulturális haladás egyik sajátossága a városok növekedése. A perspektivi­kus számítások szerint a vá­rosi lakosság számaránya a Szovjetunióban 1980-ban el fogja érni a 68 százalékot, A rohamos urbanizálódás szám tálán problémát vet fel. Ide tartoznak elsősorban a me­chanikus és természetes vá- rosbaáramlás problémái. A Moszkvai Állami Egye­tem 1965. febr. 3—4-én meg­tartott szimpóziumán meg­állapították, hogy a születé­sek száma a városokban elég észrevehetően csökken. Ezt próbálták ugyan megmagya­rázni (a magasabb városi kulturális színvonal, a tár­sadalmi termelésben foglal­koztatott nők nagy számará­nya, az életkörülmények rendezetlensége, stb.) de a társadalmi gazdasági és kul­turális tényezők, valamint a születési arányszám kölcsön­hatásának mechanizmusát nem sikerült teljesen fel­fedni. A szimpózium részt­vevői ezért egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedtél!, hogy jelentősen ki kell szé­lesíteni a népgazdaság szem­pontjából rendkívül fontos népesedési problémákkal összefüggő konkrét szocioló­giai kutatásokat. Általában a nagyvárosok­ban kisebb a természetes szaporulat, mint a kis vá­rosokban. De elég gyakoriak a kivételek. Ennek egyk oka a kisvárosok, sőt nem egyszer a falvak lakossága­gának kedvezőtlen korössze­tétele. Ez abból ered, hogy a fiatal és a középkorú em­berek tömegesen áramlanak a közepes és nagy városok­ba. A szimpóziumon nagy fi­gyelmet szenteltek a népes­ségvándorlás problémáinak. Sokan felhívták a figyelmet arra, hogy a jelentős aránvú terület- és kerületközi mig­ráció. sajnos nagyobbrészt spontán jellegű és iránya kedvezőtlen. A népesség a munkaerőfelesleggel rendel­kező körzetekből újra csali munkaerőfelesleggel rendel­kező körzetekbe vándorol. De még mindig nem tör­tént meg a migráció jelle­gének és okainak, valamink szabályozási eszközeinek megfelelő tudományos ki­munkálása. Hangsúlyozni kell, hogy a népesedési tudományos ku­tatómunka mérete és szer­vezete még mindig nem fe­lel meg a demográfia évről évre növekedő, nagy szere­pének. (E. Burnasev és G. Na- mesztyikov cikke, meg­jelent a Voproszi Ekono- miki-ban). KRESZ rejtvénypályázat 3. forduló KRESZ KERESZTREJTVÉNY Függ.: 7. Tilalmi. 8. Előzés, 1.2. Behajtani Tilos. 17. Illeték. 35. Fék. 53. Körforgalom. 63. Casco. Beküldési határidő: július 23. Utasítást árié 8» nth sí vitást -óra- A borítékon vsSy leve- utasitast aao. 89. útbaigazítást jezolapon kérjük feltüntetni: KRESZ rejtvény. 2. forduló helyes megfejtése Vízsz.: 1. Veszélyt jelző. 51 7 Bizottság határozata, hogy a jelenleginél sokkal erőteljeseb­ben kell kamatoztatnunk a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket. A határozat befejező össze­gező része társadalmi feladat­ként jelöli meg olyan köz­hangulat kialakítását, amely­ben a tudományos kutatás a társadalom igényeiből indul ki, a gyakorlat pedig fokozot- ’ tabban igényli, s gyorsabban ' alkalmazza a tudomány ered­ményeit. És e társadalmi fel­adat valóban, mindannyiunk ; dolga: a magunk, a jobb hol­nap érdekében. (é. t.) 3. forduló Vízszintes: 1. 1965-ben Baranya megyében 145 közlekedési balesetet okozott. 12. Pécsett az „Aranykacsa” is ez 14. Énekhang. 15. A függ. 1. foly­tatása. 17. Saar-vidéki gépkocsi nemzetközi jelzése. 19. S. V. 20. Ilyen utca is van. 22. Kutyafajta. 27. Nem terád (ékezet felesleges). 29. EST. 30. Áldomást iszunk rá. 31. Szovjet gépkocsi. 32. Szél hangtalanul. 33. Személynévmás. 34. Panamai gépkocsi nemzetközi jelzése. 35. Ütőhangszerre. 37. Al- latkert németül. 38. Falatozó ide­genül. 39. Személynévmás. 40. Disznófajta. 41. Holland gépko­csik nemzetközi jelzése. 42. Szi­cíliai tűzhányóhegy. 44. Székely András. 45. Motorkerékpár-verse­nyek műszaki területe. 46. Kér­dőnévmás. 49. P. U. V. 50 Egyik szülő tréfás megszólításának fele. 53. Keresztül üt. 55. Ra párja. 56. Alkoholos befolyásoltságot kimu­tató egyik eszköz. 63. Délkelet­ázsiai ország (az utolsó kockába kettősbetű). 64. A Mecsek legma­gasabb pontja. 65. Tető fele. 66. T. T. 67. Vízhűtéses gépkocsik egyik fontos alkatrésze. 71. Meg­csúszott a gépkocsival. 73. Női név becézve. 74. Á. B. 76. Egye­nes, lapos. 78. EMES. 83. Ország. 85. Elektromos feszültség egysége. 86. FertŐd-ben van! 87. Nem té­ged. Függőleges: 1. Hat hónapig terjedhető sza­badságvesztéssel. vagy egy évig terjedhető javító-nevelő munkával is büntethető ez a bűncselekmény. (Folytatás: vízsz. 15). 2. Téli sport eszköz. 5. Z. S. V. 4. N« név (ékezet felesleges). 5. Ezt a bűn- cselekményt sokszor az ittas gép- járművezetők követik el. (Folyta­tás: függ. 68.). 6. Z. N. Y. 7. Véd keverve (ékezet felesleges), t. Tó németül (ékezet felesleges). 9. Végig részben. 10. A. ö. T. ti. Rangjelző. 13. Leült. 16. Egzotikus állat (ékezet felesleges). 18. Vívó­mérkőzés (ékezet felesleges) 21. A gyalogosoknak így nem szabad az útkereszteződésben közleked­ni. 23. Egy németül. 24. Motor­kerékpárrendszám betűjelzése. 25. Száll. 26. Vörös angolul. 28. R. I. R. 36. Férfi keresztnév. 38. német motorkerékpár. 42. Gyü­mölcs. 43. Szovjet folyó. 45. D. S. V. 47. Edény. 48. Keresztül. 51. Az ittas járművezetőnél a reflexen kívül ez is jelentősen csökken (ék. hiány). 52. Szovjet űrhajó. 54. Egon hiányosan. 57. Ju­goszláv népi tánc első két betűje. 58. Nemzetközi rádió- és tv-szerve- zet francia rövidítése. 59. Ma­gyarország egyik határállomása. 60. Z. E. S. O. 61. Gint keverve! 62. D. ö. A. 68. A függ. 5 foly­tatása. 69. Formátlan, csúnya for­dítva. 70. Nem védekezik. 72. Aprószemű gyümölcs hiányosan. 75. Igekötő. 77. Zóna betűi keverve. 78. Napszak. 79. Elv’ betűi kever­ve. 80. SLE. 81. ZTT. 82....poética (ékezet szükséges!). 84. Rét mással­hangzói. 87. Két ő. Megfejtésül beküldendő: Vízszintes: 1, 15, 56. Függőleges; 1, 5, 21, 51, 6«. A második ötéves terv vé­gén a tudományos kutató­intézetekben dolgozó kutatóik száma meghaladta a hatez- zet, az intézetek munkatár­sainak összlétszáma pedig a huszonkétezer főt. A felsőfokú oktatási intézményekben több, mint hétezer oktató, tudomá­nyos kutató tevékenykedett, s előbbieknek mintegy húsz, utóbbiaknak több, mint hu­szonöt százaléka tudományos fokozat birtokosa. Nem toll- forgatód túlzás azt állítaná: hatalmas erőt képviselő szel- lemd hadsereg ez, ha erőit va­lóban az alapvető és leglé­nyegesebb társadalmi-tudomá­nyos szükségletek kielégíté­sére koncentrálja. Az utóbbi évek tapasztalatai, a jelentős eredmények ellenére is arra fi­gyelmeztettek, hogy sokkal hatékonyabban kell kamatoz­tatnunk a tudományos kuta­tásba fektetett szellemi és anyagi energiákat, a kor kö­vetelményeihez igazodva meg­határozni a továbbfejlődés útját. A párt Politikai Bizott­ságának határozata „A tudo­mányos kutatómunka helyze­téről és a legfontosabb ten­nivalókról” — amit a Párt­élet júniusi száma közölt — e feladatot végzi el. — A nagyjelentőségű — mert hosszú időre a fejlődés elvi irányát meghatározó — állásfoglalás az örvendetes eredmények számbavétele mel lett sokoldalúan elemzi azo­kat az okokat, melyek az adott szellemi és anyagi le­hetőségek jelenleginél erőtel­jesebb kihasználását akadá­lyozták, vagy akadályozzák. Az okok között első helyen kell említeni a tudományos kutató munka irányításának, szerve­zésének és összehangolásának nem megfelelő színvonalát, valamint a társadalmi — nép- gazdasági célok és a tudo­mányos munka közötti szoros kapcsolat hiányát. A lehető­ségektől való elmaradásban szerepe van annak is, hogy nem egyszer szubjektivinnus érvényesül a kutatási témák kiválasztásában, illetve annak is, hogy az anyagi és erköl­csi érdekeltség jelenlegi rend­szere nem ösztönzi eléggé sem a kutatókat, sem a kutatási intézményeket a társadalmilag legfontosabb feladatok meg­oldására. Az alap-, az alkalmazott és a fejlesztési kutatások, azaz a tudományos kutatómunka egésze még átmenetileg sem vonatkoztatható el a gazda­sági realistáktól: mégis, nem ritkán tapasztalhattuk, első­sorban ipari nagyvállalataink­nál, hogy a felhasználásra ka­pott tudományos eredménye­ket csak nagy nehézségek árán ültethették át a gyakor­latba, mert a kutatók nem fordítottak kellő figyelmet a felhasználó — ez esetben az Iparvállalat — adottságaira. És igaz ennek fordítottja is: sokszor kárbavesznek jelen­tős haszonnal kamatoztató kutatási eredmények, mert a felhasználók nem biztosítják a kiaknázásukhoz szükséges feltételeket. A Politikai Bi­zottság határozata joggal álla­píthatja tehát meg, hogy a gazdasági mechanizmus re­formjával párhuzamosan ha­tározott intézkedések soroza­tára van szükség a hatéko­nyabb tudományos kutatómun ka biztosítása érdekében. A korszerű gazdaság egyet­len ágazata sem nélkülözheti a korszerű kutatási eredmé­nyeket: olyan egymásrahatás ez, ahol mindkét alkotóelem többre, jobbra sarkallja ön­magát, s a másikat is, s eköz­ben elősegíti az általános mű­szaki — technikai színvonal emelkedését, a társadalmi szükségletek fokozott kielégí­tését. A határozatba foglalt, idevágó útmutatást úgy fo­galmazhatnánk, hogy: minden a megfelelő szántén történ­jék. Az alapkutatások a táv­lati népgazdasági célok előké­szítését, az alkalmazott kuta­tások egy-egy iparág felada­tait, a fejlesztési kutatások pedig a termelő vállalatok aktuális célkitűzéseit szolgál­ják. Azonos helyzetet kell te­remteni a kutatásokra vonat­kozó döntések meghozatalánál is: az országos jelentőségű komplex-problémákat orszá­gos szinten, de a helyi, rész­feladatokat szolgáló kutatási kérdéseket helyben döntsék el És még egy dolgot: hangsú­lyosan utal arra a Politikai

Next

/
Thumbnails
Contents