Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-17 / 168. szám
Olvasólámpa ÉLŐ MOLT Egy nagymúltú műfaj születik újjá a szemünk előtt: a történeti regény. Egyelőre az ifjúsági irodalom keretei között. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a ma és a holnap felnőtt olvasója számára ne jelentene gazdagodást, szellemi-lelki növekedést a történelmi múlt falai között játszódó történet, hogy a mában élő és a holnapra figyelő ember csak a kortárs hősök gondját-örö- mét tudná megosztani. Mindamellett igaz, hogy a történelmi múlt elsősorban az ifjúsági irodalom számára kifogyhatatlan kincsesbánya, hogy hasznos tanulságot és példázatot elsősorban az ifjú olvasó kaphat a múltból. Kalandra éhes képzelete itt talál anyagot, s eszméket és eszményeket kutató érdeklődése innét nyer hasznos indítást. így aztán a történelmi regény egy kicsit az ifjúsági irodalommal azonosul, és sokan a két szót gymás- sal fölcserélhető fogalomként kezelik, eleve föladva azt az igényt, hogy a „komoly”, a „felnőtt” könyveknek kijáró várakozással vegyék kezükbe e köteteket. Holott egy nagymúltú műfaj újjászületéséről van szó — mondottuk —, ahol a mércét jelentő példáit nem kisebbek, mint Eötvös József, Kemény Zsdgmond, Móricz Zsigmond történeti regényei. Négy könyv van előttem, a közelmúltban jelentek meg, kivétel nélkül a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában. A véletlen sodorta őket együvé, kis rakosgatás után azonban kapcsolatot és összefüggést lehet találni közöttük. Ami közös bennük: a magyar történelemről vallanak. s a kiadó szándéka szerint már tíz, tizenkét, tizennégy éves kor után kézbe veheti az olvasó. A vakációzó ifjúságnak szóló nyári olvasmányok. Németh Imre könyve, a Zsarnokok futára a 16. század, Takács Tibor könyve, a Thököly ifjúsága a 17. század történeti tablója elé állítja hőseit; az előbbi Kakas Istvánt, Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem utazó diplomatáját; az utóbbi a két Thökölyt, apát és fiát, Istvánt és Imrét. Dékány András könyvében, A fekete herceg-ben Monostory Balázs élettörténetét folytatja s az 1848-as forradalom után hontalanná vált tengerészt ezúttal távol-keleti útjára kíséri el. A négy könyv közül a legérdekesebb talán a Hadak útján; szerzője a fél magyar irodalom, a névsor Arany Jánostól Zelk Zoltánig ér; összeállítója, Csanádi Imre a magyar líra történeti tárgyú darabjait válogatta benne együvé. A könyvek nem annyira anyagukban, inkább szemléletükben, látásmódjukban adnak újat. Történelmünkről vallanak, amelynek átértékeléséről, korszerű értelmezéséről naponta hallunk új meg új adatokat, eredményeket. Ha azt akarjuk, hogy a hazafias nevelés ne csak szavakban megfogalmazott igény legyen, hanem tartalmat, életcélt és emberi maga tartást is jelentő, akkor különösképp hangsúlyozni kell e könyvek értékét és jelentőségét. Felelős helyen és egyre többször hangzik el, hogy a szocialista ifjúság tudatában megfelelő helyre kell állítani a haza, a hazaszeretet fogalmát, a múlt történeti értékeinek a megbecsülését. E könyvek dicséretére legyen mondva, úgy tudnak a múltról beszélni, hogy nem sértik más népek nemzeti büszkeségét, ugyanakkor növelik a magunk népi-nemzeti tudatát. Elkerülik a nacionalizmus kátyúját, korábbi korok hamis előítéleteit, s a múlt történeti tényeit faggatva a jelen emberéhez tudnak szólni. A Duna-medence népeinek az összefogását, egymásrautaltságát idézik az olvasó elé. A legmagasabbra tett eszmény bennük a szabadság, s a legtisztább emberi szolgálat a humanitás vallása. „Az ország üdve a legfőbb törvény” — mondja Német Imre hőse. „Ha a minden jószágból ki- pusztított népet gyámolitja, szerencse kíséri” — adja a tanácsot Takács Tibor egyik regényhősének a szájába. „A harcot, amelyet őseink vívtak, f békévé oldja az emlékezés, / s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk; és nem is kevés” — írja József Attila, s szavai a Hadak útján című kötet mottója is lehetne... T. T. Összhangban a kor követelményeivel — Egy párthatározat margójára — A szovjet demográfia helyzete 1938-ban egy meggondolatlan és indokolatlan határozat alapján bezárták a kievi és leningrádi demográfiai intézeteket, majd 1953- ban felszámolták a moszkvai gazdasági-statisztikai főiskola demográfiai karát. Ezáltal minimumra csökkentették a demográfiával foglalkozó statisztikusok képzését, s a tudománvos munka ezen a téren lényegében megszűnt. Pedig a népesedési problémák évről évre nagyobb figyelmet igényeltek. Ezek a problémák szorog kapcsolatban vannak számos társadalom- ég természettudománnyal; s gyakorlatilag átfogják az emberre, a múltbeli. jelenlegi és jövőbeli életfeltételeire vonatkozó ismeretek teljes körét. Megjegyzendő, hogy a nemzetközi és regionális szervezetek. amelyeket többek között az Egyesült Államok kormánya támogat, nagyszabású demográfiai kutatómunkát végeztek és végeznek az Egyesült Államok és más gazdaságilag fejlett tőkés országok finánctőkéseinek érdekében. Országunkban az utóbbi évek folyamán a demográfia öntevékeny, lelkes művelőinek aktív beavatkozása révén megértették a népesedés; problémák időszerűségét. Megértették, hogy az ember harmonikus fizikai és szellemi fejlődésével, élet- és munkafeltételei, stb. meg javításával összefüggő bonyolult, tág feladat-komplexum megoldásához sokoldalúan tanulmányozni kell a lakosságot. A Szovjetunió és az OSZSZSZK felső- és középfokú szakoktatási minisztériumának tudományostechnikai tanácsa 1962-ben létrehozott egy csoportot „A népesedés a kommunizmus építésének időszakában” téma kutatására. Ezzel lényegében megkezdődött a demográfia visszahelyezése jogaiba. E csoport munkájában közreműködnek különböző ismeretágak Moszkvában, Leningrádban, Novoszibirszk ben, Szverdlovszkban. Gorkijban, Tomszkban, Rosztov- ban és Voronyezsiben tevékenykedő tudományos munkatársai, továbbá Ukrajna, Moldva s a balti és középázsiai köztársaságok, valamint Kazahsztán tudományos közvéleményének képviselői. Mivel foglalkoznak úgy általánosságban? Nagy gonddal tanulmányozzák a munkaerőtartalékok teljes és ész szerű felhasználásának lehetőségeit az iparban és a mezőgazdaságban, a nagy- és kis városokban, s az ország különböző körzeteiben, főleg Szibériában, a Távol-Keleten Kazahsztánban és a középázsiai köztársaságokban. Kutatják a népesség mozgásának, a munkaerőtartalékok megoszlásának jellegét, a saját iparral nem rendelkező kis városok problémáit, a szakmai összetétel és a technikai haladással összefüggő átképzés kérdéseit. Nagy figyelmet szentelnek a jelenkori reakciós polgári népesedési elméletek kritikai elemzésének. A csoport tagjai állandó gyakorlati kapcsolatokat tartanak fenn az akadémiai és minisztériumi tudományos kutatóintézeteK- kel. A Szovjetunió Felső- és Középfokú Szakoktatási Minisztériuma 1963. áprilisában létrehozta a Demográfiai Koordinációs Tanácsot. Ebben a főiskolákon működő neves tudósok mellett helyet foglalnak a Szovjet Tudományos Akadémia köz- gazdasági, földrajzi és néprajzi intézeteinek, a Szovjetunió Központi Városépítészeti Intézetének, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának, stb. képviselői. A tanács elnökének V. I. Valentyejt, a köz- gazdasági tudományok doktorát nevezték ki. A Koordinációs Tanácsnak vannak állandó bizottságai, amelyek konzultálnál! az egyes témákat kutató munkacsoportok tagjaival, ajánlásokat dolgoznak ki a tervező és gazdasági szervek számára, véleményezik a doktori és kandidátusi értekezéseket, recenziókat írnak a demográfiai cikkeikről és tanulmányokról. Az intézet új ötéves munkaterve előirányozza, hogy kimunkálják a komplex kutatás általános elméletét és módszertanát az alapvető népesedési problémák szférájában. Tanulmányozni fogják a szocialista társadalom népesedési politikájának tudományos és elméleti alapelveit, elemezni fogják a la kosság újratermelésének kör zeti sajátosságait az OSZSZSZK-ban és reprezentatív szociológiai és demográfiai felméréseket végeznek a kis városokban. A jelenkori társadalmi- gazdasági, tudományos-technikai és kulturális haladás egyik sajátossága a városok növekedése. A perspektivikus számítások szerint a városi lakosság számaránya a Szovjetunióban 1980-ban el fogja érni a 68 százalékot, A rohamos urbanizálódás szám tálán problémát vet fel. Ide tartoznak elsősorban a mechanikus és természetes vá- rosbaáramlás problémái. A Moszkvai Állami Egyetem 1965. febr. 3—4-én megtartott szimpóziumán megállapították, hogy a születések száma a városokban elég észrevehetően csökken. Ezt próbálták ugyan megmagyarázni (a magasabb városi kulturális színvonal, a társadalmi termelésben foglalkoztatott nők nagy számaránya, az életkörülmények rendezetlensége, stb.) de a társadalmi gazdasági és kulturális tényezők, valamint a születési arányszám kölcsönhatásának mechanizmusát nem sikerült teljesen felfedni. A szimpózium résztvevői ezért egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedtél!, hogy jelentősen ki kell szélesíteni a népgazdaság szempontjából rendkívül fontos népesedési problémákkal összefüggő konkrét szociológiai kutatásokat. Általában a nagyvárosokban kisebb a természetes szaporulat, mint a kis városokban. De elég gyakoriak a kivételek. Ennek egyk oka a kisvárosok, sőt nem egyszer a falvak lakosságagának kedvezőtlen korösszetétele. Ez abból ered, hogy a fiatal és a középkorú emberek tömegesen áramlanak a közepes és nagy városokba. A szimpóziumon nagy figyelmet szenteltek a népességvándorlás problémáinak. Sokan felhívták a figyelmet arra, hogy a jelentős aránvú terület- és kerületközi migráció. sajnos nagyobbrészt spontán jellegű és iránya kedvezőtlen. A népesség a munkaerőfelesleggel rendelkező körzetekből újra csali munkaerőfelesleggel rendelkező körzetekbe vándorol. De még mindig nem történt meg a migráció jellegének és okainak, valamink szabályozási eszközeinek megfelelő tudományos kimunkálása. Hangsúlyozni kell, hogy a népesedési tudományos kutatómunka mérete és szervezete még mindig nem felel meg a demográfia évről évre növekedő, nagy szerepének. (E. Burnasev és G. Na- mesztyikov cikke, megjelent a Voproszi Ekono- miki-ban). KRESZ rejtvénypályázat 3. forduló KRESZ KERESZTREJTVÉNY Függ.: 7. Tilalmi. 8. Előzés, 1.2. Behajtani Tilos. 17. Illeték. 35. Fék. 53. Körforgalom. 63. Casco. Beküldési határidő: július 23. Utasítást árié 8» nth sí vitást -óra- A borítékon vsSy leve- utasitast aao. 89. útbaigazítást jezolapon kérjük feltüntetni: KRESZ rejtvény. 2. forduló helyes megfejtése Vízsz.: 1. Veszélyt jelző. 51 7 Bizottság határozata, hogy a jelenleginél sokkal erőteljesebben kell kamatoztatnunk a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket. A határozat befejező összegező része társadalmi feladatként jelöli meg olyan közhangulat kialakítását, amelyben a tudományos kutatás a társadalom igényeiből indul ki, a gyakorlat pedig fokozot- ’ tabban igényli, s gyorsabban ' alkalmazza a tudomány eredményeit. És e társadalmi feladat valóban, mindannyiunk ; dolga: a magunk, a jobb holnap érdekében. (é. t.) 3. forduló Vízszintes: 1. 1965-ben Baranya megyében 145 közlekedési balesetet okozott. 12. Pécsett az „Aranykacsa” is ez 14. Énekhang. 15. A függ. 1. folytatása. 17. Saar-vidéki gépkocsi nemzetközi jelzése. 19. S. V. 20. Ilyen utca is van. 22. Kutyafajta. 27. Nem terád (ékezet felesleges). 29. EST. 30. Áldomást iszunk rá. 31. Szovjet gépkocsi. 32. Szél hangtalanul. 33. Személynévmás. 34. Panamai gépkocsi nemzetközi jelzése. 35. Ütőhangszerre. 37. Al- latkert németül. 38. Falatozó idegenül. 39. Személynévmás. 40. Disznófajta. 41. Holland gépkocsik nemzetközi jelzése. 42. Szicíliai tűzhányóhegy. 44. Székely András. 45. Motorkerékpár-versenyek műszaki területe. 46. Kérdőnévmás. 49. P. U. V. 50 Egyik szülő tréfás megszólításának fele. 53. Keresztül üt. 55. Ra párja. 56. Alkoholos befolyásoltságot kimutató egyik eszköz. 63. Délkeletázsiai ország (az utolsó kockába kettősbetű). 64. A Mecsek legmagasabb pontja. 65. Tető fele. 66. T. T. 67. Vízhűtéses gépkocsik egyik fontos alkatrésze. 71. Megcsúszott a gépkocsival. 73. Női név becézve. 74. Á. B. 76. Egyenes, lapos. 78. EMES. 83. Ország. 85. Elektromos feszültség egysége. 86. FertŐd-ben van! 87. Nem téged. Függőleges: 1. Hat hónapig terjedhető szabadságvesztéssel. vagy egy évig terjedhető javító-nevelő munkával is büntethető ez a bűncselekmény. (Folytatás: vízsz. 15). 2. Téli sport eszköz. 5. Z. S. V. 4. N« név (ékezet felesleges). 5. Ezt a bűn- cselekményt sokszor az ittas gép- járművezetők követik el. (Folytatás: függ. 68.). 6. Z. N. Y. 7. Véd keverve (ékezet felesleges), t. Tó németül (ékezet felesleges). 9. Végig részben. 10. A. ö. T. ti. Rangjelző. 13. Leült. 16. Egzotikus állat (ékezet felesleges). 18. Vívómérkőzés (ékezet felesleges) 21. A gyalogosoknak így nem szabad az útkereszteződésben közlekedni. 23. Egy németül. 24. Motorkerékpárrendszám betűjelzése. 25. Száll. 26. Vörös angolul. 28. R. I. R. 36. Férfi keresztnév. 38. német motorkerékpár. 42. Gyümölcs. 43. Szovjet folyó. 45. D. S. V. 47. Edény. 48. Keresztül. 51. Az ittas járművezetőnél a reflexen kívül ez is jelentősen csökken (ék. hiány). 52. Szovjet űrhajó. 54. Egon hiányosan. 57. Jugoszláv népi tánc első két betűje. 58. Nemzetközi rádió- és tv-szerve- zet francia rövidítése. 59. Magyarország egyik határállomása. 60. Z. E. S. O. 61. Gint keverve! 62. D. ö. A. 68. A függ. 5 folytatása. 69. Formátlan, csúnya fordítva. 70. Nem védekezik. 72. Aprószemű gyümölcs hiányosan. 75. Igekötő. 77. Zóna betűi keverve. 78. Napszak. 79. Elv’ betűi keverve. 80. SLE. 81. ZTT. 82....poética (ékezet szükséges!). 84. Rét mássalhangzói. 87. Két ő. Megfejtésül beküldendő: Vízszintes: 1, 15, 56. Függőleges; 1, 5, 21, 51, 6«. A második ötéves terv végén a tudományos kutatóintézetekben dolgozó kutatóik száma meghaladta a hatez- zet, az intézetek munkatársainak összlétszáma pedig a huszonkétezer főt. A felsőfokú oktatási intézményekben több, mint hétezer oktató, tudományos kutató tevékenykedett, s előbbieknek mintegy húsz, utóbbiaknak több, mint huszonöt százaléka tudományos fokozat birtokosa. Nem toll- forgatód túlzás azt állítaná: hatalmas erőt képviselő szel- lemd hadsereg ez, ha erőit valóban az alapvető és leglényegesebb társadalmi-tudományos szükségletek kielégítésére koncentrálja. Az utóbbi évek tapasztalatai, a jelentős eredmények ellenére is arra figyelmeztettek, hogy sokkal hatékonyabban kell kamatoztatnunk a tudományos kutatásba fektetett szellemi és anyagi energiákat, a kor követelményeihez igazodva meghatározni a továbbfejlődés útját. A párt Politikai Bizottságának határozata „A tudományos kutatómunka helyzetéről és a legfontosabb tennivalókról” — amit a Pártélet júniusi száma közölt — e feladatot végzi el. — A nagyjelentőségű — mert hosszú időre a fejlődés elvi irányát meghatározó — állásfoglalás az örvendetes eredmények számbavétele mel lett sokoldalúan elemzi azokat az okokat, melyek az adott szellemi és anyagi lehetőségek jelenleginél erőteljesebb kihasználását akadályozták, vagy akadályozzák. Az okok között első helyen kell említeni a tudományos kutató munka irányításának, szervezésének és összehangolásának nem megfelelő színvonalát, valamint a társadalmi — nép- gazdasági célok és a tudományos munka közötti szoros kapcsolat hiányát. A lehetőségektől való elmaradásban szerepe van annak is, hogy nem egyszer szubjektivinnus érvényesül a kutatási témák kiválasztásában, illetve annak is, hogy az anyagi és erkölcsi érdekeltség jelenlegi rendszere nem ösztönzi eléggé sem a kutatókat, sem a kutatási intézményeket a társadalmilag legfontosabb feladatok megoldására. Az alap-, az alkalmazott és a fejlesztési kutatások, azaz a tudományos kutatómunka egésze még átmenetileg sem vonatkoztatható el a gazdasági realistáktól: mégis, nem ritkán tapasztalhattuk, elsősorban ipari nagyvállalatainknál, hogy a felhasználásra kapott tudományos eredményeket csak nagy nehézségek árán ültethették át a gyakorlatba, mert a kutatók nem fordítottak kellő figyelmet a felhasználó — ez esetben az Iparvállalat — adottságaira. És igaz ennek fordítottja is: sokszor kárbavesznek jelentős haszonnal kamatoztató kutatási eredmények, mert a felhasználók nem biztosítják a kiaknázásukhoz szükséges feltételeket. A Politikai Bizottság határozata joggal állapíthatja tehát meg, hogy a gazdasági mechanizmus reformjával párhuzamosan határozott intézkedések sorozatára van szükség a hatékonyabb tudományos kutatómun ka biztosítása érdekében. A korszerű gazdaság egyetlen ágazata sem nélkülözheti a korszerű kutatási eredményeket: olyan egymásrahatás ez, ahol mindkét alkotóelem többre, jobbra sarkallja önmagát, s a másikat is, s eközben elősegíti az általános műszaki — technikai színvonal emelkedését, a társadalmi szükségletek fokozott kielégítését. A határozatba foglalt, idevágó útmutatást úgy fogalmazhatnánk, hogy: minden a megfelelő szántén történjék. Az alapkutatások a távlati népgazdasági célok előkészítését, az alkalmazott kutatások egy-egy iparág feladatait, a fejlesztési kutatások pedig a termelő vállalatok aktuális célkitűzéseit szolgálják. Azonos helyzetet kell teremteni a kutatásokra vonatkozó döntések meghozatalánál is: az országos jelentőségű komplex-problémákat országos szinten, de a helyi, részfeladatokat szolgáló kutatási kérdéseket helyben döntsék el És még egy dolgot: hangsúlyosan utal arra a Politikai
