Dunántúli Napló, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-17 / 168. szám
Zsúfoltad & worn ét ft ftÜttBaga^ az ABC-áru házak a a strandok, a eampingtáborok s a tó két partján az országutak. Benépesült a Balaton. Földvárnál forgatáshoz készülnek a filmesek, Füred a XXVII. Nemzetközi Camping és Caravánkocsi Szövetség nagytáborát várja. Veszprémben megnyílt a IX. Balatoni Nyári Egyetem, a Tihanyi Múzeumban az Egry-emlékkiállítás a nyár nagy balatoni kulturális eseménye, Siófokon pedig ma este éppen nagyzenekari koncertre készülnek. Míg Tihany tornyaitól a süppedős keszthelyi öbölig, az aligai homokfoltos partvonaltól a szántódi révig a nyaralás gondtalan, derűs hangulata terül széjjel a tájon, a víz fölött időnként férfias szél uralkodik, keményen meg kell dolgozni a vitorlásokon, a külföldiek tömege lepi el a siófoki és az almádi strandot —, közben a láthatatlan apparátus, a balatoni programok szervezői, idegenforgalmi beosztottjai lankadatlan szorgalommal szervezik s bonyolítják le a nagy tó nyári kulturális-szórakoztató programját. Mint a két part idegenforgalmi hivatalában elmondták *— az idén az eddiginél is nagyobb gondot fordítottunk a kulturális program megszervezésére — s hogy ez így van, bizonyításul elég egy gyors körutat termi a part körül elhelyezkedő kisebb-nagyobfo fürdőhelyeken: vendégszereplő színtársulatokkal és tánc- zenekarokkal, népi együttesekkel és hangszer-szólistákkal találkozik az ember. A zenei programban negyven komolyzenei hangverseny szerepel: részben a keszthelyi zenei hetek 1966, részben a tihanyi orgonahangversenyek 1966. keretében, valamint ide tartoznak a déli part európai szintű kamarazenei hangversenyei. BaadSMB aa «s&rátafeorofc* gitár- eatek, tánczenekarok tömege vár a nyaralókra. Nincs jóformán egyetlen üdülőhely, ahol legalább minden héten ne volna valamilyen könnyűzenei szórakoztató est, közöttük olyan kiemelkedő programokkal, mint például a sikófoki nemzetközi gálaest, vagy szemben Balatonfü reden a hagyományos Anna-hál. A nyár folyamán a Dunántúl szinte valamennyi színháza megfordul a part valamelyik részén, művészegyüttesek mutatják be nemzetközi produkcióikat, továbbá premier előtti filmvetítések, nemzetközi kongresszusok, múzeumok és kiállítások teszik rendkívül változatossá a Balaton életét A legnagyobb izgalom azonban úgy tűnik: az idei nagyvázsonyi lovasjátékokat előzi meg. A bemutató napja augusztus 14-én lesz, s mint az északi parton a készületek közben elmondták: az idei lovasjátékokat a hitelesség jegyében rendezik. Felülvizsgálták a csatajéleneteket. Az Országos Levéltárból és a Bécsi Levéltárból megkapták Palocsay György kuruc tábornok és az osztrák Schilling tábornok harci jelentését, s mint most utólag kiderült: a saját jelentésében mind a kettő győzött. (A valóságban a kurucok győztek.) A nagy lőkészületekre jellemző, hogy a hiteles minták alapján új ruhát kapnak a janicsárok, a végváriak a Zrínyisisak pontos másolatát hordják majd, de új ruhát kap az osztrák gyalogezred, a filmesek pedig a „Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?” című filmben szerepelt korhű felszereléseket bocsátja rendelkezésre, de korhűek lesznek a fegyverek is. A „hadsereg” összesen 250 főből áll: lovasok, gyalogosok, elszánt végvári vitézek, hírnökök s a vámép, stb. s közöttük természetesen a fővezérek. Kinizsi Minden hely foglalt a Tihany felé úszó kompon Pál —• Hathalmi Sándor, a rádiházi ménes vezetője, Palocsay tábornok — Makkos Vilmos, a szombathelyi lovasiskola vezetője, Schilling tábornok — Tóth István rendőrszázados. A játékok egyik főrendezője pedig — a Pécsett is jól ismert színházi rendező, Turián György. A nagyvázsonyi lovas játékokat nyolc nap leforgása alatt öt alkalommal rendezik meg: augusztus 14, 16, 18, 20 és 21-én. A nézőtéren öt-ötezer nézőnek tudnak főleg ülőhelyet biztosítani. Nagyszabású produkciónak ígérkezik, hiszen az augusztus 14-i nyitói átékot a Magyar Televízión kívül az Intervízió is közvetíti, ezenkívül tárgyalások folynak az angol BBC-vei és az Eurovízióval is. Végi gpillantva a Balaton zsúfolt, nyárias forgalmán úgy, tűnik: igazában felfedeztük a Balatont, mely ilyenkor a programok idején semmivel se jelentéktelenebb, mint bármely fürdőhely a világon, a part tele van szépségekkel, tájakkal, autókkal, nőkkel, külföldiekkel, a víz pedig, a víz, amely bentről éppúgy tenger, csak éppen nem látszik befejezetlennek — zöld fényeivel derűsen, elégedetten hullámzik: , (Thiery) A tudomány leleplezi a „varázsszereket” A népi hiedelmek, egyes vallásos elemek és a kultikus szokások közelebbi megértéséhez nagy segítséget nyújt a tudomány a ..varázsszerek” leleplezésével. A vallásos hit elültetésében a kevésbé művelt emberek között nagy lélektani hatásuk van a „csodaszerek”, „varázsszerek” alkalmazásának. A FAKIRFÜ A megíejthetetlennek látszó — főként kelet-ázsiai — „csodákról” megállapították, hogy azok az idegrendszert befolyásoló növényi szerek hatásának tulajdoníthatók. A mohamedán fakir például látszólag vallásos révületbe zuhan. holott valóságban fakírfű (kurrusz) főzetéből készült hasis hatása alatt áll. — Az az ember, aki kurruszlét fogyaszt, közönybe süllyed, s bódulatában belefelejtkezik a színesen nyüzsgő látomásokba. A ma már egyáltalán nem titokzatos szer csillapítja a fájdalmakat, tetemes adag esetén halálszerű eszméletlenséget okoz. Ebből az állapotból egy-két nap után következik be a jól misztifikálható „feltámadás”. A SZÖMA A jól ismert hasis mellett sok más „varázsfüvet” is ismer a Távol-Kelet. Egy 800 éves indiai füveskönyv több száz ősi varázs- és gyógynövényt sorol fel. Az egyik ilyen növény tejszerű nedve — melyet szórnának neveznek — mámorító hatású, ugyanakkor féktelen jókedvre deríti élvezőjét. Különösen a brahmánok (kiváltságos papi csoport Indiában) isszák, hogy „érintkezésbe kerüljenek a túlvilággal, a szellemekkel”, és hogy „jövőt kinyilatkoztató ihlet” szállja meg őket; A KOHOBA A XV. század végén Haiti szigetére lépő felfedezők megfigyelték, hogy az ottani törzsek papjai, ha kapcsolatba akartak lépni isteneikkel vagy halottakat akartak idézni, kohobát készítettek. Egy növény szárított leveleit porrá törték és ezt felszippantották orrukba. Napjaink kutatói végére jártak a kohoba-hatóanyag révületkeltő rejtélyének, sőt a szer hatását orvosok és kémikusok önmagukon is kipróbálták. A beálló tudatzavar, a számtalan hallucináció, a valóságként előtűnő látomások átélése során bebizonyosodott, hogy a természeti népek nem túloztak. amikor a szerek „varázslatos” hatásáról beszeltek. Amit azonban ők ter- mészetfölötti eredetű bűvöletnek tartottak, az valói a- ban nem más, mint a hatóanyagnak az agyra, a lelki működésre gyakorolt sajátságos hatása. Nem a „ter- mészetfölötti”-be vagy a jövő eseményeibe való bepillantásról van tehát szó. hanem az agy különös kápra- zatairól. A SÄMÄNOK TITKA A hajdani sámánok „tudományának” fő eszköze a piros kalapú, fehér pettyes, hírhedt mérgesgomba részegítő leve volt. A ma muszkarin néven ismert anyag különös hatásokat vált ki. Kis adagja élénkséget, jókedvet idéz elő, a testi erőt átmenetileg fokozza. Nagyobb adag bevétele után a gomba fogyasztója már nem tud magán uralkodni, féktelen énekbe és táncba kezd, majd ijesztő látomásai támadnak. Az ünnepségeken sohasem hiányozhatott e gomba, holott egyetlen ilyen gombának gyakran egy rénszarvas volt az ára (!). Mondanunk sem kell talán, hogy a gombát a sámán árusította.; , AZ AZTÉKOK „BÜFELEJTÖ”-JE A mai Dél-Mexikó területén élt aztékoknál ugyancsak a varázsló-papok titka volt a ..jövőbelátás hatalma”. Egy vadszőlőhöz hasonló kúszónövény (Rivea corymbosa) magját kellett elrágcsálniuk ahhoz, hogy isteneiket megkérdezhessék „a jövő alakulásáról”. — A „nagyhatalmú varázsló” így az érzékcsalódásai által torzított látomásait mondta el híveinek vagy azt, amit el akart hitetni velük... Sokáig sorolhatnánk még a rafinált ,,csodaszereket". Tanulságosan kivehetjük a felsorolt példákból, hogy a bódulat hatása alatt sok mindent el lehet hitetni a naiv emberekkel. Még szerencse, hogy a minden titkot feltáró tudomány alapjaiban dönti meg ezeket a misztikumokat is. B. I Í (Delano, Kalifornia.) Ültünk az autóban Péterrel, aki hol PeI temek, hol Pedronak nevezi magát. Hap- tákban álló katonákként, végtelen területen sorakoztak az út mentén a szőlőtövek Í Az országút csaknem teljesen kihalt volt, a szőlőben sem járt senki, mert már szezon után vagyunk. Gyorsan hajthattunk, mert Kaliforniában kitűnőek az utak. De csak egy darabig. Pedro hirtelen meg- szólalt. — Stop. Itt jobb lesz lassítani. Itt még j§ ránk is lőhetnek. A „CONTRACTORJOK” ÉS A PÉNZ A szőlők között úgynevezett táborokban állnak a házikók, többnyire fából. Az ültetvényeken dolgozó mezőgazdasági munkások laknak bennük. A táborok az ülteti vényesek tulajdonát képezik. Ök adják bérbe a házikókat a munkásoknak. Ez az egész kizsákmányolási mechanizmus egyik lényeges pontja. Szezon idején a munkások minden reggel élsorakoznak az úgynevezett contractor előtt. Ö a tulajdonos megbízottja, aki szerződteti a munkásokat. A contractor sokszor a munkások közül kerül ki, de megváltozott munka- és bérviszonyai, a tulajdonostól való függése és az a tény, hogy kézzelfoghatóan a kizsákmányolásból él, érzéktélen, sőt sokszor kegyetlen automatává változtatják. A tulajdonos hetenként átad bizonyos pénzösszeget a contractornak a munkások bérére. Mivel kizárólag a contractortól függ, hogy melyik munkást szerződteti és mennyiért, a contractor korlátlan szabadságban manőverezhet ezzel a pénzzel. A munkásoknak szánt pénz egy részét természetesen zsebrevágja. Egyes contractorok heti 590—600 dollárt is eltulajdonítanak. Tőlük függ az is, hogy mennyit fizet a munkás a táborban kapott lakásért és a Erik a harag gyümölcse Irta: Zygmunt Broniarek munkaidőben Juttatott élelmezésért. Nem csoda hát, hogy a contractorokat többnyire a tulajdonosoknál is jobban gyűlölik. A HATALMI APPARÁTUS Amikor múlt szeptemberben megkezdődött a mezőgazdasági munkások sztrájkja, az ültetvényesek a táborokra mérték első csapásaikat. Elzárták a vizet és a villanyt. Egyes táborokban a tulajdonos megbízottai bezárták a házakat, mialatt a család munkában volt, másutt a rendőrség az éjszaka beállta előtt kidobta az embereket a házakból. hogy kénytelenek legyenek szabad ég alatt aludni. Pedig Kaliforniában nagyon hideg éjszakák járják. A munkások gyűlöletének középpontjába a táborokkal kapcsolatos problémák kerültek. Robbanásig feszült a légkör. A gazdag . rancherek tulajdonjogukkal élve lezárták a táborokat, senki idegen nem léphet be. Puskával őriztetik a tábor határát. Ezért én is csak messziről láthatom őket. A sztrájkolok elleni harc egyik gyakori módszere, hogy az utcára teszik a munkásokat. Kaliforniában újra meg újra eszünkbe jut: az amerikai burzsoázia csak addig hajlékony, amíg úgy látja, hogy brutalitásra nincs szükség. Mihelyt veszélyt érez. megváltoztatja a módszereit. A rancherek kihívásnak tekintették a sztrájkot. Kíméletlen incidensek kezdődtek. Az egyik rancher például teherautóba ült és teljes gázzal behajtott a sztrájkolok közé, akik hangszórón szólították fel a sztrájktörőket, hogy hagyják abba a munkát. Két ízben is el akarta gázolni Eugen Nelsont, a sztrájkotokhoz csatlakozott fiatal amerikai újságírót. Ha Nelsonnak nem sikerül valahogy félreugrania, ma már nem él. Gyakran előfordult, hogy a rancher puskával támadt a munkások csoportjaira, kiszakította kezükből a transzparenseket, földhözvágíta és belé eresztett egy sorozatot. A rancherek fiai nem egyszer kénport szórtak a sztrájkolok szemébe. Dolores Huerta, a szakszervezet alelnöke elmondja, milyen brutális módszereket alkalmaztak a sztrájkolok ellen a Los Angelesi dokkon. A sztrájkolok feleségei, leányai elhatározták, hogy nem engedik hajóra rakni a gyümölcsöt, amit a sztrájktörők szedtek le a delanoi kertekben. A szakszervezethez nem tartozó sofőrök vagy a rancherek ügynökei teherautóval támadtak a nőkre. Mivel a nők nem engedtek, a teherautósok ütni. rúgni kezdték őket. Nehéz acél kézi kocsijaikkal nekihajtottak az asszonyoknak. „.VEM ILLETÉKES .. » A sztrájkolok hiába folyamodtak az igazságszolgáltatáshoz, mert a hatóságok mindig találnak ürügyet, hogy kibújjanak az eljárás megindítása alól. Amikor például Nelson újságíró panaszt tett Kitchen vizsgálóbírónál a rancher ellen, emberölési kísérletért. Kitchen először nem akarta elfogadni a panaszt, mondván, hogy „hiszen semmi baja aem törtéirt”i aztán kijelentette, hogy nem illetékes ésB a közel 60 kilométerre levő körzeti ügyész- ■ hez küldte Nelsont. Az fél is vette a pa-« naszt, megígérte, hogy kivizsgálja, és egyfl hét múlva jelentést küld. De nem csináld semmit. Csak a munkásokkal szimpatizál Alex Hofman ügyvéd nyomására szál ki néhány büntetést a rancherekre. Cézár Chavez fiatal szakszervezeti zető vendége vagyok. Nagyon értelmes, olvasott ember, autodidakta. — Ha megöl valakit a mi rendszerünkben® — mondja —, felbérelheti a legjobb ügy-H védet, ha van rá pénze, és még azt is elérheti, hogy felmentsék. De ha a magán- tulajdonra emel kezet, akkor nincs irgalom. Mindenki maga ellen fordul, at tulajdonosok, a rendőrség, a bíróság. Itt, De-Í| lanoban a legkézzelfoghatóbban érződik® melyik osztályt szolgálja az államhatalom — Azt akarom — mondja Chavez —J§ hogy szakszervezetünk ne csak a béreme-B lésért harcoljon, hanem a teljes ember, nevelésének eszköze legyen. Hova menjei a munkás, ha művelődni, fejlődni akar, ha nem a szakszervezethez? Hiszen ez a— hozzá legközelebb álló intézmény, olyan,11 akár a saját családja. A harc nem eredménytelen, a harag« gyümölcsei lassan beérnek. A Schenley, al második legnagyobb szőlőkereskedő, bar-™ és pálinkatermesztő cég már megtört és® aláírta Chavezzel a kaliforniai mezögazda-fg sági munkások első kollektív szerződését.“ A sztrájkoló mezőgazdasági munkások nagy menete, amely az állam fővárosába vonult, milliók pártfogását nyerte meg a mezőgazdasági munkások ügyének. Most! megkezdték a döntő csatát azért, hogy Di Giorgio, Kalifornia legnagyobb szőlőkirálya is elismerje a mezőgazdasági munkások szakszervezetét. tizálóabtakjg £f I 1 er* Ú (Megjelent a Tribuna buduban) (fordította,: Murányi BeatrixJ s i I f (Bataten, Qiagfjaázső-ny,,. nyár,,. Vitorlások a siófoki kikötőben «b- Szokolai felvétele —
