Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-12 / 138. szám

a napló 196«. JÚNIUS 1*. SPORTOLD VELÜNK ! sport Remek győzelemmel fejezte be a tavaszi idényt a Pécsi Dézsa Pécsi Dózsa- Újpesti Dózsa 2x0 (1:0) PVSK-pálya, 15 eaer néz6, w­zette: Radó. Pécsi Dózsa: Rapp — Hernádi, Móricz, Halasi, Csupák, Rádi, Gór, Dunai di*., Lutz, Daka, Török. — Edző: Teleki Gyula. Újpesti Dózsa: Szentmihályi — Káposzta. Kái*páti, Sóvári, Soly- mosi, Noszkó, Kuharszky, Bene, Göröcs, Dunai n., Zámbó. — Edző: Balogh Sándor. A pécsiek kezdtek. Már a má­sodik percben góllövési alkatom kínálkozott Gór előtt. A szélső azonban elügyetlenkedte a helyze­tet. Nem sokkal később Daka ug­rott ki Dunai dr. labdájával, de az újpesti védők menteni tudtak. A pécsiek rohamoztak. Az újpesti ellentámadás végén Kuharszky— Bene adogatás után Bene csúnyán kapu mellé lőtt. Ez is gólhelyzet volt. Nagy iramban folyt a játék, igen heves, változatos volt a küz­delem. A 15. percben Lutz bom­bája a kapufáról vágódott vissza. Az újpestiek jobbszárnyukkal pró­bálkoztak. Dakát Noszkó őrizte. A 28. percben a Pécsi Dózsa ve­zetéshez jutott. Dunai dr. Daka labdájával kapura tört. Szentmihá­lyi hiába vetődött, a labda a há­lóba vágódott. 1:© a Pécsi Dózsa javára. Nem sokkal később Dunai dr. fejesét Sóvári a gólvonalról fejjel mentette. A kapus már ver­ve volt. Tűzbe jött a nézősereg, zúgott a Hajrá Pécs. A nagy ne­vekből álló újpesti támadósor nem sokat mutatott. Feltűnt Lutz nagy­szerű játéka, igen sokat dolgo­zott. s a kapura is veszélyes tu­dott lenni. Remek lövései nagy tapsot kaptak. A pécsi csapat len­dülete nem tört meg. A mezőny­ben ügyesen adogattak, az újpes­tiek egyénileg próbálkoztak kevés sikerreL A második félidőben az újpes­tieknél Bene a jobbszélen kezdett, Kuharszky volt a középcsatár. A 48. percben Solymosi 18 méteres szabadrúgását Rapp remekül ök­lözte. Az újpestiek a kiegyenlíté­sért küzdöttek, a pécsiek szívósan védekeztek. A vendégek támadtak és a pécsiek lőttek újabb gólt. Az 52. percben Lutz nagyszerű lab­dájával Csupák faképnél hagyta az újpesti védelmet és a hálóba vágta a labdát. 2:®. Az 59. perc­ben Daka kígyózott át az újpesti védőkön, buktatták, de a játék­vezető nem látott szabálytalansá­got. Izgalmas, érdekes percek kö­vetkeztek. A pécsi csapat maga­biztos játékkal biztosan tudta tar­tani kétgólos vezetését. Az újpes­tiek nehezen törődtek bele vere­ségükbe, a 76. percben a vendé­gek szabadrúgáshoz jutottak. Soly­mosi 17 méterről küldött büntető­je azonban kapu fölé szállt. Pécsi támadásokkal ért véget a mérkőzés. Igen jó Játékot hozott a két csa­pat találkozója, A Pécsi Dózsa megérdemelt szép győzelmet ara­tott. A pécsi lila-fehérek tavaszi legjobb hazai teljesítményüket nyújtották. A pécsiek különösen az első félidőben játszottak lé­nyegesen jobban ellenfelüknél, nemcsak a mezőnyben kombinál­tak Jobban, de a kapura is ve­szélyesebben törtek. Az izgalmas, heves küzdelem méltó befejezése volt az NB I. tavaszi Idényének. A pécsiek az Újpesti Dózsa biz­tos legyőzésével, Jó játékukkal joggal érdemelték ki a nézők vas­tapsát. A pécsi csapatból minden játékos lelkesen, nagy akarással küzdött, különösen Rapp, Csupák, Lutz, Daka és Rádi játszott nagy­szerűen. De a többiek is kitettek magukért. Az újpestiek közül he­lyenként Sóvári, Noszkó és Ku­li arszky mutatott elfogadható já­tékot. Hegyi István Két fontos rendeli «i és a falusi sport érdekében így látta a kél Mckj Gyűl« — Nagyon elégedett «agyők nem csak az eredménnyel, hanem a játékkal la. A csapét végre azt nyújtotta, amit már régóta várok, ezen mérkőzésen játszottak as Idén a legjobban; Különösen az első félidőben és a második fél­idő első húsz percében tettek ki magukért a fiúk. Valamennyi já­tékos teljesítményével meg va­gyok elégedve, Rapp kitűnően őrizte hálóját, a három hátvéd egymást múlta felül a védekezés­ben, Hernádinak néhány előrető­Mai sportműsor Labdarúgás: NB 1. B. mérkő­zés. Komlói Bányász—Bp. Szál­lítók, Komló 17. NB 11. mérkő­zések: PVSK—Győri Dózsa, PV­SK-pálya, 17 00, Dombóvári VSE— Pécsi Bányász, Dombóvár, 16.00, NB III. mérkőzések: Bajai MTE —PEAC, Baja, 16.00, Pécsi Érc­bányász— Lábodi MÉDOSZ, Uj- mecsekalja 10.00, Nagykanizsai Dózsa—Pécsi Helyiipari, Nagy­kanizsa, 10.00, Mohácsi TE—Lová­szi Bányász, Mohács, 15,45, me­gyei mérkőzések: Vasas I. Bá­nyász—Pécsi Előre, Vasas I. Bá­nyatelep, 17 00, Pécsi Postás— Boly, Postás-pálya 9.30: Sziget­vári ZMSE—Pécsvárad, Szigetvár, 10.00. Pécsi Honvéd—Mágocs, PVSK-pálya, 9.00. Siklós—Hidasi Bányász, Siklós, 17.00, Pécsi Ki­nizsi-Pécsi Dinamó Kovács- teleoi új pálya, 9.00, Pécsi Szik­ra—Pécsszabolcsi Bányász, Koksz- mű pálya, 9.30. Kézilabda: NB I. mérkőzések: Pécsi Bányász—Makó, nők, Pécs- újheey, 10 00, Pécsi Bányász—Bp. Honvéd. férfiak, Pécsújhegy. 11.00, NB TI. mérkőzések: Pápai Soartacus—Pécsi Vörös Meteor, nők. Pápa. 10.00, Veszprémi Va­sas—Pécsi Dózsa, férfiak, Veszp­rém. 10 00 Simontomyai BTC— Komlói Bányász, férfiak, Simon- torova, 9.00. Vízilabda: Vidéki I A osztályú mérkőzés: Szegedi EAC—Pécsi Ércbányász, Szeged, 10.00. Teke: Megyei ifjúsági fiú egyé­ni bajnokság, BTC-terem, 8.00. Asztalitenisz: Sió-Kupa egyéni verseny, a Pécsi Ércbányász ver­senyzőinek részvételével, Siófok, 9.00. Röplabda; NB L mérkőzés: BVSC—PEAC, nők Budapest, 9.00, NB H. mérkőzés: Bp. Test­vériség—Pécsi Dózsa, férfiak, Bu­dapest, 9.00. Atlétika: Megyei serdülő és if­júsági egyéni bajnokság, PVSK- pálya, 9.00 Kerékpár: Balaton-Kupa ház­tömbkörüli verseny, a Pécsi Spartacus és Komlói Bányász versenyzőinek részvételével, Sió­fok, 9.00. ökölvívás: Országos ifjúsági egyéni bajnokság a PVSK és Pécsi Bányász versenyzőinek részvételével, Budapest, 10.00. Tenisz: NB II. mérkőzés: Pé­csi Spartacus—Bp. Elektromos, férfiak, Balokány-liget. 8.30. Úszás: Megyei serdülő bajnok­ság, Balokány-liget, i0.00. Sportlövészet: NB I. csapatbaj nokság: MHS Somogy megye— Pécsi Dózsa Kaposvár. 8.00. Torna; Országos I. osztályú férfi és női egyéni bajnokság, a pécsi versenyzők részvételével. Budapest 8.30. Álba Regia-Kupa serdülő és ifjúsági leány verseny a Pécsi BTC tornászainak rész­vételével, Székesfehérvár 9.00. eésnt U futotta erejéből A fe­dezetek is óriási munkát végez­tek, nemcsak semlegesítették az újpestiek válogatott csatárait, ha­nem támadások indítására, azok feOdséréeén is vállalkoztak. Csu- pákot gólja külön dicséri, anal a legjobbkor jött. Az ötösfogat tag­jai szellemesen, sok helycserével játszottak, és amikor szütoég volt rá, akkor még a védelemnek is segítettek. Török; Dunai dr.* Daka, Lutz, és Gór ezen a mérkőzésen nagyon jó teljesítményt nyújtott Ttalogti Sándort *« A kilencven tjene úgy né­zett kL, hogy a mérkőzés kime­netele csak engem, az újpestiek edzőjét érdekű. Sajnos játékosai­mat, úgy látszik a két pont sorsa nem érdekelte. Azt hiszem, ezzel a két mondattal el is mondtam a véleményemet a mérkőzésről. Ta­lán még annyit, hogy a pécsiek minden tekintetben jobbak vol­tak nálunk és vitathatatlanul megérdemelték a győzelmet. Ne­kem valamennyi pécsi játékos tetszett, különösen Rapp, Csupák, Török és Dunai dr. Gratulálok a pécsiek jó játékához és győzel­mükhöz, As egész magyar aporttársada­kwn nagy örömmel vette tudomá­sul a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium fontos döntését, amellyel hozzájárult, hogy a me­zőgazdasági ©portegyesületek (köz­ségben vagy városban lévő me­zőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépjavító ál­lomások, földművesszövetkezetek és egyéb mezőgazdasági szervek) sportolói az éves versenynaptár­ban jóváhagyott bajnoki mérkőzé­sekre és versenyeikre történő uta­záshoz — a KPM külön engedélye nélkül — vehetnek igénybe a jö­vőben teh ergépkocsáJkat. Megszűnt m engedélyezési illeték Ezzel az Intézkedéssel megszűnt tehát az annyiszor kifogásolt 200 forintos engedélyezési illeték, amely olykor szinte megbénította a falusi sportegyesületek munká­ját, néhány esetben pedig sza­bálytalanságra késztette ökot. Em­lékezhetünk például arra az eset­re, amikor „élelmes’? falusi sport­vezető úgy Játszotta ki a rendel­kezést, hogy a szomszédos fal­vakba, bajnoki mérkőzéseikre uta­zd csapatukat ellátta kaszával, kapával, hogy az ellenőrző köze­gek^ munkacsoportoknak tekintsék A lövőben nem ken a falusi, mezőgazdasági Jellegű sportegye­sületeiknek engedélyezési okirat után Járniuk és a 200 forintos en­gedélyezési illetéket kifizetniük. Változatlanul vonatkoznak azon­ban reájuk is a KPM-nek a teher­gépkocsin történő csoportos sze­mélyszállításra vonatkozó rendel­kezései. Sőt, éppen a sportszer- ▼eseteknek kell a legszigorúbban ragaszkodniuk ezeknek a szabá­lyoknak a betartásához, hogy bi­zonyítsák: méltók a KPM «Mal adott engedményre. Mindenekelőtt a gépkocsi veze­tői ónok szigorúan be kell tartania a KRESZ utasításait, óvatosan, kell vezetnie, hiszen sok fiatalember testi épsége van gondjaira bízva. A személyszállításra igénybe vett tehergépkocsit megfelelő hosszúságú, szilárd háttámlával d­KABSAKÜOO KKGTBBAJNOKSAOl Pécsi Vasas Porcelángyár M a*». Úszótanfolyam A Pécsi Ércbányász úszó­szakosztálya úszótaníolyamot indít úszni tudó 6—10 éve* gyermekek részére, úszni nem tudók részére pedig úszóisko­lát szervez életkortól függet­lenül. A tanfolyam részvételi díja 50 forint, jelentkezni lehet szombat és vasárnap kivételé­vel, minden nap a Balokány fürdőben Vécsey Éva és Tóth Lajos edzőknél délelőtt 10—11, délután 5—7 óra között. Egy üzlet, ami a BlNV-n jött létre a MOCÜBT és a szovjet Avtoeacport között. A BNV-n a koráb­ban lekötött mennyiségen kívül idei szállításra további 1260 Jár­müvet (személygépkocsit) rendeltünk a szovjet vállalattól. A következő két évben 2300 különböző típusú Járművet (autó­buszt, dömpert, cementszállltó kocsit) exportálunk a Szovjetunió­ba, ahonnan mi két év alatt ugyancsak 1« 500 személy- és teher­autót vásárolunk. Ez az üzlet Is hozzájárni a hazai gépkocsi-állomány növeléséhez. Vízibemufató a Dunán Néhány jé tanács a gumidefektről A Magyar Úttörők Országos Szövetsége és az MHS nagyszabású vízibemutatót rendezett a IV. országos úttörőtalálkozó tiszteletére a Margitsziget budai Duna-ágában. A színes víziparádén közel 300 víziúttörő vett részt. A bemutató érdekessége volt, hogy a budapestiek első ízben láthatták működés közben az ország «yottan «ásottá hajóját. A közelgő nyári idénnyel és a hőemelkedésel már együtt jár a növekvő gumidefektek ©zárna is. Nemcsak régi gumik, de az új gumik is a melegebb időjárás következtében hajla­mosak a defektre. Ezt persze telj esen megaka­dályozni nem lehet, ez vele­járója az autó- és motorveze­tésnek, de csökkenteni igen is lehetséges, mert ha az úton valaki -mellett segítő szándék­kal leállunk, mindig azt hall­juk, hogy most kaptam sze­get vagy hegyes kavicsot, de az sem ritka, hogy egv régeb­bi melegfolt lyukadt ki, © ez az, amit néha meg lehet előz­ni (na nemcsak úgy, hogy az úttest porában heverő szeget, üvegcserepet vagy az úttestet borító éles, hegyes kavicsot kikerüljük), amikor időnk en­gedi, vagy egy hosszabb út előtt állunk, a gumik futó­felületét csavarhúzó segítségé­vel gondosan átvizsgáljuk. A minták között található kavi­csot, üvegszilánkot vagy sze­get, drótot vagy bármilyen fémes és idegen anyagot, amit ott látunk. kipiszkál­juk, s bizony sokszor megle­pő, hogy mi minden van már a futófelületbe be­furakodva és minden egyes fordulatnál mint valami var­rógép tűje dolgozza mindig beljebb magát a tömlő felé. vagv már a tömlőbe a lég­térhez, hogv a tömlőben lévő levegőnek szabad utat nyisson. És ezek sokszor napok, sőt he­tek alatt érik csak el a töm­lőt, és okoznak deféktet. Ezt előzhetjük meg a gondos át­vizsgálással. Sokszor a defektet megelő­zőleg ha beton- vagy aszfalt- útón megyünk, hallhatjuk* hogy valami csattogás vagy kopogás van minden kerék- fordulatnál. Ha nem sajnál­juk a fáradságot és megállunk, megkeressük a zaj okát. sok­szor megelőzhetjük a gumi le­ülését, vagyis a defefktet, . de azt mindenesetre, hogy a gu­mit esetleg letalpaljuk. De ha már a defekt megvan, akkor a tömlő javítására is nagy gondot fordítsunk, ha nem, szakemberrel csináltat­juk. A tömlő javítását igen gondosan kell elvégezni, hogy az jó is legyen. Először is, ha a tömlőt kiszereltük, a külső köpenyt leszereljük, so­ha ne elégedjünk meg azzal, hogy megtaláltuk a deféktet okozó szeget, vagy egyéb tár­gyakat, mindte gondosan vizs­gáljuk át Mvül-belül a kö­penyt, s ha megragasztottuk már a tömlőt, ne sajnáljuk látott padokkal kell berendezni, ágy, hogy a tehergépkocsi oldal­falának magassága legalább 30 cm-re meghaladja a padok ülő­deszkáinak magasságát. Az utasok fel- és leszállásának biztosítása érdekében a járművet lépcsővel vagy hágcsóval lássák el. Csopor­tos személyszállításra csak rögzí­tett padlóé, normál tehergépkocsit szabad használni. Vontatók után kapcsolt pótkocsin, valamint bil­lenő padlós tehergépkocsin tilos a személyszálítás. A tehergépkocsin szállított sze­mélyekről külön kísérő legyzéket kell készíteni, amit a gépkocsi- vezető a menetlevél mellé csatol. A sport egyesület, illetve a szak­osztály minden esetben köteles fe; lelős kocsikísérőt kijelölni, aki az utastérben rendet tart és az utazó személyek rendellenes ma­gatartása esetén a gépkocsit azon­nal megállítja. A KPM rendelkezésére, amely a mezőgazdasági jellegű sportegye­sületek sportolóinak engedély- mentes utazását lehetővé teszi a Magyar Testnevelési és Sportszö­vetség Értesítőjének 1966. május 2(H számában jelent meg. Nagyobb hatáskör a községi tanácsoknál Az MTST Értesítőjének ugyan­ebben a számában látott napvilá­got egy másik rendelkezés is, amely nagy segítségére lehet a falusi sportegyesületeknék. E ren­delkezés értelmében (a Miniszter­tanács Tanácsszervek Osztálya 40—5/1966 T. O. számú körlevele tartalmazza) a lövő-ben a községi tanácsok végrehajtó bizottságai a községfejlesztési alapjuk terhére sportfelszereléseket is vásárolhat­nak a mezőgazdasági jellegű sport­egyesületek részére. Ez a rendelkezés is rendkívüli jelentőségű, hiszen a múltban a községfejlesztési alapot csak sport­létesítmények építésére lehetett felhasználni. Sokszor előfordult azonban, hogy ebből az alapból oly csekélv összeg jutott a sport­ra, hogy abból még nagymérvű társadalmi munka igénybevételé­vel sem lehetett semmiféle léte­sítmény építéséhez hozzákezdeni. A lövőben — az új rendelkezés következtében — ezek a kisebb összegek sem vesznek el a sport számára? ezekbői az összegekb 'ú rendszeresen megújíthatják a fa­lusi sportegyesületek szertárát. Természetesen a községfejlesztési alap a jövőben is elsősorban a létesítmények építését, felújítását hivatott szolgálni. Nagy segítség a falunak A két fontos rendelkezés nagy segítséget nyújt a falusi sport- szervezeteknek és azok vezetői­nek. Lehetővé teszi, hogy a falusi sportélet gyorsabban fejlődjék, a sportkapcsolatok kiszélesedjenek a mezőgazdasági dolgozók, üle’ve gyermekeik közül méa többen kapcsolódjanak be a rendszeres sportolásba. act fetfittai éa vttbe dawfc hogy nincs-e rajta még rejtett lyuk, mert azt a víziben meg­jelenő buborékok Jelzik. S ha öyertt találunk, akkor nemcsak ezt ragasszuk be, hanem ha a leszerelésnél megjegyeztük magunknak, hogy a köpeny milyen helyzetben volt a le­szerelés előtt, akkor a köpe­nyen megállapíthatjuk azt is, hogy ml okozta azt, s eltá­volítjuk a köpenyből. A ragasztásnak is megvan a maga szabálya. Elsőrendű feladat, hogy a beragasztandó lyuk körül jól érdesre reszel­jük a tömlőt és gondosain tisz­títsuk meg a reszeléktől, s ha a lyuk nem több mint pár milliméter, úgy ajánlatos a melegragasztót feltenni a lyukra, hogy összehajtjuk, és Így szegletes lesz, ami által kétszeres vastag lesz a meleg folt nyers gumija. Jó erősen rászorítjuk a préssel, meg­gyújtjuk a folt égő részét, és hagyjuk azt teljesen leégni és lehűlni, mert csak úgy sül rá tökéletesen a foltot képező nyers gumi. Meg ken Jegyezni, mée ha furcsán hangzik Is, hogy a melegfolton lévő vékonv ce­lofán papírréteg már sokszor hozott zavarba kezdő autóso­kat, akik úsv akarták rásütni a nyersgumit, hogy a celofánt a folton hagyták és úgy tették a beragasztandó lyukra. A vé­kony vászon vagy celofán ré­teg azért van a nyersgumln, hogy az a tlsztátlanságtől megóvja. De ha felhasználjuk a foltot, akkor sem kell feltét­len eltávolítani, elég ha a folt lemezével érintkező részt tesz- szük a beragasztani szándéko­zó részre. A lemezzel érintke­ző rész tisztán maradt, s ha celofán rész kerül a lemez­hez, sokkal könnyebben vál le a sütés után a lemezről és tökéletesebb a ragasztás is. Ezek után csak kevesebb de- féktet és több Jó utat kívá­nunk. 4 gépjárműyezelés egész emberi kíván Sokat halljuk azt, hogy jó kezekben van az autó; ez a meg­jegyzés egy kicsit hiányos, mert az autó egész embert kíván, s így az is fontos, hogy a vezetőnek jó lába, szeme, szíve, idege, reflexe, de még tovább is lehetne sorolni az „alkatrészeket”, ami kompletté teszi a jó kezű gépkocsivezetőt. Mert sajnos még sokan fe) nélkül hajtják a gépjárművüket, amiről a balesetek krónikája beszél. kése a felelet. Kiderül, a sze­rencsére nem sokat kell bízni, hiszen az eddig hallott leendő testnevelők többsége megalapozott tudásról adott számot. Persze az egész nem Ilyen egy­szerű. Jó néhányat közülük lát­tam már a kézilabdapályán, aztán az ugróléc felett, sót a televízió képernyőjén rangos futóverse­nyen — mondom — az égés® mégsem olyan egyszerű. Mert most pontosan a , .miértet” éc „hogyant”! kell megmagyarázni. — Milyen fizikai törvényszerűsé­gek játszódnak le egy eldobott diszkosz útja közben? Hosszúhajú, fiatal lány tűnődik Baracs Ferencné tanársegéd kér­désén. Máris jön a válasz. Sze­rencsénk van, ma éppen egy ma­tematika—fizika—testnevelés sza­kos évfolyam vizsgázik. A megüresedett ..vallató’’-széket, Pályi István foglalja eA Kezében az ötös számú tétel, meg egy apró betűkkel teleírt ív. Ügy sej­tem ló felelet következik, persze ha most a kézilabdasport gyakor­latából kellene vizsgázni, még könnyebb lenne, ugyanis Pályi István a főiskola kézilabda-csa­patának egyik erőssége. — Ismertesse a kérdést — iát a magas. Jófelépítésű fiúnak Detre Pál, a tanszék tanára. — „A középtávfutás általános ismertetése, távjai, története, szükséges képességek, technikája és taktikája, legjobb eredményeik.!« A követélmények minden eset­ben két részből állnak. Számot kell adni a mozgásfajtákról, a szabályismeretekröl, az egyes ágak technikájáról, az anatómiai tör­vényszerűségekről, « mechanikai kérdésekkel kapcsolatban is tisz­tában kell lenni minden hallga­tónak, hogy eredményesen tudja majd tanítani mindazt, amit ő már gyakorlatban elsajátított. A tételek második része mód­szertani kérdéseket tartalmaz. Ora-szervezés, tervezés, hogyan kell oktatni az egyes mozgásfaj­ták elsajátítását. Ismerni kell a tantervi előírásokat, követélmé­nyeket is. Később Detre Pállal arról be­szélgetünk, hogy az elméleti vizs­gák már a végéhez közelednék a főiskolán. — Gyakorlati vizsgát pedig nem is tartunk év végén. Egv kiielölt alapszintet ugyan el keil érni a _ lóknak — a futó-, dobó- és _ számokban egyaránt — de a hangsúly nem a kiemelkedő sportteljesítményeken van, hanem a technika szintjén. Hiszen a vég­zett fiatalokból nem versenyző lesz, hanem tanár. Elsősorban a jő technikát kell majd átadni a leendő tanítványaiknak. — Ma fizikusokkal találkoztunk, ők általában elméleti emberek. Milyen testnevelőkké válnak? — Szerencsés dolog e két tárgy találkozása. Nekik könnyebb a testnevelés elméletének elsajátítá­sa, sok a kapcsolat 'a két tárgy között. Például egy atlétikai ág mechanikai elemzése jobban meg­fogható egy fizikus számára. Mint emberek is természettudományi érdeklődésűek, szeretik a test­nevelést Is. Tudja kitől tartunk? A nyelvészektől. — A négy év folyamán milyen a két alaptantárgy aránya? — A torna és az atlétika végig­vonul a képzés folyamán, a tor­nát ellenben valamivel nagyobb óraszámban oktatjuk, Negyven fiatal véges az idén Az évvég! vizsgák a • 1ővő hét j végén fejeződnek be, a harmsd­} évesek szigorlatával és az első- l éveseik számonkérésével. A vég- (zősök már az államvizsgákra ké- ) szülnek Negyven fiatal testnevelő > indul idén a pécsi főiskoláról — s Dunántúl iskoláiba, hogy egész- S séges, fegyelmezett embereket ne­> verjenek, hogy alapot adjanak a ] magyar sportkultúrának. Közöt­> tűk sok értékes testnevelő teszi > majd első lépéseit a pályán. Csak J az ismertek közül: Hont! Róbert, j Verbó'czi András,' Papp Sándor . .. Detre Pál gondolatban így bú­> csúztatia őket: „nagyon jó test­nevelők lesznek*1. Vizsgáznak a fesfneveiőtanár-jelölfek Itt, ax apró izgul «makkal, szo­rongásokkal zsúfolt kis szobában, határozottam úgy érzi az ember, hogy minden dolognak sokkal egyszerűbb s gyakorlata, mint ax elmélete, Egy-egy felszabadott hallgató, húszpercenként nyitja rá az ajtót a folyosón várakozókra és tessé­kelt a következőt. Az ünnepélyes arcú, sötétruháa belépő aztán té­továzva eljut az asztalig és a szerencsére bízza sorsát. Mimi né­ni most is barátságos mint a do­bókör mellett, Detre tanár most is kedélyes, mint a futósalakon — mégis minden egészen más. És ezt a különös jelenetet úgy hív­ják, hogy; szigorlat. Mire kíváncsi * vizsga­bizottság? Az oldódás pár pere műve, míg a kihúzott kis tértel lap el nem árulja, hogy mire kíváncsi a vizs­gabizottság. Azután lassan a ha­talmasnak tűnő anyagból kiszű­rődik több rész — az ismeretek­ből, a hallottakból, az emlékek közül — innen la. onnan is, a két kérdés köré fonódik — máris

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents