Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-12 / 138. szám
1966. JŰNTUS 12. napló 3 Ä fesztivál első eseménye Ä szigetvári út szeptemberre elkészül Megnyitották Sikláson az ünnepi várkiállítást Dési Huber festményei A siklósi jobbágylázadás emlékei együtt 65 főre az egykor I tizennégy embert számláló brigád, de ma már senki- \ nek nem jut eszébe a próba- tétel. Nem is vár rá Nagy Béla, megy ő mindenhova magától is, ha kérik, ha nem, de ezt már a szükség követeli meg tőle. Pedig | minden reszort élén nagy szerű szakemberek állnak. Nyolcvan, sokszor kilencven féle részletmunkán, szerkezeti megoldáson osztozkodnak a reszortosok. — A lakatosüzem negyedéves terveit hónaposra bontjuk le a reszortmunkák pontos megjelölésével. Ily módon minden részleg minden egyes tagja tudja, hogy a reá eső kvantumot esetleg nem is a hónap végére, hanem jóval előbb teljesíteni kell, ha az építők határidős munkái úgy kívánják. Nagy Béla brigádja két- J szeres birtokosa a szocialista címnek, amelynek hitelességét nagyszerű eredmények dokumentálják. 1964- ben még 25 fős volt a brigád, amikor az üzemükre bontott 14 millió forintos tervet év végén két millióval túlteljesítették, tavaly pedig ugyanennyivel 18 mii- ; Hóra emelkedett a tervük. Az ideiről még korai lenne nyilatkozni, de abból, hogy június 30-ig elérik a tíz- ! milliót, már következtetni lehet az új rekordra. Cé- I A siklósi várfesztivál gazdag programjának keretében tegnap délelőtt megnyitották a kiállításokat. Az újjáalakított; múzeumi szárnyban kapott helyet a Dési Huber emlékkiállítás és a kastélybelsőket bemutató kiállítás. A lovagteremben a Megyei Levéltár ad átfogó képet a siklósi jobbágylázadás írásos emlékeiből. A kiállításokat délelőtt tizenegy órakor Dankó Imre, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója adta át a nagyközönségnek. — A baranyai múzeumi szervezet tevékenységével mindig hozzájárult a Baranyai vasárnapok sikeréhez. Ezek a kiállítások is azt célozzák, hogy a látogatókat megismertessük megyénk történelmi emlékeivel és ezen keresztül gazdag hagyományainkkal. A kiállítások szervesen kapcsolódnak a várfesztivál eseményeihez, azt hisszük, hogy a látogatók jobban megismerik népünk harcainak történetét. Ezután arról beszélt, hogy Dési Huber István munkásságáról nagyon keveset tudunk, s a kiállítás jó alkalom arra, hogy művészetéről átfogó képet adjunk. Dési Huber kommunista volt és festészetét a néppel való azonosulás jellemezte, vásznain a munkásság és a parasztság életét örökítette meg. Paraszti képével Járó Péter és a siklósi jobbágyság késői utódainak állított emléket. Az első emeleti termekben helyezték el a XVII—XIX. századbeli kastélybelső berendezéseket. Ezeket a helyiségeket most alakították át és ilyen formán remek alkalmat nyújtottak a szerzett műremekek bemutatására. A siklósi vár termeiben most azok a bútorok láthatók, amelyeket a kor kastélyaiban és kúriáiban találtak s így a látogatók képet kaphatnak a korabeli kastélyok berendezéséről. A Dési Huber kiállítást Mangáné Heil Olga, a Nemzeti Galéria munkatársa rendezte. Mint megtudtuk, ő állította össze a nagy művész budapesti kiállítását is. — Nagyon örülök annak — mondotta — hogy Baranya megyében is bemutathatjuk ennek a nagy proletármű- vésznek a munkásságát. A hivatalos művészvilág már korábban elismerte tehetségét és mondanivalójának gazdagságát. Nekünk az a kötelességünk, hogy a széles tömegek is tanuljanak tőle, aki művészetének központjába mindig az embert állította. A paraszti életről festett képei megrázó erővel állítják elénk hősi küzdelmét és való igaz, hogy a siklósi jobbágyok utódjait találjuk meg bennük. A Baranya megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya és a megyei múzeum nagy szolgálatot tett azzal, hogy a tegnap megnyílt kiállításokkal a siklósi várfesztivál ünnepségeit gazdagította. A Megyei Levéltár dokumentum-gyűjteménye a valósághoz hűen bizonyítja a megye parasztságának küzdelmét a földesúri önkény ellen a török hódoltságtól egészen a felszabadulásig. Visszhangját ítélve szinte egyedülálló az a tény, hogy az utolsó órákban jelentkezett Serényi László népi faragóművész, aki egy nagyon szép fafaragású táblán örökítette meg Járó Péter és társainak küzdelmét. Ez a művészi munka ugyancsak helyet kapott a levéltár gazdag dokumentum-gyűjteményei között. Ma reggel nyitják meg a siklósi várfesztivál egész napos ünnepségeit. A kiállítások csupán egy villanásnyi képet adnak a környék történelméről, de attól el nem választhatók s megtekintésük élményekben gazdag emléket nyújt a látogatóknak. Nevében foglaltatik, hogy Közúti Üzemi Vállalat, de valójában csak most, ebben az esztendőben dolgozik üzemi szalagszerű jelleggel. — Ki kellett lépnünk abból a szokványos lassú tempóból, amely hosszú éveken át fémjelezte a vállalat munkáját — mondotta Lakatos József igazgató. — A műszaki gárda hosszasan tanulmányozta a korszerű útépítés lehetőségeit, alapos gonddal vizsgálták meg a gazdasási reform adta feltételeket, hogy aztán ezt követően kidolgozzák azokat a módszereket, amelyek legjobban megfeleltek a vállalat termelési körülményeinek. Mi a ciklogrumm ? — Melyek ezek a módszerek? — Elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy kitűnő képességgel rendelkező, vállalkozó kedvű fiatal műszaki gárdánk van. Ezek a fiatalok Dési Huber: Parasztfej A milliomos brigád élén Ahhoz mérten, hogy tizenhat évvel ezelőtt kapta meg segédlevelét, valahogy furcsának tűnt a szabadkozása. — Maszek mesternél tanultam ki a kovácsszakmát, s fél évvel a szabadulás után otthagytam. Tudom, illetlen dolog volt, de mit tehettem, amikor annyira vonzott a nagyüzem, ahol nemcsak a tanítómesterrel, hanem a magam fajtájával is összemérhetném tudásoHát ami a nagyüzemet illeti, ez a cím illett legkevésbé a Baranya megyei Építőipari Vállalat azidőbeli jogelődjéhez. Oda kérte felvételét Nagy Béla. — Végszóra jelentkeztem — mondta —, mert erősen szelektálták már a kovácsokat. Én még elég merész voltam ahhoz, hogy bedele- gáltassam magam a lakatosok közé. Lakatossá Odrobina András avatta, akire mindmáig szeretettel emlékezik. — ö segített át a szakmai fogások nehezebbjein, ő élesztgette bennem a becsvágyat, ha valami nem úgy ment, ahogy szerettem volna. Szóval ő teremtett belőlem épületlakatost. Hogy milyen eredménnyel, az abból is kiderült, hogy kétéves katonai szolgálat után szinte másnap brigádvezetővé nevezték ki. — Nem mernék megesküdni rá, de a brigadérosko- dás első hónapjaiban sokszor volt olyan érzésem, hogy próbára tesznek a szakik. Hol ezért, hol azért, oda-oda szólítottak a munkapad mellé, hogy kikérjék a véleményemet, s néha még a szerszámot is a kezembe adták, ha nem találták „eléggé világosnak” a szakmagyarázatot... Azóta valóban üzemi színvonalra emelkedett az építők lakatos-műhelye, vébe pesítésről, az üzem korszerűsítéséről álig-álig beszélhetünk, amit idáig elértek, javarészt saját erőből, saját ötleteik révén érték el. Nem sorolhatjuk fel, hogy a brigád tagjai közül ki mivel járult hozzá az évek óta ismétlődő milliós túlteljesítésekhez, mégsem hagyhatjuk ki Gruber János, Garábi Tibor, Lőrinc János, Simon István, Teme- si Tibor, Kiss László, Újhegyi József, Tóth Károly és közvetlen munkatársaik nevét. De beszélnünk kell a brigád „főnyereményéről” is, Dobosy Ignác szerszámkészítőről, aki saját konstrukciójú fazon, illetve idomvasvágó szerszámával szinte kizárta a selejtes munkát, s emellett hallatlanul megnövelte a brigád termelékenységét. Szólni kell még a brigád „agresszió’ anyagbeszerzőjéről, Baksa Lászlóról is, aki minden akadályt elhárít a tervteljesítés útjából. Végül annyit még Nagy Béla brigádjáról: kongresz- szusi verseny vállalásukat összekapcsolták minden eddiginél igényesebb saját vállalásukkal. A Szocialista üzem címéért küzdenek, amihez máris biztató előjel az év megfelezésével várható tízmillió forintos teljesítményük. I—á —s) dolgozták ki az úgynevezett „ciklogrammos tervezetet”. Ez tulajdonképpen egy grafikon, amely hű tükörképe egy-egy munkahely termelési menetének. Itt van például a bakó- cai öt kilométeres útszakasz építésének ciklogrammos tervezete. A munkakezdés időpontja: 1966. március és a teljes befejezés határideje: 1966. október vége. Kilométerenként is, havonta is, pontosan meghatároztuk, hogy az útépítéshez szükséges tizenkét művelet hogyan és milyen ütemben követi egymást. Az építés például a gépi földmunkával kezdődik, következő műveletként a kézi földmunka, aztán a szegélyépítés, a pályaépítés és így tovább. A tervezet feltünteti a 24 fős létszámot, aztán a szükséges gépeket: 1 kotrógép, négy dömper, egy UTOS-traktor, egy géplánc, ez a zúzottkövet teríti. A ciklogrammos tervezet alapján az anyag nagy részét a helyszínen raktározzuk illetve folyamatosan szállítjuk, j Szükséges megjegyezni, hogy az AKÖV-től kapott segítség hallatlanul nagyra értékelhető. A korábbi gyakorlat szerint a teherkocsik csak leszórták a zúzottkövet és már fordultak. Most viszont a teherautó szinte rátapad a gépláncra és a billenő platóról úgy adagolja — menetközben! — a terítő ládába a zúzottkövet, ahogy ezt a technológia előírja. Képzelje el, hogy ez a módszer micsoda idő és létszámmegtakarítást eredményezett! — Uj módszert dolgoztak ki az elszámolási rendszerre is. — Igen, bevezettük az egyöszegú utalványrendszert. — Megmutatom — itt van kéznél — a vlllány—bólyi szakasz brigádjainak utalványát. Csonka László nyolc fős kubikos brigádja 1966. április 5-én kezdte a munkát, de akkor már kezükben volt az utalvány, amelyen feltüntetik, hogy ezen a munkán 661 332 forint termelési értéket kell elérniök 1966. június 28-ig, a munkálatok be fejezéséig. Ha előbb végez nek — már pedig a brigác 13 nappal kívánja lerövidíteni a határidőt, — akkor megkapják és eloszthatják magul között a 4800 forintos célprémiumot. És ez szép ősz- szeg. Az egyösszegű utalványozást egyébként a vállala valamennyi brigádjánál be vezettük. Negyedannyi idő alatt — Gyakran érte vád a vállalatot azért, mert lassan halad a megye útjainak építése — A korábbi években elhangzott vádaknak volt is alapja. A vlllány—siklósi ú1 építése például kétszeres ide alatt zajlott le, mint ma. És persze költséges volt. Mi átlagosan egy kilométer útra 1 millió forintot számítunk, persze ez változik attól függően, hogy milyen kategóriába sorolt útról van szó. Az építési idő csökkentését látjuk legfontosabbnak, de semmiképpen a minőség rovására. Mondok egy példát: önök megírták, hogy járhatatlan a beremend—kásád; út. Megkaptuk rá a pénzt. A korábbi gyakorlat szerint ennek a 3,5 kilométeres szakasznak építési ideje 65 nap lett volna. A ciklogrammos tervezet alapján és egyéb új szervezési módszerek eredményeként tizenöt nap alatt elkészült az út. — Milyen feladatok várnak a vállalatra a közeljövőben? — Fogas kérdés. Felsorolhatnám, hogy ebben az esztendőben hol, milyen hosszú utakat építünk, illetve korszerűsítünk, körülbelül 83 millió forint termelési érték mellett. Mi ezt elvégezzük, a lehető leggazdaságosabban. De van más problémánk, ami eléggé gondot okoz nekünk. Az egyik: kevés a szakmunkásunk. Útépítő szakmunkásról keveset hall az ember, és ezért nincs is olyan rangunk, mint amit megérdemelnénk. A dolgozóink zöme segédmunkás. Hogy segédmunkásból szakképzett munkásokká váljanak, ahhoz a segítséget a brigádmozgalomtól várjuk. Távlati tervek kellenének — Mi a másik probléma? — Óhajunk ez tulajdonképpen: méghozzá az, hogy kézhez kapjuk a távlati terveket, amiről jelenleg szó sincs. Pedig a folyamatos termeléshez erre feltétlenül szükség van. Itt egy példa. Szentlászlón a kaposvár—pécsi utat mintegy 4 kilométeres szakaszon két éve építjük. Dolgozik ott több mint száz ember. De a szigetvári ünnepségekre meg kell csinálni a községen áthaladó utat, tehát oda csoportosítottuk át a munkaerő és a gépállomány nagy részét. A szigetvári munka 15 millió forint értékű, a környéken is van egy 9 milliós feladatunk. Ez rendben van, megcsináljuk, Szdgetvárott az út kész lesz a határidőre. De mit csinálunk utána? Szigetvárra fel vonultunk, iparvágányt építettünk, járulékos beruházásokat kiviteleztünk. Vagyis valóságos üzemet létesítettünk. Az lenne jó, ha a környéken — a szigetvári bázisról kiindulva — folytathatnánk valamelyik útszakasz építését. És nem öt kilométeres távon, mert ez nem gazdaságos, márpedig öt kilométernél hosszabb munkahelyünk nincs is. Nekünk a gépek utáni amortizációs költségünk évi 2 millió 981 ezer forint. Ezt ki kell fizetnünk, akár dolgoznak a gépek, akár nem. Tehát az ideális elképzelés az lenne, ha a megyében több súlyponti munkahelyet kialakíthatnánk, ott bázist építenénk és nagyüzemi módszerrel, szaíagrend- szerrel folyamatosan építenénk az utakat, többkilométeres távon. Ezért várjuk azt, hogy végre egyszer kezünkbe adják a megye útépítésének távlati terveit. A többit bízzák ránk! Bab Ferenc Szalagos munkaszervezés a Baranya megyei útépítéseken Interior a várbelsőből
