Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-12 / 138. szám
4 napló UM. JÜNTUS 1*. A modern ifjúsági irodalom problémái Országos ankét a Megyei Tanácson Szombaton délelőtt a Magyar írók Szövetsége, a KISZ Baranya megyei Bizottsága, a Ba^-i-va megyei Tanács V. B Művelődésügyi Osztálya rend'zésében az ifjúsági irodalom időszerű problémáiról nagy fontosságú ankét volt a Megyei Tanács nagytermében. Az ankéton megjelent Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács vb-elnöke, Szent- iránin József, a Megyei Párt- b:-™ttság kulturális osztályának vezetője. Lukács János. a megyei KISZ-bizottság titkára. a Pécsi írószövetség taviai. a Pécsről elszármazott írók közül Gergely Márta, ö"si Ferenc. Hunyady József, Galsói Pongrác és a hazai ifjúsági irodalom reprezentáns kéoviselői. ^atav Sándor, a Magyar Író’- Szövetsége ifjúsági osz- •álya vezetőjének megnyitó szavai után ár. Kolta Ferenc, tanszékvezető főiskolai tanár, az ifjúsági irodalom országos nevű szakértője és történetírója tartotta meg nagyszabású vitaindító előadását. Bevezetőben azt a kérdést vetette fel: van-e szükség az életkori sajátosságokat ts figyelembe vevő külön ifjúsági irodalomra. A kérdés azért is fontos, mert a mai ifjúságnak irodalmi érdeklődése sei. mindenben eltér a régiektől: más a történeti helyzet a társadalmi viszonyok év a szociális körülmények. Mm mindkét nemű ifjúság többet olvas, mint feltételezzük. Zsugorodik a mesekor- ' vk. előtérbe kerülnek még lányoknál is a tudományosfantasztikus regények. A tör- iéneti témájú és az ismeret- törlesztő művek olvasása is é letörőben van. Ennék ellenét» is kevés a „történet”, a modern mese. Több, gyermekekről szóló regényre, Ifjúsági és bandaregén yre, a jelen és a közvetlen múlt ifjúságot érintő és érdeklő alkotásokra van szükség Kevés az ifjúsági dráma, film- és tv-játék. Ezért igen fontos. hogy az írók ne izolálják magukat a gyermek leikét formáló iskolai környezettől, az ú t törőszervezettől, a gyermeki közösségektől. Az ifjúsági irodalom pedagógiai és esztétikai szempontjainak kibontása után nagy érdeklődést keltve fejtette ki Kolta Ferenc a modem ifjúsági irodalom követelményeit tartalmi, szerkezeti és nyelvi vonatkozásban: világos, nevelő hatású ideológiai tartalom, könnyen átfogható kompozíció, kiélezett érzelmi színező ttsó'g. kifejezésteli nyelv — a valóságábrázolás szolgálatában. A nagy tetszéssel fogadott előadás után PetroVay Margit író, a kisgyermekek irodalmi neveléséről, a vizuális élmények e korbeli erősödéséről szólt Szerinte nem egészséges, ha az ismeretterjesztő irodalom jut túlsúlyra az ifjúsági irodalomban, mert eins: k a szépirodalom művészi ési nevelő hatása; Gergely Márta író felszólalásában kifejtette. hogy nem a módszer a fontos, hanem az, hogy modem eszközökkel dolgozzék az író. Helytelenítette az op-art, fekete-fehér módszert, amely elszüridti a való életet öldes Péter író az ifjúsági i rod alom néhány műfaji problémáját érintette. Felhívta a figyelmet az ifjúsági társadalmi regényre, amelynek nagyobb szerepet kell juttatni a jövőben. Az űrregényeken kívül a mindennapi élet jelenségeire is rá kell irá- nyítani az ifjúság figyelmét Kovács Miklós, a Móra Könyv kiadó Vállalat igazgatója új ifjúsági művek írására inspirálta az ország minden részéből összejött írókat. Ismertette a „Nagy emberek élete” című sorozat és a kamaszkoron túl lévő ifjúság olvasmányigényeit kielégítő kozmoszkönyvek eddigi sikerét Csertői Oszkár elítélte az úgynevezett „ad-hoc”-kriti- kát. Nem egy-egy művet, hanem nagyobb időszakot kell áttekinteni a kritikának. Szederkényi Ervin a Jelenkorral kapcsolatos problémákra válaszolt, majd az absztrahá- lás még megoldatlan kérdéseire világított rá. Dr. Tóth István a régi ponyva- és pornográf irodalom újbóli térhódítására mutatva rá a minél több és jobb ifjúsági művek alkotását szorgalmazta. Gdl- sai Pongrác bejelentette, hogy a Nők Lapja szerkesztősége az ifjúsági művek recenziói számára állandó rovatot nyitott. A rendkívül nívós, eredményekben gazdag ankétot Ta- tay Sándor elnök zárta be. Teljesült Kondor Jóska vágya Személyes jelentkezések, telefonhívások tucatjai, névvel, név nélkül. — Ajánlanék egy bőrdíszműves mestert, aki szívesen vállalná Jóska tanítását .. — Hogy ne legyen gond Jóska kvártélyozásával, szívesen adok szállást térítés nélkül... — A nyári hónapokra ingyenes kollégiumot biztosítanánk Jóska számára... — Kapcsolataim vannak egy pesti intézménnyel, ahol szállást' is kapna és a bőrdíszművességet ie megtanulhatná ... Miért soroljuk tovább, jó példának ennyi is elég. Meg aztán egy kivételével valamennyi ajánlat elveszítette már az aktualitását, hiszen ahogyan a mellékelt kép is Vegyszerekkel a tűz ellen Egy titokra fény derül - Növekedett a bányák biztonsága Pécsi szakemberek nemzetközi sikere A páncélkaparó egyhangú csattogását szinte üdítően szakítja meg a fejtőkalapácsok fel-felhangzó berregése. — A százharminc méter fronthosz- szúságú fejtés önti magából a szenet, a végtelen szállító- szalagok műszakonként ezer tonnányit továbbítanak. — Három ilyen nagy teljesítményű fejtésünk van — mondja Rudolf Mihály bányamérnök, Kossuth-oánya egyik műszaki vezetője. >— A szállítás teljesen gépesített, a biztosítás fémtámos — 4,5— 5 millió forint értékű berendezést halmoztunk fel egy- egy ilyen koncentrációban. — Amikor a bányatüzek veszélyeiről beszélgetünk, erre kell gondolni. Az öngyulladásból keletkező nagyerejű tüzek nemegyszer rabolták már el a fejtéseinket. i. Elveszett milliók A bányászat négy fő ellensége: a víz, a tűz, a sújtólég és a kőzetomlás. Évszázadok óta tart a harc a mind mélyebbre merészkedő ember és az elemek között. Magasan képzett szakemberek ezrei foglalkoznak világszerte a veszélyforrások leküzdésével, s bár a legutóbbi ötven év valóságos forradalmat nozott a bányabiztonság terén, az öngyulladásból eredő bányatűz a legutóbbi időkig szinte leküzdhetetlen ellenfél maradt. Különösen nagy gond a tűz a Mecsek vidékén. A jurakori szenek az átlagosnál is gyúlékonyabbak. Az elmúlt évek statisztikája szerint évi 200—210 öngyulladásos tűz keletkezett a tröszt üzemeiben« — Évtizedekig topogott egy helyben a bányabeli tűzmegelőzés — mondja Rudolf Mihály, miközben a fejtés közepe felé haladunk —. igazi változást csak a hatvannégyben bevezetett vegyszeres megelőzés hozott... Lámpájával körbe világit az arcokon, keresi a csapat- vezetőt — Szilágyi elvtárs. nincs melegedés? .— A lejáratnál kicsit köny- nyeznek a tárnok, egyébként semmi. Sóztunk..; — És ha tovább melegszik? •— Minden kéznél van, injektálunk .., Olyan nyugodtan, magabiztosan mondja, mint aki a világ legtermészetesebb dolgáról beszél. Kaurek Róbert vegyészmérnök, a Kutatási Dsztály tudományos munkatársa, aki eddig néma résztvevője volt a bányajárásnak, el is neveti magát: lám, milyen egyszerű,;s Uj utakon A sok éves munkáról, amely erre az eredményre vezetett, már a „napon”, Kau- rek Róbert műszerekkel és könyvekkel zsúfolt, alig kétszer három méteres dolgozó- szobájában beszélgetünk. — 1962 óta dolgozom Pécsett, a tröszt kutatási osztályán. A gázlabort vezetem. Az öngyulladások kérdésével már Veszprémben, a Nehézipari Kutatóintézetben is foglalkoztam, az eredmények azonban itt értek meg. •— Mi volt az a biztos pont, melyből kiindultak? — Az öngyulladás egy többlépcsős oxidációs folyamat — ez volt az alap. — És mi volt az, melynek először önök tulajdonítottak nagy fontosságot? — Kutatásaink elején nagyon is tisztázatlan volt a szénben fellelhető kén szerepe. Több száz vizsgálatot végeztünk a mecseki szenekben lévő anorganikus és organikus kénnel, s bizonyságot nyert: oxigénnel tallkozva, bizonyos körülmények között, az öngyulladás indítóoka lehet: H Három fokozat — Áramszünet lese nagyié•izültségű hálózatépítés miatt Július 13-án 7—15 óráig Pogány és tizUkéá községekbe». — Találtam egy takarékbetétkönyvet. Igazolt tulajdonosa Vak Bottyán u. 72. Maróiménál átveheti* A mecseki szenek körülbelül 350—360 Celsius fokon gyulladnak. Erre a magasságra néha hetek máskor pedig órák alatt jut el a kőzet. A szénben vannak olyan fuzitba ágyazott pirít-, kén- és egyéb gócok, melyek oxigén hatására egy soklépcsős kémiai folyamat elindítói lehetnek. — A tűz létrejöttének elméleti és gyakorlati tisztázása után három fokozatú védekezési eljárást dolgoztunk ki. 1. Vegyszeres felületkezelés. Azokon a helyeken, ahol kőzetmelegedés tapasztalható, olyan kristályos sókat szórunk a felületre, mely oldódás közben hőt von el. Ilyen a nátriumklorid, trinátriumfoszfát ég a nátriumszulfát. Ezek az anyagok viszafejlesztik az önme- legedési folyamatot. 2. Vegyszeres oldatok injektálása. Ha már megindult a kőzetekben a tüzet okozó kémiai reakció, ez az eljárás megállítja és visszafejleszti, lényege: a szénfalat nagynyomású vegyszeres vízzel itatjuk át. 3. Hűtéssel történő reakcióbefagyasztás. Az öngyulladási folyamat közvetlenül a nyílt égés p'í tti sza’'a*zban rendkívül hótermeiő, tehát hatá* sós hűtésre van szükség. Ezi folyékony széndioxidos átitatással végezzük. Valamennyi eljárás a bányákban már meglévő berendezésekre épül, új készülékek vásárlására nem volt szükség. Alkalmazásuk nem igényel különösebb szaktudást. — Az eddigi gyakorlat milyen tapasztalatokat hozott? — Ahol a tűzfegyelem szilárd, s időben észlelik a me- legedési gócokat, százszázalékos a megelőzés sikere. Gyújtogató baktériumok? A kutatás természetesen tovább folyik, A jövő? — Nem szeretek előre beszélni ... Most a mikrobiológia területén próbálkoztunk. Vannak baktériumok, melyek az oxigén hatására ugrásszerűen változtatják környezetük hőmérsékletét. Rájuk is gyanakszunk.;. És még egy: ez a többesszám. Azért használom, mert tulajdonképpen mindent együtt csinálunk Ste- fánovits István barátommal, aki bányatechnikus ;.. Békés Sándor A Vietnami Dolgosé Ifjúsági Szövetség meghívására szombaton a Vietnami Demokratikus Köztársaságba utazott Pataki László, a KISZ Központi Bizottságának titkára és Lakatos Ernő, a Magyar Ifjúság főszerkesztő-helyettese. A delegációt a KISZ Központi Bizottságának titkárai és a Külügyminisztérium «unit munkatársai búcsúztatták « Ferihegyi repülőterem. Ott vett Mai Dtnh Hue««, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének első titkára és Tran Hanh. a Dél-vietnamd Nemzeti Felszabadítási Front Budapesti Irodájának képviselője Kémek, diverzánsok, hazaárulók Nő az aufő csomagtartójában — Baranyai ügynökök Hit takar a baráti levél? A Belügyminisztériumnak Budapesten a Népköztársaság útja 55. szám alatti állandó kiállítótermében kedden nyílt meg a „Védjük a szocializmust építő államunk biztonságát” című kiállítása. A kiállítás iránti nagy érdeklődést bizonyítja, hogy nap mint nap már a nyitás előtt sokan állnak a bejáratnál. Van is mit nézni. A kiállítás három termében megdöbbentő anyagok láthatók a tablókon, üvegszekrényekben: kémektől elkobzott fényképezőgépek, köztük karórába épített fényképezőgép, rádió adó-vevők, magnótekercsek. Az egyik tabló bemutatja: miként szervezkedtek néhányan a Szabad Európa Rádió uszító adásainak hatására. A szervezet tagsági igazolvánnyal látta el tagjait. Az egyik tagsági igazolvány fényképe itt látható; Kiderül belőle, hogy csak bűnözőket szerveztek bet «4 I&eie Oowboyok titkos szervezete nevű önálló titkos szervezetébe igazolásul eddigi társadalmi bűneit felsorolta .;— olvasható az Eskütt lapon. A tagság közé tartozó Raffai Csabának 1960-ban kelt leveléből: „Jó lenne egy titkos írást készíteni, mert így nem tudunk pontosan értekezni. A helyzet eléggé bonyolult, de másfél, két évnél nem jóslók többet” — írta társának. Titkos írással akartak egymással levelezni és az így szerzett értesüléseket nyugatra továbbítani. Ami a másfél, két évet illeti, nem derül ki a levélből, hogy mire értette, ő mindenesetre két évet kapott * Akadnak baranyai vonatkozású dokumentumok is. Dr. Galambos Ferenc hí- mesházi plébános és társai rendszeres kapcsolatot tartottak hazánkból kitelepített németekkel. Galambos nem egyszer utazott külföldre, ahol gépkocsit kapott és azzal szállított haza könyveket, füzeteiket, amelyek itt a vitrinben láthatók. Dr. Zenker Joachim nyugatnémet állampolgárt a vámellenőrzés érte tetten, gépkocsijában nagymennyiségű, a fasizmust dicsőítő könyvet akart becsempészni. Több vitrinben láthatók a könyvek, köztük megtalálható Hitlerrel a címlapon a Mein Kampf, a Magyar Nők — ez a lap mint az impresszumból kiderül „A világon szétszólt magyar nők szava” — A hírszerzés és kémkedés története című könyv, vitéz József kir; herceg előszavával, Rommel afrikai hadjáratát dicsőítő könyv, a „Magyar kisasszonyokhoz” c. brossúra a Ferences Világmissziók kiadásában. Külön tablók és vitrinek illusztrálják, hogy az örvendetesen megnőtt turistaforgalmat egyesek nemcsak az ország szépségeinek megismerésére használják fel. A tablón fényképek láthatók, amelyeket W. H. svájci állampolgár készített taistaűtján.. Mi? bizonyltja. Kondor Jóskának teljesült a vágya. Marosszéki István szíjgyártó mester a tanítója. — Nem csalódtam Jóskában — mondta és bizonyításképpen egy remekbekészült csikóbőrös kulacsot tett elém. — EZ már a második példány a kezemunkájából, pedig két hete sincs, hogy a munkaasztal mellé ültettem. És a harmadikon már az utolsó simításokat végezte, amikor meglátogattuk a Rákóczi úti kis műhelyben, vagy inkább boltban, amit Jóska kedvéért alakított át bőrdíszműves műhellyé Marosszéki mester. — Nem várhatom él az édes apjától, hogy a munkája mellett naponta hozza be a fiút. ugyanis egy-egy utat kétszer kellene oda-vissza motorozni Beremendről, ami hetenként 1200 kilométeres utat jelentene. Így hát ritkább én vállaltam a tanítási idő lerövidítését. Köziben gondterhelten forgat a kezében egy díszkulacsot. aztán odalép vele Jóskához. — Mit gondolsz fiam, megfelel ez a színösszeállítás? — mutatja a kulacs bőrbői font tartószíját. Jóska meg mintha nem is tanítvány, hanem mestertárs lenne a szakmában, olyan határozottsággal válaszol; Én a kék helyett inkább a feketét fonnám bele, sokkal harmonikusábban illene az a kulacs díszeihez. Nem illik a szembedícsérés, de Marosszéki mester nem hallgathatja el. Igaza van a fiúnak, tényleg úgy szolidabb, ahogy ő mondta — és már bontja is ki a ..kéket”, mert ez a munka egyelőre őrá vár. — A kivágás és a díszítés már ügyesen megyeget a fiúnak, a fonást kell még megtanulnia. Erre pedig nálamnál is avatottabb tanítója lesz majd Halápi mester. Kiderült hát, hogy Jóskát mások is patronálják. A nyugdíjas szíjgyártó Halápi László mellett. Gaál Nagy Gáspárné festőművész is a pártjára á'lt. Bejárta már Baranya és Somogy megyét, hogy az elhalt mesterek özvegyeitől megvásárolja a bőrdíszműves szakma speciális szerszámait, hogy a hamarosan „szabaduló” fiatalembernek legyen mivel kezdenie az önállóságot. Mert Jóskának az a szándéka, hogy odahaza Beremenden is meghonosítja a ritkaságszámba- menő, művészi képességeket igényló, s nem is haszontalan foglalkozást. Mit is mondott Marosszéki mester? — Az én kulacsaimat Japán ét Kína kivételével szinte az egész világon keresve keresik, és ha tízszer ennyit készítenék. az is kevés lenne... Hát ilyen „szakmára” tanítja meg Jóskát Halápi mesterrel, Gaál Nagy GAspáméval összefogva, s hogy ki ne feledjük a Beremendi ÁG-ot sem, ott meg a lakatosok vállalták el a patronálását. Nemcsak vállalták, hanem elkészítették már azt a süllyeszthető, emelhető speciális munkapadot is, ami egyik legfontosabb tartozéka a mesterségnek. Szinte versenyeznék egymással a patronálok, s egyenesen sértőnek találnák, ha Jóska édesapja élőhozakodna a „tandíj ’’-fizetéssel. Hadd fejezzem hát be e második riportot a szív, az emberség dicséretével. F. Gy. Három hete közöltük Kondor Jóska szerkesztőségünkhöz címzett kérelmét, amelyben a 18 éves beremendi fiú betegségére hivatkozva közbenjárásunkat kérte régi vágya, a bőrdíszműves szakma elsajátításához. Az alábbiakban a kérést követő három hét történetét foglaltuk össze. Az emberség dicsérete Ifjúsági delegáció utazott a Vietnami Demokratikus Köztársaságba
