Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-05 / 132. szám

(Folytatás a 9. oldalról) kertészekben, öntözési.- gép szerelői és sorolhatnám a szakmákat napestig — szak­emberekben, akik hozzáér­tésükkel segítenének a gaz­daságok adottságainak jobb kihasználásában. Csaknem hihetetlen, — mégis így van — olyan leányok, akik a gépírást komoly szakmá­nak tekintik, félvállról be­szélnek a képzett baromfi- gondozókról, tejkezelőkről, vagy akár virágkertészek­ről is ... Nemcsak divatos igazságok vannak, isme­rünk divatos tévedéseket is. Az egyik legnagyobb hiedelem, hogy a továbbta­nulás az a mezőgazdaság­tól való eltávolodással egy­értelmű. Vajon tanultabb- nak tekintheti-e magát a gimnáziumot hármas bizo­nyítvánnyal végigbotladozó fiatalember annál az osz­tálytársánál, aki például az általános iskola után mező­gazdasági szakmunkástanu­lóként kitanulta a gyti- mölcskertészséget?! És ez talán válasz arra is, hogy' vajon csak úgy tanulhat-e valaki többet az apjánál, ha hátat fordít a földnek, a falunál: s vele többnyire a szülői háznak is? Beszélgetésünk során Te a zsenge legényke, engem, az ötven felé ballagó fér­fit egy pillanatra sarokba szorítottál. Elmondtad, hogy nálatok a tsz idős ve­zetői „szélbe szórt pénz”- r.sfc nevezik a szakmunkás- képzésre fordított összeget. Ezért is húzódoznak sokan falutokban a mezőgazdasá­gi szakmáktól, mert az öregek szemében csak a nyers ■ testi erő számít, a dikón alvás a férfiélet s a mázsás terhek emelgetése férfivirtus jele ... Elhi­szem, hogy vannak még ilyen nézetek. Általában olyan emberek a hirdetői, akik zord, küzdelmekkel Teli ifjúkort éltek át, kér­ges a tenyerük, mintha vaskesztyűt viselnének és kemények önmagukkal szemben is. őket már a vi­ták nem változtatják meg, legföljebb a meggyőző jó tapasztalatok. Hidd el, ennyi nézetkülönbség min­den korban volt az öregek és a fiatalok között. Ezt a türelem, a fiatalok nyilván fill ifflilsi nt álmokról és az á mok landaineDtumai ól vaié jószándéka s az idő majd elgerebiyézi vala­hogy. És a mezőgazdaságot élethivatásul vállaló fiata­lok. mellett áll — teljes tekintélyével —, az állam. Ez a hivatalos támogatás sok jeléből válik érthetővé még a vaskalaposok előtt is. Egyébként, ha az em­ber igazán akar valamit, akkor nem tekinti érte fö­löslegesnek még a küzdel­met sem. Végül egy valóban ké­nyes kérdésről. Emlékszel, már harmadszor kerültük meg a templomkertet, s keserűen kifakadtál: „Éve­kig biztatták a parasztfiú­kat menjenek egyetemre, legyenek orvosok, jogászok, tanárok. Most meg le akar­nak beszélni bennünket erről?” Amikor Te még nem él­tél, a felszabadulás előtti időben a legkitűnőbben ta­nuló parasztgyerekekből is csak ritkaságszámba menő kivételként lett gimnazis­ta, még kevesebb jutott az egyetemre és egész ember­öltők teltek el, míg egy nagyközség parasztfiatal­jai közül valaki orvossá, mérnökké vagy hasonlóvá vált. Hogy kitárult a leg­felsőbb iskolák kapuja a parasztság gyermekei előtt, azt Te magad példáztad, midőn sorra vetted, hogy csak szűkebb rokonságod­ból három fiú jutott egye­temre, egy lány végzett védőnői iskolát és öten jár­nak most középiskolába. Arra a kérdésemre, hogy milyen tanulók voltak ezek a rokongyerekek, büszkén mondtad: „Négyesnél egyik sem volt gyengébb.” Te pedig — magunk közt szólva — szerencsés hár­mas vagy. Ez az átlag sze­rinted olyan tanulmányi dicsőség, amit föltétlenül *meg kell fejelni” négy gimnáziummal? Azt ma­gad is tudod, hogy az egye­temi fölvételi már néni babra megy. Az általános iskolai hármas átlagból könnyen válik a középis­kolában még szerényebb osztályzat. Folytassam"' B1 zonygassam faludbeli pél­dákkal, hogy milyen nehe­zen találják a helyüket azok a fiúk, lánj'ok, akik csak éppen hogy" átcsúsz­tak az érettségin? Te ezt ugyanolyan ’’jól tudod, mint én. Nyisd ki a szemed, be­szélj őszintén terveidről szüléiddel, ne szégyellj ta­nácsot kérni tanáraidtól vagy akár néhánj’ évvel idősebb pajtásaidtól. És vá­lassz szerencsésen. Ezt kívánja Neked öreg barátod Bajor Nagy Érné Boidcgky István, Tttnulmánty Egyedülálló dokumentáció A tsadaS Vérmező« tóle- mea napsütésben sütkéreznek a fák, a virágok és az embe­rek. Á Krisztina körútion nagy a forgalom. Egyemeletes, sár­ga ház: I. Krisztina körút 57. Az emeleten a Színháztudo­mány! Intézet és az Országos Színháztörténeti Múzeum. Negyven munkatársa van az intézetnek, majdnem ugyanennyi szerződéses mun­katárs, gyakran fordulnak itt meg érdeklődők, tárlatlátoga­tók, tudományos munkájuk­hoz forrásanyagot kérők. Kö­zépen néhány szobányi te­magystr nyelven itt olvas­ható az első rangos tanul mány... „Irodalmi és művészeti antológiának” nevezi magát a Szombathelyen megjelenő Sietünk c. kiadvány is. Bel­ső szerkezetét, rovatait te­kintve a folyóirathoz áll legközelebb: Nyugat-Dunán- túl szellemi életét fogja öcsze, évente háromszor je­lenik meg, s néha egy-egy rangos névvel is dicsekedhet. Az olvasó természetesen ott üti föl legszívesebben a la­pokat, ahol olyasmit talál, amit más lapban nem. A legutóbbi számban Németh László 4 miniatűr esszéje ér­demli a legnagyobb figyel­met. Közös címük: A ma­gyar irodalom jövője. A Herder jóslatából induló, Puskin példáját vizsgáló s a világirodalom távlatait elem­ző tanulmány fontos gondo­latokat mond ki s az olva­sót is tovább-gondoikodás- ra kényszeríti. Egyetértésre vagy vitára. Csak közöm­bösnek nem hagy maradni. Amit az ember „ingyen" társulati tagdíj fejében kap. kevéssé szok+a becsülni. A TIT társadalomtudományi havi szemléje, a Valóság a rn' séstó­rém a múzeum: az állandó kiállítást le kellett bontani, hogy alkalmi kiállításokra is sort keríthessenek, a magyar színház történetét bemutató tárlat most elcsomagolta« várja, hogy a tudományos in­tézet a budai Vár egyik épü­letébe költözzön s az Itteni szobák mind a múzeumé le­gyenek. A múzeum az Intézet törté­neti osztályához, a gyűjtemé­nyi csoporthoz tartozik. Har­mincezer fénykép, húszezer színlap, kéziratok. levelek, naplók, drámák rendezőpél­nek illetménykötetként jár. Hányszor marad felbontatla­nul a folyóirat postai cso­magolása? Pedig az egyik legjobban szerkesztett ma­gyar folyóirat a Valóság. Mivel a társadalomtudomá­nyok mindegyikével kapcso­latot tart, igen nagy kör­ből, kitűnő szakemberektől közölhet írásokat. Cikkeinek érdekességét a legjobb érte­lemben vett aktualitás adja, Andics Erzsébetnek az el­múlt számban megjelent írása — a csehszlovák törté­nészek 1848 értékelésével vitatkozó tanulmánya — alighanem a közelmúlt leg­érdekesebb folyóirat-publi­kációja volt. A mostani számból az „érték”-togalom körül kialakuló vitához ér­kezett hozzászólás érdemel figyelmet, valamint egy ter­jedelmes dolgozat a Magyar Irodalmi Lexikonról, a leg­alaposabb, ami az első in­dulatos-szellemes glosszák után megjelent. — Illet- ménykötet a Valóság, ingyen kapja a társulati tag. Na­gyobb megbecsülés illeti: különösen az értelmiségi emberek körében — a leg­színvonalasabb önképzési­továbbképzési fórum. % % dányai. színpadi kellekek, nagy művészek relikviái al­kotják a gyűjtemény gerin­cét ás első foto 1795-hőt, Kelemen László látható rajta, az első eredeti kép az 1850-es évekből; Egnessy Gá­bort ábrázolja Szigligeti Edé­vel. Megvan sok neves színi- előadás színpadképének ma­kettje; a régiek rekonstruál- tan, az újabbakat már a be­mutatóra készítik. Az adattárban cikkeik, bib­liográfiák, fényképek és fény­képmásolatok, nyilvántartva a szerző neve. a darab címe és a téma szerint is. A hangtár­ban kétszázezer méter hang- fölvétel és ötszáz hanglemez Külföldiek is, így Moissi, Sa­rah Bernhard, Gérard Philipe hangja is hallható, a hazaiak közül Márkus Emilia, Blaha Lujza szavát őrzik sokakéval együtt, s manapság már tel­jes előadásokat is szalagra rögzítenek Ötezer szerző — borítékokban Világviszonylatban is egye dülálló az Intézet jelenkor; osztályának dokumentációja Ez a gyakorlati célokat szol­gáló, elsősorban a színházak munkáját segítő, a rendező­ket, művészeket tájékoztató szolgálat ötezernél több mai. vagy manapság is játszott szerzőt tart nyilván. Boríté­kokban, tékákban gyűjtik a rájuk, darabjaikra, műveik előadásaira vonatkozó írásos és foto anyagokat. Ennek a gazdag s egyre bővülő anyag­nak csodájára járnak a ha­zánkba látogató külföldiek is és * hazai színházakon kí­vül mind gyakrabban késnek innen fölvilágosításctet ha­tárainkon túlról. Az Intézet ötvenezer köte­tes könyvtára viszont tudo­mányos célokat szolgáló, úgy­nevezett zárt könyvtár (vagy­is nem kölcsönöz), Teljes szín­házi szakkönyvtár, ideértve a segédtudományokat és a ro­konművészeteket is, az elér­hető drámakiadásokat és a világ jelentős színházi folyó­iratait. Különben ezekből a folyó­iratokból is gyűjtik azokat az adatokat, s fényképezi a fo­tólaboratórium azokat a fény­képeket, amelyek a doku­mentáció sokezer borítékába kerülnek. A jelenkori osztály íoí^sá- kozik a kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal. Az Intézet ugyanis tagja az UNESCO védnöksége alatt működő ITI- nek, a színházak nemzetközi szövetségének, a FIRT-nek, vagyis a szfnhártudományi kutatóintézetek nemzetközi szövetségének, az ICuM-nak. a színházi múzeurhok nem­zetközi bizottságának és a FIAP-nak, a színházi könyv­tárak nemzetközi szövetségé­nek Százezrek színhaza. Új színház A színházművészén osztály tanulmányozza a folyóirató­kat, a megjelenő új drámá­kat, tartalmi kivonatokat ké­szít, véleményez, könyveket lektorál, fordít, közread, A színházakhoz havonta ők kül­dik meg a Dramaturgiai Hír­adót, benne a külföldi bemu­tatók fölsorolásával és az új darabok ismertetésével, szín­házi világhíradóval. Századik kötetéhez közele­dik. a Korszerű Színház soro­zat, javarészt világhírű szín­házi szakemberek műveinek gyűjteménye. Ez az érdekes sorozat most már nemcsak . léhány könyvesboltban, ha­KÖVEK \ állomás aic újgúrog hö.lesZeirul a/, üurópA Köuyvk.adó amoíógíaia alkalmából Dimitrioaz UadsisZ, a kiváló görög novellista, nagy -»aölgulatot, téri az ujgoVvg Iro—de — nozvetVo — a magyarnak is, amikor a kövek ciiáü un LOj-ólJitit <j£Z­t/Z-diuiii. tOt.ci, ÜvLQS *ÍS3 ciZtifp uóinH-liiitii*!*- Hl <ii, s s görögül nem tiiCió towiiiiiciioío ikü-toiv S-Öiiiiün íí u. ver- seket piúzábcn lefordította de tneg azokat is bkihuek az új görög nyelv szépségei hem kujeretienek .-.orról-soiva Ugyanolyan ptestce mint amilyen ieikés más)wáiu.ö,..-iu» segítette. „Azt bizonyára senki se várta — írja utősfcávú- bsn —, hogy ez a jelenkori görög nöjtészet . aJswailJ'eit morion — formában, jellegbe;;, modorban — folytatása az ógörög irodalomnak. Ugyancsak csalódnálak azok is, iocin azt várnák ettől á felfedezéstől, hogy valamilyen egzotikus világ költészetét ismerik meg: a mai görög köl­tészet megfelel a mai ember ízlésének, költéssetíelfugá- sának, ideológiai és esztétikai világának egvszővcí olyan költészet, mely Szerver részé a jeláftksj-i európai iroda­iamnak”. Sem az ókon kc-itőszót folytatása, sam egzotikum te- nát, ebben igára vah Hadad-znak: ám ugyarsákkoj* vala­milyen módon, mégis mind a kettő. Folytatást az ókori gö­rög költészetnek, olyan értelemben éj módon, ahogyan a ^1« európai költészet is gyakran leglenyégésibb öesza- tevőiben az. Es egzotikum az egzotikúm megszüntetése értelmében, vagyis « világköltéizet számára ofvan tájak, helyzetek, érzelmek és gondolatok iéifedezéíe' amelyek oda most léptnek be, belépésük pillanatában különösek, de éppen belépésük pillanatában meg is szűnnek különö­sek leírni: olyan bensőséges nagy erővel, s lenyűgöző ér­telemgazdagsággal, olyan pontos ábrázolásával t íelfede- érzelmeknek történik e megjelenésük. Kettős Jzgu- -om: a ».ntóg soha nem láttam” izgalma és a „be régen őrzöm magamban, csali nem tudtam, hogv birtokolom” jólesően csodálkozó izgalma tölti el az olvasót. Es itt van az újgőrög költéezetnek mint modern köl­tészetnek eleve megadott rokonsága a magyar költők log- jobbjainak lírájával. S ez a magyarázata annak ti, hogy közülük még azok is, akiknek számira az újgörög líra érthetően merőben új twület volt, azonnal otthonosan moroghattak benne. Mint a jő úszó. aki váksöíétbéh fe­jest ugrik és utána jó ismerős és kívánt hőmérsékletű közegben tárhatja sálét karját Ami engem illet, természeiatérűleg kétféléi az idáig való munkámban nagy eaerepet betöltő ógörög költészet felől és a mtxtem líra felől közelítettem meg ezt az ia- meneüen-isrwrőa lírát. Némi gyanakvással elein té. Mikor görög barátaim — esztendőkkel ezelőtt — azt mondogat­ták, hogy' a. mai görög költészet legalább olyan ítiagas- nendű te gyönyörű, mint az ógörög, mosol voltam és ud- varias vúllvcmással vettem tudomásul ezt a — mint ek­kor gondoltam —■ lélektanilag érthető hevülést. Persze, a büszkeség mellett nyomasztó is lehet számukra a mérhe­tetlenül magas mércét felállító örökség — gondoltam, éa rögtön jónéhány olyan író jutott eszembe, aki hosszú életen keresztül reménytelenül és egyre keserűbben küsz­ködik átért, hogy első remekmívű munkáját túlszárnyalja. Valahogy így lehet es mz egékz görög nemzeti iro- «fcüom: túl gyönyörű a kezdet előtti kezdete. Ilyesfélét gondoltam. Aztán ámuló örömmel véltem tudomásul, hogy alaposan tévedtem. Az újgőrög lira ugyan item leg­alste olyan jelentős és gyönyörűséges, mim az ógörög, de nem is marad el mögötte: rokmtóigáhain és különbö- zűaégeiben egyaránt inkább iánkra mint birttéteáaira hívja eleven ősét — ml iljgönög lírát meglsittexö otvabó Szívé­ben, mórt elválaszthatatlanul együtt Sejtik est a táncot a tenjjar hullámainak ütemére, aa Ariónt hátukon hordozó delfinek aaökhe létének ütemére, a körtánoftt Járó ősi hagrvenulstok és a régről tómért görög tájakon hétköz­napok te üm\«pek fegyvertáncét, lakodahni táncát, aa élet minden saonxirúságával, örömével, vtarásasSatával tel­jes táncát Járó mai nép körtáncának Ütemére. Palamasz, SzikeHanosz te Vamallsz költészetének be­mutatásával indul a kötet. Közülük a legidősebb, Pala- maaz, már nagymunkáasású költő volt, mikor a mi Arany. Jánosunk még élt e csaknem szüzévés kort ért Weg. A legiíjabbat, aki a mi Kodály Zoltánunkkal egyidős, né­hány esztendeje még magam is együtt ünnepelhettem a vele koccintó athéni hók, festők, színművészek kőiében. Xonsrtantlnasz Kavafisz a kötet iegnagj'obb meglepetése. Talán ez aa Alexandriában született nagj- görög költő lesz lestermékenyítöbb hatással fordítóin keresztül a núd magyar költsészefcre j*. Pompázatos egyszerűsége, tárgyi- lagps lrikesültsége még ennek a nagyon gazdag’ palettá­nak is, anti a Kövek antológia legiágalmas&bb sWftélt adja. A Nobel-díjas Sseferi&z, a hazánkban mái- jólismerí Janrtiáz Ritszosz, a különlegeiíen spártai hangot és tea iá api grammatikus tömörséget adó Nikifor ősz Vrettakosz, és EHtiez, a legfiatalabb, teszi teljessé a gyűjteménj't, mely­nél nagyobbat, terjedelmesebbet, éppen lenj-űgözÍ5 te gyö­nyörködtető ereje miatt Jgénj-lünlc. A fordítók közül el­sősorban Somlyó Györgyöt és V« Istv&nt, Kapafisz for­dítóit kell említenem a már fent megjelölt oícofebói. de Rónai György, Képes Géza, Lator László is művészetük javát állították e líra szolgálatába te igen dicséretes inun­két végeztek azok a fordítók ts, akik itt kezdték vágy majdnem itt kezdték görög fordítói munkásságukat: Sza­bó Kálmán, Kopp Éva, Papp Árpád, és tiudas Kálmán is. Makritsz Zizi ismeretesen szép illusztrációi díszítik a kötetet, melynek rramkatársaként kezdtem itt vállán: 4a újgfikóg Hídról, de melyet olvasój^cént köszönök meg Di- mitrtosz Hadzisznalc Berecserí Gábor nem. az ország legtöbb hír- lapórudájában is kapható. Azokat a kiadványokat föl sem soroljuk, amelyek jobbá­ra csak a szakembereket ér­deklik; annál inkább említ­jük új kiadványaikat. A Százezrek színháza sorozat gazdagon illusztrált, népszerű köteteket tartalmaz; már nemsokára megjelenik az első kötet, Hegedűs Géza munká­ja, A néző művészete cím­mel. A következő két kötet: Stáud Géza: A rendező mű­vészete; valamint Molnár G. Péter: Hohthy Hanna és ko­ra. A nyáron számos érdekes tanulmánnyal, cikkei, riport­tal, s etf áj magyar wtetóű szövegévei jelenik meg az in­tézet almanachja Oj színhír. címmel. Jövőre lesz tízesztendős a Színháztudományi intézet (1957 és 1959 között, a Film- tudományi intézettel együtt működött), s tizenöt évei az Országos Színháztörténeti Múzeum. Hont Ferenc igaz­gató é3 Székely György igaz­gatóhelyettes vezetésével lan­kadatlanul folyik tovább a munka, kiállításokat, könyve­ket terveznek, tanulmányokat írnak, gyarapodik a múzeum anyaga, bővül a dokumentá­ció, növekszik az Intézet ha­zai tekintélye és némztítköa elismerése, 4*e a —J (Ért itt b if 11 • i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents