Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-05 / 132. szám

Ultizni tudni kell Tisztjelöltek között N V'* tant árny' a matematika. Különösen. ft gönib- háreu,-,/.dgek tétek'. Aki érti — elniagyárázza a töb­bieknek M «(hozz» x'ü'»'öleiéi a sok gyakorlati óra: a valódi ti'diót 'iiiíkében mái konhyep megy a rdorzézás •\ t v figyelemre. van szükség a kormánykerék mellett, .ihkor is Ilii egyelőre csak próba kezelését tanul­ják a tiszt.Jelöltek — Mi a legnehezebb? . — A vasmacska. — ?! — Próbálja meg .felhúz­ni! Persze, a darunak sincs pehelysúlya. Iskola ez is: épp úgy .cidrizne-k" a diákok a ma­tematika órától, mint bár­hol másutt. A falon térké­pek. a táblán a cosinusté- tel, az asztalon a szextáns. az égitestek bemérő mű­szere. A tengerésztisztkóp- ző intézet húsz diákja iz­gatottan várja az óra kez­detét. A MAHART központjá­ban működik ez a kétéves továbbképző. Itt tanulnak a magyar kereskedelmi flot­ta tisztjelöltjei. — Tizenhét hajónk köz­lekedik a tengereken — mondja Rühl Lajos, a ve­zető tanár. Irányításukra képzett tisztekre, szakem­berekre van szükség. Min­dent meg kell . janulniok, s még az iskolában, mert a tengeren a legkisebb bi­zonytalanság is végzetes következményekkel járhat. A tenger kiszámíthatatlan, szeszélyes, mindig újabb és újabb váratlan meglepeté­seket tartogat. — Milyen tárgyakat ta­nulnak a hallgatók? — Természetesen a hajo- zastan minden ágát. Ta­nulnak navigációt, mág- nességtantj térképészetet, sőt rádiónavigációt is. Tisz­tában kell» lenniük a mete urológiával, szükséges is­merniük a hajóépítés né­hány fontosabb szempont­ját, otthon lenniök az oceanográfiában, a rádió­kezelésben és persze, is­merni a tengeri jogszabá- l5rokat. A tárgyak többsé­géhez megalapozott mate­matikai tudásra van szük­ség. Lipellett legalább an­golul írni, olvasni, beszélni — tudni kell, mert ez a nemzetköri tengerész-nyelv. Miből áU ' a hallgatók egy napja? — Reggel nyolckor kez­dődik a tanítás — mond­ja Pozsgai Károly, az egyik növendék. — Délig általá­ban elméleti oktatás, ebéd- után gyakorlati foglalko­zás van. A gyakorlaton rá­diószerelést, adást, vevési. morzét tanulunk. Amikor tengerjáróink feljöhetnek a Dunán, ellá­togatnak a fedélzetre a tiszt-növendékek is. Ilyen­kor a gyakorlatban ismer­kednek a hajó berendezé­seivel. ellátják — igaz- egyelőre csak a kikötőben. — a tiszti feladatokat. Be­állítják a .nagy mágneses tájolót, kipróbálják a kor­mánykerekeket., a vezérlő berendezéseket. Legényálom a tengeré­szet. Melyikőnk nem vá­gyakozott valamikor hajó­ra. tengerekre? Kik lehet­nek a tisztképző hallgatói" — Felvételi vizsgát tesz minden jelentkező. Akik megfeleltek, orvosi vizsgá­latra kerülnek, mert az egyhangú, állandó hullám­zást nem minden szervezel •■adja elviselni. Azok. akik tisztek szeretnének lenni, először természetesen mat­róznak mennek. A hajó­zásnál mindenki így kezdi Két esztendei tengeri gya korlat után már kitűnik alkalmas-e* a pályára? Amilyen szép egy tenge­ri út. a hajósnak nemegy­szer annyira egyhangú Éppen ezért — bár a fel­vételi vizsgán nem kérde­zik. és nem szerepel a tan­tárgyak között —. az öreg hajósok szerint nem árt, ha a . jelentkező ultizni is tud . .. Somfai Péter Világhírű hőforrásaink Szer vezet len feltúrják a magyar föld kimeríthetetlen kincsét Hazánk hőforrásait már a régi rómaiak is ismerték. A magyai' termálfürdők annyi ásványi alapanyagot tartalmaznak, hogy Európa- szerte ismertté tették ha­zánk hőforrásait. A felsza­badulás előtt nem volt ná­lunk szervezett vízgazdálko­dás és a hőforrások után sem kutattak rendszeresen. A szocialista tervgazdálko­dás felfigyelt a fővárosban és vidéken régebben feltárt hévvizekre és megkezdte azok kitermelését. Igazán in­tézményesen azonban csak a második ötéves terv ele­jén. vagyis 1960-ban kezdő­dött meg a hévvizek gaz­daságos kihasználása. Hévvízgazdálkodásunk már akkor első helyen ál-, lőtt Európában. Az ország­ban 447 kitermelésre alkal­mas forrás ontotta a me­legvizet. mig az utánunk következő Olaszország 264, Spanyolország pedig 128 hévvizet termelő kúttai rendelkezett. Hév víznek a szakemberek azokat a fel­tárt termelőkutakat és for­rásokat nevezik, amelyek 25 Celsius foknál melegebb ter­málvizet adnak. A kutatások megállapították, hogy ha­zánk területén csaknem 8 ezer négyzetkilométer alatt rejtőzik magas hőfokú víz. 1960 óta évenként 8—10 ku­tat tártak fel részben me­gyei, illetve tanácsi szer­vek, részben a mezőgazda­sági üzemek. Most már a hévvíz kutatások az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság irányításéval es az Országos Vízügyi' Főigazga­tóság vezetésével _ történtek. A legfőbb probléma je­lenleg: mi történjék a fel­tárt vízmennyiséggel, ho­gyan lehet legcélszerűbben hasznosítani. Az elmúlt esz­tendőben majdnem 125 mil­lió köbméter melegvizet ad­tak a feltárt kutak. Ennek a mennyiségnek 15 százalé­kát használták fel gyógyá­szati célokra, 3 százalékát tisztasági fürdők ellátására. 26 százalékát pedig strandok és uszodák feitöltésére. A feltárt hévvíznek csak a 6° százalékát használták fel nyáron, és ennél még keve­sebbet. 4ü százalékát télen. Érthető, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság bekapcsolódá­sa hatalmas lendületet ered­ményezett. Azóta évenként még 25 millió köbméter hév­vízzel gyarapodott a terme­lés, ami lehetővé tette a me­legforrások gazdaságosabb kihasználását. Az elmúlt második ötéves terv ideje alatt 70 tisztasági és strand­fürdő létesült az országban: vízszükségletük 75 százalé­kát ■ nyerték a feltárt hőfor­rásokból. 4600 lakást látnak el forróvízzel és a mezőgaz­daság 70 ezer négyzetméte­res területén használják a feltárt hőforrásokat. Sok olyan kutat fúrtak, amelyek eredetileg olajkutatást cé­loztak, de olaj helyett me­legvizet szolgáltattak. Ezek között a legjelentősebbek Túrán.' Sajóhidvégen, Blikk­ben és más helyeken talál­hatók. Ezek a kutak csak­úgy, mint a főváros XIV, kerületében, a Pascal ma­lom melletti forrás 70 fokos forróvizet adnak. A növek­vő lakótelepek és a fejlődő mezőgazdasági nagyüzemek az eddiginél is nagyobc mennyiségű hévvizet igé­nyelnek. A második Ötéves terv ideje alatt elkészült a Kisalföld távlati terve, amelynek kapcsán Győrött már megnyitották a hőfor­rásokat. Gödöllőn, az A s- ráregyetem területén is fo­lyik a feltárás. 1970-ig még 60 kút feltárását teszi!» le­hetővé, de most már gaz­daságosabban, mint eddi.:. Ahol remélni lehet nagyobb mennyiségű forróvíz terme­lésére, már előre gondos­kodnak annak kihasználásá­ról. A Dunántúl, a Tiszán­túl még sok további lehe­tőséget nyújt, így a többi között Békés és Györ-Sop- ron, megyében folynak re­ménnyel kecsegtető kutatá­sok. Nemrégen Hévíztől né­hány kilométerre, Zalakara- son 90 fokos forróvizet ta­láltak. A fúrásokat folytat­ják még azokon a helye­ken is, ahol kevesebb a re­mény az eredményre. Hiszen a feltárásoknál a véletlen is szerepet játszik, mint legutóbb Szeged kör­nyékén. ahol vizet kerestek és olajat találtak .., Zsolnai László \ London a megszállás előtt M ár nem sok idő van hátra a labda­rúgó világbajnokság nyitásáig. A vi­lágbajnokság emblémájával „Willie”- vel, a vidám oroszlánkölytikkel — lépten-nyomon találkozunk. „Willie” ránk­mosolyog a gyermektrikókról és nadrágokról, a törülközőkről, jelvényekről, nyakkendőkről női táskákról, jegyzetfüzetekről, szalvéták­ról. A világbajnokság emblémájával ellátott cikkek után a nyereség a „Takewell” cég széfjeiben csapódik le. Kiszámították, hogy Willie” legalább ötmillió font jövedelmet hoz a cégnek. A világbajnoksággal kapcsolatban meg­nyíló lehetőségeket más szakmákban dolgozó üzletemberek is igyekeznek kihasználni, kü­lönösen azok, akik túristavonalon dolgoz­nak. A kisebb-nagyobb szállodákat, a búto­rozott szobákat, az elővárosi moteleket, a diákszállásokat, már régesrég lefoglalták. A turista társaságok ügynökei most Londont és a többi „meccs-várost” járják, s rábeszé­lik a világbajnokság idején külföldre utazó angolokat lakásuk bérbeadására. A turista-business egyik oszlopa elége­detten jegyezte meg, hogy az üzleti műve­letek méreteit tekintve az idei nyár felül fogja múlni az 1948. évi londoni olimpiát, a legutóbbi koronázásról nem is beszélve. Mivel a szurkolókat az egyik városból a másikba kell szállítani, azért a gépkocsi szállító társaságok sietve kiegészítik gépál­lományukat és státuszaikat. Az utak tulaj­donosa, az autótársaság, kidolgozta a leg­gazdaságosabb útvonalakat annak érdeké­ben, hogy elkerüljék a „dugókat”! Jól fognak keresni azok a cégek is, ame­lyek a csomagolóanyagot gyártják a hűsítő italokhoz. -Máris csillagászati mennyiségű karton palackra és pohárra kaptak megren­delést. Az italok üvegedényben történő áru­sítása'- ugyanis valamennyi stadionban meg tiltották. A világbajnokság szervezői, nem indokolatlanul, amiatt aggódnak, hogy a legszenvedélyesebb nézők a játékosokkal, vagy a mérkőzésvezetőkkel való elégedet­lenségüknek esetleg a palackokkal adnak majd kifejezést. Mert a legutóbbi labdarúgó idényben szép számban akadt ilyen epizód. A játékosok biztonsága érdekében más óvintézkedéseket is tesznek. A jegyeket úgy adják. el. hogy az egy nemzetiségű kül­földi szurkolók a lelátókon több csoportba kerüljenek. A labdarúgó pályák körül árkot ugyan nem ásnak, mint ahogy ez a latin­amerikai stadionokban szokás, de az öltö­zőkhöz vezető bejáratokat szöges dróttal megbízhatóan elzárják. A rendőrség utasí­tást kapót1 arra, hogy mindazokat tüstént elkülönítse, akik megpróbálnak berontani a pályára. Ám az angol rendőröknek és a detektí- veknek távolról sem ez lesz az egyetlen funkciójuk a világbajnokság időszakában. A július folyamán Angliába várt több száz­ezer turistán nemcsak az üzletemberek sze­retnék megszedni magukat, hanem a kül­földi kaliberű szélhámosok is. Az angol rendőrség becsületbeli ügyének tekinti és nemzeti presztízskérdést csinál abból, hogy a hazai és külföldi szurkolókat megóvja az olyan „vendégszeretettől”,; mint amilyenben a vállalkozó szellemű szélhámosok a bra­zíliai világbajnokságra érkezett . külföldi szurkolókat részesítették. Brazíliában ugyan is megtörtént, hogy a. repülőtéren. vp.gy a kikötőben a külföldi vendégeket egy-egy fiatalember fogadta, mint „a szálloda veze­tőségének képviselője”. A vendég holmijá­nak átvétele után nyomtalanul eltűnt. Az angolok okultak ebből s mindazon helye­ken, ahol a turisták érkezését várják, meg­figyelő őrhelyeket állítanak fel, s a vendé­geket már előre óva intik a túlzott hiszé­kenységtől. • a Az Interpol a Scotland Yard rendelkezé­sére bocsátotta Európa és Amerika vala­mennyi többé-kevésbé ismert bűnözőjének fényképét. A világbajnokság „ellátására” be­osztott minden detektívn^k kötelességévé tették. hogy emlékezetébe vésse 60—60 olyan bűnöző arcképét, akinek megjelenése a közeljövőben' várható. Mihelyt az ilyen nemkívánatos látogató megérkezik, tüstént megkapja állandó „kísérőjét” a világbaj­nokság egész idejére. A világbajnokság szer­vezőinek és a hatóságoknak maguk a mérkőzés jegyei is nagy gondot okoznak. A múlt év tapasztalatai alapján ugyanis fel­tételezhető, hogy a: jegyüzérek és a jegyha­misítók nem szaiasztják el ezt a lehetőséget sem. Ezért a jegyek tárolásának helyét annyira titokban tartják, hogy arról még a szervezőbizottság tagjai többségének sincs tudomása. Ügyelnek arra, hogy túlságosan ■sok jegy ne kerüljön egy kézbe. A nagy futball kulisszái körül folyó ezen előkészületekről hallva, az az érzése támad az embereknek, hogy Londonban majdnem ostromállapotot hirdetnek ki. Egyébként Londont és a többi t ál-őst. ahol a világbajnoki mérkőzések sor­ra kerülnek, hamarosan valóban megszállja a szurkolók százezres hadserege. Szerel­nénk. ha azok a rendszabályok, amelyekről fen+ebb szóltiink, valóban eredményeseknek : bizonyulnának. Hiszen a Rímet Kupa vak­merő ellopása nem volt valami jó nyitánv a világbajnoksághoz .. : V. Szis.-nyev Röviden Májusban átadták rendeltetésének a Román Állanv vasútak második túli am osítolt szaka­szat. Az első sza­kasz a múlt év vé­géig készült «I Brassótól Predealig. A most átadott sza­kasz Predeal és Cimpina között van. $ A bolgár keres­kedelmi hajógyár- lás a nagy fellendü­lés időszakát éli. 1961-ben 42, együt­tesen 84 000 tonna ürtartalmú hajóból áll. 1965-ben a ha­jók száma 85-re emelkedett, s együt­tes űrtartalmuk 650 ezer tonna lett. • A 3 7 millió la­kosú Norvégiában 1965-ben 5 millió turista járt, s"zü- lük kórül bel ai 4 millióan a szomszé­dos skandináv or­szágokból. Norvé­giának az idegen- forgalomból - eredő jövedelme megha­ladta a 750 millió norvég koronát. TENGERRE SZÁLLNI A matemcdika első helyen

Next

/
Thumbnails
Contents