Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-23 / 147. szám
MM. JÜNTPS 23.----------------------------------------------nupió 5 S zakmunkásvizsgák a fodrásziparban A hét elején kezdődött és a hét végéig tart a megye fodrászipari tanulóinak szakmunkásvizsgája a Pécsi Fodrászipari Vállalat Kossuth utcai tanműhelyében. A megye különböző részéről jött 40 fiatal a férfi-, női és nől-férfifodrász szakmák valamelyikében írásbeli, szóbeli, majd gyakorlati vizsgát teS2 az állami szakmunkás- vizsgáztató bizottság előtt. Az eddigi eredmények biztatók. Mivel a városokban ebben a szolgáltatási ágban általában munkaerőfelesleg van, a legtöbb fiatalt vidékről iskolázták be, főként szövetkezetek, de itt vizsgáznak a magánszektor tanulói is. A jövendő szakmunkások között alig akad férfi (mindössze négy); de ez mindenképpen örvendetes, tekintve — ahogy a Fodrászipari Vállalat igazgatója mondotta — a fodrász szakma végeredményben női. Egy ember nem boldogulhatott ebben a tíz fiókkal rendelkező szabadpolcos középkönyvtárban. Tavaly január óta folyik a régi adósságok törlesztése, melyben olyan tételek szerepelnek, mint az előfizetett folyóiratok jegyzékének elkészítése és terjesztése természetesen, a 237 oldalas, 103 példányban készülő katalógus, mely átfogóan tájékoztatja az érdeklődőket a könyvtár állományáról anélkül, hogy be kellene jönniök a központba és az országosan is újdonságszámba menő kezdeményezés: az igénykatalógus összeállítása. „Kérem, szíveskedjék az alábbi kérdőívet kitöltve visszaküldeni a Műszaki Könyvtárba. Ennek alapján rendszeresen felhívjuk tisztelt cím figyelmét, ha a közölt témára irodalom érkezik”. És a kis dobozban a témák mögött ott sorakoznak a nevek. Érik a barack Pultokra került a piac legújabb csemegéje az őszibarack, nagyságától függően, 8—14 forintos áron. Bányászat, ércdúsítás, földtan, gépészet, villamosság és sugárbiológia — ezek azok a témák, melyek a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. Adorján János, a könyvtár vezetője tizenhét éve dolgozik a bányászatban, időközben az elektronikus szakzsargont is elsajátította — négy nyelvből fordít. Ideális munkamegosztásban dolgozik dr. Kisbán Lászlónéval, a másik könyvtárossal, ö végzi a fordításon kívül a propaganda- és dokumentációs munkát. Kisbánné a forgalmat, a nyilvántartást, a leltárügyeket irányítja. A kutatási, műszaki fejlesztési területen dolgozó szakemberek szinte mindennapos vendégei a központnak vagy valamelyik fióknak. A termelésben dolgozó műszakiak között valamivel kisebb az érdeklődés a könyvtár iránt, ez nagyfokú leterheltségükkel is magyarázható. A vállalat a dokumentációs anyagok számának növelésével kívánja javítani az arányt. A könyvek kísérletekkel már százszázalékosan alátámasztott tudományos eredményeket, eljárásokat tartalmaznak, de mintegy hatéves késéssel jelennek meg. A fordítások, külföldi folyóiratok viszont általában a legfrissebb kutatásokra támaszkodó új teóriákat közlik, ezek feíhaszfiz orszáooyűlés ülésszakról a Kossuth-rádió csütörtökön és szombaton 20 órakor, pénteken 19.20 órakor, az esti krónika adásában számol be. A Magyar Televízió csütörtökön és szombaton a TV-híradóban sugározza filmbeszámolóit. nálása a termelésben, ha kockázat árán is, jelentős nyereséghez juttathatja a vállalatot. Az 540 olvasó, végül is természetes, túlnyomórészt műszaki ember. De megtalálható a tagok között Bálint János csillés, Cservenka István lakatos, többszörös újító, Marosi József, Nagy László villanyszerelők neve is. Fehér Gyula vájár, akit most bíztak meg a lőmesteri teendők ellátásával, a legszorgalmasabb olvasók közé tartozik. Akárcsak Sziklai József, az igazgató, aki egy-egy érdekesebb témát ki is szignál az illetékes szakemberre, és jelentést kér, mit lehetne az anyagból hasznosítani... Az első félévben mintegy ötven százalékkal több könyvet, fordítást kölcsönöztek ki, mint a múlt év hasonló időszakában. Idei folyóiratot csak a helyszínen lehet tanulmányozni. — Nekem ez a kedvencem — mondja Adorján János és a Gomorudnaja Fromislen- noszty egyik példányára mutat. — Még ide sem ért az angol nyelvű folyóirat, ebben már olvashatom az angolul megjelent cikk kivonatát. Vagy itt van például a Refe- rativnij zsúmál bányászati része, mely szintén rövid ismertetésekből áll. Nézzük ezt a címet! — és már fordítja is. — A potenciális energia, mint az ipari robbanóanyagok értékelési kritériuma. Megjelent a Nedra Könyvkiadó gondozásában 1965-ben. Itt a Vzrivnoje Delo-beli cikk- gyűjtemény száma is. Ha az ismertetés alapján az olvasót közelebbről érdekli az eredeti cikk, elküldjük a könyvtár- közi kölcsönzés kérőlapját a NIMDOK-nak, ha ott sincs meg, tovább adják az OMK- nak és az anyagot végül megkapjuk. K. T. Fiafal Agrárszakemberek Klubja Mindössze egyhónapos múltra tekinthet vissza megyénk és városunk legifjabb klubja, mely a kezdő mezőgazdászokat tömöríti soraiba. Létrehozásának jogosultságát mutatja, hogy az első perctől igen életképesnek bizonyuló klub nem egészen egy hónapon belül a második vitadélutánját rendezi meg június 27-én, délután 15 órai kezdettel Pécsett a TIT Janus Pannonius utcai klubhelyiségében. Napirenden ezúttal a mezőgazdasági irányítás reformja, a mezőgazdaság harmadik ötéves terve szerepel. melynek előadója Czé- gény József, a Megyei Pártbizottság Mezőgazdasági Osztályának vezetője lesz. A Klub vezetősége egyben értesíti a klubtagokat, hogy az első vitadélutánon megbeszélt Horn professzor által tartandó előadásra a professzor külföldi útja miatt későbbi időpontban kerül sor. Országon ankét Pécsett Vizsgázik a feketeszén Szabványtervezetet készítenek a feketeszén laboratóriumi vizsgálatára a meszest »an cskozás alapján i Mintegy harmincöt vegyész, illetve laboratóriumi vezető részvételével kezdődött meg tegnap délelőtt egy háromnapos ankét a Mecseki Széntröszt meszesi munkásszállójának kultúrtermében. A Szabványügyi Hivatal, továbbá a tröszt és az MTESZ pécsi csoportja rendezésében e háromnapos találkozón vitatják meg a „feketeszenek laboratóriumi vizsgálata módszereit”. Dr. Reményi András, a Szabványügyi Hivatal főmérnöke részletes nyilatkozatot adott az ankét tulajdonképpeni céljáról. — Hazánkban csak a mecseki medencében fejtünk feketeszenet. azonban az ország különböző üzemeiben kerül fel- használásra. A felhasználás előtt rendszeresen figyelemmel kell kísérni a szén kiemelkedő tulajdonságait, mint például hamu-, nedvességvagy kéntartalmát, égési tu- ladonságát. sütőképességét a kokszolásmál stb. Természetesen ilyen irányú vizsgálatok azelőtt is lezajlottak. Azonban ezek a tulajdonságok — részben az újonnan feltárt lelőhelyek miatt, aztán a bányászat gépesítése, illetve a laboratóriumi vizsgálatok korszerűsítése miatt — változók. Tehát új szabványosítási eljárásokra van szükség. S feltétlenül úgy, Bicskázás a 48-as téren ! Pécsett június 21-én este a Borostyán étteremben két asztaltársaság szórakozott. Az egyik, társaságban foglalt helyet többek között Németh József 19 éves pécsi lakos, a másikban Miskolczi József 43 éves pécsi lakos. Záróra után a két társaság elindult a 48-as tér felé, — majd szóváltás támadt köztük, verekedésre is sor került ' és Miskolczi József zseb- \ késével hasba szúrta Németh Józsefet. Né- > methet súlyos sérüléssel | a ll-es Sebészeti Klini- l kára szállították, Mis- > kolczit pedig a Városi j Rendőrkapitányság ( ügyeletére állították elő. 1 A bicskázással végződött szórakozás körülményeinek kivizsgálása folyamatban van. hogy az összes laboratóriumi vizsgálatok azonos módszerrel történjenek. Gyakorlatilag annyit jelent, hogy egy bizonyos tétel szenet a bánya és a felhasználó üzem laboratóriuma fele-fele arányban vesz vizsgálat alá. Az eredmény aztán meghatározó szerepet tölt be az árképzésben is. — Milyen feladatok hárulnak a bányára? — A feketeszén felhasználásának megvannak a maga vegyi követelményei. Éppen a laboratóriumi vizsgálatok jelzik ezeket a követelményeket, amelyhez a bányának — természetesen a lehetőségeken belül — a kitermelés során igazodnia kell. Magyarán mondva: ha a bánya a szabványoknak megfelelő szenet bocsát piacra, nyilván magasabb árat követelhet. — Az ankét célja tehát a szabványok megvitatása, rögzítése ... — Igen. Az itt elhangzott véleményeik alapján a Szabványügyi Hivatal tervezetet készít, ezt sokszorosítva megküldi az érdekelt feleknek és egy bizonyos idő elmúltával a szabvány életbe lép. — Milyen „életkort” él meg a szabvány? — Átlag hét-nyolc év. de. .. erre sem lehet megesküdni, mert a fejlődés egyre gyorsuló üteme mindig meglepetéseket tartogat: ha „ma” kidolgozzuk a vizsgálati módszereket nem biztos, hogy azok életképesek lesznek esetleg „holnap” is. A váróban minden szék foglalt, de a rendelőből kiszűrődő borzongatóan ismerős sur- rogás, a fogfúrógép neszezése is tilosat jelez. — Na, majd a rendelés után — nézi óráját Lengyeltóti János, a mozsgói kultúrotthon igazgatója. — Ha már elkísértem, addig se vesztegessük az időt, nézzük meg a kis doktornő kertjét! Érdemes megnézni. Átvezet a fenyőkkel, nyírfákkal, díszcserjékkel övezett parkon, az esőtől agyonázott gyümölcsösön és olyan lelkesen, otthonosan magyaráz, mintha sajátjával dicsekedne. — Látom a spanyolmeggyet már megszüretelte, de nézze csak — mutat körül a kertben. — Olyan termés lesz itt mindenből, amilyen évek óta nem volt... Hátunk mögött kacsák lármáznak, lábunk álatt kiscsirkék bóklásznak, ügyetlenkednek. — Ezek is mind az ő neveltjei — mondja. — Nem is tudom, hol tanulta, hiszen fél éve még legfeljebb a pesti híradó moziban láthatott baromfinevelést. De akárhol is, nagyon ért hozzá... Csakugyan. Hiszen annyi kellett a bizonyításhoz, hogy a kertből visszafelé jövet benyissunk a ház üvegverandájába. Csak körül kellett nézni. Az asztalkán teli ládikó kukoricadara, kis zacskóban baromfitáp, a padlón „taposott csalán”, mellette kés, vágótönk, avit cipő, ócska kesztyű, szóval hiány nélkül minden, ami kell, ami csak szükséges a baromfinevetéshez. És a „majorgazda”? Már éppen a befőttjeit szemrevételeztük, mert arra is ajtót nyitott Lengyeltóti János, amikor elénk toppant a „kis doktornő”. — Na, jöhet a következő páciens — nyújtotta kezét nevetve dr. Dankó Éva, és a i rendelőn át beinvitált a nappaliba. — Jaj, ne I Akklimatizáltam magam... nézzenek körül — szabadkozott feleslegesen, mert ahogy a kertben, úgy itt is érdemes volt körülnézni. Nem is a frissen festett falak, a tükörfényes padló, a modern bútorok miatt, hanem valami másért, olyasmiért, amit csak. női kéz, női ízlés teremthet igazán kedvessé, lakályossá. Minden bútoron, állványon, polcon virág, virág, virág... — Erős vagy édes italt parancsolnak? — kérdezte megint feleslegesen, mert a férfiasabb italt tette elénk. — Mdr nagyon vártam egy hivatalos embert, aki meghallgat. Tele vagyok elégedetlenséggel... I Aztán a kis talpas poharat kézbefogva felállt, kinyitotta a rendelő ajtaját és már „könnyített” is valamit az elégedetlenségén. — Első látásra semmi baj. A rendelő levegős, világos és látszólag semmi sem hiányzik. Addig legalábbis, amig a szigetvári kórház vissza nem kéri a kölcsönadott berendezést. Pedig januárban visszakérik, s marad nekem egy fogászszék, meg egy használhatatlan fúrógép. Panaszkodott a tanácselnökre is, noha előzőleg hozzátette, hogy sok mindenben segített a kezdéskor. A kúriának is beillő’orvoslakás, a kert elsősorban neki köszönhető, de hát más is kell. — Milyen orvosi rendelő az, ahova a második szomszédból kell vödörrel hordani a vizet — mondotta. — Van ugyan egy kutunk, de olyan sekély, hogy fertőzés miatt a KÖJÁLÉ megtiltotta a használatát. Hiányolja azt is, hogy a busz kilométerre áll meg a rendelőtől. — Kilenc községből járnak be hozzám az emberek, köztük gyulladásos, hőemelkedéses betegek, nem tudom hát, mi akadálya, hogy az én utcám előtt is megálljon a busz. Az ő „utcája előtt”. Olyan határozottan hangsúlyozva mondta, mintha évtizedes gondjaira kérne orvoslást. Pedig mindössze három hónapja helyezték ki Mozsgóra. Budapestről kérte ide az áthelyezését. Enyhültebb, szinte derűs hangon beszélt arról, hogy a pesti kollégák, kolleginák „elhűltek az értetlenségtől”, amikor búcsúzkodott tőlük: — Mit akarsz ott magányos nő létedre — ijesztgették. — Kinéznek, előbb-utóbb kiközösítenek maguk közül a falusiak, pláne az asszonyok — riasztgatták mindenféle rémmesével. Es nem minden alap nélkül. Az első hetekben árgus szemmel figyelték a mozsgóiak. Nem az orvost, a „pesti dámát” fürkészték minden lépésében, szavában, gesztusában. De hol van már a bizalmatlanság. A nyoma is eltűnt három hónap alatt. Na, persze ehhez nemcsak az orvosnak, hanem a házigazdának is sok minden másban bizonyítania kellett. Abban, amit Lengyeltóti János is olyan lelkesen sorravett a kerti szemle alkalmából. Ami a „pesti dámát" mozsgói „háziasszonnyá” tette, nem egészen kilencven nap alatt. Dr. Dankő Éva mégis tiltakozott. — Na, nem egészen így van. Nem bizonyítani akartam én háztájiskodással. A szükség vitt rá. Akklimatizáltam magam. Ahol nincs hentesüzlet, meg zöldségesbolt ott be keli rendezkedni, ha tartósan akarja az ember a berendezkedést. Én akarom ... S hogy mennyire akarja, mindjárt be is bizonyosodott. Már órája is elmúlt a hivatalos rendelési időnek, amikor az asszisztens- nője benyitott hozzánk: — Doktornő, új betegek jöttek... Dr. Dankó Éva felállt, kicsit zavartan elnézést kért, mielőtt elköszönt volna tőlünk. — Ugye nem haragszanak, de beláthatják hogy ez nem városi rendelő... Hogy nézne ki, ha azt mondanám, hogy csak délután fogadhatom őket... Pálinkás Gyom Kitekintés a világba Hétezer könyv, csaknem 4000 fordítás 152 hazai és nemzetközi folyóirat a MLV műszaki könyvtárában
