Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-08 / 108. szám
JHjzmL cl hécs i erdő Operettbemutató a Pécsi Nemzeti Színházban A bécsi keringőüdrály, ifi- Johann Strauss élete kínálja a „megoperettesíiést”. „Bécsi vér” címmel készült is már a legismertebb Strauss-slágerek- ből operett, „Nagy keringő” címmel pedig érzelmes film. A Strauss-téma kifogyhatat- lanságára jellemző, hogy napjainkban is született egy zenés színpadi mű, „Mesél a bécsi erdő” címmel. A librettói ró Kardos György. a fiatal Strausst állítja színpadra és azt mutatja be három felvonáson keresztül, hogyan indul el a névtelen hegedűs, Strohmayer pékmesterék éhenkórász albérlője a magas- báívelő karrier útján Sedel- mayeraé hangulatos kerti vendéglőjéből, színesítve atya' kiragadással, első nagy szerelemmel és csalódással. A mértéktartóan szentimentális és egyben humoros, hitelességre természetesen nem törekvő történet inkább csak valamiféle keretjáték, ürügy a megszólaló, áradó szépségű Strauss-melódiák: köré. Ha más nem is, de az immár klasszikus értékeket képviselő és méltán népszerű Strauss- melódiák újbóli színrevitele indokolja e műfajilag meglehetősen hibrid, életképek sorából összefűzött játék megírása. A Strauss-melódiákat, a „Mesél a bécsi erdő’’ ősbemutatóját vállaló győri színház karmestere, Betlen B. László válogatta össze és részben maga is komponálta. A pécsi előadás zenei anyaga Paulusz Elemér hozzáértő munkája nyomán még több Strauss-dallammal gazdagodva közelebb került a nagy zeneszerző életművéhez. Szabálytalan mű a „Mesél a bécsi erdő”. Nemcsak azért, mert a szinte kötelező hap- pyend helyett Strauss egyedül marad a kék Duna partján kottafüzetével, hanem azért is, mert csak nyomókban találhatjuk meg az operettek megszokott és hálás szerepköreit. A primadonna a darabban is primadonna, Strauss alakja viszont aligha mondható bonviván- szerepnek, a szubrett-táncoskomikus párt négy szerelmes- párra borítja, minek következtében e szerepek vázlatosak és — túl azon, hogy kedélyes bécsi kispolgárok, dalos- kedvűek, szerelmesek és td- vakodók —, meglehetősen jellegtelenek. A librettónak ez a szűkmarkúsága nyomja rá bélyegét a pécsi előadásra is, mely mepróbál nagyon kedélyesen bécsi lenni: ezt segítik elő Vata Emil hangulatos díszletei, melyek hamisítatlanul operettszerűek, amilyet már régen látott a közönség színpadon, meg is tapsolja, — valamint a vendég, Bata Ibolya jelmezei. A Strauss-karriert elindító Müller Terézia operettbeli primadonna alakítójában, Cseh Mária személyében ismét primadonnát avat a színház. Becsülendő az az igyekezet, amellyel minden operettbemutatóhoz új, kísérleti primadonnát is kap a közönség annak bizonyságául, hogy hiánycikk manapság a jó primadonna. Cseh Mária is „elsőszerepes”, annak minden bájával és rutintalanságával, jóindulatú igyekezetével és szorongásával, behízelgő hangjával és annak reményével, hogy ... Node, ehhez idő kell, türelem és megértés. Strauss János vérszegényen megrajzolt alakját Mester István szeretné megtölteni élettel. Egyelőre még keveset árul el arról az emberről, aki a szemünk láttára válik a zenetörténet egyik ragyogó zsenijévé. Mindenesetre, amit tesz, azt nagy igyekezettel teszi. A négy szerel mespár — a né tett szerepbeli fogyatékosságokkal küszködve próbál hangulatot teremteni. Farkas Gabit megjelenése, kellemes énekhangja, muzikalitása és az a törekvése, hogy árnyaltabb jellemrajzot tükrözzön a bécsi pékkisasszonyról, az előadás egyik legsikeresebb szereplőjévé avatja. Fülöp Mihály játékával szerencsésen közelíti meg a szerelmes péklegény figurájának hiteles megformálását. A humort képviselő Péter Gizi és Holl István szívbőljövő komédi ázás sál szolgálja az operett sikerét. Holl ezúttal is sok, néhol a kelleténél több ötlettel fűszerezi Pechvogel alakját. A leghamisítatlanabb operett hangulatot énekben, táncban és színészi játékban egyaránt, a kedves „öreg-pár” teremti meg a színpadon: Bázsa Éva és Szalma Lajos. A legfiatalabb szerelmes párt sok kamasza; bájjal, temperamentummal alakító Vary Éva és Győry Emil ugyancsak sikert arat. Hatásos epizódalakítást kapunk Kutas Bélától és Szivler Józseftől. A többi szerepet Koppány Miklós, Bősze György. Bakos László, Faludi László, Monori Ferenc és Földessy Margit játssza. Hoil István hangulatos keringő- és polkatáncai mellett a két nagyobbszabású táncbetét Eck Imre munkája. A lírai szépségű Kék Duna keringő — Horváth Krisztina és Herda János előadásában — a sikerültebb (bár az operett fináléjaként előadni nem a legszerencsésebb), a II. felvonást nyitó bécsi erdőbéli táncjelenet inkább harsány fintoré karikatúra, mely a Strauss-keringő hangulatát sem fedi. A bemutatót dr. Dőry Miklós vezényelte alapos felkészültséggel és lelkiismeretes odaadással. Ha a zenekartól nem is várhajtunk csodákat, Dőry karmesteri pálcája nyomán legalább azt elértük, hogy az aműgyis gyenge hangú énekeseket nem nyomja él a zenekar. A „Mesél a bécsi erdő” pécsi bemutatója még meglehetősen elnagyolt produkció. A további előadások során bizonyára fokozódik a gördülé- kenység, megszűnnék az üresjáratok és beérik Szilágyi Sándor rendezői munkája, mert — elsősorban a Strauss-' melódiák szépségének vonzására — bizonyosan még hosz- szú időn keresztül nagy közönségsikerű műsordarabja marad színházunknak ez a nem nagyigényű, de kellemesen elszórakoztató operett. — nt — Jelenet a „Mesél a bécsi erdő” előadásából. Harmincezer lepke egy gyűjteményben Magyarország egyik legszebb, leggazdagabb lepkegyűjteményét hozta létre B a- lo g h Imre adjunktus, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanára. Még diákkorában határozta el, hogy lepkész lesz és hű maradt ifjúkor) gondolatához — több mint negyven esztendeje kutatja fáradhatatlan szorgalommal a különböző tájak lepkefaunáját Először a főváros környékén, majd az alföldi homokbuckákon, ezt követően a bükki és a zempléni hegyekben folytatta vizsgálatait most pedig a Mecsekben és környékén gyűjti a lepkéket. Államilag védett, tudományos értékű gyűjteményében harmincezer szebbnél szebb lepke található, amelyek kétezer fajt képviselnek. Közöttük számos ritkaság is van. Balogn Imre mintegy negyven olyan fajt talált hazánk területén, amelyek a magyar lepkészek előtt addig ismeretlenek voltak. Egy lepkeváltozatot például, amelyet ő határozott meg először tudományos pontossággal, lepkész barátjáról, dr. Issekutz Lászlóról nevezett dKE1TEN! Gondolatok egy kiállításon 1966 április 29-én nyílt meg a Janus Pannonius Múzeumiban Rétfalvi Sándor és R. Fürtös Ilona kiállítása. A fiatal művészházaspár önálló kiállítása két ígéretes tehetség első pécsi bemutatkozása. 1964-ben végeztek a főiskolán, friss diplomával kerültek Pécsre, a Művészeti Gimnázium tanárai. Évszázadok művészi tapasztalata ötvöződik Rétfalvi Sándor műveiben. A tárlatlátogató első benyomása alapján késznek látszik az Ítélettel: a megformálás archaikus elemeket tükröz, a domborművek frontális lupin »«f»* szemléletet őriznek, a szobrokon erősen hangsúlyozott formában a klasszikus értelemben vett rend uralkodik. A kompozíció a szimmetria törvényei szerint épül, hangsúlyozott szerepet kap a szerkesztettség, sőt a kam- panáltság hatásának fokozására az anatómiai arányokat is módosítja a művész. De nem jut el a torzításig, a klasszikus példaképek szépségeszményét sem veti meg a mindenáron való kifejezés érdekében. Nyújtott arányú nőalakjai az egyiptomi és a klasszikus görög szobrok időtlenségét árasztják. Állásuk nyugodt és kiegyensúlyozott. Nem merev mozdulatlanság ez, hanem a pihenésnek és megnyugvásnak az állapota, a mozgás utáni, mozgás előtti átmeneti állapot pillanatainak sűrített feszültsége. Az álló és ülő figurák statikus nyugalmát csupán a kezek játéka bontja meg. Lelkendező, döbbenetét kifejező, áldást osztó, lélekbemarkoló kezek kifejezőerejével teremt feszültséget. A szobrok megmunkálása nem részletező, a felület mozgalmassága az anyagot engedi érvényesülni. Ezek a kisméretben meg-* mintázott szobrok nagy méretbe kívánkoznak, nem intim hangulatú belső dísznek szánta őket alkotójuk, hanem közterületre, parkok, terek díszítésére. Janus Pannonius szobra is hasonló elgondolásból jött létre, életnagyságnál kisebb méretben egy zártabb térség parkiába, a természet közelségében. A töprengő ember áll előttünk, aki a vergődő lélek mélységeit megjárva erősödött meg az emberbe vetett hitében. Nem a könnyedén verselő, az élet szépségeinek felszínén gyönyörködő és gyönyörködtető nagyvilági ifjú, hanem maga az örök ember. Feloldódást jelentenek az %nyaság dicséretét, az élet keletkezését közvetlen szeretettel, az ifjú apa meghatódott együttérzésével meg- mintázott szobrai és rézdomborításai (Várom, hogy megmutassalak tuagadnakk Ezen a kiállításon nem láthattuk első, időközben véglegesen elfogadott kút- figura tervezetét, amelynek mészkőbe foragását is — a középkori mesterekhez hasonlóan saját maga fogja elvégezni. A szobor egy fekvő, pihenő nőalak és Pér esett kerül majdan felállításra. A művészfeleség, Fürtös Ilona textiltervező is a főiskola utáni időszak munkásságával jelentkezik. A gobelin- és a szőnyegtervek vannak túlsúlyban nála. Talán a közeljövőben megvalósuló álmok ezek. A kiállításon bemutatott szőnyegek geometrikus színfoltokban felépítették, hatásukban nyugodt, kiegyensúlyozott ritmusban tagoltak. A gobelintechnikával (szövött technika, a köztudat — tévesen — a kézi hímzést is gobelinnek tartja) készült spárgaszőnyegek tulajdonképpen kis faliképek (Faliszőnyeg I., II., Falvédő geometrikus formákkal I.. IX.). A képeknek abból a dekoratív indítású, nem pedig a konkrét történést megörökítő életképeknek a fajtájából valók, amelyek a hagyományos képfogalomnak megfelelői. Nem történik ezeken a falképeken semmi esemény, mégis a formák játékos továbbépítésére érzünk kedvet, képzeletben részeseivé válunk mi is az alkotás folyamatának. És itt már megközelítettük a táblaképet, a határok összeolvadnak, a díszítésen, dekoráláson túlmenően már gondolati elemeket is találhatunk. Fürtös Ilona Szőnyeg házakkal címet viselő szürke- feketés gobelinje különböző nézőpontokban ábrázolt é- a csupán alapformává, háromszögekre és négvszöeekre egyszerűsített házai egymás mellett sorakoznak. Nem is házakat ábrázolt, csak azok ritmusát és tömegét érzékelteti. Elgondolkoztató és tanulságos a Rétfalvi házaspár kiállítása. Romváry Ferene
