Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-08 / 108. szám
WM. MA JUS 8. napló 3 Töretlen a fejlődés Baranya gazdasági életében A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése szerint a megyében települt ipar termelése ez év első negyedében 8,1 százalékkal több volt, mint az előző év első negyedévében. A szocialista iparon belül a legnagyobb arányú termelésnövelést a tanácsi ipar érte el. Az ipari termelés emelkedésének mértéke az első negyedévben jelentősen meghaladja az ez évre tervezett előirányzatot. Az I. negyedévben aránylag magasabb termelésnövekedés összefüggésben van azzal, hogy ez év I. negyedévében nem mutatkozott a szokásos év eleji termelésvisszaesés és több termékből az ipar a tervezettnél lényegesen többet termelt. Az év eleji termelésvisszaesés az elmúlt években rendszeresen visszatérő jelenség volt a megyében lévő ipar- vállalatoknál. Ez évben a megyében települt ipar I. negyedévi termelése 1 százalékka} meghaladta a múlt év IV. negyedévi termelésének szintjét. Megjegyzendő azonban, hogy ugyanakkor egykét vállalat és szövetkezet termelése nagy mértékben visszaesett. A fontosabb terméket egy részénél a túltermelés általában a szükségletnek megfelelően történt, egy-két vállalatnál inkább a szállítóeszköz hiánya okozott problémát a termék kiszállításánál. Feketeszénből az 5,4 százalékos termelésemelkedés tervszerű volt. Több terméknél nagyobb mérvű volt a termelés-visszaesés. így nyershúrfxil 18, kolbászféléből 44 százalékkal esett vissza a termelés a múlt év I. negyedéhez mérten. Az étkezési zsírnál jelentkező 26 százalékos lemaradás oka részben az, hogy a lakosság fokozott igényeinek megfelelően nagyobb hányadban szállítottak ki az üzletekbe zsírszalonnát; A külkereskedelem részére történő termelés kedvezőtlenül alakult. Mintegy 5 százalékkal kisebb értékű terméket exportáltak az előző év I. negyedéhez viszonyítva és ez közel 16 százalékkal kevesebb a tervezettnél is. Az exportra is dolgozó vállalatok és szövetkezetek fele nem tett eleget ez irányú kötelezettségének. Említésre méltó export-termelési tervtúlteljesítést ért el a Tejipari Vállalat, a Pécsi Vasas Ktsz és a Porcelángyár. Előző évihez mérten lényegesen növelte kül kereskedelmi átadását a Háziipari Szövetkezet és a Szigetvári Cipőgyár. Az ipar a termelés növelését közel háromnegyed részben a termelékenység emelésével érte el. A szocialista iparban ez év I. negyedében 703 fővel többet foglalkoztatottak, mint a múlt év első negyedében Az alkalmazottak száma kisebb arányban nőtt, mint a munkások száma, az ezer munkásra jutó alkalmazottak száma csökkent. A munkaidő jobb kihasználását mutatja az egy munkás egy teljesített munkanapjára jutó teljesített munkaóra, mely a minisztériumi iparban másfél, a tanácsi iparban egy .százalékkal emelkedett. Az építőiparban az első negyedévi kedvező időjárás lehetővé tette az építési munkáknak az átlagosnál jobb előrehaladását: a vállalatok 13,6 százalékkal több építésiszerelési munkát végeztek, mint az előző év azonos időszakában. A Baranya megyei Építőipari Vállalat a tervezettnél 24-gyel több lakást adott át. A panelüzemben, a közvetlen kapcsolat létesítése a stázafödém-felhasznál ókkal biztosítja, hogy az üzem kapacitása már ez évtől kihasználásra kerüljön* A kedvező tavaszi időjárás elősegítette a tavaszi mező- gazdasági munkák időben való megkezdését, illetve elvégzését. Borsót, tavaszi árpát és zabot mind az állami gazdaságokban, mind a tanácsi szektorban az előirányzottnál nagyobb területen vetettek. Vetőmaghiány miatt a tervezettnél kevesebbet vetettek el lucernából és vörösheréből. A korai kitavaszodás lehetővé tette az ősszel elmaradt trágyázás: és szántási munkák pótlását, valamint az oszd gabonák fejtrágyázásának elvégzését. A talajápolási munkák mennyiségét jelentősen csökkenti a vegyszeres gyomirtás fokozott alkalmazása. A kukorica vegyszerezett területének ez évi növekedésével mintegy 20 százalékkal kisebb területen kell kapálást végezni. Az őszi búza vetésállománya a téli kipusztulások (belvízkár) következtében csak kis mértékben csökken, így a búza vetésterülete előreláthatóan meghaladja a múlt évit, a pillangóstakarmányok vetésállománya azonban még jóval elmarad a két év előttitől. A márciusi állatszámlálás előzetes adatai szerint a megye sertésállománya az 1964 évi tavaszi állatösszeírás adataihoz mérten 6,8 százalékkal csökkent, szarvasmarha-állománya viszont 1,3 százalékkal növekedett. A tehénlétszám nagyobb mérvű csökkenése következtében a tehén állor mány aránya tovább romlott, különösen az állami gazdaságoknál és a háztáji gazdaságokban. A háztáji és kisegítő gazdaságok állatállománya az elmúlt két évben tovább csökkent. A mezőgazdaság gépi ellátottsága az utóbbi években jelentősen javult, a megye traktorállománya meghaladja a 3000 darabot. Az egy traktorra jutó szántó- terület 1960 évi 204 kh-ról 133 kh-ra csökkent. A traktorállomány szektoronkénti összetétele lényegesen megváltozott, míg 1960-ban a traktorállomány 12 százaléka volt csak a tsz-ek tulajdonában, jelenleg 65 százaléka. A megye traktorállománya viszonylag fiatal, az állami gazdaságoké átlagosan 4,5 éves, a tsz-eké 3,9 éves. A munkagépek száma is megnövekedett; 50 százalékkal több gabonakombájn, 2,5-szer annyi rendrearatógép, több mint kétszer annyi pótkocsi állt 1965-ben a mező- gazdaság rendelkezésére, mint 5 évvel korábban. Jelentősen nőtt a fejőgépek száma, az állattenyésztést azonban még továbbra is alacsonyfokú gépesítettség jellemzi. A gépesítés fejlesztése az alkatrészutánpótlás jobb megszerveze- zését teszi szükségessé. 1966. I. negyedévében — a főbb cikkeket tekintve —csak tojásból és árusüldőből vásároltak fel többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A bor egyharmada, a .tehéntej háromnegyede az 1965 I. negyedévben felvásárolt meny nyiségnek. Az árrendezés hatására emelkedett a szerződés- kötések száma. 1965-ben a megyében 1,2 milliárd forint állami beruházást teljesítettek és 1,9 milliárd forint értékűt helyeztek üzembe. Ezzel az üzembe nem helyezett beruházások állománya — az előző évhez képest — tovább csökkent. 1966-ban két jelentős ipari beruházás kivitelezési munkái kezdődnek meg a megyében. Pécsett a Rostműbőrgyár, Szigetváron a Konzervgyár rekonstrukciója Mindkét beruházás jelentős deviza-megtakarítást eredményez. A kommunális beruházások közül ebben az évben átadásra kerül a 400 ágyas klinikai tömb. Az építési munkák teljes átadása május közepére várható. A klinikai tömb üzembe helyezése szeptemberre. Az állami lakásberuházási terv 828 db lakás átadását irányozza elő erre az évre. Ebből 713 db-ót Pécsett, 90 db-ot Mohácson kell átadni. Komlón 1965-ben nem kezdtek és -1966-ban nem adnak át új állami lakást. 1965- ben néhány kommunális jellegű beruházás tervezett üzem behelyezése elmaradt. Pl. a komlói gimnázium és diákotthon, komlói kórházbővítés, pécsi mentőállomás. Ezeket a létesítményeket 1966. I. negyedévében — a gimnázium kivételével — üzembe helyezték. 1966. 1. negyedévben a megyében 10.6 százalékkal több készpénz áramlott ki a lakossághoz, mint egy évvel korábban. Ez az átlagkeresetek, különböző társadalmi juttatások és a parasztság bevételének nagymérvű emelkedéséből adódik. Az átlagkereset egy év alatt — részben a bér- intézkedések hatására — az iparban 5,8 százalékkal, az építőiparban 5.6 százalékkal, a kereskedelemben 7,4 százalékkal emelkedett. A családi pótlék címén kifizetett pénzösszeg ez évben mintegy 60 százalékkal több volt az 1965 I. negyedévinél. A megye lakosságának takarékbetét-állománya háromnegyed évi stagnálás után 1966. I. negyedév folyamán 6,8 százalékkal növekedett. Ezt meghaladó ütemben emelkedett a takarékszövetkezetekben lévő betétállomány. A kifizetések növekedésének hatására az eddiginél nagyobb ütemben emelkedett a kiskereskedelem áruforgalma. Ezen túlmenően növelőén hatott az eladásra a február 1- én bekövetkezett árváltozás is. A megye kiskereskedelmi áruforgalma — folyóáron számítva — 1966. I. negyedévben 14,6 százalékkal több a múlt év I. negyedévinél. Az élelmiszerforgalom értéke — részben az árváltozás miatt — 9,7 százalékos emelkedést mutat. A kiskereskedelem egyes húsféleségekből, alacsonyabb egységárú töltelékfélékből továbbra sem tudja kielégíteni a lakosság igényeit, annak ellenére, hogy közel 60 százalékkal (160 tonnával) többet adott el sertéshúsból mint az elmúlt év I. negyedévében. A marha, sertés és hentesáruk árának emelkedése kihatott a szabadpiaci árak alakulására. így pl. a pécsi piacon az átlagár az I. negyedévben egy évvel korábbihoz képest élőtyúkból 7 százalékkal, élőcsirkéből 11 százalékkal nőtt. Az év eddig eltelt időszakában az évek óta problémát okozó tejtermékekből a kiskereskedelem megfelelő szinten ki tudta elégíteni a lakosság igényeit. Az I. negyedévben ugyancsak kedvezőbb volt a lakosság' ellátása zöldségfélékből mennyiségileg is, de különösen minőség tekintetében, mint az elmúlt évben. A vendéglátás bevétele múlt évinél 11.5 százalékkal magasabb volt. A vendéglátás területén lévő bor- és sörellátási problémát fokozza, hogy a bolti kiskereskedelemben sem áll elegendő palackozott bor és sör a lakosság rendelkezésére. A ruházati cikkek kiskereskedelmi forgalma az előző évinél nagyobb ütemben, 10,4 százalékkal emelkedett. Az árváltozás leginkább az ágynemű, műselyem, műszál, alsó kötöttáru, valamint a harisnya forgalmát növelte nagyobb mértékben. így pl. a Baranya megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál ezekből a cikkekből a februári forgalom kétszerese volt az egy év előttinek. A vegyesiparcikkek 25 százalékos forgalom-emelkedésének több. mint felét a tartós fogyasztási cikkek eladásának 44 százalékos növekedése tetté ki. A hitellevélre történő elaőps 7o «j-T-s-r-i-vVi*] nőtt. Ötperces interjú Itt azideje a szőlő első permetezésének Beszélgetés dr. Diófásy Lajos kutatóval, a pécsi Szőlészeti Kutatóintézet munkatársával A múlt héten még csaknem csupasz szőlőtőkék május első hetében zöldbe borultak me- gyeszerte. A 27—28 fokos melegben naponta centimétereket nő a hajtás. A siklósi tsz- ben megmérték, négy nap alatt 30 centimétert nőtt a szőlő hajtása. A pécsi Szőlészeti Kutató Intézet máriai és szentmiklósi telepén a hét derekán elsőként a megyében megkezdték a szőlő permetezését. Mi indokolja ezt a frisseséget? Erről kértük ki dr. Diófásy Lajos kutató véleményét. • — Van-e peronoszpőra-ve- szély jelenleg a megyében? — Pillanatnyilag ilyen veszély nincs. Ellentétben az elmúlt év hasonló időszakával, most a száraz, meleg időjárás nem kedvez a gombának s ez még csak nyomokban sem észlelhető. Nem jelenti ez azonban azt, hogy a peronoszpóra egyáltalán nem léphet fel, hisz az időjárás szinte egyik napról a másikra megváltozhat. — Az első permetezés tehát preventív jellegű? — Igen. Az aranyszabály hogy az első permetezést időjárástól függetlenül minden körülmények között el kell végezni, ha a szőlőn öt fejlet: hajtás megjelenik, illetve a hajtások hossza meghaladja a 30 centimétert. Ezt a szabályt ha úgy tetszik, mereven kell alkalmazni s nem boríthatja fel az a körülmény sem. hogy pillanatnyilag a szőlőre kedvező az időjárás. A megelőzés nagyon fontos, mert ha bejön egy rossz esős idő és vele együtt a peronoszpóra, a gazdaságok az eső miatt nem tudnak permetezni. — Mit mutatnak most május elején a szőlők? Lehet-e már következtetni a várható termésre? — Valamelyest. A hajtásképződés lényegesen jobb az előző éveknél. Nem mondható el ugyanez a fürtképződésre. Nálunk, az Intézetnél, illetve a mohácsi járás néhány A ház, szőlőtermelő gazdaságában jártam a napokban — Villány környékéről ezért nem beszélhetek — itt a megfigyelés szerint a fürtképződés inkább csak közepes, ami a termésre vonatkozóan is mond már valamit. Rekord termés nemigen lehet. Ennek oka nem a mostani idöiárás. hanem a tavalyi igen erős pe- ronoszpóra fertőzés, amit s szőlő a második évben is nagyon megérez. — Visszatérve a permetezésre, vajon mindenütt alkalmas már erre az idő? S melyek a legalkalmasabb védekezőszerek? — Az egész megyében lehet már permetezni. Tegnap Belvárdgyulán jártam, nem jellegzetes szőlővidék, nincs sajátságos mikroklímája és a hajtások már ott is olyan fejlettek, hogy nem csak lehet, de kell is permetezni. Ha tehát ott kell, akkor már mindenütt keÚ. Most még hozzáférhető a fürt, később, ha a levél zet elborítja — és ez most már nagyon gyorsan bekövetkezhet — nem olyan hatásos ez a munka. — Mi az Intézetben a hét derekán kezdtük meg a permetezést és jövő héten be is fejezzük. Ortociddal és Orto- feltánnal végezzük, ez a két szer javasolható a leginkább. A korai fajtákat vettük előre a Chardomeit, a Leánykát. Szürkebarátot. De a jövő hét derekán, végén már a legkéseibb Olaszrizlinget is meg-1 permetezzük. — Rné — * Tavaszi békekampány Tavaszi békekampány indul Vietnamért, a népek függetlenségéért, barátságáért. Első eseménye: nagyaktíva ülés a Népfront rendezésében május 9-én délelőtt 10 órakor Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában. A program: nemzetközi tájékoztató. Előadó: Makai György, az Ország-Világ munkatársa, majd Igaz Sándomé, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság titkára ismerteti a résztvevőkkel a tavaszi békekampány megyei program iát. amelyik csak papíron épül A Hunyadi utca és Magaslati út kereszteződésénél (6307/9. helyrajzi szám alatt) építi ezt a 13 lakásos társasházat a Pécsi Építő Kisipari Szövetkezet: papíron két esztendeje, A jövendő lakók 1964. április 7-én kötötték meg a szerződést, amelyen az áll, hogy az épületet átadják 1965 május 31-én. Ez volt az első batáridő. Azonban azóta eltelt egy év és a lakóház még ma is befejezetlenül áll. Annak idején a szövetkezet a szerződés alapján vállalta, hogy 1964. június elsején megkezdik az alapozási munkálatokat. Ezt a határidőt „elnapolták” az év novemberéig, amikor végül is elkezdték az alapozást. Néhány hét múlva aztán újabb akadály merült fel: az OTP nem nyitotta meg a hitelt, holott a lakók addig már összesen vagy háromszáz- ötvenezer forintot befizettek. A hitelnyitásra csak 1965 elején került sor, az építkezést folytatták is, de természetesen az 1965. május 1-re kitűzött átadásról már szó sem lehetett. Az újabb határidő: 1966. május 15. Ebből sem lesz semmi; Született még egy határidő: július 1. Nem valószínű, hogy a lakók július első napjaiban beköltözhetnek, legalábbis az építkezés jelenlegi állása szerint. A határidők többször ismétlődő változtatásának okát — legalább is részleteiben — ma már nehéz kideríteni. Annyi azonban biztos, hogy a szerződésben vállalt kötelezett ségeket nem vette komolyan a kivitelező. Ez megnyilvánult abban is, hogy a lakók által befizetett összeget a szövetkezet vette át, holott a már akkor érvényben lévő rendelet szerint az OTP-t illette volna. Ezért nem nyitotta meg a hitelt annak idején az OTP, egyébként teljes joggal. Az is az igazsághoz'tartozik persze, hogy az Építő Szövetkezet több alkalommal is anyaghiányban szenvedett, de közel sem olyan nagy mértékben, amely indokolná a lakóház átadási idejének több mint egy évvel való eltolódását. A lakások jövendő tulajdonosai meglehetősen rossz lakáskörül mények között élnek, többen közülük 500—600 forintot fizetnek albérleti szobákért, így aztán érthető, hogy a lakók — szerintünk teljes joggal — azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy kártérítést követelnek a szövetkezettől. Ez pedig annyit jelent, hogy a szövetkezet jövedelme nem is kis összeggel csökken. Lehetséges az is, hogy a szokásos hiánypótlási időszak alatt az épületben fellelhető hibákat nem tudja kijavítani és akkor megint az építő szövetkezetnek kell fizetnie napi 500 forintot a hiánypótlási határidő letelte után. Természetesen ez feltételezés, de aggodalmunk nem alaptalan. Példaként megemlíthetjük akár azt is, hogy a hideg helyiségek (konyha, fürdőszoba, előszoba, stb.) padlózatának burkolása minőségileg már most kifogásolhatói A pontatlan pénzügyi koope ráció vagy szervezés okozta lemaradáson ma már aligha lehet segíteni. De a hátralévő másfél hónap alatt — természetesen igényesebb minőségű munkával — még elérhető az. hogy az utolsó határidőre a lakók valóban kézhez kaniák a lakások kulcsait. Remélhetőleg az Építőipari Szövetkezet meg is fogadja ezt a szerény, de fölöttébb jogos távcsőt.
