Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-08 / 108. szám

napló 19M. HA JUS 6. 2 Magyar államférfiak üdvözlő távirata a csehszlovák vezetőkhöz Az Egyesült Államok, Kína és Japán Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kállai Gyula, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke táv­iratot intéztek Antonin Novotny elvtárshoz, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárához, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökéhez, és Jozef Le­nárt elvtárshoz, a Csehszlovák Köztársaság kormánya elnö­kéhez, melyben a csehszlovák nép nagy nemzeti ünnepe, Csehszlovákia felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából elvtársi üdvözletüket, őszinte jókívánságaikat küldik a csehszlovák államférfiaknak. Országos úttörő bábfesztivál Pécsett Szombaton délután zajlot­tak le az első országos úttörő bábfesztivál bemutatói Pé­csett a Fegyveres Erők Klub­jának színháztermében. Délután 2 órakor Fekete Já- nosné, a KISZ Központi Bi­zottsága úttörő osztályának munkatársa köszöntötte a fesz tivál résztvevőit, majd nyitó szavai után a siklósi művelő­dési ház bábcsoportja Hives: Kréták vetélkedése című da­rabjával kezdte meg a mű­sort. A jó ritmusban játszott, oktató jellegű darabot Hajdú Valéria rendezte. A kaposvári úttörőház bábcsoportja — Sza­bó Gyuláné rendezésében — a „Ki a király” és a „Hamács- ka almácska” című darabok után a délután első kiemelke­dő bemutatóját produkálta a Köcsögtánc című jelenettel. A budakeszi úttörők hangu­latos játéka után a már fel­nőtt fesztiválon is nagy siker­rel szerepelt debreceni úttörők aratták méltán a legnagyobb elismerést. Tóth llus remek népi ihletésű bábuival Kodály Gyerekdalaira mutattak be dramatikus játékokat. Egyszerű eszközökkel, kiváló előadás. Így jellemezhetjük a szentlőrinci kisdobos pajtások Faragó-szék című képmuto­gató s árnyjátékát. Idősebb csoportot is próbá­ra tevő feladatra vállalkozott a budapesti „Görög Ilona Báb csoport”. Dicséretes törekvései és a lelkes játékosgárda való­— A Bóbita BábegyOttes bemu­tatója május 15-én, vasárnap este 7 órakor lesz Pécs város Doktor Sándor Művelődési Házá­ban (Déryné u. 18.). Műsoron Puskin: Mese Szaltán cárról, Etű­dök, Kézpantomimek. Rendezte: Kós Lajos, Jegyelővétel a Magyar írók Könyvesboltjában. színű egységesebb, nagyobb sikerű bemutatókat hoz még létre. Bicsérd úttörői a Kóró és a kismadár című jelenet­tel, a Bóbita Bábegyüttes út­törő csoportja Mészöly Három gida darabjával léptek közön­ség elé. A pestiek magabiztos játékán érződött, hogy néhány játékos a felnőtt csoportban már némi rutint szerzett. A bemutatókat értékelés és szakmai vita követte, melyet Hollós Róbertné, a Népműve­lési Intézet főelőadója veze­tett. Ma délelőtt az ország úttörő báb csoportjának veze­tői hallgatják meg Ambrus Ferencné korreferátumát, majd a mozgalom időszerű kérdéseiről tartandó vitán vesznek részt. Moszkva: A szovjet köz­véleményt élénken érdeklik azok a tendenciák, amelyek az amerikai—kínai, illetve a japán—kínai viszonyban ta­pasztalhatók. Ennék az ér­deklődésnek kívánt eleget tenni a Za Rubezsom című szovjet külpolitikai hetilap, amely legutóbbi számában három eredeti cikket vett át a Tokióban megjelenő Jomiu- riból, a pekingi Renmin Ri- bao-ból és a szintén tokiói Mainichl Daily News-ból. A Jomiuri című befolyásos japán polgári lap cikke rá­mutat, hogy Rusk amerikai külügyminiszter kijelentette: az Egyesült Államok ugyan ellenzi a kommunista Kína ENSZ-tagságát és továbbra is „féken tartani” igyekszik Pe- kinget, de nem készül meg­támadni a szárazföldi Kínát és szélesebb, nem hivatalos kapcsolatokra fog törekedni a kínaiakkal. A japán lap különösen ki­emeli az amerikai külügymi­niszter következő szavait: „Nem kell azt tartanunk, hogy örökösen és feltétlenül ellenséges viszony lesz köz­tünk és Kína között.” Rusk, mint ismeretes, kijelentette, hogy Washington kész tár­gyalni Pekinggel a leszerelés­ről és az atomfegyverek to­vábbi elterjedése megakadá­lyozásának problémájáról. A Jomiuri szerint ilyen kö­rülmények között Japánnak erőfeszítéseket kell tennie, hogy „csatornákat nyisson” Kína és a világ többi része között. A bábfesztivál közönsége A pekingi Renmin Ribao a Za Rubezsom által idézett cikkében elismeri, hogy ame­rikai hivatalos személyiségek az utóbbi időben újból sokat kezdenek beszélni „a kínai— amerikai viszony megjavításá­ról”. A kínai lap idézi az amerikai fogadkozásokat, majd így summázza vélemé­nyét: „Egyszóval, az Egyesült Államok uralkodó csoportja mintha tényleg változtatni akarna Kínával szemben ko­rábban követett politikai irányvonalán, mintha barát­ságosan együtt akarna élni a kínai néppel”. Az amerikai imperializmus minden cselekedete teljes vi­lágossággal mutatja. hogy kér­lelhetetlen, halálos ellensége a kínai népnek .;. Rusk, az Egyesült Államok külügymi­nisztere komolyan kijelenti, hogy az Egyesült Államok most már rugalmas politikát fog folytatni Kína vonatkozá­sában. Ha ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok kormánya jóváteszi az általa elkövetett bűnöket, akkor ez természetesen más dolog” — állapítja meg a Renmin Ri­bao. A harmadik idézett lap, a tokiói Mainichi Daily News megírja, hogy Kendzi Macu- mura, a kormányon lévő Li­berális Demokrata Párt egyik tekintélyes tisztségviselője, előreláthatólag május 10-én a kínai kormány meghívására Pekingbe érkezik és egyhetes ott tartózkodása folyamán megvitatja egy új, nemhiva­talos kereskedelmi szerződés megkötésének problémáit. A japán lap szerint ezeken a tárgyalásokon a vietnami há­ború témája is terítékre ke­rül. De Gaulle jírnius 20-^11 utazik a Szovjetunióba Párizsban félhivatalosan közzétették De Gaulle szov­jetunióbeli látogatásának programját. A francia köztár­sasági elnök június 20-án Ca­ravelle repülőgépén utazik Moszkvába és júliús 2-án tér vissza Párizsba. Négy—öt napot tölt a szovjet fővárosban, ahol több­ízben folytat majd megbeszé­lést a szovjet vezetőkkel. De Gaulle lakosztálya a Kreml­ben lesz. Egy nap a történelemből % EGY NAP a történeimből. Gépkocsikaraván hajt végig a porrázúzott Reich főváro­sán, Berlinen. A gépkocsik­ban ülő marsallok és táborno­kok a vezérükké és bálvá­nyukká lett őrvezető szavait olvashatják a romokra tűzött táblákon: „Adjatok nekem tíz esztendőt és nem fogtok rá­ismerni Németországra. Adolf Hitler”. A táblákat a győz­tes szovjet csapatok tűzték a romokra; az ő főhadiszállá­sukra tart a menet, hogy alá­írják a Harmadik Birodalom feltétel nélküli megadásáról szóló okmányt. Egy nap a tör­ténelemből, de: micsoda pap! A Győzelem Napja a szen­vedés óceánjai, a vér tenge­rei fölé emelkedett: meggyö­tört, sebektől borított embe­rekre. halottakra, összeomlott épületekre, tönkretett földek­re hullottak első sugarai. Ré­gen várt napkelte volt ez, s eljöttéért iszonyú árat fizetett az emberiség: huszonegy év alatt e nap múlttá vált a tör­ténelemkönyvek lapjain, de élő, sajgó sebekre figyelmez­tető valóság ma is szívünk­ben, idegeinkben. Ágyúk dísz- tüze, harangzúgás köszöntöt­te, s egy soha többé háborút! kiáltó emberiség: a dísztűz. a harangzúgás emlék lett, de a soha többé háborút! a leg­jobbakat ma is egyesítő, min­den becsületes emberben meg­lévő akarat. És kell ez az akarat. mindennél jobban kell, mert a glóbus sok pont­ján ott ólálkodik a revans, a népirtás, a gyilkot ragadás szelleme: Vietnamban és Do­minikában, s Európa szívé­ben, Németország nyugati fe­lében. Kell ez az akarat és kell az emlékezés! Huszonegy esztendeje ha­lottakat sirattak: Vietnamban ma is testvér, gyermek, szülő teteme fölé görnyed a gyá­szoló, s átkozza a gyilkoso­kat. Huszonegy esztendeje egy világ bélyegezte meg a népirtó barna pestist, a gáz­kamrás, haláltáboros hitlerajt: ma gyászos utódaik, az amer rikai egyenruhát viselő hóhé­rok irtják napalmmal, gázzal, vegyszerekkel, azt a népet, mely nem akar többet, csak saját hazájában szabadon él ni. Huszonegy esztendeje a háború poklából eszmélő vi­lág követelte, vonják felelős­ségre a bűnösöket: ma e bű­nösök akkori ellenfeleiktől, mai szövetségeseiktől atom­bombát követelnek, még több jogot a „tengely”-től semmi­ben sem különböző agresz- szív NATO keretében. Hát semmit nem változott a vi­lág? összehasonlíthatatlanul más világ ez, mint az akkori A fasizmus fenevadjának leg­súlyosabb csapásait a világ egyetlen szocialista állama fogta fel, s a Győzelem Nap­ja. bár 1945. május 9 én kelt fei, már jóval korábban a sztálingrádi, a kurszki csat - ban jelezte eljöttét: ma szágok testvéri közössége sze­gül szembe a revans—5'-'gva!, a holnapok poklát tér —zö militarizmussal. Afrika s Ázsia térképét sokszoros "■ rajzolták a politikai, .ar»;:- dalmi változások, s e konti­nensek sok országában nem­csak a tömegek, a hivatalos politika óhaja, akarata is n békés egymás mellett élés b t mégis, bármennyire hatalma­sak is a béke erői, nem fe’e«- leges az emlékezés, az emlé­keztető®! A barna pestist is először apró bacilusok hordozták: müncheni sörivók asztala mel­lett. majd — a nagytőke tá­mogatásával — az utcákon, mígnem azután elborított min­dent. Az apró bacilusoktől ma sem mentes a világ, s még kevésbé mentes azoktól, akik nek a háború megsokszorozó­dó profit, milliókban mérhe­tő haszon. 1939. szeptember elsején Hitler diadalittasan je­lentette be a Reichstaaban, hogy 90 milliárd márkát köl­töttek fegyverkezésre; a Né­met Szövetségi Körtársaság­ban 1954—64 között 150 mil- liárdot adtak ki ugyanerre, s a világcsendőrré előlépett USA költségvetésének hatvan százaléka katonai célokat szolgál! A háború gyilkos bá- cilusai mindig ezen a tápta­lajon tenyésztek! A VILÁG azonban nemcsak éberebb lett, hanem erősebb is. A Reich fővárosának rom­jaira a vörös zászlót kitűző szovjet katonák fiai ma a bé­ke megőrzésének, az agTesz- szor elrettentésének hatalmas fegyvereit kezelik: interkon­tinentális és orbitális raké­tákat, atom-tengeralattjárókat, szuperszónikus repülőgépeket. Akkor ötven millió halottat gyászolt a világ, azóta meg­tudta azt is pontosan, kik és hogyan gyilkoltak, gyilkolhat­tak. És megtanulta azt is, hogy bármilyen mundérba bújnak is a gyilkosok; gyil­kosok maradnak. Ez a tanulság, s az erre alapozott cselekedetek sora a legfontosabb az eltelt hu­szonegy esztendőben. Meg­változott világ, másfajta em­berek köszöntik ma földünk minden pontján a Győzelem Napját. Hősökre emlékezve As — gyilkosaikra! Az emberiség nem felejt. Nem felejthet! 72 óra Lvovban Baranya megye és a Szov­jetunió Lvov-i területe évek­kel ezelőtt megteremtette test­vérkapcsolatait. Párt- és ál­lami vezetői többízben szemé­lyesen találkoztak, újságjaik­ban cikkeket, rádióikban mű­sorokat közöltek kölcsönösen. E kapcsolatok újabb elmélyí­tését szolgálta, hogy ez évben a május elsejei ünnepségekre Baranya megyéből harminc tagú csoport utazott Lvovba. A csoport tagjai között párt­munkások, tanácsi dolgozók, tömegszervezeti vezetők, üze­mi munkások és műszaki dol­gozók, kulturális életünk kép­viselői voltak. * Látogatásunk első napján csoportunk tagjai, érdeklődési körüknek megfelelően többek között szakszervezeti vezetők­kel találkoztak, bányászaink bányaüzemben, a Pécsi Hő­erőmű dolgozói a Ívovi erő­műbe mentek el. Voltak akik gépgyárat, mások pedig a vá­ros kerámia üzemét keresték fel. Mindenütt nagy szeretet­tel fogadtak bennünket. Köz­vetlenül a május elsejei ünnep­ségek előtt, amikor az üze­mekben értékelték az SZKP y viiT kongresszusa tiszteleté­re szervezett munkaversenyt, baráti és szívélyes hangulat jellemezte találkozásainkat. * Látogatást tett csoportunk a Ivovi Barátság Házában is. Ebben a szép, díszes épület­ben működnek a népek kö­zötti barátságot ápoló külön­böző társadalmi szervezetek, így a Szovjet—Magyar Baráti Társaság is. Régi ismerősünk, a tavalyi ukrán napok idején megyénkben járt Sztolmakova elvtársnő üdvözölte csopor­tunkat és tájékoztatott ben­nünket a társaság munkájá­ról. Elmondta, hogyan ápol­ják évek óta a szovjet és a magyar nép barátságát. Kez­detben a levelezések és né­hány személyes találkozás se­gítségével ismerkedtek meg magyar barátaikkal. Ma már verseny szerződések, műszaki tapasztalatcserék, a szélesedő kulturális- és sportkapcsola­tok bizonyítják munkájuk eredményeit. Rendszeresen megemlékeznek a Barátság Házában a magyar nép nem­zeti ünnepeiről, s mint el­mondta különösen jól sike­rült az az ünnepségük, ame­lyiket hazánk felszabadulásá­nak huszadik évfordulója al­kalmából rendezték. Kiállítá­sokat rendeztek, filmeket mu­tattak be, amelyekhez sok segítséget kaptak a magyar nagykövetségtől. A Ivovi rá­dió és televízió stúdió is se­gíti a barátsági munkát. Nem­régiben fejeződött be a Ívovi televízió sikeres társasjátéka: Ki mit tud Magyarországról? — amelyben közel kétmillió ember vett részt és a játék döntőjét a televízió nyilvános adásban közvetítette. A győz­tesek egy csoportja jutalom­ként Magyarországra utazha­tott. A Barátság Háza egyik ter­mében megtekintettünk egy állandó kiállítási termet, ahol több tárgyi emlék, fényképek örökítik meg a barátsági mun­ka eredményeit. Örömmel fe­deztük fel, hogy itt található azoknak az ajándékoknak egy része is, amelyeket ko­rábbi találkozásokon kaptak szovjet barátaink, a Baranyá­ból érkező különböző üdvözlő táviratok, fényképek, amelyek megyénk párt- és állami ve­zetőinek Ívovi látogatásaikor készültek. A Barátság Háza emlékal­bumába vendéglátóink kéré­sére mi is bejegyeztük üdvöz­lő sorainkat, jókívánságain­kat további munkájukhoz. Május elseje előestéjén a Ívovi televíziókészülékek gyá­ra dolgozóinak vendégei vol­tunk, akik a város központjá­ban működő kultúrházukban rendezték meg ünnepi gyűlé­süket. Az üzemi pártbizott­ság titkárának rövid köszön­tője után, dolgozótársaik megbízásából a kommunista brigádok vezetői tettek jelen­tést a gyűlés résztvevőinek, hogyan teljesítették kongresz- szusi vállalásaikat. Évek óta hagyományos az üzemben, hogy a gyár legkiválóbb mun­kásait, akik a televízió-készü­lékek gyártásának minden munkafolyamatát elsajátítot­ták az Aranykezű mester cím­mel tüntetik ki. Ezen az ün­nepségen kapta ‘ meg a gyár egyik kommunista brigádjá­nak vezetője kilencedikként ezt a címet. Amikor a gyár igazgatója díszes, aranybetűs feliratú szalagot kötött vállá­ra, mely hirdeti, hogy viselő­je kiérdemelte ezt az elneve­zést, az idős szakmunkás meghatottan köszönte meg az általuk nagyrabecsült kitünte­tést. A gyűlés befejezése után a többi kiváló szakmunkás­sal együtt ő is a zászlóvivők közé állva vonult ki a terem­ből, amely szintén a megbe­csülés egyik jele a gyárban. A kultúrházban működik a gyár dolgozóiból alakult Galicsnyica ukrán népi együt­tes. Nemrégiben levélben vet­ték fel a kapcsolatot a Mecsek együttessel. Megnéztük az ünnepséget követő műsoru­kat. Zenekaruk és tánccso­portjuk, táncos és énekes szó­listáik, kórusuk lépett fel, nagy sikerrel. Sokoldalú, jó­képességű együttest ismertünk meg bennük, akik már eddig is több hazai és nemzetköz: bemutatón szereztek elisme­rést. jó hírnevet. Többek kö­zött a moszkvai világifjúság) találkozón is aranyérmet nyert az együttes. Csoportunknak különösen a zenekar furulya­szólistája és a tánccsoport di­namikus műsora tetszett. A Galicsnyica együttes ve­zetői elmondták, hogy szeret­nének személyes kapcsolatot is teremteni a Mecsek együt­tessel, kölcsönös látogatáso­kat, vendégfellépéseket szer­vezni. Reméljük, hogy ez a nagyszerű elképzelés megva­lósul és rövidesen pécsi szín­padon is viszontlátjuk őket. * Csoportunk legnagyobb örö­me az volt. hogy végignézhet­tük a Ívovi május elsejei de­monstrációt a Lenin-sétányon Láthattuk a helyi katonai alakulatok közel félórás dísz­szemléjét, amelyen gyalogos és gépesített egységek, ejtő­ernyős csapatok, tüzérségi ala­kulatok vettek részt. A kato­nai parádé többtípusú raké'a- fegyverek felvonulásával fe­jeződött be. A város lakosságának szí­nes. hangulatos felvoniüá=ár> körülbelül kétszázezren vet­tek részt. A menetet a pár* veterán harcosai nyit >**'■'• meg. őket követték a fiatalo'- a sportolók, majd a kerületek üzemeinek dolgozói. Feliratod hirdették az amerikaiak vie*, namj agressziója elleni H1*a kozást, egyetértésit az S 7.KV XXIII. kongresszusa határo­zataival. Transzparenseken je­lentették az üzemek dolgozói termelési eredményeiket. Szá­mos életkép, autóra épített dekoráció, zenekar, tánccso­port élénkítette a menetet A legnagyobb élményünk az sz öröm, vidámság, magabiztos­ság volt, amelyet a felvonu­lás egész ideje alatt tapasz­taltunk! * Harminc pere hiányában 7? órát töltöttünk Lvovban. Rö­vid idő ez! Arra azonban ele­gendő volt, hogy szívünkbe zárjuk a várost, az embere­ket, akikkel barátságot kötet­tünk és elhatározzuk, hogy 3 jövőben még többet teszünk testvérkapcsolataink erősíté­séért! Mitek! Ervin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents