Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-06 / 106. szám
VUág proletárjai, egyesüljetek i DundniüU napló ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Meglel Tanács lapja X XIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1966. MÄJUS 6. PÉNTEK. A pártszervezetek Ismert jelenség a pártélet- 1 ben, hogy a nagy létszámú alapszervezeteket nem tudja összefogni, hathatósan irányítani a vezetőség, bármennyire is tapasztalt elv- társakból álljon, akik fáradtságot nem ismerve végzik szervező tevékenységüket. Ahol a különböző műszakban dolgozó párttagok, fizikaiak, műszakiak, adminiszt- ratívok egy alapszervhez tartoznak. ott még a határozat- képesség biztosítása is gondot okoz, hát még a tag- és tagjelölt felvétel, amelyhez a párttagság kétharmad részének jelenléte szükséges. Minden jószándéka ellenére sem tud résztvenni a taggyűlésen az a párttag, aki éppen második műszakban van, az éjjel dolgozok; — és esetleg távol lakók — megjelenését sem lehet minden további nélkül elvárni. Ilyen problémákkal küzdött és küzd jelenleg is a Dohánygyár, ahol még nem került sor decentralizálásra. Egy 100—200 főt számláló taggyűlésen az aktivitás is komoly kívánni valókat hagy maga után. Egyszerűen nincs idő arra, hogy mindenki — akinek van — részletesen kifejtse észrevételeit, javaslatait, maga a téma is természetszerűleg általánosabb jellegű, nem szólva pszichológiai okokról, melyek az embereket arra késztetik, hogy szűkébb kőiben, pártcsoport- értekezleten fejtsék ki véleményüket, ott vitatkozzanak. A pártmegbizaitást végzők beszámoltatása könnyen szúrópróbaszerű lesz vagy elmarad, és azon sem lehet csodálkozni, ha az említett nagy létszám mellett a tagok és tagjelöltek felvétele szinte formális aktussá válik. így volt ez a Hőerőműben, a Kesztyűgyárban, a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál a decentralizálás előtt; egy nagyüzem különböző helyein — és különböző beosztásokban _ dolgozó munkások és alkalmazottak nem ismerhetik egymást, így a* ajánlott tagjelöltet sem. A decentralizálást tehát az élet kényszerítő szükséggel vetette fel. Pécs város területén is számos helyen — ahol feltételei adva véltek — végrehajtották, a többi helyen meg kell teremteni ezeket a feltételeket. A decentralizálás elvi indokait illetően teljes az egyetértés. Ugyanakkor egyes területeken — ahol az eltelt rövid idő alatt még nem mutatkoznak egyértelműen a pozitívumok — fenntartással fogadják a konkrét megvalósítást. Az £ re bányásza ti Vállalat párt-végrehajtó bizottsága nemrég tárgyalta meg a decentralizált pártalapszervek helyzetét. Felmerült egy olyan elgondolás, nem lenne-e célszerű a jelenlegi műszak- pártszervezeteket körlet-pártszervezetekké átalakítani, a gazdaságszervező munka megkönnyítése érdekében ... A vita során maga a v. b. arra az álláspontra jutott, hogy a javaslat talán nem elvetendő, de mindenképpen korai. A decentralizálás ugyan már eddig is komoly eredményeket hozott, az eltelt idő végleges következtetések levonására mégsem elegendő. Abból pedig semmi jó nem származna, ha ezt meg sem várva, évenként megváltoztatnánk a pártszervezetek szervezeti felépítését. Mi a helyzet ténylegesen Pécsett a decentralizálás körül? A tapasztalatok azt mutatják — és ez talán nem is igényel különösebb bizonyítást —, hogy a 30—50 fős taggyűléseken sokkal kielégítőbb a megjelenés, több értékes, hasznos hozzászólás hangzik eL Az am berek ismerik egymást; fesztelenül beszélnek, egy munkaterületen dolgoznak; közösek a problémáik is. Es van idő alaposan megvitatni azt. A pártélet megélénkülése kihat aztán a párton kívüliek hangulatára is, kedvezőbb politikai helyzetet teremt vállalaton belül. Elég a kesztyű- gyári munkásgyűlésre hivatkozni, de ezt igazolják a városszerte tartott vietnami műszakok és szolidaritási gyűlések is. A pártélet íel- pezsdülésének eredménye a tagjelölt-felvételben történt jelentős előrelépés. Egy év alatt 55 tagjelölttel gazdagodott az Ércbánya Vállalat, 34-gyel a Kesztyűgyár és 18- cal a Tanárképző Főiskola pártszervezete. Ez a három szám csaknem kétszerese az egy év előttinek. Javult a gazdasági kérdésekkel való foglalkozás. A pártái aps zervezet, megnövekedett hatáskörénél fogva, tekintélyes partnere lehet a gazdasági vezetésnek, közvetlenül hozzá fordulhat a dolgozók észrevételeivel, panaszaival, nem kell felsőbb pártszervektől várnia az intézkedést, mint korábban a pártcsoportnak. Az újonnan létrehozott pártalapszervezetek titkárainak és vezetőségi tagjainak egy része — és ez természetes is — még nem nőtt hozzá teljesen a feladatokhoz. Félretéve a korábbi operatív munkastílust — a pártvezetőségek támogatásával, ha szükséges, továbbképzés útján — el kell sajátítaniuk a magasabb színvonalú kollektív vezetési módszereket. Kéri Tamás Kállai Gyula fogadta a iugoszláv katonai küldöttséget Az Ivan Gosnjak hadsereg- tábornok vezette jugoszláv katonai delegációt csütörtökön délelőtt a parlamentben fogad ta Kállai Gyula, a kormány elnöke. A szívélyes, baráti hangulatú találkozón rémi vett Czinege Lajos vezérezredes. honvédelmi miniszter és a Magyar Néphadsereg több más vezetője. Ugyancsak jelén volt dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Tegnap délelőtt a Megyei Pártbizottság tanácstermében Rapai Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a megyénkben tartózkodó külföldi szakszervezeti vezetőket; Nguyen Minh-t, a Vietnami Szakszervezeti Szövetség titkárát, Do Trong Hop-ot, a Vietnami Szakszervezeti Szövetség nemzetközi osztályának munkatársát, Vaszile Kocevet, a Bolgár Pedagógus Szakszervezet területi titkárát, Marin Marinovot, a Szocialista Munka Hősét, Mohamed Mohamud Jama-t, a Szomáli Orvos-Egészségügyi Szakszervezet titkárát és Mohamed Muddei Mohamed-et, a Szomáli Általános Munkás Szövetség nypmda- és sajtóipari titkárát. A fogadáson részt vett Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára, valamint Prá- vicz Lajos, az SZMT titkára is. A megye vezetői a vietnami nép hősi harcáról, a nemzetközi szolidaritásról, az afrikai népek felszabadító harcáról, valamint megyénk életéről beszélgettek a vendégekkel. A képen: a külföldi vendégek a megye vezetőivel a pártbizottság épülete előtt. Befejeződött a KISZÖV közgyűlése Tegnap, a hozzászólásokkal és a KISZÖV vezető szerveinek újjáválasztásával folytatta tanácskozását a KISZÖV V. közgyűlése. A tanácskozáson részt vett Rapai Gyula elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, dr. Nagy József elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára, Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnöke, Szikszai Tibor, a Megyei Pártbizottság ipari osztályának vezetője, dr. Bánki Nándor, a Városi Pártbizottság ipari osztályának vezetője, Mishl Róbert, a Megyei Tanács ipari osztályúnak vezetője, a városi, a járási tanácsok képviselői. A tanácskozás másnapján tizenegyen szóltak hozzá a beszámoló és a határozati javaslat feletti vitához. Szőnyi János, a Szigetvári Építő Ktsz, Lakatos Tibor és Földes Lajos a Mohácsi Építő Ktsz küldöttei az anyagellátás nehézségeit tették szóvá. Szőnyi János javasolta, hogy a KISZÖV vezetősége dolgozzon ki egy oktatási terv javaslatot a szövetkezeteik szakmunkásainak továbbképzésére, a mestervizsga megszerzésének elősegítésére. Svábszky Antal, az Autó- és Motorjavító Ktsz elnöke ugyancsak az anyagellátás nehézségeiről beszélt. Az ő és a többi felszólaló szavaiból kiderült; anyag van, hiszen évről évre teljesítik a nagyobb terveket is. A probléma inkább a kiutalás és az elosztás terén van. Felszólalt a tanácskozáson dr. Bánki Nándor elvtárs is. A Városi Pártbizottság elismerésének tolmácsolása után több problémára hívta fel a küldöttek figyelmét, elsőként hangsúlyozva a szövetkezeti vezetők politikai, szakmai, gazdasági továbbképzésének fontosságát. Dr. Deák Erzsébet, a Megyei Tanács ipari osztályánál? munkatársa elismerését fejezte ki a szövetkezetek eredményeiért, majd a Ruházati Szövetkezet vidéki hálózatfejlesztésének fontosságát hangsúlyozta, szorgalmazva a vállalási határidők csökkentését, a minőség javítását, a kulturáltabb körülmények megteremtését. Klement László, a Faipari Ktsz elnöke ismertette azokat az erőfeszítéseket, melyeket az elmúlt évek során végeztek annak érdekében, hogy a belkereskedelem igényeinek kielégítésén túl ma már jelentős export-megrendeléseknek tehessenek eleget, öt tőkés országba szállíthassanak jelentős mennyiségű árut, hogy minél fejlettebb gyártási mód szerre, minél korszerűbb eljárások alkalmazására térhessenek át Vass Sándor, a Vasas Ktsz elnöke szintén az export-termelés gondjairól, az előző évek hiányosságairól, azok A jó idő beálltával nemcsak a kirándulók lepik el Pécset és a megye idegenforgalmi helyeit, hanem a lakosság is szakít néhány percet arra, hogy a parkokban napozzon, pihenjen. Természetesen, nem mindegy, hogy milyen környezetben tölti el azt a kis időt a sütkérezéssel. Éppen ezért a Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói azon fáradoznak, hogy mindenütt kellemes környezet fogadja a pihenőket. Már a napokban elkezdték az újmecsekaljai „E” és „D” tömb közötti területek és az 1200 személyes munkásszállás környékének parkosítását és rendezését. Az őszre elkészül a hétemeletesek által határolt részek parkosítása is, ami 780 ezer forintba kerül. Ugyancsak Ujmecsekalján, a bolgár kerti építkezések „A” és „B” tömbjeinek rendezése vár még ezen « mvárrm a narTíénítAlcre felszámolására tett intézkedésekről beszélt. Darabos Ferenc, a Cipész Ktsz küldötte elmondotta, hogy szalagjavító részleget kívánnak létrehozni. amely lehetővé teszi a vidékről begyűjtött cipők gyorsabb javítását, a vállalási határidők csökkentését. A beszámoló, valamint a határozati javaslat feletti vitát Tárnái Ferenc, a KISZÖV elnöke foglalta össze. A tanácskozás befejezéséül került sor a választott szervek, a szövetkezeti bizottság, az éllenőrző bizottság, a választmány, valamint az OKISZ közgyűlésén résztvevő küldöttek megválasztására. Az újjáválasztott vezetőség az első választmányi ülésen Tárnái Ferencett a KISZÖV elnökévé választotta. Ez a munka 752 ezer forintba kerül. A Pécsi Hőerőmű füstjét igyekeznek ellensúlyozni a par kosításal, füvesítéssel 704 ezer forintos költséggel. Az új 400 ágyas klinika környékét 574 ezer forintos beruházással szépítik, csinosítják, parkosítják. Az új mentőállomás és a mesterséges megtermékenyítő új állomása területén 72 ezer forint értékben végeznek munkát a parképítők, s a Kinizsi pályát 31 ezer forint értékben füvesítik. Bár a vállalat pécsi munkájára vidéken is szükség van. így történhetett meg az, hogy a nyárra a szigetvári vár környékének rendezését a pécsi parképítők végzik, 700 ezer forintért. Ezenkívül a vár bástyáin játszóteret alakítanak ki, és gépjármű parkírozót is létesítenek 105 ezer forintos költséggel. Siklóson a várban Megszűnik a pécsváradi járás Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön ülést tartott. A Baranya, Heves és Békés megyei tanácsok javaslatára az Elnöki Tanács június 30-i hatállyal megszünteti a pécsváradi, a pétervásárai, a sarkadi és a gyomai járásokat. A megszűnő járások községeit a pécsi, a mohácsi, az egri, a szeghalmi, a gyulai, illetve a szarvasi járáshoz csatolják. Az Elnöki Tanács az 1957. évi V. törvénycikk alapján honosítási, visszahonosítási és a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátási egyéni ügyekben hozott döntést: végül egyéb ügyeket tárgyalt. és környékén 500 ezer forint értékű rendezési munka vár a parkosítókra, a harkányi stran dón egymillió forintos, a harkányi közparkban pedig 500 ezer forintos. Az idei nyáron teljesen felújítják a pécsi Fekete Gyémánt teret, ami 450 ezer forintba kerül. Az új parkosításokon kívül gondot kell fordítani a már meglévő zöld foltokra; a II. kerület parkjait 860 ezer, az újmecsekaljai parkokat 954 ezer és a Tettyét 200 ezer forintos költséggel tartiák rendben. A napokban kiültetik az egynyári virágok palántáit is, melyek nagyon szépek: 500 ezer tő kerül a pécsi parkokba, virágtartókba. A megyehatáron túl is kérik a nyáron a pécsi parképítők segítségét: a szekszárdi új iskola és a műszergyár parkosítását rendelték meg tőlük. r Uj parkokat létesítenek Ötszázezer to virágot ültetnek ki Pécsett
